Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-08-02 / 62. szám

1036 1035 döttség magát hivatva érzé ez alkalommal véleménye kifejezni: Az 1-re véleményünk szerint az Egyesület a’ magukat vizsgálat alá vető ifjaktól méltán igényli az elméletnek — theoriának — lehetőleg helyes alkalmazását a’gyakorlatra (praxisra). — Az elmélet az ismeretek tudománya, a’ gyakorlat annak alkalmazása. ’S ezen alkalmazási tehetségnek, az anyagi kézfogástól kezdve a’ tökéletes értelmes kormányzásig, nem szabad hiányozni, ’s a’ növendéknek mindkettőben egyiránt kell felfogását gyakorolni, ha sikert akar. — Az ifjú semmiesetre sem menekül az elmélet és gyakorlat közötti küzdelemtől, melly harcz az iskolában az elméletnek, kívül az életben pedig a’ gyakorlatnak kedvez túlnyomólag,’s az ifjú igen hajlandó azon irányt követni, mellyet az iskolában nyert; azonban nemcsak intézettől, hanem magától a növendéktől is igényelhető, hogy a’ helyes irányt felfogja, mellyen járnia kell , ’s melly ől az elmélet és gyakorlat közt lehetőleg egyenlő lépést vezesse. — Hogy az iskolából kilépve az ifjú elméleti oldalról erősb, ‘s elmélkedésre és tanulásra hajlandóbb, gyakorlatot ellenben egyedül az élet adhat, — igen természetes; ’s különösen az utóbbiban a' növendéktől tökéletességet nem követelhetni; a' ki pedig más oldalról a’ mezőgazdaság egyes tárgyainak legegyszerűbb fogalmait sem bírja, ’s azokat már kezdetben elmulasztó, azt többé helyre hoznia nehéz, ’s mind mások, mind saját bizodalmát magához bizonyosan eltéveszti. —Minden ifjúnak tanácsul adhatni, hogy mezőgazdának készülvén, ne lépjen az iskolából azonnal képző-intézetbe, hanem szerezze meg magának elébb gyakorlatban a’ közönséges kézfogásokat, a’ kezelésnek ’s a’ gazdaság tárgyainak fogalmát, folyvást ápolván egyszersmind a’ kedvet az elméleti tanulásra, a’ melly ti. egykoron magasb hivatásának alapját megvetendi; e’ czélra egypár évi gyakornokság bátran ajánlható, ’s ha arra másutt módot nem talál, a’ képző-intézetben szükséges e' gyakorlati fogalmakat az elméleti tan megkezdése elött magának megszerezni, mi annálfogva megtörténhetik, minthogy feltehetni, miszerint alig van képző-intézet, melly a’ gyakorlati oktatásra szükséges eszközökben, t. i. jól rendezett példány - gazdaságban szükölködjék. — Az ifjúnak egyéni tehetségei fogják egyébiránt elhatározni az időt, melly e’ gyakorlati fogások betanulására szükséges. ’S miután illy módon az ifjú gyakorlati készültséget nyert, akkor veszi kezdetét az elméleti tan, a’ tudományos szabályok folytonos alkalmazása és tökéletesítése mellett a’ gyakorlatra. — Ha illy ösvényen halad az ifjú, mellyet egyébiránt önmagának kell megtörnie, akkor bátran léphet vizsgálat végett praktikus férjfiak elébe, sőt azoknak elmélet elleni szenvüket is nem ritkán legyőzheti. — A’ választmány tehát szükségesnek tartja ezt az Egyesület orgánuma, jegyzőkönyvi határozata és folyóiratok által a’ növendékeknek tudomásul adni. A’ 2-ra Mit az Egyesület képző-intézetektől követelhet, szinte abból áll; t. i. hogy azok is tanulmányaikban a’tan gyakorlati alkalmazásának sorát kövessék, tehát az elméletet és gyakorlatot egyenlő lépést tartsák,’s a’ növendéket magasb kiképzés végett előbb fel ne fogadják, míg az a’ praktikus fogásokba be nem okult, ’s míg az a’ gazdasági tárgyakkal, azoknak lényegével 's alkalmazásával, eléggé nem ismeretes. — Tudjuk ugyan, hogy e’ feladás nem olly könnyű. Németországban többrendü képzőintézetek léteznek, mellyek az elmélet túlnyomóságával kisebb nagyobb mértékben vádoltatnak; a’ honnét is a’ növendékek gyakorlati igényeknek gyakran nem felelnek meg. Az Egyesületre nézve igen érdekes volna bizonyosságot szerezni az iránt, hogy valljon mi történik ott valóságosan a' gyakorlati képzés érdekében? — Hasonlót igényelnek'Francziaországban, mint azt Bayer 43-ik évi gazdasági tárában idézett kivonatából a’ „Culivateur“ czimű folyóiratnak láthatni, melly így szólt: Nálunk a’ kor jellemző bélyege, — t.i. a’ dolgok gyakorlati szempontbóli megtekintése—jelenleg buzgóan vétetik fel. A’ saussaie-i gazdasági iskolában a’ növendékek több éveken át gyakorlati kézfogásokban foglalkoztatnak, előkészület gyanánt az elméleti oktatáshoz. — Bindur ugyan azt hiszi, hogy e’ túlyomó hajlam a’gyakorlatra egy kissé szigorú, ’s attól tart, hogy az egyoldalú elméletet elkerülni törekedvén, az intézet a’ tulság másik hibájába, t. i. az elmélet elhanyagolásába fog esni, holott véleménye szerint helyes theoriára helyes praxis is következik. De az életben azt tapasztaljuk, hogy az elmélet csak akkor hoz sikeres gyümölcsöt, ha az elmélkedőnek nem hiányzik a’ könnyű alkalmazás, ’s ez ismét csak úgy eszközölhető könnyen , ha a’ növendék a’ gyakorlattal kezdettől fogva bizodalmas lábon áll. Nem is szobatudósokról van itt a’ szó, kiknek lehetnek érdemeik a’ tudomány terjesztésében; az elősoroltak olly practikus gazdákra értetnek, minőket t. i. a’ gyakorlati kivitel, a’ gazdaságok czélszerű vezetése kíván. — Mi föltétlenül a’ Cultivateur“ nézeteihez csatlakozunk, és honi képzőintézeteinknek a’ saussaie-i intézet imént érintett elveit ajánljuk. A’ haza nagy hálával tartozik főherczeg Károly ő fenségének, ’s a’ gr. Festetics-nemzetségnek, az óvári és keszthelyi intézetekért; mindkettő sok jót tett a’ honnak; az általuk hozott áldozat megbecsülhetetlen jólét gyanánt tündöklik a’ haza oltárán; ezek szolgálnak egyedüli forrásul e’ honban elméleti kiképzésre a’