Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-18 / 75. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Utasod év» Pesten, September Iokán 1842. T•< SZíl III. TARTALOM : A’ cselédséggel bánásról. — Trágyakészítés. Vége. (F.)—■ A’ pálinkaégetés üzéséről. (Dr. Gall Lajos). — A’ stájer- vagyis vereslóhér szárítása. —Gazdasági hírek. (Jezerniczkij Ferencz). — Hirdetés.— Gabona ára. A’ cselédseggeli bánásmódról. A’ ki szolgál, épen olly jó, mint a’ ki fizet. A’ beleszokott előtt olly könnyűnek látszik, a’ gazdaságbéli dolgosok és cselédekkel úgy bánni, hogy velők a’ foglalatosságok minden nemében kívánt czél éressék ; de mégis meg kell vallani, hogy bizonyos fogás vagy tapintat kívántatik arra, hogy a munkásokkal valamit jó kedvvel végeztessünk, a honnan sokszor a’ legderekabb és jobb akaratú emberek sem tudják e’ tárgyban az igazi utat feltalálni. Jelesen a’ földmívelők szokását, erkölcsét és jellemét fel kell tudni fogni, hogy őket megértsük, ’s tőlök megértessünk ’s ezért találkoznak sok egyének, különösen, kik ifjúságukat nagyobbára városokban és mivelt körökben töltötték, kik eleinte mindjárt azon szolgálatra kész engedelmességet, mit egyelőre megkívánhatni gondoltak, fel nem találják. Ők a’ pózban gyakran a’ szeretet, hála, szerénység, igaz és igaztalanság sokkal finomabb érzelmeit teszik fel előre, mint a’ mennyi a’ dolgozó osztálynak fájdalom átalában tulajdona lehetne, nevezetesen gyakran igen sokáig tart, mig az alsó osztály egészen sajátos, néha kiállhatatlan dölyfösködéséhez hozzá törődnek,s a’ rajtok való uralkodás módját feltalálják. Legelső szabályul tegyük magunknak azt, hogy a’ legcsekélyebb munkással is nyájas szeretettel ’s mint gondolkodó, önálló valóval bánjunk. Ez által tápláljuk a’ nemesebb emberi tulajdonokat, s vetjük meg alapját bizonyos személyes ragaszkodásnak. Némethonban a’ cselédek szerencsére fennebb állanak, sem hogy őket csupa bot, vagy pálinkás palaczk bírná munkásságra, nem tagadják ugyan ők meg egy elöljárójuktól is az illő tiszteletet, de nem is olly rabszolgai jellemük, hogy egy geszleri kalap előtt magokat meg alázzák. — Örök igazság marad, hogy csak az szerettetik és tiszteltetik, ki szeretet és tiszteletre méltó. Leghatályosabb tehát, ha maga a’ gazda megy elől jó példával. Ha látják a’ cselédek , hogy uraik irtóznak a’ magok megerőtetésétől, nélkülözni nem tudnak, és a’ gazdasági foglalatosságot a’ gyönyöröknek utána teszik, akkor ők sem éreznek nagy kedvet magokban máskép cselekedni. Ia ellenben tapasztalják, hogy uraik egész buzgósággal neki fekisznek a’ dolognak, s a’ cselédek munkáit megtudván ítélni, ha tartozásaikat megtették , azt azonnal elismerik , akkor ők is t. i. a’ cselédek uraikhoz ragaszkodnak és a’ gazdaság ’s annak gyarapodása iránt érdekeltetnek. Az ebből folyó átalános szabály tehát, igyekezzél a’ belátásban és jótevésben a’ legderekabb lenni, akkor örömest fogják elsőségedet elismerni. Midőn cselédekkel van ügyünk, kerüljük a’