Régi-Új Magyar Építőművészet, 2020 (1-4. szám)
2020 / 2. szám
a freskó megrendelője, festője a keletkezéstörténet, a jellemzők és az állapot mellett kitér az építészeti tér leírására is, olyan ábrákkal, amelyek lehetővé teszik a freskók helyének beazonosítását. Elemzi a boltozat- és fényviszonyokat is, hiszen ezek a freskók befogadását befolyásolják. Korábbi feldolgozásokhoz képest új elem a látszatarchitektúra, díszítőfestés, keretek feldolgozása. Ez a szemszög képes összeilleszteni az építész és a festő illuzionisztikus programját. Itt szeretném visszaigazolni Jernyei Kiss János utolsó mondatát: ...... abban is bízunk, hogy munkánkkal a szélesebb közönség érdeklődését is felkeltjük.” Néhai Lelkes István - aki egyházművész is volt - tanítványaként, valamint színházi látványtervezőként a tezaurusz élvezetéről tudok beszámolni. Néhány szubjektív freskó-leget is megemlítek: abai plébániatemplom (A. Werlének tulajdonítva), székesfehérvári II. János Pál Pápa téri plébániatemplom (J. I. Cimbal), Oroszlány-Majkpuszta, kamalduli remeteség refektóriuma (G. Vogl?), sümegi plébániatemplom (F. A. Maulbertsch). Utóbbi fotói a festőt a közép-európai freskófestészet nagy alakjaként láttatják, rengeteg egész oldalas részlettel - amit ott Sümegen nem láthatunk így. Negatív esettanulmány Magyarpolány templomának hámló freskója - talán csak ezek a fotók maradnak az utókorra. Zárásként írom ide a korábban rejtett freskók szép felújítását a veszprémi Dubniczay-palotában - F. X. Bucher freskói. A rendkívül igényes kiállítású kötet a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiadásában, az MMA Kiadó gondozásában jelent meg. Magyarország XVII. századi festészete. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1953 ill. Magyarország XVIII. századi festészete. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1954 2 Borz Zsófia,Gaylhoffer-Kovács Gábor, Haris Andrea, Herczeg Renáta, Jernyei Kiss János, Lóczi Dóra, Nagy Veronika, Opra Zsuzsanna, Ökrös Dóra, Sárossy Péter, Serfőző Szabolcs, Smohay András, Somorjay Séiysette, Tatár Sarolta és Ugry Bálint . Dercsényi Balázs-Hegyi Gábor-Marosi Ernő-Török József: Katolikus templomok Magyarországon (ill. a Református és Evangélikus templomok c. kötetei). Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991-92 Barokk freskófestészet Magyarországon II. Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye Várhatóan 2020 novemberében jelenik meg a könyvsorozat második kötete a Dunántúl déli részén található barokk freskóemlékről. Az elsőhöz hasonló terjedelmű kötet 51 freskó művészettörténeti feldolgozását tartalmazza, gazdag fotóanyaggal illusztrálva. Olyan jól ismert, de részletesen eddig nem publikált freskóciklusok szerepelnek majd a könyvben, mint Balatonkeresztúr, Nova, Zics, Zalaegerszeg és Zalakomár plébániatemplomainak dekorációja. A terület jellegzetességei miatt a városi vagy városi léptékű templomok mellett nagyobb számmal szerepelnek szerényebb falusi templomok és egészen kis kápolnák. Ez utóbbiak freskódíszei megmutatják, hogyan szólal meg az akadémiai festészet legelőkelőbb műfaja a népművészet nyelvén (pl. Pölöske, Pusztamagyaród, Várvölgy kápolnái). SEBESTYÉN ANNA: MAGYAR BAU, MAGYAR HAUS Ingatlanfejlesztés a két világháború között SZÖVEGI text: GÖTZ ESZTER RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület sorozatában 2019 végén jelent meg Sebestyén Anna művészettörténész munkája, amely a Bauhaus magyarországi hatását foglalja össze az iskola alapításának 100 éves évfordulója alkalmából. A szerző a témával kapcsolatos sztereotípiák és félreértések tisztázási szándékával kerek összegzést ad a Bauhaus tevékenységéről, és azon belül az építészet jelentőségéről. Részletesen végigkíséri a Bauhaushoz kapcsolódó magyar építészek munkásságát, pontosítja a modern építészet és a Bauhaus fogalmait, amelyek a mai közgondolkodásban gyakran összecsúsznak, és jó stílusban, közérthető módon összefoglalja az iskola eredményeit, majd azt a folyamatot, amelynek során a Bauhaus építészet szociális misszióból stílussá vált. Számos korabeli forrást idézve képet ad a mozgalom igen változatos hazai fogadtatásáról is. Önálló fejezetben foglalkozik a Walter Gropius irodájában működő Forbát Alfréddal, valamint az iskola egykori hallgatóinak, Molnár Farkasnak, Breuer Marcellnek és Weiner Tibornak a későbbi életművével. A kötet második fele a modern építészet hatását tárgyalja a budapesti ingatlanfejlesztésre. A remek képanyag legnagyobb részét a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményéből válogatták. MAGYAR BAU MAGYAR HAUS 2020 102 66