Magyar Fórum, 1999. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)
1999-07-01 / 26. szám
^ 3 ryO.XV/yG LOVIAf.VAR FopTIM tfT-1999. július 1. A Fővárosi ügyeskedők Meglepő találékonyság jellemzi a Fővárosi Közgyűlés szociálliberális koalícióját, ha lehetősége nyílik a demokratikus játékszabályok kijátszására. Pedig az ellenzék együttműködési szándékának bizonyítékaként a MIÉP és a Fidesz képviselői megszavazzák a koalíciós javaslatokat, ha összhangban vannak a főváros tényleges érdekeivel. Június 24-én is ez történt, amikor szinte akadálytalanul mentek át a közlekedés, a környezetvédelem és az egészségügy jobbítását célzó indítványok, még akkor is, ha az ellenzék nem értett mindenben egyet a városvezetés elképzeléseivel. Például a BKV két és fél milliárdos támogatását jelentősebb vita nélkül szavazták meg az ellenzéki képviselők. Legfeljebb bírálták a felhasználás módját, és kevesellték az összeget. A júniusi közgyűlés azzal kezdődött, hogy leszavazták a MIÉP-es Dancsecs György javaslatát, amely tízmillió forintos támogatást irányzott elő az özönvízszerű esőzések által sújtott településeknek. A koalíciós városatyák ezúttal annak a közpénznek a védelmére hivatkoztak, amelyet számolatlanul költenek a 4- es metró népszerűsítésére. Persze ennél komolyabb példái is akadnak a koalíciós frakciók antidemokratizmusának. A Vasvári Pál Gyermekotthon belső általános iskolájának megszüntetésére irányuló javaslatot az ellenzék előkészítetlennek ítélte, és nem szavazta meg. Ennek következtében - a koalíciós képviselők hiányzása miatt - nem volt meg a döntés elfogadásához szükséges minősített többség, ami arra késztette Atkári János főpolgármester-helyettest, hogy koalíciós társainak megérkezése után új szavazást kezdeményezzen. Ezt az eljárást a Fidesz-frakció a demokráciával összeegyeztethetetlennek ítélte, és kivonult a megismételt szavazásról. Ennél is ravaszabb megoldást alkalmazott a városvezetés az Aranykéz utcai parkolóház hasznosításának napirendre vételekor, amikor az előterjesztés után azonnal bejelentették a vita lezárását. Anélkül, hogy megvárták volna az ellenzéki felszólalók bejelentkezését. Ugyanakkor a javaslat elfogadtatásához nem volt meg a szükséges létszám. Hosszú huzavona következett, mindaddig, amíg a korrupciógyanús döntés elfogadásához be tudták hívni hiányzó képviselőiket. Az antidemokratikus akadékoskodás szerves részévé vált a közgyűlés munkájának, de ennek ellenére is adódik lehetőség az ellenzék jobbító szándékainak érvényesítésére. Példa erre a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ félbehagyott felújításának folytatása, amelyet a MIÉP-es felügyelőtanácsi tag bírálatai után vett napirendre a közgyűlés. Schuster Lóránt elmondta, hogy korábban 85 millió forintot hagytak jóvá a képviselők a munkára, de a Fimüv Rt. 40 millió forintért vállalta el a felújítást. Ez abból állt, hogy leszerelte a tetőt, majd bejelentette, hogy elfogyott a pénz, és elvonult. Most a közgyűlés döntésének köszönhetően lehetőség lesz a félbehagyott munka befejezésére. Apró siker az is, hogy Zsinka László (MIÉP) javaslatára megváltozott a kábítószer-fogyasztás viszszaszorítását célzó program elnevezése. Eddig ugyanis drogprogramról beszéltek, ami Konrád Györgynek bizonyára megfelelne, de igazából a drogellenes szó fejezi ki a képviselők által támogatott intézkedéseket. Varga Zsinka László, a MIÉP fővárosi képviselője a Szent László-nap a Mecsekben Szent László napján Balczó Zoltán országgyűlési képviselő részvételével tartott politikai fórumot a pécsi MIÉP-szervezet. A mecseki tévétorony alatti parkerdőben