Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-10-27 / 86. szám
KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Másod év. Pesten, octobber 27-én 1842. 86. szám. TARTALOM r Váltógazdaság és trágya. — Posztógyárak viszhangul Háberern Lajosnak, (Juhász Antal). — Literatura. (Zsámai Vilmos). — Vidéki levelezés. (Glós János). — Vidéki egyesületi mozgalmak. — Hirdetés. — Gabonaár. Valtógazdaság és trágya. A’ legújabb vegytani felfedezések szerint. Hosszas tapasztalás megmutatta, hogy 1) az egy éves kapanövények ugyanazon földön közvetlen egymásután nem igen díszlenek. 2) Hogy a’ földnek ottanottan egész éven át pihenni vagy miveletlenül kell heverni. 3. Hogy némelly növények csak több évek közbejövetele után, mások ellenben illő trágyázás mellett egymásután vettetve is megfelelnek termésökkel a’ várakozásnak. 4) Hogy némelly növények a’ földet javítják, mások kímélik, mások pedig (’s ezek legtöbben vannak) kicsigázzák. Az állati és emberi őrület által a föld termékenysége átalán emelkedik ugyan, de nem mindig áll egyenes arányban az aratás a’ trágyázással, sőt tapasztaltak, hogy egy bizonyos növényfajra nézve terméketlen föld egy másikra nézve termékeny volt. Innen jöttek azon meggyőződésre, hogy a’ váltógazdaság a legjobb, melly nemcsak hogy aránylag véve kevés trágyával, a’ lehető legnagyobb terméssel jár , hanem a’ föld termékenységét is részint a’ mivelés különfélesége, részint az időközi pihentetés (ugar) által fenntartani, sőt nevelni igyekszik. Hogy pedig a’ gabonaváltás vagy váltógazdaság valósággal hasznos sőt szükséges, azt vegytani alapelvek nyomán bebizonyíthatni. De Candolle szerint a’ növények gyökei, a’ föld minden fölelemülő anyagait felszíván, ezek közt olly anyagokat is vesznek föl tömegökbe, mellyek tápláltatásukra nem alkalmatosak. Ezen anyagok a’ gyökök által ismét elválasztatnak s mint őrületek a’ földbe visszakerülnek. Ugyanazon növény ezeket, már mint őrületeket többé nem azonosíthatja (assimiliren) , s minél több efféle anyag van benne, annál terméketlenebbnek kell lenni rá nézve a’ földnek. De ezen anyagokat egy második növényfajta azonosíthatja. S minthogy illyformán azok egy más növénynek táplálékul szolgálnak, a’ növény a’ földet ezen ürületektöl megszabadítván, az első növényre nézve ismét termékennyé teszi; s hogy ha még eme második növény gyökei által olly anyagokat is ürít ki, mellyek az elsőt táplálják, úgy a’ föld az által kétszeresen nyer. Macair-Princep szerint, ki egyenesen kísérlet utján mutatta meg, hogy sok növények gyökeik által valami szivadék anyagokat választanak el, a különnemű növényfajták most éles és gyantás, majd lágy és mézganemű állományt ülepítnek vagy raknak le. A’ mézgás és gyantás őrületek , mint szinte minden szénanytartalmuak , azon tápszerektől származnak , mellyeket a’ növények a’ légből vesznek föl. Ezek azon növénnyé nem alakulható anyagok,