Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-10-10 / 264. szám

Kolozsvár Megjelenik e lap hetenként kétszer vasáratt péscstt­tarttihon. Előfizethetni minden postahivatalnál b­ér­ment­e­s levélben vagy hely­b­en a szerkesztői szál­láson szentegyház utcai 473 ez. alatt, egy évre 18, félévre 6, negyedévre 3 pfttal (Harmad­évi folyam.) A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 4 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért IS pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. Egyezmény a Dunafejedemségek végleges szervezésére. Melléklet a választásoké illetőleg. 1. c. A választott gyülekezet mindegyik fe­jedelemségben azon tagokból áll, kiket a kerüle­tek és városok abba beválasztanak, a metropolita és püspökök annak teljes jogtagjai lévén. 2. c. A választók vagy közvetett (és) vagy közvetlen választók. 3. c. Közvetett választó a kerületben mind­az, a­ki legalább száz aranyból álló földbirtok jö­vedelmet kimutat. 4. c. Közvetlen választó a kerületekben mind­az, a­ki legalább ezer arany földbirtok utáni évi jövedelmet igazol; a városokban mindaz, a­ki leg­alább hatezer aranyból álló, földbirtokba, ipar vagy kereskedésbe fektetett tőkét kimutat, mely tulajdonilag vagy házassági szerződés útján az övé. 5. c. Senki sem választathatik meg, ha 25 évet be nem töltött, és nem született vagy hono­sított moldvai vagy oláh. 6. c. Nem lehetnek választók a) az idegen törvényhatóság alatt levő személyek b) a gondnok­ság alatt állók c) a nem rehabilitált bukottak d) azok, a­kik testi él becstelenitő, vagy csupán becs­­telenitő büntetésekre ítélve voltak. 7. c. A választói lajstromok évenként min­den kerületben a közigazgatás gondoskodása foly­tán készíttetnek, s jan. első vasárnapján kihirdet­­tetnek és kifüggesztetnek mindenütt, a­hol arra szükség lesz. A felszólamlások a közigazgatás elé terjesztetnek a lajstromok közzétételét követő 3 hét alatt. A felszólamlók a kerületi törvényszék elé fellebbezhetnek, mely sürgetőleg és végfolya­­modásilag határoz. 8. c. Mindenik választó kívánhatja minden oly egyénnek beiratását vagy kitöröltetését, a ki kihagyatott, vagy nem kellőleg íratott be azon lajstromba, melyen ő maga előfordul. 9. e. Választható minden választó collegiu­­mokban különbség nélkül mindaz, a ki amellett, hogy született vagy honosított moldvai vagy oláh, 30 évet betöltött, és legalább négyszáz arany évi jövedelmet igazol. 10. c. A közvetett választók a kerületekben min­den illető arrondissementban (járásban) három válasz­tót neveznek, a­kik a kerületek székhelyeiben egybe­­gyülvén, kerületenként egy képviselőt választanak. 11. c. A közvetlen választók a kerületben kerületenként két követet választanának. 12. c. A városokban a közvetlen választók választanak : Bukarestben és Jassyban három kép­viselőt : Krajovában, Ploiestiban, Brailában, Ga­­lacban és Izmailban két képviselőt, a többi kerü­leti székhely városokban egy képviselőt. 13. Mindenik kategóriába tartozó választók külön gyülekeznek össze különös kollégiumokba, hogy illető munkálataikhoz láthassanak. 14. c. A választói testületek a végrehajtó hatalom által a választásra kitűzött nap előtt leg­alább három héttel összehivatnak. 15. c. A képviselők választása titkos szava­zás útján történik. 16. c. A választás a kitett szavazatok több­sége által történik. Ha a jelöltek közül egyik sem nyerte meg a többséget, második szavazásra ke­rül a dolog, és azon jelölt, kire a szavazatok leg­nagyobb része esik, lesz az elválasztott. 