dr. Deák Péter és Sashalmi György, a pécsi közgyűlés MIÉP-es tagjai üdvözölték a városból és a megyéből érkezett érdeklődőket, majd Balczó Zoltán adott összefoglaló áttekintést az Orbán-kormány első évéről. Értékelve a szociálliberális pártok tevékenységét, Balczó Zoltán elmondta, hogy az MSZP és az SZDSZ nem tudja feldolgozni a választási vereség csak meg sem kísérelték ő get. Olyan kérdéseket vet- érdemi tevékenységükbenek fel, amelyek megoldásdig kimerül a személyes vásár az előző ciklusban még daskodásban: a baloldali ellenzék a simicskázásra fordítja minden energiáját. Balczó Zoltán előadását hosszan tartó politikai fórum követte a KDNP, a Recski Szövetség és a TIB helyi vezetőinek részvételével. A közönség kérdései a magyarországi közélet szinte valamennyi aktuális témáját felölelték. A vita összes résztvevője - kérdezők és válaszadók egyaránt - amellett foglalt állást, hogy a MIÉP-nek az Országgyűlésben is meg kell őriznie radikalizmusát, kiállva a gyökeres változások mellett. V.I. Balczó Zoltán a pécsi fórumon •• ^rst'S yf 3 2^ fyj i £ p Önkormányzati képviselők tanácskozása A budapesti önkormányzatok MIÉP-es képviselőinek június 25-ei találkozóján a közgyűlésben folytatott munkáról adtak tájékoztatást a fővárosi frakció tagjai. Lukács József, a képviselőcsoport vezetője beszámolt a MIÉP kirekesztését célzó koalíciós mesterkedésekről, amelyek elsősorban a személyi kérdésekben nyilvánulnak meg. Példaként említette a Fővárosi Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának esetét, amelynek 12 tagja között egyetlen MIÉP-es sincs, mivel a közgyűlési többség még az egyhangúlag meghozott házbizottsági ajánlás ellenére sem hagyta jóvá a párt által jelölt Dancsecs György tagságát. A főváros lakosságát érintő kérdésekről szólva a frakcióvezető elmondta, hogy a távfűtési díjak emelését egyelőre elhalasztották, mivel a városüzemeltetési bizottság nem támogatta a szakszerűtlenül előkészített díjemelési javaslatot. A frakcióvezető szerint számtalan hiányosság jellemzi Demszkyék szakmai munkáját. A lakosságot érintő problémák közül a MIÉP- frakció a felszíni közlekedés gondjainak megoldását tartja a legsürgetőbb feladatnak. A városvezetésnek a felszíni közlekedésre legalább akkora súlyt kellene helyeznie, mint a 4-es metróra, hiszen a metróépítésre szánt pénzből a teljes villamosközlekedést korszerűsíteni lehetne. Ezután Marsi Péter Pál frakcióvezető-helyettes kért szót, és ismertette a prostitúció szabályozásával kapcsolatos rendelettervezeteket. A MIÉP-álláspontot abban foglalta össze, hogy a prostitúció semmiféle megjelenési formáját nem szabad támogatni, mert ez a tevékenység összeegyeztethetetlen a párt alapelveivel. Bánovics Tamás a sajtókapcsolatok fontosságáról tartott előadást, ismertette a MIÉP elleni információs blokád áttörésének módszereit. A fővárosi képviselő szerint erre a helyi szervezetek időszaki kiadványai, az önkormányzati lapokban való megjelenés és a fővárosi frakció által szervezett sajtókonferenciák - amelyeken kerületi gondokat is felvetnek - nyújtanak lehetőséget. Végül Schuster Lóránt adott tájékoztatást a MIÉP- es képviselők őszre tervezett országos találkozójáról. A Mátyásföldön tartandó rendezvényre mindenkit meghívnak, aki országos vagy helyi szinten vállalt politikai munkát a MIÉP képviseletében. . New Yorkban kikiáltották Júdea államát New Yorkban a néhai Meír Káhána rabbi - egykori izraeli parlamenti képviselő - követői 1999. június 28-án ünnepélyes keretek között kikiáltották Júdea államát. (Meír Kahána rabbit, a zsidó fasizmus egyik központi figuráját 1990 novemberében