Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-09-19 / 23. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 8-ik fele« pesten, September 19én 1844.________________23. szám. TARTALOM: Borkészítés és pinczekezelés. (Folyt.)— Valami a’ tehenek fejéséröl. (H.) — Rendszeres leírása a'középponti országos gyümölcskertben ’stb. (Vége.) — Gazdasági tudósítások Barsból. (Sz. G.)— Földi bolhák ellen szer. CH.)— Gabonaár._____________________________________________________ Borkészítés és pinczekezelés. (Folyt.) Leszemezés, csomoszolás és sajtolás. Valljon szükséges vagy hasznos-e a’ szöllöt csomaszolás előtt leszemezni? sokan erősitik, de sokan tagadják is. A’ tagadók Francziaországnak egyik leghíresebb bortermesztő vidékére, Côte d’or megyére hivatkoznak, hol a’ leszemezés körül tett minden kísérletek csak arra szolgáltak, hogy ismét a’ régi kezelési módra térjenek vissza, melly szerint a’ szöllőt csutkástól együtt hozzák erjedésbe Való igaz ugyan, hogy e’ megyében a’ legnemesebb ’s legfinomabb: chambertin, pommard, nuits, volnay, prichebourg ’s m. borok teremnek; következőleg az ottani szokás, úgy látszik, talán követésre méltó volna, ha egy csekély körülmény nem jönne közbe, mellyet a’ leszemezés ellenzői vagy magok sem ismertek, vagy szándékosan elhallgattak. E’ körülmény csupán abban áll, hogy az emlitett, mindenek fölött megáldott, bortermesztő kerületen a’ bort majdnem egyedül maga csinálja a’ természet. Az ottan művelt szöllőfajok ugyanis közönségesen olly magas érettségi fokra jutnak, hogy azokat még csak összecsomaszolni sem tartják szükségesnek, hanem mihelyt leszedik , azonnal kádakra öntik. Az erjedés mind a’mellett is hamar beáll, minthogy a’ legérettebb szemek már az egymásra halmozott szőllő súlya alatt felpattognak, a’ többi tökéletesen megérett szemek pedig nedveknek — az erjedés folyama alatt növekedő meleg által okozott — kitágulásánál fogva szétrepedeznek, az éretlen szemek ellenben változatlanul maradnak. Ha az erjedésnek vége van, az erjedő kádakról magától lefolyó bor, azzal együtt, mellyet latuláskor első könnyű nyomásra kapnak, külön szüretik. Ezen valódilag legnemesebb venyigenedv képezi ama fölséges borokat, mellyek kereskedésbe jönnek ’s világszerte híresek. Mi még azután egy második és harmadik nyomásra kilatultatik, midőn természetesen a’ kevesbbé érett szemek is szétnyomatnak , azt az alsóbb néposztály közönséges ital gyanánt fogyasztja el. Ki nem látja tehát azonnal által, miszerint ottan, hol a’ szöllővel ekkép bánhatnak, a’ leszemezés fölösleges lenne’s hogy, ha meg próbálnák is, szükségkép megint a’ régi szokásra kellene visszatérniük? Mert az emlitett kezelési mód mellett az éretlen szemek összecsomoszolása egészen elkerültetik, holott ezt a’ leszemezés legczélszerübb módjáról sem állíthatni. Minden esetre az volna a’ legfőbb, mit a’ leszemezés eszközölhetne, mire a’ Côte d’or megyeiek a’ leszemezés és csomoszolás nem csekély fáradsága nélkül olly tökéletesen eljutnak; ugyan miért tennék ők tehát ezen munkát és költséget? talán a’csutkák eltávolítása végett ? de hiszen ezek ottan mindig érettek , tehát a’ bornak legfölebb is valamivel több cserjéket (Ger-