Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-09-19 / 23. szám
354 353 best off) adhatnak, mint különben a'magvak adni szoktak , ez pedig, habár mit sem használna is, de legalább nem is árt a’bornak; ezt azonban az éretlen csutkák savanyu nedvéről ép olly kevéssé mondhatjuk, mint az éretlen szemekéről. Côte d’or megyében tehát nem csak semmi ok nincsen a’ leszemezésre, hanem még azon ritka esetre, ha Magyarországban a’ korán ’s későn érő fajokkal vegyest beültetett szöllők egyszerre ’s jól megérnének, az ottani szokást, itt is utánzásra méltónak ajánlanók, t. i. hogy a’ szőllőt sem ne szemezzék le, sem pedig ne csomaszolják. Azon körülbelől általánosan elterjedt vélemény ellen , miszerint a’ csutkákban levő cserdék a’ bort tartósabbá teszi, azt hozhatjuk fel, hogy a’ veres rajnai borokat, a’ felséges assmannshausit, a’ finom inges beimit ’stb. húsz év elött, mind a’ mellett, hogy még akkor közönségesen a’ csutkákon hagyták erjedni, ép úgy, mint most, midőn a’ leszemezést elfogadák, alig lehetett 4—5 évig eltartani. És ha a’ csutkák ’s magvak cserdéke a’ borok tartósságára szükséges volna, mint lehetne megmagyarázni, hogy a’fehér borok, mellyek sem csutkástól, sem héj- ’s magvastól nem erjednek, nagyrészt száz esztendeig is elállanak? Mint lehetne, hogy a’ kék szöllöböl készített budai fehér borok, mellyek szinte nem csutkástól, héj- ’s magvastól erjednek, tartósságra nézve a’ hasonlaju szöllöböl készült, csutkástól vagy legalább héj- ’s magvastól erjedett budai veres boroknak mit sem engednek ? E’ tények csalhatlanul bizonyítják, hogy a’ cserdék a’ borok nagyobb tartósságára legalább mitsem nyújt. De ha ez igy volna is , — a’ bor, ha zárt edényekben erjed, ’s erjedés után még — veszély nélkül — több hétig erjedőkádakban , tehát héj- ’s magvastól együtt hagyatik, innen (héj- ’s magvakból a’ sokkal hosszabb érintkezésnél fogva, a csutkák eltávolítása által tőle elvont cserjéket—bőven kipótolhatja. A’ veres borokra vonatkozólag még különösen felhozák azon körülményt, miszerint ezek a’ fehér boroknál több nyákkal bírván, ennek leváltására több őserdőkkel is kell birniok. Azonban ezen ok is elenyészett, mióta mind a’ kék, mind a’ fehér szöllöböl készült mustot sokkal czélszerűbb módon 1enyálkázni tudják. A’ leszemezést tehát, mint módot a’ csutkák ’a legéretlenebb szemek eltávolítására, úgy látszik, föltétlenül ajánlhatjuk legalább azon kiválogatott szöllők kezelésénél, mellyekből nemesebb — különbség nélkül fehér vagy veres — borokat szándékozunk készíteni. A’ leszemezés által szaporodott munka a’ veres boroknál az által ismét kipótoltatik, hogy a’ szőllőt tovább csomoszolni nem szükséges, hanem mihelyt a’ szemezőgépelyböl kikerül, azonnal erjedő kádakba lehet önteni. A’ fehér szöllő csomoszolása is nagyon könnyiltik a’ csutkák elöleges eltávolítása által, úgy, hogy a’ leszemezési fáradság alig jöhet tekintetbe. — A’ korán elhunyt, érdemteljes Schams e’ tárgy felett következőleg nyilatkozott: „Minden józan gondolkozása könnyen átlátja, hogy csak az érett szemek nedve teszi azon italt, mellyet bornak neveznek, ’s hogy csutkából, meg kemény éretlen szemekből bor nem leszen , hanem savanyu nedvök a’ bornak többé kevesebbé fanyar izt kölcsönöz.“ A’ leszemezésnek még egy haszna abban áll, hogy a’ szőllőcsutkától megfosztott törkölyt, pálinkafőzés végeit, keményebben ’s egyenlőbben össze lehet nyomni; minek szerfölött nagy befolyása van a’ pálinkanyereménynek mind minősége, mind mennyiségére. Ha ugyanis a’ törköly csutkástól együtt tapasztatik be, számtalan apró hézagok támadnak, mellyek berekedt léggel telvek. Mihelyt a’ bekövetkező erjedésnél fogva a’ törkölyben lang kezd képződni, ez lassint magához ragadja ama berekedt lég előnyét, mi által a' lang egy része eczetsavvá változik. De fogy a’ lang még az által is , hogy a’ hol csak a' törkölyben lég van beszorulva , mindenütt penészerjedés támad, ’s ez okozza egyszersmind a’ törkölypálinkának sajátságos kellemetlen szagát ’s izét. Általában fölvehetjük , hogy a’ csutkállati törkölyből iz több ’s sokkal jobb pálinkát kapunk. Ide járul még, hogy a’ csupa szemhéjak félannyi tért foglalnak el, mintha csutkástól együtt jönnek edénybe; következőleg leszemezés által, mind kevesebb edényre lesz szükségünk , mind pedig a betaposás, megtartás, valamint későbbi főzés költségeinek majdnem felét meggazdálkodjuk. Igen jeles szerkezetü szemezőgépet hirdetett Schwab Vilmos, pesti zongorakészítő már ezelőtt 30 évvel, mellyet Schams is ajánlott „Magyarország szőlőmivelésére” itt nagyon derék, de kevéssé méltányolt munkájában E’ gép össze van kötve egy hordozható szőllömalommal, úgy, hogy az egész készületet mindjárt a’ szöllöhegyen lehet használni. Ezen egyesitett szemező- ’s csomoszológép által, alig hihető gyorsasággal, az érett szemek csutkáiktól ’s az ezeken hátramaradt éretlen szemektől elválasztatnak ’s egyszersmind összecsomaszoltatnak, úgy, hogy a’ régi szokáshoz képest a’ költségnek, ’s — mi épen borkészítésnél még sokkal fontosabb, az időnek legalább fele megkiméllelnék. ’S hihetnek-e, hogy mind a’ mellett, ’s ámbár az egész készület csak 35 pílba kerül, tehát árát minden nagyobbacska szőllöbirtok egy év alatt könnyen kiadná, két esztendő elött, midőn