Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-12-30 / 287. szám
ma sem tudnak vagy akarnak. Ezeket bátran figyelmeztethetjük azon erénynek nagy termékenységére, melynek megmentése itten szóban forog. Vannak mások, kik azon magasb rendű és későbbi élvezetekért, melyekre törekszünk, a nemzeti jellem és sajátság, tehát magasb becsű erkölcsi javak árán megvásárlandó cultúrának mindjárt gyümölcsözendő áldásait ajánlgatják cserébe. Ezen csábítókat a műveltség fanatikusainak nevezem, és ezeknek ezen tudományos intézet álláspontján bízvást adhatjuk azon választ, hogy őket igen jól ismerjük, s hogy viszontagságaink meg nem törték a Mindenség urába vetett bizalmunkat—hogy türelmünk próbára tétetett és megedződött. Tudják ezek meg, hogy másképp, mint felemelt szívvel és fővel a világon járni képesek nem vagyunk, mert tudjuk, miképp csak azt nem lehet többé felemelni, ki önmagát alázta le, ki önmagát becsülni megszűnt. Az idő szózatát megértettük s azon munkát, mely a polgárisodásnak a világtörténelemben nyilatkozó parancsszava által reánk van mérve, el kívánjuk végezni Tudjuk, hogy a magyar csak lassan, csak nélkülözések, fáradalmak és erőfeszítések között és csak igényeit okosan mérsékelve haladhat előbbre a művelődés mezején is — de érezzük azt is, hogy csak magasabbra irányzott és megnemesült vágyak által buzdítva és előbbre hajtva, teljesülhetnek ebben, és fognak egykor teljesülni a magyar józan remények! E megnyitó beszédet követte az alelnök úr, Eötvös Józsefemlékbeszéde Vörösmartyra, azután felolvasta a titkár az Akadémia t évi működéséről szóló jelentést, a jutalmazott munkákat, az újra kitűzött jutalom-kérdéseket és végre az újonnan válaszott tagok névsorát a mint következik: A Magyar Tudományos Akademia jutalmazásai. 1. A nyelvtudományi osztálynak 1846-ban Marczibányi jutalomra 30 aranyban kihirdetett kérdésére, mely a dunán üli nyelvjárások földrajzi és nyelvtani ismertetéset kívánta, a kitűzött határnapig, u. m. 1848. mart. 31 ig egy pályamű érkezett, mely a bírálók egyetértő véleménye szerint oly jelesül fejtegeti és meríti ki tárgyát, hogy az Akademii annak mind jutalmaztatását, mind kinyomatását elhatározó A jeligés levél felbontása szerzőül Vass József, kegyesrendi áldott és tanárt vallotta. A mathematikai osztály ugyanakkori jutalomhirdetésére, mely a vitithematikai tudományok encyclopaediája kidolgozását kívánta, egy munka sem küldetett be. A nyelvtudományi osztályban az 1847-ben kihirdetett ily cinta jeligés levél : „Verd a vasat mig meleg , felbontatván, szerzőül Zepiczky János lev.tag üdvözöltetett, s ő nyerte el a 100 arany jutalmat. 2 A philosophiai osztálynak 100 arany jutalom mellett kihirdetett lélektani kérdésére pályairat nem érkezett. 3. Hasonló sors érte a történettudományi osztálynak Vitéz-féle 30 aranyos jutalmára kitett kérdését, mely azon okok kifejtését kívánta, melyeknél fogva Magyarország legtöbb meghódított tartományát elvesztette. Szinte így megfejtetlenül maradt az ugyanakkor 50 arany jutalom mellett kihirdetett hadtudományi feladat. 5. A természettudományi osztály azon Vitézféle 30 arany jutalomra kérdésére, mely hazánk kopár vidékei hasznvonaló módjainak kifejtését kivánta, csak egy pályairat érkezett ugyan, de a vizsgálók egyértelmű ítélete szerint tudományos és gyakorlati tekintetben derekasan fejtegetvén tárgyát, a kitűzött jutalmat kiérdemelte s nyomtatása is elhatároztatott; — a jeligés levél szerzőül Pávai Elek vegytudort vallotta. 