Magyar Figyelő 1911/2

Újhelyi Nándor: Justh Zsigmond

494 Újhelyi Nándor odáig, hogy akart akarni és meglátta azt az utat, melyen ha ő nem is, de ivadéka eljut a második etapejához a fej­lődésnek, ama fejlődési fokhoz, melyre előszavában Justh Zsigmond reá mutat. Példával már homályosan sejteti is Justh ezt a foko­zatot a Formus egyik nőalakjában, Czobor Erzsébetben. Öntudatos, józan idealizmusú nő, egyensúlyozott lelkű, akarat­erős leány, világosszemű, üde testű, mély intellektusú. Apja még bent élt a nemzetségében, még lenyűgözte a felvidéki, tompa levegőjű főúri élet, de kiszabadult belőle, képes volt szerencsés körülmények folytán, megtenni azt az egy lépést, mely megmentette. Czobor Ádám lekerült az alföldre, kimenekült a szláv, felsőmagyarországi életből, kimene­kült a borongós, csüggeteg hegységek közül a diadalmas síkságra, az okos, erős, nyugodalmas magyarság közé, a ködből, a szürkés homályból a napderűs, villogó, kékegű földekre. Elveszi egy magyar gazda leányát, tépelődő, ana­lizáló, dekandenciának induló fajtáját, friss, forró, racionális vérrel keveri, melynek elvegyüléséből származik Erzsébet. Ellentéte ennek a leánynak a Furmus másik nőalakja Lolly (valamint a Pénz legendájának nőhőse), aki szeszélyes, ha finom, ha alapjában véve jó és nemes is, mégis labilis lelkületű, változékony és képtelen arra, hogy kilendüljön abból az életből, melyben van és amelyet gyűlöl, megvet és amelyet mégis élni fog mindég. Ezt a nőt szerette Márfay Gábor és szükségszerűen következik, hogy a fejlődés, kiválás szempontjából ez a szerelem nem lehetett volna életképes, a második etapera alkalmas. Lollynak párja természetsze­rűleg Niftor Lőrinc — Márfay Gábor féltestvére — lesz, aki bár felette rokonszenves és művészi egyéniség, mégis re­prezentatív alakja a kipusztuló, dekadens, sok érzékkel bíró, de ezt megtartani, manifesztálni és továbbadni nem tudó és nem képes arisztokratának. Ez az ága a családnak bizo­nyára ki fog merülni, ivadéka feltétlenül beteg, pusztuló utód lesz. Míg ellenben Márfay Gábornak sikerülni fog épp úgy mint Czobor Ádámnak visszatérni a földhöz, a turáni­­sághoz, az erőhöz és igazsághoz Erzsébet oldalán. Ennek a sejtetésével végződik a Fuimus, és matematikai bizonyosság, hogy ebből a házasságból, melyben Erzsébet szülei révén

Next