Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-01-14 / 187. szám

ru gyermekei, gyámgyermekei és rokonai még ak­kor is igazoltaknak tekinthetők, ha ezek nevei az igazoló jegybe beírva nincsenek is; ez esetben a családfő magára kell hogy vállalja a kezességet a vele utazók ugyanazonosságáról. * Jan. 3-án két bécsi n. banktiszt ismét öt millió mark bankó ezüstöt kisért Hamburgba az ot­tani kamara egy váltója fejébe. ■fr A dohánygyárak és beváltó hivatalok köz­ponti igazgatósága kimutatása szerint Magyaror­szágban és a Szerb­ Vajdaságban 1854-ben 61,351, 1855-ben 65,836 és 1856-ban már 69,836 engedé­lyezett dohánytermesztő volt. A dohánynyal beül­tetett terület 46,448 kataszt. holdról 47,713 és 57,608 holdra hágott. A beszolgáltatott dohány egy fél millió mázsánál többre ment, a­miért 4 mil­lió forintnál jóval többet fizettek. A legnagyobb területet, 10,118 holdat, az utolsó évben Békés- Csanád ültette be, azután Torontál 10,021 holdat, és Tolna 7,973 holdat; a legtöbb szabadságos ter­mesztő — 12,358 Szabolcsban volt. * A cs. k. szab. tiszai vaspálya igazga­tósága a részvényeseket rendkívüli közgyűlésre hívja össze, az alapszabályszerü részvényszámra va­ló leszállitás terve s a társulati szabályok értelmé­ben kölcsön fölvétele végett határozni. *Egy bécsi iparos szabadalmat nyert oly sü­­tőhely felállítására, hol rozsliszt és vegyített török­­buzalisztből fog kenyeret sütni. Ha ezen ott uj ke­nyérnemet megszeretik, úgy a szükséges törökbu­­zát Magyarországból kell oda vinni, minthogy Au­­striában azt nem termesztenek. * Báró Bruck pénzügy­minister , excja gróf Draskovics György varasdmegyei klenovniki uradalmát 400,000 pfton megvette. * A boncidai uradalmat gr. Bánffy Miklós vet­te meg kevéssel 200,000 fton fel­ül. * Egy pesti lapban azt olvassuk, hogy Rio Janeiroban „egy indián“ ára 20 frank. Az olvasó könnyen azt hihetné, hogy a benszülötttek, kiket ott közönségesen indiánoknak neveznek, igen ol­csó állatok, holott csak azt nem tudta a fordító, hogy a német „Indianer“-nek nevezi a pulykát. (Igazság- szolgáltatás.) A mié lapok november 5-diki 168. számában a politikai cikkek név alájegyzéséről „Ipar a Maroson“ cím alatt mond­va volt, ugyanazt és majd­nem azon szavakkal mondja most a „Revue des deux mondes“ mult évi utolsó számában, midőn az angol és francia jour­­nalistika közti különbségről értekezik, és a név­aláírás káros voltát mutogatja. * (Csalásra figyelmeztetés.) Köze­lebbről több napi­lapba, nevezetesen magyar hír­lapokba, hirdetményeket igtattak be, melyek sze­rint egy „Monetary and Credit Office, 137. Dover Road S. E.“, vagy „Albany Road N. 103.“ Lon­donban, jutányos feltételek mellett 500 fttól fölfelé kölcsönöket eszközölni ígért, ha a fölveendő ösz­­szeggel meghatározott arányban levő fáradsági díjt előre beküldik. A hivatalos útón szerzett felvilágosítások után kiderült, hogy az egész csu­pa . . . csalás. * (A­k­a­d­e­m­i­a­i j­u­t­a­l­m­a­k.) Toldi Ferenc m. ak. titoknok jelentése szerint a Teleki-jutalom­ra m. év végéig 10 vígjáték, a Pfeifer Ferdinánd­­féle kor- és életrajzi jutalomtételre két kézirat ér­kezett be. *(Gőzmalmi statistika). A nagyváradi