6. Az Ujváry Mihály-féle 15 arany jutalomra végül, mely Széchenyi Pál életrajzát kívánta, pályairat ugyan kettő érkezett, kielégítőnek azonban egy sem találtatván, a jutalon ki nem adathatott. Az 1842 —47-ig megjelent törvény- és államtudományi munkák közöl 200 arannyal a „Státusférfiak és szónokok könyve“ jeles szerzőjét Szalay Lászlót koszorúzta meg. A Marczibányi-jutalom a következő munkának ítéltetett: A közigazság törvénye Magyarhonban. Irta professor Frank Ignác. Két rész, három darabban. Buda 1845—47. Az 1843-tól 1848-ig megjelent nyelv- és szépirodalmi munkák közöl Sándor költeménytei nyerték el a 200 arany díjas jutalmat; fentartván magának az Akadémia kezdettől fogva azt, hogy ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, minden különös esetben különösen határoztassék: kiadassék-e a jutalom az elhunyt örököseinek vagy nem ezúttal határoztatott, hogy a 200 arany jutalom néhai Petőfi Sándor fiának adassék ki. A nyelv és irodalmi pályán „A magyar nyelv szelleme“ című munkáért Fogarasi János érdemlette ki a Marczibányi-féle 50 aranyos jutalmat. Az 1844 -49-ig megjelent történelmi munkák közül a nagy jutalmat „A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után“ című jeles munka szerzője Jászay Pál nyerte el. Ugyanezen szakhoz tartozó Marczibányi-féle 50 arany jutalomdij az „Erdélyország Történelmi Tára“ című, gr. Kemény József és Nagyajtai Kovács István által közrebocsátott történeti dolgozatnak ítéltetett. 10. Az 1845—50-ig megjelent természettudományi osztályba sorozott múmiák közöl a jutalom a „Súlyos testek természettana“ cimü munka derék szerzőjének Jedlik Ányos István urnak ítéltetett oda. Ugyanezen szakban „Légtüneménytan s a két magyarhon égalj-viszonyai s ezen befolyása a növényedre és állatodra“ cimü munkáért pedig a Marczibányi-jutalomra Berde Áron ur érdemesitte ezt. 11. Az 1846 — 51-ig megjelent mathematikai munkák közt mint legkitűnőbb a Henslman Imre ur által irt következő írnoka koszoruztatott meg: „Kassa városának ó-német stylü templomai, rajzoló és magyarázó dr. Henslman Imre. Pest, 1843. folio.“ 12. Az 1847—50-ig megjelent philosophiai dolgozatok közt a nagy jutalomra érdemesnek egy sem találtatott, ellenben Greguss Ágost urnak „A szépészet alapvonalai“ cimű munkája a Marczibányi-jutalomra méltónak ítéltetett. 13. Az 1848—53-ig megjelent törvény és államtudományi munkák közöl a nagy jutalom b. Eötvös József ur „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra“ cimü koszorús s világhírű munkájának ítéltetett. A Marczibányijutalmat Pauler Tivadar jeles hazánkfiának „Jeges államtudományok encyclopaedia)a‘.‘ cimü munkája nyerte el 14. Az 1849 —54 ig megjelent nyelv és szépirodalmi munkák közül a nagy jutalmat Toldy Ferencnek ,,A magyar nemzeti irodalom története“ cimű páratlan koszorús múmiája nyerte el a Marczibányi-jutalom pedig „Toldi esteje“ derék írójának Arany János urnak ítéltetett 15 Az 1850—61-ig beadott történelmi munkák közöl különösen két munka merült fel a haza polgári históriája terén, mely kiválóbb figyelemben részesült, u. in „Magyarország Története“ Szalay László által I —IV. kötet. Lipcse 1852—54. és „Hunyadiak kora Magyarországon.