Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-20 / 32. szám
AGYAR GAZA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Harmadik év. Pesten, április Sokán 11843. S3. szám. TARTALOM : Mélyebb szántás, több és jobb takarmánytermesztés, szaporított trágyázás, több és jobb baromtartás. — Feleletek a’ Magyar Gazdasági Egyesület dohánytermesztést illető kérdéseire. (Grócz Imre). — Észrevételek báró Pongrácz Pál „trenchini gazdasági hírek“ czime alatt irt értekezésére. — Vidéki egyesületi mozgalmak. (Poelz Adolf). mélyebb szántás, több és jobb takarmánytermesztés, szaporított trágyázás, több és jobb baromtartás. Azok, kik sekélyen szántani szoktak, a’ mélyebb szántás ellen a’ nagyobb trágyaszükséget, mellyet az kíván, teszik kifogásul, ’s ez egyetlen főokuk, mellyért attól elállani kényszerítve tartják magokat. Itt főleg a közönséges istállói alom-trágya értetődik, és kétségkivüleg, az a’legalkalmasb és természetes!), legczélszerűbb, Legbiztosb és legtartósb elevenítő szere a’ gazdasági növénytermesztésnek. Az istállói trágya minden pótlékai csak pótlékok, mellyek azt sem mennyiség, sem minőség tekintetében hasonló tartós eredménynyel nélkülözhetővé nem tehetik, ellenben segítségére minden esetre a’ legnagyobb haszonnal lehetnek. E szerint a’ földművelésnek a baromtenyésztéssel mindig összekötve kell lenni. De fődolog itt, földmivelést és baromtenyésztést olly módon hozni kapcsolatba egymással, hogy egyik a’ másik által a’takarmánytermesztésnél fogva, s megfordítva, a’ lehetségig emeltessék és igy a’ főczél — a’ nyereség átalános biztotosítása — minél tökéletesebben elérettessék. E’ tekintetben még olly gazdaságoknál is, mellyeket különben méltán a’ legjobban kezeltek közé számítunk, nagy és igen fontos javítások honosítandók meg. — Gazdáink jelenleg még törekvéseiket szerfelett és minden föltétel nélkül azon nyereségre irányozzák, mellyet a’ gabonának s más közvetlen eladható vagy feldolgozható terményeknek, minél nagyobb téren termesztése eszközölni látszik; ők azt hiszik, miként e’ tekintetben a’ lehető legkülterjesb termesztésből lírandnak legnagyobb hasznot. Tudják ők jól, hogy a’ trágyát nem nélkülözhetik, de annak tökéletes becsét belterjes növelésre alkalmazásnál még eléggé, el nem ismerték, különben nem vonakodnának, annak bővebb előállítására nemcsak a’ trágya hiánya miatt erőtlenebb és terméketlenebb földterület nagyobb részét fogni fel, hanem egy minden tekintetben sikeres takarmánytermesztésről is gondoskodni. Felejtik sokan, mikép minden gazdasági érdekre s az abból származó tiszta jövedelemre nézve, micsoda arányban áll az erőteljes föld kisebb területe a sokkal nagyobb kiterjedésű terméketlen ellenében. Felejtik, milly silányul egyenlítethetik ki e tekintetben a minőség a nagyobb mennyiség által, s ki erről még eléggé meggyőződve nincs, annak csak a (agosztály alapelveivel kell megismerkednie. • Végre dicséretes-e az, ha valaki szándékosan késik földterülete nagyobb részét erőteljes(, biztosi) és sokkal nyereséges!) takarmánytenyesztésre fordítani? Meddig kell ebben haladni? Azt