helyi, kerületben 10 év alatt tizenhárom gőz­malmot állítottak. A legrégibb a debreceni. A­­rad megyében : Barakonyban, Sikulában, Gyorokon és Szemlakon ; Békés- Csanád­ megyében : Csabán, Szarvason, Tornyán és Békésben; Szabolcsban: Eszlárban és Tuzsérben; Dél-Biharban : Cseffában és Észak-Biharban a mondott debrecenin kivül Téglásban van gőzmalom. Megjegyzendő, hogy e gőzmalmok tulajdonosai nagyobbára a legtekinté­lyesebb földbirtokosok és hogy mindezen vállala­­tok, a krízis alatti debrecenin kivül, bővön ka­matoznak. *Bécs, jan. 9. A dunahajózást szabályozó ok­irat helybenhagyása Austria, a Porta, Bajorország és Würtemberg között ma délben a külügymini­­stériumban kicserélődött. *Az egri és zágrábi borkereskedő társu­latoknak az előleges engedély részvénytársulattá alakulásra megadódott. *(Az angol statistikához.) Angolor­szágban és a walesi grófságban 17 millió lakosra szinte 10 millió olyan esik, kinek határozott hiva­tása van. Van t. i. 63,330 tisztviselő; 78,498 pol­gár-katona (milice); 87,422 tudós részint hivatal­ban , részint a nélkül, 94,790, ki irodalom­mal, szépművészettel és tudománynyal foglalkozik; 2,777,017 személy, ki a háztartásról gondoskodik, úgymint: nők, anyák, gazdasszonyok; 1,620,881 férfiszolgálatot tevő személy; 162,265 kereskedő és pénzügynök; 252,196 szekeres; 1,576,081 me­zei gazda; 63,506 baromtenyésztő; 524,878 gépész; 419,282 állati anyag árus ; 789,314, kik növény­anyagot dolgoznak fel és adnak el; 623,171, kik ásvány­szereket dolgoznak fel és árulnak ; 290,227 H...MUI I ■ g.irw, ríi I aMaaeaas8Ufry.J.ilj«r^.ji^uniJUiü.. uh i .'uaegsagaam—i.i... munkás határozott hivatás nélkül; 147,879 birto­kos határozott foglalkozás nélkül; 103,458 szegény határozott foglalkozás nélkül, kiket illető közsé­geik tartanak el; 110,107 más hivatás nélküli e­­gyén; öszvesen 9,816,597. * (Széntelepek az Egyesült álla­­m­o­k­b­a­n.) Rogers Henrik (tanár a Harvard e­­gyetemben, Cambridgeben) közelebbről megjelent földtani emlékirata szerint az Egyesült államok széntelepei 8000 mt mértföldnyi, vagy metrikus mér­tékben szólva: 500,000 négyszög kilométernyi ki­terj­edésűek. Ha tekintetbe vesszük, hogy Angol­ország széntelepei 13,000, Franciaországéi 2500, a Rajna tartományéi 2400, Belgiuméi 1275, Csehor­­szágéi 1000, Wesphaliáéi 950, Spanyolországéi 500 fl kilométernyi kiterj­edésűek, úgy az Egyesült államok szénbősége rendkívülinek mondható, mert az összes európainál tízezerszer nagyobb. A termelési viszonyok azonban lényegesen különbö­zők. E tekintetben Angolország első helyen áll 65 millió tonnával (1 tonna ~ 20 mázsa) évenként, miglen az Egyesült államok csak 9 milliót, Bel­gium 5 milliót, Franciaország 4­­ 2 milliót szolgál­tatnak. Magyarországról Cotta Bernát azt tartja, hogy az egész magyar síkság nem egyéb, mint a legnagyszerűbb kőszénmeder. “(Furcsa gusztus). Az A. A. Z. szerint Augsburgban 3 hét óta egy titokteljes egyén al­konyaikor az iskolás gyermekeket és fiatal — na­gyobbára gyárakban dolgozó — leányokat haza­­mentőkben villám­gyorsasággal ,copfjaiktól fosztja meg. Műtételei véghezvitelének a város szá­mos szűk utcája igen kedvez. A rendőrségnek még eddigelé nem sikerült a copfmanomant hurokra keríteni, mert kinézése felől a hajékektől megfosz­tott egyének a legellenkezőbben nyilatkoznak. Al­kalmasint nem egy, hanem jórészt többen szen­vednek e copfmaniában, kik a rendőri személye­ket nagyon jól ismerik, mert ezeket oly jól ke­rülik.