“ Irta Teleki József 1— IV. XXI. köt. Pest, 1852 55. E két •►mttfKit egyenlően a nagy tulalmnnyméltónak i tel - ototoit.. A...11 anyagi ik kora“ szerzője egyenesen öröke-öt íretküt hatván el, az akadémia az egész dijt a „Magyarország története“ cimü trinka szerzőjének rendelte kiadatni, mely Szalay László arra szállott. — A Marczibányi- jutalom végre a „Magyar Mythologia“ jeles írójának Ipolyi Árnold hazánkfiának ítéltetett 16. Az 1851—56-ig megjelent gyakorlati természtudom munkák közt legkitűnőbbeknek ítéltetett a következő munka: „Mezei gazdaság könyve Stephens Henry után a hazai körülményekhez alkalmazva, kiadják Korizmics László, Benkő Dániel, Morócz István, Pest, 1858 I - IV. kötet é s a jutalom e gyűjtemény szerzőinek ítéltetett oda. A Marczibányi-jutalmat pedig a „Magyarország legjelesebb kőszéntelepei, vegytani és műipari tekintetben“ cimü dolgozat szerzője dr. Neuchwich Károly úr nyerte el. 17. Az 1852—57-ig megjelent mathematikai munkák közt megkoszorúztatok az „Elemi mennyiségtan felgymnasi uraok és reáliskolák használtatára“ cimü Petzval Otto Jeles mathematikusunk által irt munka. A Magyar Tudományos Akadémia jutalomtételei 1858-ban. I. A nyelv és széptudományi osztályból: 1. Kivontatik a magyar nyelvújítás története és bírálata, a magyar irodalom kezdetétől az ujitási harcig. Figyelembe veendők tehát az irodalmi szóképzés első kísérletei a régi bibliafordításban s a többi középkori emlékekben; továbbá a XVI. és XVII. századbeli igyekvések különösen egy hittudományi, bölcsészeti és jogi műnyelv megalkotásában ; végre a XVIII. század abbeli élénk mozgalmai, s a kérdés állása, midőn Kazinczy Ferenc a nyelv-átalakitó küzdelmeket megindította. Jutalma Marczibányi alapitványából negyven darab arany. Határnap junius 30 1859. 2. Kívántatik a magyar eposi költészet főbb formáinak történeti és szépészeti méltatása s Különösb tekintettel Zrínyi, Gyöngyösi Vörösmarty Arany iskoláikra, s azon befolyásra, melyet reájuk az ó és újabb kori epos gyakorlott. Jutalma Vitéz alapítvány, negyven darab arany. Határnap martius 31. 1850. 3 Kívántatik egy történeti és széptani emlékirat Kazinczy Ferencről mint költőről, prózairóról és műfordítóról, tekintve a nyelv átalakítására gyakorlott hatását is. Jutalma ötven darab arany. Határnap augustus 20. 1859. 4 Költemény kívántatik, melynek tárgya: Kazinczy Ferenc emlékezete. Jutalma ötven darab arany. Határnap aug. 20. 1859. II A történelmi osztályból. 5 Adassék vázlata a magyar nemzet műveltségi állásának az első fejedelmek korszakában; jeleltessenek ki a kapcsok, melyek őseinket fokról fokra közelebb hozták a keresztyénséghez, s terjesztessék elő a keresztyénség behozatala mind történelmi momentumaira, mind államalapitási első következményeire nézve. Jutalma száz db. arany. Határnap martius 31. 1850. 6. Kívántatik Hunyadi János életrajza, ifjúsági és családi olvasókönyvül. Jutalma Ujváry Mihály ajánlatából tizenöt db. arany. Határnap jun. 30. 1859. III A természettudományi osztályból. 7. Adassék a Balatonnak leírása föld- és természettani, úgy természetrajzi tekintetben, és fejtessék ki azon befolyás, mely a Balaton vízszinének szándéklott lejebbszállításától egészség és természettant, úgy egyéb tekintetekben is várható az állam és közgazdászaira; végre állíttassanak pontos és számokra visszavitt adatok alapján egymással szembe annak jó és rész következései. Jutalom száz db. az. Határnap martius 31. 