Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-09-26 / 25. szám
KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 2-ik fele, resten, september sván __________________23. szám. TARTALOM: Borkészítés és pinczekezelés. (Folyt.)— Juhtenyésztés. (Folyt.) — Gazdasági tudósítások Hortobágy vidékéről. (Hortobágyi ) — Árverési hirdetés. — Gabonaár. Borkészítés és pluczekezelés. (Folyt.) VI. Nyílt vagy zárt edényekben tanácsosabb-e az erjedés?— A’ borkészítés körében egyik újítás sem ostromoltaték , sőt gúnyoltaték eleinte az író venologusok által annyira, mint a’ külső levegő elzárása mellett fedett edényekbeni erjedés. De ezt nagyon természetesnek találjuk , mihelyt megtudjuk , hogy ezen felette fontos javításnak feltalálója, tulajdonkép nem is feltalálója, hanem feltalálónője, montpellieri Gervais Erzsébet kisasszony valahogyan ők, az írók, kik vastag köteteket írtak össze e’ kérdés felett: valljon a’kádakat, mellyekben veres szöllő erjed, nyíltan hagyják-e, vagy gyékénnyel, pokrócczal befedjék? — ők engedjék-e magokat egy hölgytől tanitatni arra, hogy a’kádakat nem csupán befedni, hanem légmentesen elzárni is szükséges .. . ez hallatlan lett volna!! Lön lehet vita minden oldalról; a’fehéret, feketének; a’kört, négyszegnek; a’ fényes napot, éjszakának kiáltották. Gervais kisasszony pedig, találmányára szabadalmat nyervén, kezelési módját részvényes társaság által életbe lépteté és a’ megsértett tudós hiúság ostobaságaira fél millióm frankkal felelt; ennyi volt ugyanis nehány év alatt járuléka részvényei után. Lassankint csakugyan elnémultak, az évről évre szaporodó tények ellenében, a’zárt erjedés*^ ócsárlói, sőt még magasztalni is kezdék azt; noha természetesen azt igyekeztek azután megmutogatni, hogy az egész kezelésmódban semmi uj sincsen ’stb. — Röviden, miután azon, mindenesetre nevetséges készület, mellyel Gervais k. a. a’ felszálló lángot felfogni és sűríteni, a’ szénéleg savgöznek utat nyitni ’s a’ veszélyt elhárítani akará, már kezdetben mindjárt egyszerűbb szerkezet által pótolt talék, a’ fődolog : az erjedő musttól a' külső levegőt egészen elzárni, — mindig általánosabb tetszést 's alkalmazást nyert Nem csekély bámulattal olvasta tehát jelen sorok írója, midőn a’ hires 's lángeszű Liebig XXIV. vegytani levelében (I. az augsburgi „Alig Zeitung“ 169.sz.) nem csak ellenzi a’ gőzköltségnek az erjedő folyóságoktóli elzáralását, hanem még inkább azt kívánja, hogy a mustot széles, nyílt edényekben hagyjuk erjedni, hogy az élenynek korlátlan hozzáfolyása legyen!!— ’S miért e’ paradox kívánat?— Azért, hogy azt, mit a’ mustnak erjedés előtti lenyálkázása által sokkal tökéletesebben elérünk, ti. a’szőllőnedv legénytartalmas — tehát erjedést meg savanyodást gerjesztő — alkrészeinek kiválasztását, erjedés alatt eszközöljük. — Liebig ezt mondja: „a* sernek vagy e) Legyen szabad rövidség és érthetőség okáért ezen, sajátkép nem egészen helyes kifejezést használnom.