17. c. A választási munkálatok az ország­gyűlés által verifikáltatnak, mely egyedüli bírája azok érvényességének. 18. c. Azon képviselő, a­ki több választó kerületekben megválasztatott, tartozik a maga szándékát az országgyűlés elnökével azon tíz nap alatt, melyek ezen választás érvényesnek nyilvá­nítását követik, tudatni. Ha ezen idő alatt nem választott, akkor sors által döntetik el a dolog. 19. o. Kiválás, halál, lemondás, vagy más ok miatti helyüresedés esetében azon választó tes­tület, mely az ürességről gondoskodni tartozik, há­rom hónap alatt egybehívandó. 20. c. Az országgyűlés tagjait ülésszak ideje alatt büntető ügyekben elfogni, üldözni, a tetten kaparás esetét kivéve, addig nem lehet, míg az országos gyülekezet a törvényes üldözésre felha­talmazást nem adott. 21. c. Minden olyan személy, a­ki magát a választói lajstromokba vagy csalárd nyilatkozatok által, vagy úgy íratta be, hogy a törvény által kijelölt valamely nemképességet eltitkolt, úgy az is, a­ki beíratlanul, vagy a választói jogból kiesve a szava­zásban részt vesz, legalább 100 aranyból, s legfölebb 1000-ből álló pénzbírsággal vagy legalább nyolc napi s legfölebb három havi fogsággal bü­ntettetik. 22. c. A közvádló kezdeményezése hiányá­ban tíz egybegyilt választó jogosítva teend bün­tető perbe fogni mindenkit 1) a­ki a választási munkálatok folyama alatt a szavazó cédulákból el­csent, hozzájuk tett, vagy azokat meghamisította; 2) mindazokat, a­kik a választási munkálatokat megháborították, és a szavazási szabadságon csa­lárd fondorlatok, erőszakosságok vagy fenyegeté­sek által csorbát ejtettek. 23. c. Azon választási rendszabások, melyek­ből a fenebbi cikkek állanak, a mai aug. 19-ki napról kelt egyezményhez lévén a mondott egyez­mény 16-k cikke szerint csatolandók, az illető meghatalmazottak az azokat magában foglaló je­len okiratot szintén aláirták és megpecsételték. Egy kis alamizsnát a szegény nemzetnek, mig van mód és idő reá! IV. H. A költségvetés. A tanári személy­zet fizetése 25.000 austriai ft, tanitási kísér­letekre és gyakorlatokra 5000 ft, egy alum­­neum költsége 50 szegény, j­­5 igyekezeti­ ma­gyar ifjú számára 10,000 ft, az épületek fen­­tartására, fűtésre sat. 6000 ft, előre nem lá­tottak- és adóra 4000 ft, összesen 50,000 ft austriai plucban. Az épületek felállítására, melyekben a ta­­nitói személyzet is szállásolna 200,000 pengőst. Kellene tehát egy 1,200,000 pengő ftnyi tőke összeg, melyből az austriai plábra át­számítás által még 50,000 ft maradna az intézetnek tanítási eszközökkel felszerelésére és alkalmas, a legnagyobb alapítók által aján­lott inaknak a berlini „Bauschule“- a mün­cheni és karlsruhei műegyetem- vagy a párisi „école centrale des arts et manufactures“-ben tanári pályára kiképzésére. Minthogy az intézet minden osztályaiban nem nyílnék meg egyszerre, a tanárok fenma­­radó fizetése nyugdíj alapítására fordíttatnék. De honnan és kitől e fényes alamizsnát és pedig a­nélkül, hogy valaki a zsebébe volna kénytelen nyúlni érette? A nemesség és földbirtokos osztály kell hogy adja ma­gának ez alamizsnát még pedig azon ala­mizsnából, melyet ő cs. k. apostoli felsége az ápril 8­diki igazügyi miniszeri rendelet által a földbirtokos osztálynak kegyelmesen meg­ajánlani méltóztatott. Az utólagos kárpótlást, mely a birtokbe­vallások mérnöki rectification­a után, az elhallgatott vagy igazán nem is tud­hatott úrbéri birtokoknak a bejelentettet fe­lülmúló feleslegéért fog­adatni, csak ajándék­nak tekintheti minden birtokos, mely oly tulajdonért adatik, mire maga sem számított. Ha ennek egy részét közvetve a hazának, mely