1860. A közülésben felolvasott jegyzék szerint a felsőbb helyen megerősített választások eredménye következő: A nyelv és széptudom. osztályban elválasztottak. a) tiszt, tagokul: Deáki Zsigmond, Lukács Móric. b) lev tagokul : Arany János, Szepesi Imre, Tompa Mihály, Vass József, Zsarnay Lajos, Finály Henrik, Jókayi Móric, Szász Károly, Tárkányi József, Gyulay Pál, Podhorszky Lajos, Riedl Szende, Imre Sándor, Mátyás Flórián, Fábián Istv. c) rend. tagokul: Lugossy József, Arany János, Ballagi Móric, Hunhildy Pál. A philosophiai osztályban. a) Tiszt. tagokul: Szilasy János, Dánielül János, Hoványi Ferenc. b) rendes tag Erdélyi János. c) lev. tg. Greguss Ágost, Almási Balog Sám, Szoay István, Somogyi Károly, Mészáros Imre, Ney Ferenc. A történeti osztályban. a) tiszt. tag Gróf Mikó Imre .) rend. tag. Wenzel Gusztáv, Csengery Antal, Fényes Elek, Podhradezky József. Cl lev. tag gz Andrásy Manó, Kazinczy Gábor, Silió Király, Sz aky Ágoston, Ipolyi Summer Arnold, Nagy Iván , Paur Iván , Hátti Károly, Schröck Ferenc, Czinár Mór, Magyar László, Szilágyi Sándor, Knausz Nándor, Konek Sándor, Pauer János, Hunfdvy János. A mathematikai osztályban: a) L'v. tag: Tömöri Anasztáz, Hullán Ernő, Petzval Ottó, Kruspér István, Weisz Ármin. b) rendes tag: Petzval Ottó A törvénytud. osztályban. a) tiszt tag gr. Dessewffy Emil, Bartal György. b) rend. tag Tóth Lőrinc, Pauler Tivadar. c) lev. tag: Lónyai Menyhért, Udvardy Ignác és Récsi Emil. A természettud osztályban. a) Tiszt. tag. Kubinyi Ferenc, Korizmics László, Balassa János b) Lev. tag. Berde Áron, Jedlik Ányos, Kéri Imre, Szabó József, Sztoczek József, Lang Adolf, Nagy József, Arányi Lajos, Dorner József, Entz Ferenc, Schirkhuber Móric, Gönczy Pál, Morócz István, Kovács Sebestyén Endre, Galgóczy Károly, Kovács Gyula. c) Ratiosi tag: Jedlik Ányos, Pólya József, Nendtvichisirgy, Török József. Az ülés folyama alatt érkezett az akadémiához a cs. k. Fenségének Albrecht főherceg kormányzó urnak magas intézvénye, melylyel az akadémia által megválasztott külföldi tagok mindannyian megerősittetnek, minélfogva azon kedvező helyzetben vagyunk, e választások eredményét is a t. közönségnek már ma tudomásul hozhatni. A megválasztottak nevei következők : I. A nyelvtudományi osztály részéről: Bopp Berlinben, Gabelentz Altenburgban, Grimm Jakab Berlinben, Pott Halleben, Rawlinson Londonban, Schott Vilmos Berlinben és Watt Londonban iI. A történeti osztály részéről: Cantu Milanóban, Chlumtzki Brünnben, Demidoff Anatol herceg Pétervárott, Fallmereyer Münchenben, Flegler Nürnbergben, Guizot Párisban, Macaulay Londonban, Mignet az erkölcsi tudományok akadémiájának titoknoka Párisban, Montalembert gróf Párisban, Rafn Koppenhágában, Ranke, Raumer és Ritter Károly Ba((ffj||gróft, Theiner Rómában, Thierry Amade Párisban, Valentinéin Velencében. III. A jogtudományi osztály részéről: Laboulaye Párisban, Overstone Londonban, Ran Heidelbergában, Tocqueville Parisban, Wangerow Heidelbergában. IV. A mathematikai számosztály részéről: Ettingshausen A. Bécsben, Herschl Londonban, Queteles Brüsselben. V. A természettudományi osztály részéről : Baumgartner Bécsben, Bell Londonban, Bunsen Robert Heidelbergában, Duraas Jakab Párisban, Faraday Londonban, Fleurent a tudományok akadémiájának titoknoka Párisban, Geoffroy St.-Hilaire Parisban, Humboldt Sándor Berlinben, Lebig Münchenben, és Milne Edwards Parisban.