Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-08-04 / 62. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ifld^íOdül • Pesten , augustus ‘Ilién 1842* fi»* SZdlL TARTALOM : A’ puszták népesitése. (Ifj. Bezerédy István). — A’ takarmányszükség megóvásának eszközei. — Waibel trágya párája. (Csizsik Sámuel). — A’ vörösbornak nyálkátóli megtisztítása. — Gesztenefatenyésztés. (D. E. P.). — Gazdasági hirek. (Ritter Endre Károly). — Vas-szombathelyi fiókgazdasági Egyesület alapszabályai. A puszták népesitéséről. (Ötödik közlés.) Az emberek jóllétének eme kölcsönös viszonhatását a sejtés, az eszmélet, az analysis, a’ tapasztalás bizonyítja s hirdeti. A’ munkás, szorgalmas és iparűző embereknek a’ pénzes, vagyonos és tudományos emberekkeli összeköttetése, vagy gyakoribb érintkezése sokféle utat módot szül és foglal magában, mi mindannyinak hasznot hoz, és minél inkább gyarapszik, tökélyetesedik az egyik, annál könnyebb és biztosi a másiknak is előmenetele.— így az erkölcsi tökély, értelmi miveltség, lelki tulajdonok kifejlődése körükben hasonló tökélyeket s miveltséget idéznek elő, táplálnak, és öregbitnek; — az egészségre nézve is jótékonyan hat, ha ép egészséges emberek között élünk és mozgunk ; — szóval ezer tény, és eredmény kétségen kívül teszi, hogy eme viszonhatás általi gyarapodásnak, tökéletesedésnek alkalmát és módját magunktól elzárni nem más, mint magunkat jóllétünk, s előmeneteünk egyik főeszközétől, és feltételétől megfosztani. És abban , hogy isten jóvoltából ez igen is igy van, és hogy ennélfogva az egymás iránti segedelmezés, szolgálat, jótékonyság az egymás általi boldogulással olly összeköttetésben állanak, minőben a’ szerző ok áll az eredménnyel, — abban mondom áll a’ szeretet törvényének öszhangzása az emberi természet (némellyek által alacsonyoknak vélt s az „önzés“ nevével bélyegzett) mindennapi ösztöneivel, mellyeket nem mint roszakat kiirtani, hanem mint szintén az egésznek jóvoltára szolgálókat, sőt szükségeseket , csak a’ hibás felfogás és számolás bilincseiből kell kiszabadítani, és a’ felett, mi jó valódi kép önmagunkra nézve, felvilágosítni; és minden bizonnyal a legönzőbb ösztön leghatalmasban fog munkálódni embertársainknak és az egésznek javára! — Ezen öszhangzásban és a természet azon törvényében, hogy egyiknek jólléte a másiknak jóllétére mint leghatalmasb eszköz hat, és szolgál,— lehet szemlélnünk a polgári s emberi társas életnek egyik fő elvét és a társasági állapotok előmenetelének egyik legerősb bünthetetlen biztosítékát; lehet magyarázni azon viszonhatást, melly egyrészről egyedi személyes jóllétünk eszközlése és magán érdekeink , másrészről polgári s emberi kötelességeink elismerése s teljesítése között mindenkor és mindenben létezik;és a mellynél fogva a’ szeretetnek , s a’ jó tetteknek jutalmát nemcsak mennyekben kell keresnünk, hanem (csak egyrészről ne csupán felszínét nézzük a’ dolgoknak, másrészről pedig vetés nélkül aratást ne igényeljünk) azt e’ földön is, mindennapi életünk ezer legközönségesb leganyagiabb eseteiben is fel lehet találnunk, már