Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-19 / 23. szám

354 353 best off) adhatnak, mint különben a'magvak adni szok­tak , ez pedig, habár mit sem használna is, de legalább nem is árt a’bornak; ezt azonban az éret­len csutkák sav­an­yu nedvéről ép olly kevéssé mondhatjuk, mint az éretlen szemekéről. Côte d’or megyében tehát nem csak semmi ok nincsen a’ lesze­­mezésre, hanem még azon ritka esetre, ha Magyar­­országban a’ korán ’s későn érő fajokkal vegyest be­ültetett szöllők egyszerre ’s jól megérnének, az ottani szokást, itt is utánzásra méltónak ajánlanók, t. i. hogy a’ szőllőt sem ne szemezzék le, sem pedig ne csomaszolják. Azon körülbelől általánosan elterjedt vélemény ellen , miszerint a’ csutkákban levő cserdék a’ bort tartósabbá teszi, azt hozhatjuk fel, hogy a’ veres rajnai borokat, a’ felséges assmannshausit, a’ finom inges beim­it ’stb. húsz év elött, mind a’ mellett, hogy még akkor közönségesen a’ csutkákon hagyták erjedni, ép úgy, mint most, midőn a’ lesze­­mezést elfogadák, alig lehetett 4—5 évig eltartani. És ha a’ csutkák ’s magvak cserdéke a’ borok tartós­ságára szükséges volna, mint lehetne megmagyarázni, hogy a’fehér borok, mellyek sem csutkástól, sem héj- ’s magvastól nem erjednek, nagyrészt száz esz­tendeig is elállanak? Mint lehetne, hogy a’ k­ék szöl­­löböl készített budai fehér borok, mellyek szinte nem csutkástól, héj- ’s magvastól erjednek, tartós­ságra nézve a’ hasonlaju szöllöböl készült, csutkástól vagy legalább héj- ’s magvastól erjedett budai ve­res boroknak mit sem engednek ? E’ tények csalhat­­lanul bizonyítják, hogy a’ cserdék a’ borok nagyobb tartósságára legalább mitsem nyújt. De ha ez igy volna is , — a’ bor, ha zárt edényekben erjed, ’s er­jedés után még — veszély nélkül — több hétig erjedő­­kádakban , tehát héj- ’s magvastól együtt hagyatik, innen (héj- ’s magvakból­ a’ sokkal hosszabb érint­kezésnél fogva, a­ csutkák eltávolítása által tőle el­vont cserjéket—bőven kipótolhatja. A’ veres borokra vonatkozólag még különösen fel­hozák azon körülményt, miszerint ezek a’ fehér boroknál több nyákkal bírván, ennek leváltására több őserdőkkel is kell birniok. Azonban ezen ok is elenyészett, mióta mind a’ kék, mind a’ fehér szöllöböl készült mustot sokkal czél­­szerű­bb módon 1­e­n­y­ál­k­áz­n­i tudják. A’ leszemezést tehát, mint módot a’ csutkák ’a legéretlenebb szemek eltávolítására, úgy látszik, föltétlenül ajánlhatjuk legalább azon kiválogatott szöl­­lők kezelésénél, mellyekből nemesebb — különbség nélkül fehér vagy veres — borokat szándékozunk ké­szíteni. A’ leszemezés által szaporodott munka a’ veres boroknál az által ismét kipótoltatik, hogy a’ szőllőt tovább csomoszolni nem szükséges, hanem mihelyt a’ szemezőgépelyböl kikerül, azonnal erjedő kádakba lehet önteni. A’ fehér szöllő csomoszolása is nagyon kön­­­nyil­tik a’ csutkák elöleges eltávolítása által, úgy, hogy a’ leszemezési fáradság alig jöhet tekintetbe. — A’ korán elhunyt, érdemteljes S­chams e’ tárgy felett következőleg nyilatkozott: „Minden józan gondolko­­zása könnyen átlátja, hogy csak az érett szemek nedve teszi azon italt, mellyet bornak neveznek, ’s hogy csutkából, meg kemény éretlen szemekből bor nem le­szen , hanem savanyu nedvök a’ bornak többé keve­sebbé fanyar izt kölcsönöz.“ A’ leszemezésnek még egy haszna abban áll, hogy a’ szőllőcsutkától megfosztott törkölyt, pálinkafőzés végeit, keményebben ’s egyenlőbben össze lehet nyomni; minek szerfölött nagy befolyása van a’ pá­linkanyereménynek mind minősége­, mind mennyi­ségére. Ha ugyanis a’ törköly csutkástól együtt tapasztatik be, számtalan apró hézagok támadnak, mellyek berekedt léggel telvek. Mihelyt a’ bekövet­kező erjedésnél fogva a’ törkölyben lang kezd kép­ződni, ez lassint magához ragadja ama berekedt lég előnyét, mi által a' lang egy része eczetsavvá válto­zik. De fogy a’ lang még az által is , hogy a’ hol csak a' törkölyben lég van beszorulva , mindenütt penész­erjedés támad, ’s ez okozza egyszersmind a’ törköly­pálinkának sajátságos kellemetlen szagát ’s izét. Ál­talában fölvehetjük , hogy a’ csutkállati törkölyből i­z több ’s sokkal jobb pálinkát kapunk. Ide járul még, hogy a’ csupa szemhéjak félannyi tért foglalnak el, mintha csutkástól együtt jönnek edénybe; következő­leg leszemezés által, mind kevesebb edényre lesz szükségünk , mind pedig a­ betaposás, meg­tartás, va­lamint későbbi főzés költségeinek majdnem felét meg­­gazdálkodjuk. Igen jeles szerkezetü szemezőgépet hirdetett Schwab Vilmos, pesti zongorakészítő már ezelőtt 30 évvel, mellyet Sc­hams is ajánlott „Magyarország szőlőmivelésére” itt nagyon derék, de kevéssé mél­tányolt munkájában E’ gép össze van kötve egy hor­dozható szőllömalommal, úgy, hogy az egész készü­letet mindjárt a’ szöllöhegyen lehet használni. Ezen egyesitett szemező- ’s csomoszológép által, alig hihető gyorsasággal, az érett szemek csutkáiktól ’s az ezeken hátramaradt éretlen szemektől elválasztatnak ’s egy­szersmind összecsomaszoltatnak, úgy, hogy a’ régi szokáshoz képest a’ költségnek, ’s — mi épen borké­szítésnél még sokkal fontosabb, az időnek legalább fele megkiméllelnék. ’S hihetnek-e, hogy mind a’ mel­lett, ’s ámbár az egész készület csak 35 pílba kerül, tehát árát minden nagyobbacska szőllöbirtok egy év alatt könnyen kiadná, két esztendő elött, midőn

Next