Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-26 / 25. szám

KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 2-ik fele, resten, september sván __________________23. szám. TARTALOM: Borkészítés és pinczekezelés. (Folyt.)— Juhtenyésztés. (Folyt.) — Gazdasági tudósítások Hortobágy vidé­kéről. (Hortobágyi ) — Árverési hirdetés. — Gabonaár. Borkészítés és pluczekezelés. (Folyt.) VI. Nyílt vagy zárt edényekben taná­csosabb-e az erjedés?— A’ borkészítés kö­rében egyik újítás sem ostromoltaték , sőt gúnyoltaték eleinte az író venologusok által annyira, mint a’ külső levegő elzárása mellett fedett edényekbeni erjedés. De ezt nagyon természetesnek találjuk , mihelyt meg­tudjuk , hogy ezen felette fontos javításnak feltalálója, tulajdonkép nem is feltalálója, hanem feltalálónője, montpellieri Gervais Erzsébet kisasszony vala­ho­gyan­ ők, az írók, kik vastag köteteket írtak össze e’ kérdés felett: valljon a’kádakat, mellyekben veres szöllő erjed, nyíltan hagyják-e, vagy gyékénnyel, pokrócczal befedjék? — ők engedjék-e magokat egy hölgytől tanitatni arra, hogy a’kádakat nem csupán befedni, hanem légmentesen elzárni is szükséges .. . ez hallatlan lett volna!! Lön lehet vita minden ol­dalról; a’fehéret, feketének; a’kört, négyszegnek; a’ fényes napot, éjszakának kiáltották. Gervais kis­asszony pedig, találmányára szabadalmat nyervén, kezelési módját részvényes társaság által életbe lép­teté és a’ megsértett tudós hiúság ostobaságaira fél millióm frankkal felelt; ennyi volt ugyanis nehány év alatt járuléka részvényei után. Lassankint csakugyan elnémultak, az évről évre szaporodó tények ellenében, a’zárt erjedés*^ ócsárlói, sőt még magasztalni is kezdék azt; noha természetesen azt i­gyekeztek azután megmutogatni, hogy az egész kezelésmódban semmi uj sincsen ’stb. — Röviden, miután azon, min­denesetre nevetséges készület, mellyel Gervais k. a. a’ felszálló lángot felfogni és sűríteni, a’ szénéleg sav­­göznek utat nyitni ’s a’ veszélyt elhárítani akará, már kezdetben mindjárt egyszerűbb szerkezet által pótolt talék, a’ fődolog : az erjedő musttól a' külső levegőt egészen elzárni, — mindig általánosabb tetszést 's al­kalmazást nyert Nem csekély bámulattal olvasta tehát jelen sorok írója, midőn a’ hires 's lángeszű Liebig XXIV. vegy­tani levelében (I. az augsburgi „Alig Zeitung“ 169.sz.) nem csak ellenzi a’ gőzkölt­ségnek az erjedő folyósá­­goktóli elzáralását, hanem még inkább azt kívánja, hogy a mustot széles, nyílt edényekben hagyjuk erjedni, hogy az élenynek korlátlan hozzáfolyása le­gyen!!— ’S miért e’ paradox kívánat?— Azért, hogy azt, mit a’ mustnak erjedés előtti lenyálkázása által sokkal tökéletesebben elérünk, t­i. a’szőllőnedv le­­génytartalmas — tehát erjedést meg savanyodást ger­jesztő — alkrészeinek kiválasztását, erjedés alatt eszközöljük. — Liebig ezt mondja: „a* sernek vagy e) Legyen szabad rövidség és érthetőség okáért ezen, sa­­játkép nem egészen helyes kifejezést használnom.

Next