tulajdonképpen e kárpótlást az adózók összesége zsebéből szolgáltatja, közvetlenül pedig önmagának oly szép célra, melyet elő­adtam, felajánlja: áldozatnak azt egyátaljában nem, legfeljebb egy bölcs elhatározásnak le­het mondani. Ajánlja fel tehát a b­rit Gazdasági Egye­tem megalapítására minden földbirtokos utó­lagos úrbéri kárpótlásának annyiad részét, a­mennyi szükséges lesz, hogy a szükségest­ 1,200,000 pft kiteljék. Az áldás, mely ezen bölcs és nemes elhatározásból az egész ha­zára s kivált a hanyatlásban levő magyar nemzetre ki fog áradni sokkal nagyobb lesz, mint amaz utólagos kárpótlás egész összege, mely, mint ingyen adomány, „a­hogy jött, úgy fog elfolyni.“ III. Az eljárást a gazdasági egyesület vegye magára. Egy tag indítványba hozza, az egyesület elfogadja és a magas cs. k. Helytartósághoz folyamodik az engedélyért, hogy az ország földbirtokosait egyenként fel­szólíthassa s ezek járásonként, ennek főhe­lyén értekezletre összegyűlve, akár egyhangú felkiáltással, akár szavazatok többségével mondják ki bejegyezésüket s azt ugyancsak a Járás­hivatal utján küldjék be a kolozsvári gazd. egyesületnek. Midőn a beleegyezési nyilatkozatok na­gyobb része beérkezett, az intézet terve a m. ministeriumnak lenne felterjesztendő s ő cs. k. apostoli felsége legkegyelmesebb párt­fogása kikérendő s egyszersmind azon kegy, hogy az intézet a koronaörökös főherceg ne­vét viselhesse. IV. Ellenvetések és észrevételek­­. Nem engedi meg a kormány­. Miért ne engedné? Csak nem kell az intézetre oly szint erőltetni, mely gyanús lehessen s a mely annak egész jellemével úgy is ellenkeznék, miután annak célja nem egyéb, mint a magyar ifjúság oly tartalmú és irányú nevelése, milyen eddig nem volt, t. i. a mindennapi életre és az ország materiális felvirágoztatásár­a számított gyakorlati oktatás. 2. De a tanítási nyelv ? Ez okvetlenül ma­gyar lenne, de a német is folyvást taníttat­nék, még­pedig annyira, hogy rajta szóval és írásban minden tanuló jól kifejezhesse ma­gát. Némely tudományokat, mint a mechani­kát, gépészetet, technológiát és az építészetet a felsőbb osztályban németül kellene előadni, mert e tudományokban a tanuló úgy mint a tanár német kézi­könyvekhez lenne kény­telen folyamodni, minthogy e tekintetben nem csak semmi litteraturánk, de még a közélet­beli usus is, a legtősgyökeresebb magyar vá­rosokban is egészen a német nyelvre támasz­kodik. Innen a zwickli, franzli, faire sat ki­fejezések minden mesterségekben. 3. Nagy baj a vallási felekezetesség. Éppen azért hagytam ki a vallásbeli oktatást az in­tézetből, nem azért, hogy azt a materialis­­mus fertőjébe akarnám taszítani, hanem azért, hogy Kolozsváron minden felekezetnek van­nak iskolái s ezek vallástanítási óráit igen könnyen lehetne egy közös értekezés által úgy állítani meg, hogy az intézet minden növendékei a hét bizonyos napjain és bizo­nyos órákban a vallásos oktatásban része­sülhessenek. Egyébiránt az illető felekezetek elöljáróságai az intézet igazgatóságától az isteni tisztelet gyakorlása iránt a kellő ga­­ranciákat megkívánhatják és a felügyeletet gyakorolni fogják. 4. Észrevételek: a) A megkívántató tőke felosztása az egyes kárpótlási jogosítottakra úgy történnék, hogy az urbériség rectificatioja után az országos földtehermentesítési bizott­mány az utólagos kárpótlás összegét kimu­tatná és a hányad részét ennek tenné az 1,200,000 ft, annyiad részét engedné át min­den földbirtokos utólagos kárpótlásának. b) A gazdasági egyesület még egy más eljárást is követhetne s talán még biztosabbat. (Vége.)

Next