­­ A híres színművész Rachel kisasz. január 5-én meghalt. * A münsteri, hildesheimi és paderborni püs­pökök felszólítást intéztek Németország minden pa­pi fejedelmeihez, egy általános ima-egyesület meg­alapítása iránt, melynek feladása lenne, a kathol. egység központjától elvált keleti egyház egyesíté­sére törekedni a kath. egyház fejével. A cél elé­résére szolgálnának 1. imaegyesületek, 2. folyóirat, mely a két egyház közötti vitás tárgyak tudomá­nyos taglalásával foglalkoznék. —ljl.-~.-h-p.»-- If^m H| ' |' II­I, in ■ II..1.1... | I'ii'jiy, _IUl_|1|_»J.lli1.1... iJfl"1!] H 1 '■ | Arc­a. Atyai lecke. *) (folytatás.) (Most már csak magyarországi korrajz 1847-ből). Tudom kedves fiacskám ! mindezekre csak azt felelended: hát miért van mégis, saját vallomásom szerint is, ezer aristokrata közt legalább kétszáz túlzó ? Édes fiam! e kétszáznak egy negyede bizonyosan fiatal, tapasztalatlan gyerkőcékből áll, kik csak majd utóbb lehetnek még aristokraták, másik ne­gyedét pedig szegény, máról hónapra, több­nyire mások kegyelméből nyomorogva élő, üres fejű­ emberkék teszik, kiknek még exi­­stentiájáról sem tudna a világ valamit, ha az ellenzékhez nem szegődnek s amúgy pa­rasztosan nem handabandáznak. Minél cse­kélyebbek ők a világ szemeiben, annál rend­­kívülibb pöffeszkedésre van szükségök, ha észrevétetni akarnak; egyébiránt még a túl­zóknál sem volna beesők , ha gorombásko­dáshoz mesterileg nem értenének, mert ők csak ezen mérték szerint szokták emberei­ket megbecsülni. Hát a kétszáznak harmadik negyedéről mit mondjak ? Ezek csekély birtokukra nézve téns urainkhoz igen hasonlitván, következő­leg dús rokonikkal mindenben nem verse­nyezhetvén, de sőt gyakran helyezetök miatt velök még nem is társalkodhatván, kényte­lenek a téns urak közt helyt foglalni; miu­tán azonban, elmebeli tehetségeknél fogva, a conservativ pártnál még ezek közt is legfö­­lebb csak közlegényeknek ismertethetnének el, ezt pedig sajátságos büszkeségeknél fog­va, méltóságos címekhez ülőnek nem tartják, természetesen a túlzók táborához csatlakoz­nak, hol persze a téni urak fölé emeltetve igen nagy becsben tartatnak. Végre édes Lajcsim, mindezek dacára meg kell mégis vallanom s pedig nagy örö­mödre, miszerint dús, szép eszü s jeles tu­*) Lásd a M. Futár 186. számát, dományu mágnásaink közt is csakugyan ta­­láltatik nehány túlzó. Ezt te persze ellen­mondásnak nézended azon fenebbi nyilatko­zatommal , miképp ily emberek túlzók már csak azért sem lehetnek okosan, mert kü­lönben legnagyobb elleneikkel fognának ke­zet és saját érdekek ellen küzdenének. Csak várj Lajcsi, majd mindjárt felvilágosítlak. Valamint már fönőbb a korlátoltabb tehet­séggel bíró túlzó mágnásokról kijelentem, miszerint egészen más okokból s nem azért túlzók, mintha túlzásaik által a haza közja­vára valami üdvöst akarnának kivivni, vagy a conservativ párt által kitűzött