Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-20 / 32. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Iófcgycikk év 3-ik fele. pesten, october Iván MS 44. 3». szám. TARTALOM: Aprómarha-tenyésztés. — A’ „szenvedelmes dinnyész“ 1844-dik évi tapasztalásai. (Vége.) (Szontagh Gusztáv.)— A’ fejér ákáczfa hasznairól. (Limbek Antal•_)— Gazdas. tudósítások Hegyaljáról. (P. V.) — Igazítás. Aprómarha-tenyésztés. Azon baromfiak, mellyek a’ háztartásnál haszon­nal tenyésztethetnek, a’ következők: 1) tyúkok, 2) pulykák, 3) ludak , 4) kacsák. A’gyöngytyúk , páva és hattyú inkább gazdasági fényűzésből, mint valósá­gos haszonvételért tartatnak. I. A’ tyúk leghasznosabb baromfi, mert legsza­porább’s konyhánkat a’ nélkülözhetlen tojással látja el. Tyuktenyésztésből különösen nagy városok közelében jól lehet pénzelni. A’ tenyésztésre alkalmas kakas bá­tor, szemei tüzesek, melle erős, taréja kemény, sar­kantyúéi nagyok, hangja tiszta, csengő, ’s menése büszke. A’jó tojó ’s költő tyúk teste nagy, szemei vi­dámak, taréja szép piros, sarkantyújai aprók. A’fe­kete tyúkok legtermékenyebbek, ’s a’ragadozó mada­rak sem veszik olly könnyen észre; — 15—20 tyúkra egy kakas számitatik; egyetlenegy hágással valamennyi tojás megtermékenyül, mellyeket a’ jércze 20 nap alatt tojni fog. A’ kakasban a’ nemi ösztön nagyon hamar felébred; a'jércze hatodik hónapra kezd tojni. Kakas és jércze egy év leforgása alatt fejlenek ki tökéletesen. — A’ kotlósok fészkét csendes helyen kell készíteni, mert a’ költésre minden zaj károsan hat. A’ jércze 18—27 napig költ; közönségesen 15 — 20 tojást rak­nak alája. Költésre legjobbak azon tojások, mellyeket a’tyúkok akkor tojtak, midőn már füvet találhatnak, illyen tojásoknak nagyobb sárgájok van. A’ tojások ne legyenek három hétnél régibbek, sem töröttek’s mocs­kosak, sem pedig ollyanok, mellyek nedves helyen állottak. Költés alatt a’ tyúkot búzával vagy zabbal kell tartani. Az eledel tiszta vizzel együtt a’ fészek előtt álljon, hogy a’ kotlós tetszése szerint jól lakhassák. Mindennap meg kell nézni, nem tört-e el vagy nem hidegedett-e meg alatta tojás, az illyet ki kell dobni. Ha a’ költés hidegebb időben esik, a’ fészket meleg helyre kell tenni. Nemcsak tyúkokat, hanem kappano­­kat is lehet költésre használni. E’ végre a’kappanokat a’ tojáson ülésre szoktatni kell. Eleinte kevés tojást raknak alájuk, 's midőn már csendesen ülnek, a’ szokott számot kiegészítik. Ha valamellyik nyugtalan, pálinkába áztatott borsót vagy árpát adnak neki, ez által elkábulván, megcsendesedik; nagyon szorgalma­san költ, a’ csibéket ápolja ’s nála a’ legjobb kotlós tyúk sem védi serényebben fiait; legközelebbi évben a’ költésre nagyon hajlandó. A' csibék mesterség által is kikelethetnek, az évnek bármellyik szakában. Ehhez igen egyszerű készület kell; egy hordót belül enyves papirossal beborítunk, felül ollyan tetőt csinálunk reá, mellynek közepén egy nagyobb, e’ körül pedig több apró nyílások vannak; valamennyi nyílásra rekeszt ké­szítünk , hogy azokat tetszés szerint bezárhassuk; a’ nagyobb nyílás arra való, hogy tudhassuk mi történik a’ hordóban, az aprók pedig léghuzamcsövek gyanánt a’ hév fokának körülmények szerinti változtathatására

Next