Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1842-01-16 / 5. szám

68­67 korán szántható helyen , minden esetre jó homokos földön 16% — 16% holdat szinte őszszel feltörnek, és télen megtrágyáznak, s a’ vetésre 250 mérő legtermőbb s pálinkaégetésre legalkalmasb nyári burgonyafajt választnak, hogy még áprilisben földbe mehessen. — Ezen kettős vetés végett néhány esz­tendei trágyát elmulhatatlanul készen kell tartani, és télben kihordatni, mit minden burgonyaföldre ta­nácsolhatni, és magam is gyakorlom, mivel mintha­­ tapasztaltam volna, hogy semmi sem tesz többet a’ termékeny tő trágyaalkatrészek egyenlő feloszlására, mintha azok felbontakoznak, és folyós állapotban járják meg a’ feltört barázdákat, a’ repülő gőzök’ elpárolgását pedig a hótakaró megakadályozza. — Az őszi és téli burgonya’ késeibb vetése már inkább megengedi, hogy a’ téli trágya kihordásával a’juh­­félszerből addig várakozzunk, m­íg a’ lágyabb idő a’ legelőre hajtást nem ellenzi. Szinte azon módon , mint az elsőbb 2 vetés, következik egymásután, a’jónak látott, vagy gyak­ran az időjárástól határzott időközben a korai őszi és a kései téli burgonya vetése is; a’ különböző osztályokat szinte egymásután töltögetik s takarják le, mikor aztán a’ körülmény mutatja meg, miként kell minden idővel gazdálkodni az egyes munkáknak akár siettetésére, akár halasztására, melly utóbbira a’ legkéseibb fajoknál gyakran kényszerülve va­gyunk; minden esetre ez azonban kevésbbé káros, mintha az igen korai s igen kései fajokat történe­tes összevegyü­lésben találná. E’ szerint egész mun­kákat is megkímélhetni, p. o. a koraibb fajoknál, mellyek kedvező időjárás mellett kétszeri töltögetés után teljes növésüket már elérhetik, és a földet eléggé beárnyékolhatják, hogy többé semmi gyom föl ne verhesse magát, holott az időközben beállott esőzés miatt a’ késeibb fajok még harmadik, negye­dik töltögetést is szükségessé tehetnek. De a’ munka’ ez osztályszerű­ egymásután kö­vetkezése legnagyobb fontosságú a hazatakarítás’ és eltartás’ czélszerű elrendelésére nézve. Ha a’ko­ránérő fajokat kiszedték, és eltartás végett elrak­ták, a késeibbek, mellyek amazok után 3 —4 hét­tel érnek, vagy még épen utóérésre is van szüksé­gük, a rész idő miatt mindenkor elkéshetnek, de ezen elkésés már annál kevésbbé lesz rájuk nézve káros , minthogy természetüknél fogva kevésbbé ér­zékenyek a­ hideg iránt, mint a koraiak. Illy terv­szerű egymásután következés egyébiránt semmi bur­­gonyakezelésnél sem olly fontos, ha némileg nagy­ba megy, mint a takarításnál, mivel itt ha az em­ber korán kezdi, könnyen azon veszélynek teszi ki magát, hogy sok éretlen, és igy tarthatatlan s­zósz burgonyát letakar, ha pedig későn, annak , hogy a’ korai fagy miatt nagy részét nem szedheti ki a’ földből. Azért a burgonya aratáshoz szükséges mun­kaerőt, kivált a’ német tartományokban, hol a pá­linkaégetést keményen iszik, előre igen gondosan kiszámítják, és módszeres egyezés által biztosítják.­­ De az osztályszerű­ elkülönzés még inkább meg­könnyíti a nagy burgonyamennyiség­ olly nehéz eltartását, mint az aratást. Ez előtt ezen eltartásra roppant, és egészen száraz pinczeüreg kivántatott, melly igen nagy költséget okozott, s mellyben sem a’ különféle fajokat könnyen külön választani, sem a’ magasra halmozott tömeget, ha legkevésbbé mu­lasztották is el a szellőztetést, vagy késtek az el­adással, a rothadástól könnyen megóvni nem lehe­tett. Ezen költséges pincze’ szükségét azon fölfede­zés hárította el, miszerint a burgonya télen át minden rothadástól menten sokkal biztosabban elá 1, mint a pinczében, ha a’ burgonyaföldön halmazba rakják, és szalmával s földdel a’ hideg ellen meg­oltalmazzák, csakhogy a halmazba rakásnál a’ szalma- és földtakaró illő (1 lábnyi) vastagságát illető szükséges vigyázatot nem kell elmulasztani. E tekintetben az égetőknek tanácslom, hogy ezen halmazt nagyobbra ne hagyják rakni, mint ollyanra, mellyet egy téli nap a kis kézi pinczébe, minek a heti szükség fedezhetésére minden pálinkaégető­háznál kell lenni, könnyen elhordhassák , és hogy azon halmazokban a’ számolás’ és kezelés’ kön­­­nyebbítése végett mindig csak annyi mérő legyen, mennyi 3 vagy 4 égetési napra szükséges ; igy a' fölebb például felhozott, és napjában 50 mérőt fel­használó pálinkafőzőháznál ne legyen több egy hal­mazban 150 mérőnél, mint a’ mennyi 3 napra elég­séges, és egy nap kényelmesen elhordható. — Bár­milly sokat nyerünk azonban ezen eltartásmód által időben és munkában, különösen pedig a’ költséges pinczék’ megkimélése által, pénzben, a’ burgonya’ osztályszerű elkülönzése még nagyobb könnyebb­séget és munkameggazdálkodást nyújt az által, hogy az egész nyári és őszi termés, a’ jövő esztendei magnak valón kivül, mind felhasználtatik, mielőtt a’ kemény téli hideg oltalmat kivánna a’ megfagyás ellen, s még csak halmazba rakás és befedés sem szükséges, hanem csak félszerbe , vagy raktárba, vagy akár padlásra hordás, hol az ember nyugton lehet minden burgonyarothadás félelmétől. így te­hát a fölebb például felhozott 10,200 mérőből, melly házi szükségre és pálinkaégetésre kívánta­tik, csak 6100 mérő korai és kései téli burgo­nyát kellene halmazba rakni, az 1600 mérő nyá­ri burgonyát pedig a’ 2500 mérő őszi búr-

Next