Magyar Gazda, 1845. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)
1845-02-25 / 16. szám
KIADJA Ötödik év 1 -SO fele» Pesten, február 23én 1845.____________ 16. Szálh. MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Mire van a’ földmivelő osztálynak mindenek elött szüksége hazánkban?— Gazdasági egyveleg Bakonyból (Csízeik Sámuel.)— Gazdasági tudósítások Pestmegye aldunai részéről (Bernát György.) — Jegyzőkönyve a’ dunatiszai társaság VIII. közgyűlésének február 10-kén 1845. (1éber János.)— Hirdetések.— Gabonaár Mire van a’ földmivelő osztálynak, mindenek előtt szüksége hazánkban ? — I. A’ mammon embere, az erszény piócza, Ce’ veszélyes cast-ja a’ nemzetnek, melly számra azon mértékben szaporodik, mellyben hasznos vérpióczáink fogyni kezdenek, a’ semmitevők tunya serege, a’ gondtalan eszemiszom baráti, e’ kérdésre egy szívvel lélekkel— pénzt fognak kiáltani! ’s fölületesen véve, első pillanatra úgy tetszik, mintha ezen úgynevezett gyakorlati élet embereinek igazuk volna , mivel szabályszerű állapotban , ha t. i. sem test, sem lélek nem beteg, minden egyéb anyagi jóllét ’s kényelem végeszköze a’— pénz. — Igenis , ha pénzt gyűjteni annyit tenne, mint nyáron eprészni, ’s vargányát vagy csiperkét keresni, vagy ha pénzszerzés alatt valaki azon ritkán megbecsült, ’s azért is többnyire érdemtelen állapotot értené, mellyben a’sors kedvencze mintegy álmában jut örökség, kártya, sorsjáték utján pénzhez, ’s ha e’pénzszerzés-módok akár a’ legrendszeresebbek, akár a’ legbecsületesbek volnának, akkor mi is kezet fognánk az élete’fiaival,’s minden második szavunkkal csak pénzt, mint első dolgot, ’s egyedül üdvözítő talizmánt emlegetnénk barátinknak ’s ellenségeinknek. — De a’pénznem nő gomba gyanánt a’ földből, ’s annak csatornáját nem lehet mint a’ kutforrást bár a’ legelmésebb ’s legizzasztóbb artézi futogatás által feltalálni; azt rendesen fáradsággal, véres verejtékkel kell szerezni; ’s e’ fáradságnak annál nagyobb a’ sikere, minél nagyobb értelemmel párosul a munkásság, vagyis minél jobban értjük a’munkát a’dolog természetéhez arányozni, ’s minél több ösztönt érzünk, az amúgy is olly rövidre mért időt önmagunk ’s a’ köztársaság javára értékesíteni.— Ezen értelem, ’s élénk munkássági ösztön alapját pedig az összes nemzetben egyedül czélszerű népnevelés vetheti meg. — Minthogy azonban a’ nemzet, egyes tagjainak szükségképen különböző foglalkozásaihoz ’s hivatásához képest, különféle osztályokból áll, ’s ezeknek külön, és saját szakbeli ismeretek is szükségesek, — magából értetődik, hogy a’ sajátlagos népnevelés tárgya is két lényeges részre oszlik , t. i. azon képzési ’s oktatási tárgyakra, mellyekben mindenkinek mint embernek egyaránt kell részesülnie; (illyenek az átalános erkölcs- és vallástan, irás és olvasás, világ— és nemzettörténet, természet-és számtan, földleírás); továbbá azon tanítmányokra, mellyek az egyes statuspolgárt egyéni hivatásával, ’s annak helyes teljesítése módjával ’s eszközeivel megismertetik. Kitűzött kérdésünkre tehát legbensőbb lelki meggyőződésünk szerint oda nyilatkozunk, hogy valamint az összes nemzetnek, úgy különösen a’földmivelő osztálynak hazánkban mindenek előtt nevelés, ’s pedig átalános elemi, ’s külön szakbeli nevelés