Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

M - Mécs G. László - Mecséri János - Medgyesi János - Medgyesi Károly - Megyeri Endre - Megyery Sári, Blondel, Sacy von - művésznév

609 (vál. versek 1923-1968, Buffalo-Bp., bev. Rónay György, 1971, Bp., 1987); Vissza a csendbe! (versek, Cleveland, 1976); Üzenet (vál. versek, Bp., 1982).­írod. Kárpáti Aurél: M. L. versei (Nyugat, 1931. I.); József Attila: M. L. költészete (A Toll, 1931. 2. sz.); Illyés Gyula: Katolikus költészet (I. Gy.: Ingyen la­koma, Bp., 1964); Fábry Zoltán: Vigyázzatok a nappalokra! (Irodalmi Szemle, 1966); Mo­noszlóy Dezső: M. L. halálára (Új Látóhatár, 1979. 6. sz.); Szabó Ferenc: M. L. (Kat. Szle, 1979. 1. sz.); Vasadi Péter: M. L. (Vigilia, 1979. 2. sz.); Szamosi József: Vissza a csendbe (Sz.J.: írások-vallomások, München, 1982); Csanád Béla: Költő és igehirdető. M. L. szüle­tésének 90. évfordulójára (Új Ember, 1985. 8. sz.). Mécs G. László (Baja, 1943. jún. 27.-Bp., 1987. aug. 28.): újságíró. A Pedagógiai Főisk. elvégzése után általános isk. -i tanár. 1956 után évekig segédmunkás volt. 1962-63-ban főelőadó a Felsőfokú Vízgazdálkodási Tech­nikumban. 1964-től 1968-ig a Dunántúli Napló szerkesztőségében dolgozott. 1968-tól 1977-ig az Ifjúsági Magazin, 1977-től a Hétfői Hírek munkatársa, 1977-től haláláig a Vasár­napi Hírek h. főszerk.-je volt. Mecséri János (Győr, 1920. ápr. 28.-Bp., 1958. nov. 15.): hivatásos katona, ezredes, ha­dosztályparancsnok. Az 1956-os forradalom és ellenállásban való részvétele miatt kivégez­ték. - Irod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Medgyesi János (Hódmezővásárhely, 1871. máj. 23.-Hódmezővásárhely, 1943. aug. 3.): pedagógus, eszperantista. Ref. taní­tóként kezdte pályafutását szülővárosában 1891-ben. 1901-12 között a siketnémák bp.-i iskolájának tanára, és a munkára nevelés kér­déseivel foglalkozott. 1907-ben lett eszperan­tista és a Magyar Eszperantista Társ­ vezető­ségi tagja, 191­0-ben főtitkára. 1908-tól veze­tett eszperantó tanfolyamokat. 1907-08-ban a La Verda Standarde társszerkesztője, 1909-10-ben a Hungara Esperantista, 1910-12-ben a Hungara Studento folyóiratok szerkesz­tője. 191­0-ben a szervezett munkásokból álló, a Terézvárosban és Angyalföldön működő Laboro (Munka) Eszperantista Társ. alapító tagja és elnöke lett. 1912-től a temesvári siket­néma intézet tanára. 1913-ban ő vezetett elő­ször eszperantó tanfolyamot Hódmezővásár­helyen, és megalapította a Magyar Országos Eszperantó Egyesület helyi csoportját. 1918-ban ugyanitt az MSZDP újjászervezésén munkálkodott. 1918. dec.-ben a Munkások Gyermekbarát Egyesülete helyi csoportjának titkára lett. 1919 első három hónapjában a Vá­sárhelyi Munkás Újság szerkesztője, majd a Ta­nácsköztársaság idején a közművelődési ügyek politikai biztosa. A várost megszálló román hadsereg letartóztatta, később bebör­tönözték, s büntetéséből szabadulva 1924-ben került vissza Hódmezővásárhelyre. Segítette a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete helyi csoportj­ának megalakulását. Nyugdíjától megfosztva, börtönben szerzett betegsége miatt visszavonult a közélettől.­­F. m. Esperanto nyelvgyakorló-olvasókönyv és szótár (Bp., 1910); A játék a siketnémák beszédtanítása szolgálatában (Kecskemét, 1905). Medgyesi Károly (Bp., 1907. febr. 18.-Bp., 1986. nov. 15.): író. Nehéz anyagi körülményei miatt a polgári iskolának csak két osztályát végezte el. Ezután rézműves lett, később műszaki rajzolóként dolgozott. Elein­te Dezső Károly néven publikált.­­F.m. Rög és kő (versek, Bp., 1943); Teleki tér (r., Bp., 1944); Az inas (r., Bp., 1947); A Nap unokája (mesék, Bp., 1960); Rigó-bölcsőde (mesék, Bp., 1962); Cserebere (mesék, Bp., 1962)­; A be­szélőfák (mesék, Bp., 1966); A foltozó király (mesék, Bp., 1979). Megyeri Endre (Újpest, 1929. jan. 25.-Bp., 1986. ápr. 14.): közgazdász, egyete­mi tanár, a közgazdaság-tudomány kandidá­tusa (1963). 1952-ben szerzett oklevelet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy.-en. 1952-től haláláig az egy. ipargazda­ságtani tanszékének oktatója, 1966-tól tan­székvezető docens, 1967-től egy.-i tanár. Az Ipar Kar dékán­helyettese (1962-65), dékánja (1965-68). Az egy. tudományos rektorhe­lyettese (1974—77).­­F.m. Ipargazdaságtan 2. (társszerző Szakasits György, Wilcsek Jenő, Bp., 1966); Jövedelmezőség és vállalati érdekelt­ség az új gazdasági mechanizmusban (Bp., 1969); Jövedelemszabályozás és vállalati gazdálkodás (­­p., 1972); Erőforrás-értékelés és jövedelemsza­bályozás (Bp., 1976). Megyery Sári, Bleu­del, Sacy von - mű­vésznév (Balassagyarmat, 1897. júl. 28.-Pá­rizs, 1983. febr. 5.): filmszínésznő, író, költő. Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájának elvégzése után az UHER cég szerződtette 1916-ban. A weimari Németországban Rein­hardt filmjeiben játszott. Negyvenkilenc film női főszereplője volt. Első regénye, Gál, a be­csüs, 1926-ban jelent meg Bp.-en. 1932-ben felhagyott a filmezéssel. Berlinből visszatért Bp.-re, ettől kezdve csak irodalmi, hírlapírói tevékenységet folytatott. Első verseskötetére­­ Csak a fényre vigyázz (Bp., 1932, Molnár C. Pál rajzaival)­­, Kosztolányi Dezső és Karinthy Megyery

Next