Magyar Fórum, 2015. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-26 / 13. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ” (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricu­s) XXVII. évfolyam, 13. szám www.magyarforum.hu 247 FORINT ••­­ KÖZÉLETI HETILAP 2015. március 26. NEMZETI EGYSÉGRŐL, KORRUPCIÓRÓL, ELSZÁMOLTATÁSRÓL Az igazi nemzeti egység azt kell jelentse az erdélyi magyarság számára, hogy értékelvű poli­tizálással folytatunk megalkuvás- és árulásmentes küzdelmet az autonómiáért és egyéb közössé­gi jogainkért, elbitorolt javaink restitúciójáért, a múlt bűneinek feltárásáért, az elszámoltatásért és felelősségre vonásért, a társadalmi igazságosságért, valamint az egész Romániát sújtó kor­rupció ellen - sorolta Tőkés László sajtótájékoztatóján. -­ KMS Külhoni Magyar Sajtószolgattt HELYZETJELENTÉS A Magyar Fórum jövője A Magyar Fórum 1989-ben jött létre. A lapot jogi értelemben az MDF alapította, szellemi irányvonalát pedig Csurka Ist­ván határozta meg. Kezdettől fogva ez az egyetlen rendszere­sen megjelenő magyar nyelvű kiadvány, mely a nemzeti radi­kalizmus örökségét vállalta. A nemzeti radikalizmus tulaj­donképpen az 1848-49-es szabadságharc alapértékeinek to­vábbgondolása. A trianoni tragédiára, a XIX. század máso­dik felének társadalmi átalakulására, különös tekintettel a je­lentős német gazdasági és kulturális, valamint az ezzel párhu­zamosan kialakuló jelentős zsidó kulturális és gazdasági be­folyásra, valamint az addig meghatározó magyar identitású köznemesség lassú süllyedésére, illetve a többnyire szintén magyar identitású zsellérréteg változatlan nyomorára adott válasz volt. Szabó Dezső, Bajcsy Zsilinszky Endre és bizonyos értelem­ben Németh László gondolatai adták ennek a szellemi irány­zatnak az alapjait. A nemzeti radikalizmus politikai értelem­ben már akkor is vesztes helyzetben volt. Ennek elsődleges oka, hogy hiányzik belőle, sőt ellentétes egy meghatározó mo­dern kori politikai jelenséggel. Az ún. programpolitizálással. G. Fodor Gábor nagy port kavart nyilatkozata, melyben ar­ról értekezik, hogy a kormányzás a pillanat uralásának művé­szete pontosan mutatja ezt az ellentétet. A nemzeti radikaliz­mus - amennyiben komolyan vesszük - éppen a pillanat ura­lására nem törekszik. Eszmetörténeti szempontból a népi irányzatokhoz tartozik, azaz nem elitista, és tulajdonképpen egyetlen programcélt fogalmaz meg: a magyar közösség, a magyar nép felemelését. Ebből a programcélból következik a harmadik utasság, a magyar nemzet függetlenségének hangsúlyozása, a kozmo­­politizmus és az internacionalizmus elutasítása, a keresztény­ség vállalása, valamint a szegénységben élő magyar tömegek felemelésének igénye. Mondhatnánk, hogy a nemzeti radika­lizmus egyfajta nemzeti keresztény szociális irányzat, ha a nemzeti és szocialista szavak egy oldalon emlegetése nem vál­tana ki mindent elsöprő ellenszenvet az emberek jelentős részé­ből és őrjöngésvihart a közéletet tematizálók egy csoportjából. A Magyar Fórum 27 éve jelenik meg, így több mint 1400 szám készült. Az 1400 szám mindegyike tükrözi a fent leírt szellemiséget. Soha nem adtuk elő azt a nyilvánvaló hazugsá­got - amit a politikával, közélettel foglalkozó lapok legtöbbje nemhogy el akar hitetni magáról, de kimondottan értéknek állít be -, hogy politikai értelemben függetlenek lennénk. Nem vagyunk és nem is voltunk azok. Minden