Magyar Fórum, 1997. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám, 10. évfolyam, 1. szám)
1997-07-03 / 27. szám
/ 1997. július 3. A nagygyűlés fő szónoka Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke volt. - Azért gyűltünk össze ma, Szent László napján itt, a Szabadság téren és az ország több nagyvárosában, hogy számon kérjük a Horn-kormányon, ezen a mostani rezsimen, hogy mit tett a nemzetért március tizenötödike, a Hősök terei MIÉP-nagygyűlés óta - mondta. - Semmit nem tett, illetőleg mégiscsak fokozta az ország kifosztását. Határtalan méreteket öltött a rablás, eladtak mindent, ami eladható, elloptak mindent, ami ellopható, mert ez egy ilyen rendszer. Most a magyar földre vetettek szemet, kiárusítják a parasztság még megmaradt tulajdonát, az ország földjét. Az egész magyar hazát. Most, a bukásuk előtt néhány hónappal már teljes a pánik, mindenből pénzt akarnak csinálni, mindent el akarnak adni, mindent ki akarnak sajátítani. Nincsen tabu. Az senkit ne tévesszen meg, hogy a tiltakozások hatására most égre-földre esküdöznek, nem adják el a hazát. Ismerjük a szavuk hitelét, nem fogunk bedőlni a szónoklataiknak. Csak az ijedség beszél Horn Gyuláékból, semmi más. Szemernyit sem változtak. Ennek a rezsimnek már csak egyetlen célja van: átmenteni önmagát, a hatalmat, hogy lehessen rabolni tovább kilencvennyolc után is - már amennyiben lesz még itt rabolnivaló. Csurka István megígérte: ha a Magyar Igazság és Élet Pártja hatalomra kerül, minden felelőst elszámoltatnak. Bűnhődni fog, akinek bűnhődnie kell. Senki ne higgye, hogy következmények nélkül garázdálkodhat, bűnözhet ebben a hazában. A pártelnök cselekvésre és összefogásra szólította fel az egész magyarságot, remélve, hogy ebben az igyekezetben a MIÉP mellett most már a kereszténydemokraták is meghatározó szerepet vállalnak majd, hiszen Giczy György újraválasztása, a pártviták vége reményt ad erre. A beszédnek ezen a pontján a tömeg véget nem érő „Éljen Giczy!” kiáltásban tört ki. - Hatalmas erők fognak majd össze a nemzeti oldalon - folytatta Csurka -, és kíméletlenül végrehajtják az elszámoltatást, amit elmulasztott az Antall-kabinet, és aminek következtében az ország itt áll nyakig a korrupcióban, a tisztességtelenségben. Ne felejtsük, évek, évtizedek, sőt nemzedékek munkája áll előttünk, mert még senki nem tette meg az első lépést a magyar úton. Felül fogjuk vizsgálni a rabló privatizációt, utána fogunk nézni a hatalmas álllamadósságnak, és ami a leglényegesebb: kiemeljük a magyar társadalmat a kamatrabszolgaságból. El fogjuk távolítani azokat, akik útjában vannak a magyarságnak, elsősorban néhány bankárt, és azok közvetlen környezetét. Surányira és a többiekre gondolok... A MIÉP elnöke ezek után családpolitikáról, oktatásról, gyermeknevelésről beszélt. Arról, hogy itt és most kell gondoskodnunk a következő generáció szelleméről, mert amit elmulasztunk, az sokszorosan hat vissza ránk, ellenkező előjellel persze. Ez a fiatalság kétségbeejtően sérült és félrenevelt. A MIÉP, ha helyzetben lesz, szorgalmazni fogja a tehetséges, de szerény körülmények között élő gyerekek továbbtanulását. Csurka István végezetül arról beszélt, hogy a MIÉP az egyetlen párt, amelyiknek sikerült, ami még egyetlen más politikai szervezetnek sem: egyszerre, egy időben hét helyen (a fővárosban és hat magyar nagyvárosban) szólította utcára az elégedetlen tömegeket. ★ A beszédek után a Belvároson át a