haladási mo­dort meggyőződésből kárhoztatnák, a­mint ily akaratuk s meggyőződésök józan ész mel­lett nem is lehet; úgy most itt a dúsakról is elmondom, miszerint ők egyrészt csak azért túlzók, mert a conservativ mágnások közt minden szép teh­etségök mellett is, nem mint legjelesebb, hanem csak mint középemberek tündökölhetnének, mi persze felhőig nyúló hiúságokat ki nem elégitvén, inkább a túl­zókhoz szegődtek, hol főnököknek fogadtat­ván el, félistenkint imádtatnak s egész tábo­rukat kényök kedvök szerint mozgathatják. Mi pedig önmagukat és saját érdeküket illeti, erre nézve is biztos lábon állanak, mert va­lamint a­felől tökéletesen tisztába vannak, hogy a kormány túlzott követeléseiket ren­des uton soha sem teljesítendi, éppen úgy teljesen nyugodtak azért is, hogy csekély számuk a felső táblánál többségre soha sem vergődhetik, következőleg minden bekövet­kezhető baj s érdek­veszélyeztetés nélkül e­­gész bátorsággal szájaskodhatnak. Ez által csak a hazának ártanak, feltartóztatván azt irgalmatlanul haladásnak indult pályáján. Nem édes Lajcsim­­én s velem számta­lan conservativek azon meggyőződésben él­nek, miszerint józan ésszel bíró ember jó­szándékkal most egyszerre sem a hazától, sem a kormánytól többet nem követelhet, mint miknek törvényesítésére a conservati­vek maguk is el vannak tökélve, vagy leg­alább ellenezni nem akarnak. Kik tehát mind­ezeket őszintén kéréseivé, igazi meggyőző­­désökből vélik hazánkat mostani helyzete mellett túlzás által boldogíthatni — pedig e­­zek teszik 9­, 0 részét a túlzó seregnek — a­­zok mindnyájan valóságos együgyü isten bá­rányai, kik a dologhoz nem értenek s csak mekegve, vakon követik azon egy tizedrész­­ből álló okosabb, belátóbb főnökeiket, kik tagadhatlanul nem meggyőződés, hanem hi­úság s más okokból túlzók. Persze Lajcsi, te a 7,0 részhez tartozol! No de erről majd alább bővebben. — Már Most Lajcsi csak a téns urak van­nak még hátra; a cigányok és zsidók még nem tartozván közibünk. Pedig a téns urak­nak legnagyobb része éppen azon okokból nem lehet túlzó, miket fönebb a paraszt, polgár és köznemes állása leírásánál előso­­rolok. A téns urak közül sokaknak hivata­la, többnyire mindeniknek kisebb nagyobb gazdasága, háza, családja van; tehát vagy hivatal, vagy gazdaságbeli foglalkozással töl­tik idejüket, házukat rendezik, gazdaságuk után látnak, építnek, szépítnek, javítnak, mi­szerint bővebb jövedelemre szert téve, gyer­mekeiket illőleg neveltethessék, számukra va­lamit szerezhessenek, vagy legalább, mint becsületes emberek, adósságaikat lefizethes­sék. Mert nincs ám mindeniknek ispánja s ha volna is, vajmi könnyen megszámíthat­nák jövedelmeiket, ha gazdaságukat kizáró­lag ezekre bíznák. Tehát a téni urak legna­gyobb részének az idő sokkal drágább, sem hogy azt sok megyék közgyűléseinek láto­gatására, több clubboltba megjelenésre, kö­vetkezőleg örökös kocsikázásra fordíthatnák, a nagy gond és fáradsággal bekapart csekély jövedelmeiket pedig sokkal jobban megbe­csülik, semhogy azokat itatás, korteskedés, embervásárlásra könnyelműleg kiszórhatnák. Már pedig édes Lajcsim, kik mindezeket nem gyakorolják, ha középemberek, túlzók ipso-

Next