számunkban azt a politikai cselekvést, vagy cselekvőt támogattuk, aki meg­felelt a fenti értékválasztásnak. Ez a szerkesztési elv tulajdon­képpen Csurka István személyéből adódott, aki haláláig ga­rantálta, hogy ne térjünk le erről az útról. Ma azért jelentet­jük meg Csurka István korábbi írásit hétről hétre, hogy egy­részt megmutassuk, hogy az agyonszidott majd agyonhallga­tott gondolkodó messze megelőzte korát, és öt, tíz, húsz évvel ezelőtti elemzései helytállóak voltak. Ma, halála után a jobb­oldalon tulajdonképpen köztudomású tény, hogy Csurkának igaza volt, de mi azt is szeretnénk, ha a nagyérdemű azt is tud­ná pontosan, hogy miben volt igaza. Csurka István szellemi örökségéből nem csak az iránymu­tatást, de az elhallgatást is megkaptuk. Hiába jelenik meg a lap az egész országban hétről hétre, hiába alakult ki egy most már fiatalokat is felmutatni képes szellemi holdudvar körü­löttünk, hiába van még ma is több előfizetőnk, mint sok or­szágos jelentőségűnek beállított újságnak, az ország egy része rácsodálkozik az újság létezésére is. Reklám hozzánk csak el­vétve jut, és biztosak lehetünk benne, hogy sem erről, sem a másik oldalról semmiféle reakció, visszhang sem érkezik írá­sainkra, híreinkre, programjainkra. Ennek ellenére ragaszkodtunk a Magyar Fórum névhez, pe­dig valójában nem a Magyar Fórum mint márkanév az érde­kes, hanem az a közösség és az a gondolatkör, amelynek meg­határozó szellemi entitása Csurka István, a közösség tagjai az olvasók, akik az elhallgatás ellenére is jelentős tömeget alkot­nak és természetesen a már említett, szerencsére egyre fiata­lodó szellemi holdudvar, mely reményt kelt. Ha holnaptól ez az újság nem Magyar Fórum néven jelenik meg, ez a közösség akkor is megmarad, és jelentős erőt képvisel visszhangtalan­­sága ellenére is. Most a magyar sajtó teljesen átrendeződik, politikai és üz­leti alapon szervezett médiavállalkozások tulajdonosi döntés alapján irányt váltanak, mások haszonszerzési lehetőség hí­ján megszűnnek. Mivel a Magyar Fórum anyagi lehetőségei eddig is meglehetősen szűkek voltak, és mivel a fent leírt ér­tékválasztás alapján működünk, így sem a megszűnés, sem a holmi anyagi és lobbiérdekek miatti irányváltás nem fenyeget. Az internet, a Facebook és egyéb közösségi oldal adta lehe­tőséget ez idáig nem használtuk. Bár volt honlapunk, de ott csak a kötelező minimumot teljesítettük. Ennek elsődleges oka természetesen anyagi. Egyetlen bevételi forrásunk, az ol­vasóink által megvásárolt, előfizetett újságok. Az elmúlt évben az újság körül felbukkanó fiatalok azon­ban vállalkoztak arra, hogy ezen megpróbáljanak változtatni. Ezért nemrég megjelentünk a Facebookon, megújítjuk hon­lapunkat, sőt létrehozunk egy új lapot is. Megpróbáljuk át­törni az elhallgatás falát. Ehhez kérjük minden olvasónk, minden Csurka István szellemi örökségét jelentősnek tartó magyar segítségét. Kérjük, hogy terjesszék, népszerűsítsék írásainkat, kezde­ményezéseinket, és egyben ígérjük, hogy bármilyen anyagi vagy egyéb nehézség ellenére, mindenképpen tovább visszük 27 éve ápolt értékeinket és megmaradunk közéleti és kulturá­lis hetilapnak, a nemzeti radikalizmus egyetlen magyar fóru­mának. . Csórja Gergely A TARTALOMBÓL L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Prof. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű bővítésének kormánybiztosa Bényi Eszter kárpitművész

Next