Blaha Lujza térre vonul a tömeg. Sípok szólnak, zászlók lengenek, egyre többen vagyunk. Talán a jelszó is hat: „Ki a járdán álldogál, Horn Gyulával cimborál!” A tér Rókus kórház felőli oldalán a hatalmas transzparensen Ady-idézet: „Ítél a nép, ítélni fog / S ezerszer jaj a bűnösöknek!” És tényleg ítél a nép - egyelőre színi előadás formájában. A Blaha Lujza téri társadalmi bíróság a vádlottak távollétében mondja ki a verdiktet a főkolomposok (Horn Gyula, Pető Iván, Surányi György, Kuncze Gábor) és az alkolomposok (Szekeres Imre, Suchman Tamás, Medgyessy Péter) fejére, szemétre velük. Oda is kerülnek. Közben szép lassan beesteledik. Nekik. EGy. KÚTVÖLGYI MIHÁLY FELVÉTELEI Pongrátz Gergely, a legendás szabadságharcos köszönti a tüntetőket Magyar Forfm 3 Debrecen A hazának nincs ára Nagy érdeklődés előzte meg a MIÉP debreceni tüntetését minden oldalról. A nemzeti elkötelezettek oldaláról - akik a földkérdést sorskérdésként élik meg - ez érthető is, de az ellenoldal is várakozással tekintett tiltakozásunk elé, mivel közhírré tettük, hogy olyan vendéget várunk, aki „személyében” testesíti meg a kormány szakértelmét, és aki lehetőséget is kap a megszólalásra (így, érthető módon, több MSZP-s, SZDSZ-es képviselő is megjelent a helyszínen, meghallgatni a saját „szakértőjüket”). Gyülekezés a Petőfi téren volt. Fél 6-ra már többezresre duzzadt a tömeg, ekkor indult el a tüntető menet végig az ez alkalomra lezárt főútvonalon át a Déri térre, feliratok, MIÉP-lobogók és nemzetiszínű zászlók alatt. Közben Kossuth-nótákat énekeltek, jelszavakat skandáltak. Az élen-jel alatt, melyet közvetlenül egy szamárfogat követett, azt reprezentálva ezzel, hogy szamár az, aki csak a pénzt követi. A állat fejénél és faránál egy kinagyított „Gyula”-portré tekintett fel a nagy szakértőre, a 16 éves, Bözsi névre hallgató szamárra. A bakon az SZDSZ és csatlósa, az MSZP feszített. A Déri térre bevonulókat Nagy Feró hazafias dalai köszöntötték. A bevonulók első sorában a MIÉP és a KDNP vezetői egy közös nagy transzparenst tartottak: „A magyar föld nem eladó!” Szabó Eszter műsorvezető üdvözölte a három megye tüntetőit, majd a Sopronból ez alkalomra ide utazott Gidai Erzsébet közgazdász lépett a mikrofonhoz, és a tőle megszokott meggyőző erővel festett hiteles képet az ország siralmas gazdasági állapotáról, s megmutatta a kivezető utat is. Báthory Gábor, a KDNP országos alelnöke beszédében a bizonyítottan nemzeti elkötelezett pártok összefogásának a szükségességére hívta fel a figyelmet, melyben a pártja kész szerepet vállalni. Szabó Lukács - mint házigazda - arra mutatott rá, hogy az ország földjét azért sem lehet külföldieknek eladni, mert az a magyarság élettere is, maga a hazánk, s a hazának pedig ára nem lehet, mert nem eladó. Szabó Rima László és Simonyi Attila kultúrműsora után szót kért a kormány fő szakértője is, ígéretünkhöz híven meg is kapta azt. Mikrofonhoz vezették Tóth Pista bagosi parasztember 16 éves szamarát. Kérdés a szakértőhöz: Hogyan van megelégedve a kormány munkájával? Az MSZP és SZDSZ jelen lévő képviselőinek a „szakértő” véleménye elegendő volt, ekkor ők angolosan eltávoztak a térről. A Szózat elhangzása után a MIÉP vezetői a tüntetés résztvevőit szalonnasütéssel egybekötött baráti beszélgetésre invitálták székházuk udvarára. Az eszmecsere éjfél után ért véget. Hajdú S. Debrecenben hőség volt, nem kellett a pufajka Bözsi, a szamár is hamarosan kormánytag lehet