Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-08-04 / 10. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 2-ik l*ele> pesten, augustusién isa. _______HLsaam^ TARTALOM : Az óriási kender termesztése Bács-Bodrogh megyékben. (Magyar* Imre.) — Földmivelő gyarmatok Francziaországban. (Zima János ) — Gazdasági tudósítások Alsóausztriából. (Vége.) (Jób János.) — Középponti egyes, munkálódások. (Folyt.) (Fényes Elek.) — Hirdetés.— Gabonaár. Az óriási kender íőrancs KÍé Mcs Sáe*bodrogh megyékben. A’ kender álalában, de különösen az óriási (cannabis maxima v. gigantea) a’ leggazdaságosabb termesztmények sorába tartozik, mert külföldre mindenkor, és akármelly mennyiségben eladható, a’ gazdának fáradságát bőven jutalmazza, attól pedig, hogy bővebb termesztése által a’ külföldieknek tengeri szükségeik ,mellyeket mással pótolni nem lehet) kielégitessenek, egykönnyen tartani nem lehet. Csodálni lehet, hogy ezen fontos kereskedési növény az országnak csak egy megyéjében —Bácsban— ’s ennek is csak némelly helységeiben termesztetik; és nem könnyen megfogható, hogy e’kendert termeszteni szokott lakosoknak gazdag állapotjok, másokat és számtalanokat hasonló keresetmódra nem ingerelt Magyarországban, hol bővebb esztendőkben a’ termesztményeknek hová és miképeni pénzre való fordításáról több ideig aggódni és gondolkozni kell. Megterem e’ kender mindazon földben, mellyben a’közönséges kender; leginkább szereli pedig az agyagos fekete homokot, melly is kedvező, vagy is illendő nedves állapotban a’ tápláló részeket magától könnyen bocsátja; a’ sárga és kemény agyag, melly zsírját fösvényekben közli a’ növényekkel, hasznosan ösztönöztetik szárnyas állati, vagy más ingerlő trágyával. Minél kövérebb a’föld, annál bujábban, 10—11 láb magosságra is nevelkedik e’ kender, és azon növények egyike, melyeknek a’ föld bármelly kövérsége csak buja növést, de romlást nem okozhat. A’ kendermivelésnek egyik titka a’ magnak hirtelen és egyszerre való kikelése, azért is tiszta és jól porhanyóra mivelt földet kíván; fris és szalmás trágya, melly vetés idejében a’ földet igen ritkává, és a' szárazló tavaszi szelektől könnyen átjárhatóvá teszi, valamint a’ hasonlót okozó hantos földek is ártalmára volnának. Közönségesen a’ kendernek három szántás szükséges, egy öszszel, a’ második martini hónap közepe táján, a’ harmadik vetőre. A’ homokos földeket őszszel megfogasolni nem szükséges, hanem agyagföldeket a’kender-termesztő minden szárítás után megfogasoltassa, ’s azokat soha igen nedves és szalonnás állapotban ne szántássá. A’ második vagy is a’martiusi szántás mindegyik földben, habár porhanyó volna is, megfogasoltatván, tüske-boronával megsimitandó a’ végeit, hogy illy állapotban a’ 3-ik vagy velői szántásig a’ föld jobban összeéredvén, azt vérmesebben lehessen szántani .Ezen kendernek a’vetése legjobb, ha április hó 16-tól fogva 24-kig eső után történhetik, ha a’ második szántáskor elboronált földnek elegendő vérmessége vagyon, esőre várakozni nem szükséges; ellenkező esetben, ha több szelek miatt a’ föld jobban kiszáradott volna, a’ kenderve-