éppen New Yorkban gyilkolta meg egy egyiptomi arab merénylő, de az általa létrehozott Kahmozgalom utódszervezetei mindmáig jelentős tényezői az izraeli politikai életnek.) Júdeát az Izrael által 1967-ben megszállt, illetve az Oslói Egyezmény értelmében palesztin autonómiává nyilvánított területeken kívánják létrehozni. A kahánisták (az előbb említett Kahána rabbi ideológiai követői) ezzel a húzásukkal szeretnék elejét venni annak, hogy a nemsokára hivatalba lépő Ehud Bárák kormánya egy újabb megegyezés értelmében a palesztinoknak visszaadja a Jordán folyó nyugati partvidékén 1967 után kiépített provokatív zsidó települések egy részét. A New York-i összejövetel résztvevői egyben elhatározták azt is, hogy a zsidó települések - amelyek létét eddig több BT- határozat is törvénytelennek nyilvánította - felszámolásának megakadályozására - ha szükséges - még az izraeli hadsereggel is hajlandóak szembeszállni. Az államalapítók úgy döntöttek, hogy a nyár végéig Amerikában megszerveznek egy több száz harcosból álló önkéntes zsidó légiót, amelyet szakaszosan átdobnak a bibliai Júdea és Szamaria területére. Az új állam létrehozói mostani összejövetelüket az 1897-es bázeli Cionista Kongresszus jelentőségéhez hasonlították, amelyen, mint ismeretes, a budapesti születésű Herzl Tivadar megalapította a fél évszázaddal később kikiáltott modern kori zsidó államot. A szervezők által világtörténelminek minősített New York-i eseményen elsősorban amerikai ortodox rabbik, a zsidó települések vezetői és számos, orosz kiejtéssel megszólaló brooklyni zsidó vett részt, akik máris bejelentették, hogy szívesen vállalnának vezető politikai és gazdasági pozíciókat a születendő államban. Felállítottak négy PR-bizottságot, valamint egy-egy hivatalt a pénzgyűjtésre és a politikai lobbyzás irányítására. A manhattani gazdag zsidó bankárok által finanszírozott államalapító összejövetel legfontosabb döntése azonban az volt, hogy létrehoztak egy védelmi bizottságot, amelynek élére egy Mike Guzovszky nevű, héberül elég gyatrán beszélő „államférfit” állítottak. A leendő állam „hadügyminisztere” a jelen levő újságíróknak elmondta: az idén nyáron Júdeába irányítandó több száz zsidó légionárius csak előőrsét képezi egy nagyobb fegyveres önkéntes hadseregnek. Guzovszky hozzátette még: reméli, hogy az izraeli hadsereg az általa parancsnokolt légióval hajlandó lesz majd együttműködni a zsidó élettér védelmében. Hering Eső előtt, eső után A Pest megyei önkormányzat MIÉP-frakciója a testület legutóbbi ülésén elsőként támogatta azt a javaslatot, miszerint anyagi lehetősége függvényében mindenki segítse a rendkívüli esőzések miatt veszélyhelyzetbe került települések lakosságát. Pest megye három meghatározó körzetében alakult ki veszélyhelyzet a június végi jelentős esőzések miatt. Szentendre térségében Pilisszentkereszten, Csobánkán, Pomázon, Szentendrén és Visegrádon ez idáig 250 millió forintos kárt regisztráltak. Vác körzetében Kemencén és Bernecebarátiban okozta a belvíz a legnagyobb problémákat, ezekről a településekről a lakosság egy részét kimenekítették. A gödöllői és a nagykátai körzetben a vízzel telített pincék jelentettek többletfeladatot a helyi védelmi erőknek. A megyei területfejlesztési tanács ötmillió forintos gyorssegélyben részesítette Bernecebarátit, Kemencét, Nagybörzsönyt, Vámosmikolát, Pomázt és Csobánkát; Kismaros, Kóspallag, Verőce és Pánd pedig egymillió forintot kapott. A kárfelmérések szerint a megyében 1,7 milliárd forintnyi kár keletkezett. Azonnali segélyt 110 millió forint értékben igényeltek a veszélyeztetett települések. (gki)