Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)

2015-12-03 / 49. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom" (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) ZZZZ www.magyarforum.hu, 247 FORINT , XXVII. évfolyam, 49. szám KÖZÉLETI HETILAP 2015. december 3. KLERIKÁLIS SZOCIALIZMUS Irán (az ókortól a modern korig Perzsia) az emberi civilizáció bölcsője, a világ egyik legősibb állama. Az Iráni fennsíkon az i. e. 2. évezred óta élő iráni népek több nagy birodalmat (Akhaimenidák, pártusok, Szászánidák) és saját, jellegzetesen iráni jegyeket hordozó kultúrát és vallást alakítottak ki. Az ország népesedéspolitikája irigylésre méltó, az iráni forrada­lom előtti 30 millióról a lakossága mintegy 75-80 millióra növekedett. Iráni stratégiai helyzete, lakossága, országa nagy­sága, nyersanyagforrásai, erős nemzeti identitása a térség vezető erejének szerepére predesztinálja. Irán (perzsául Gjio), nevének ősi formája az Ar­anám, amely elnevezéssel Irán vagy Perzsia népe egykor országát nevezte, jelentése „az árják földje”. A magyar kormány és az Iráni Iszlám Köztársaság között a hét elején létrejött megállapodások fontos lehetőséget nyit­hatnak meg Magyarországnak. A megállapodás beleillik, sőt bizonyos tekintetben megelőzi azt a folyamatot, mely az Egyesült Államok és Irán közeledéséből adódik. A közele­dés alapja, hogy Irán és az amerikaiak által felállított iraki kormány is síita, valamint, hogy a szunnita szervezetek elle­ni harcban - különös tekintettel az ISIS-re - Irán és Ameri­ka érdekei egybeesnek. Irán kikerülhetetlen hatalma a térségnek, olyannyira, hogy ma már részben Irak is ellenőrzése alatt van. Ráadásul az irá­ni vezetés egyetért Putyinnal abban, hogy Aszadot hatalom­ban kell tartani Szíriában. Az Irán elleni szankciók évtizedei alatt az iráni gazdaság nem omlott össze, így a 80 milliós állam egészen életképes gaz­daságot hozott létre. Ma már az iráni állam bevételeinek csak 20 százalékát adja az olaj. Igaz, a közel 20 milliós Teherán épü­letein, az autóparkon, a magas munkanélküliségen és sok min­denen látszik, hogy a szankciók, különös tekintettel Irán ki­zárása nemzetközi pénzügyi rendszerből és a tőkepiacból, meg­tették hatásukat. Persze, hogy ez a hatás hosszútávon inkább előnyös vagy hátrányos, azt nehéz megmondani. Gazdaságilag mindenkép­pen hátrányos, ezért az iráni hatalom mindent megtesz, hogy a szankciók megszűnjenek. Irán alapvetően különbözik a többi iszlám államtól. Első­sorban azért, mert a többségében perzsa lakosság kétségtele­nül meghatározó kulturális értékekkel jelenik meg a térség­ben, mentalitását tekintve a tudomány és a művészetek felé nyitott, alapvetően toleráns társadalom. Ennek megfelelően a radikális iszlám irányzat is relatíve gyorsan a háttérbe szo­rult, és bár ettől függetlenül nekünk, európaiaknak nehezen érthető és sok tekintetben merev az iráni iszlám is, Irán még­is élhető helynek tűnik a többi iszlám államhoz képest. Ezt az iráni vezetés és lényegében az iráni lakosság is azzal magyarázza, hogy míg az amerikaiak által elfogadott szaúdi vezetés támogatja a szunnita és részben vahabita alapú, álta­luk terroristának nevezett csoportokat, addig Irán az alapve­tő emberi értékeket magáénak tudja. A hivatalos iráni magyarázat szerint Amerika kizárólag azért támadta Iránt, mert Izraellel szemben elismeri a pa­lesztinok jogát saját országukhoz és megkérdőjelezi Izrael jo­gát a háborús lépések megtételére. Ezt a támogatást a cionis­ta lobbi éri el. Meglepő, hogy Iránban jelentős zsidóság található és külö­nösebb hátrányok nem érik őket, mint ahogy a kereszténye­ket sem. Ebben az értelemben Irán nem tekinthető szélsőséges ál­lamnak. Ugyanakkor az iráni iszlám forradalom egy sajátos tár­sadalmi berendezkedést alakított ki. Egyrészt bevezette a me­reven értelmezett síita vallási szabályokat és ezeket vallási rendőrséggel tartatta be, másrészt egyfajta államszocializmust alakított ki. Mondhatnók valamiféle klerikális szocializmus jött létre, ahol az államosítás gyakorlatilag az egész gazdaság­ra kiterj­edt, ugyanakkor minden úgy kezdődik, hogy Allah ne­vében, legyen az szerződés vagy jogszabály. Az elmúlt években azonban mindkét folyamat megfordult. A vallási szabályok betartatása lényegesen enyhébb, például különösebb nehézség nélkül lehet alkoholhoz jutni a fekete­piacon. És megindult a privatizáció is, az állami vállaltok je­lentős részét értékesítik. Irán ma semmi másra sem vár, mint hogy a szankciókat eltöröljék, hogy Irán újra bekapcsolódhas­son a nemzetközi vérkeringésbe. A változás hatalmas és jelentős pénzügyi potenciállal ren­delkező piacot és tulajdonképpen egy egész térséget nyithat meg. Ezt persze nem csak mi magyarok, de más Európai álla­mok is tudják. Ezért a magyar delegáció előtt nem sokkal járt Teheránban az olasz, és a többi sem késik sokáig. Mégis, azt kell mondjuk, hogy a korábban kényszerűségből elhalasztott, de végül most létrejött legmagasabb szintű magyar-iráni találkozó hatalmas lehetőség hazánknak. Or­bán Viktort nemcsak a politikai, de a vallási vezető is fogadta, mely gesztus jelentősége felbecsülhetetlen. Orbán újra jókor lépett, ráadásul kiváló beszéddel erősítette az iráni félben a bi­zalmat, hogy nem csak egy 10 milliós - hozzájuk képest­­ tör­peállammal, de Európa legstabilabb politikai rendszerével si­került több megállapodást tető alá hozni. Várjuk a folytatást. Csórja Gergely Iránban, az árják földjén katonai tiszteletadással fogadták a magyar kormányfőt A TARTALOMBÓL Dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára Deli Andor európai parlamenti néppárti képviselő, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság állandó tagja Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa, országgyűlési képviselő

Next