Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-08-02 / 62. szám

1036 1035 döttség magát hivatva érzé ez alkalommal véleménye kifejezni: Az 1-re véleményünk szerint az Egyesület a’ ma­gukat vizsgálat alá vető ifjaktól méltán igényli az el­méletnek — theoriának — lehetőleg helyes alkalmazását a’gyakorlatra (praxisra). — Az elmélet az ismeretek tudománya, a’ gyakorlat annak al­kalmazása. ’S ezen alkalmazási tehetségnek, az anyagi kézfogástól kezdve a’ tökéletes értelmes kormányzásig, nem szabad hiányozni, ’s a’ növendéknek mindkettő­ben egyiránt kell felfogását gyakorolni, ha sikert akar. — Az ifjú semmiesetre sem menekül az elmélet és gya­korlat közötti küzdelemtől, melly harcz az iskolában az elméletnek, kívül az életben pedig a’ gyakorlatnak ked­vez túlnyom­ólag,’s az ifjú igen hajlandó azon irányt kö­vetni, mellyet az iskolában nyert; azonban nemcsak intézettől, hanem magától a növendéktől is igényelhető, hogy a’ helyes irányt felfogja, mellyen járnia kell , ’s melly ől az elmélet és gyakorlat közt lehetőleg egyenlő lépést vezesse. — Hogy az iskolából kilépve az ifjú elméleti oldalról erősb, ‘s elmélkedésre és ta­nulásra hajlandóbb, gyakorlatot ellenben egyedül az élet adhat, — igen természetes; ’s különösen az utób­biban a' növendéktől tökéletességet nem követelhetni; a' ki pedig más oldalról a’ mezőgazdaság egyes tár­gyainak legegyszerűbb fogalmait sem bírja, ’s azokat már kezdetben elmulasztó, azt többé helyre hoznia ne­héz, ’s mind mások, mind saját bizodalmát magához bizonyosan eltéveszti. —Minden ifjúnak tanácsul ad­hatni, hogy mezőgazdának készülvén, ne lépjen az is­kolából azonnal képző-intézetbe, hanem szerezze meg magának elébb gyakorlatban a’ közönséges kézfogáso­kat, a’ kezelésnek ’s a’ gazdaság tárgyainak fogalmát, folyvást ápolván egyszersmind a’ kedvet az elméleti tanulásra, a’ melly t­i. egykoron magasb hivatásának alapját megvetendi; e’ czélra egypár évi gyakornok­­ság bátran ajánlható, ’s ha arra másutt módot nem ta­lál, a’ képző-intézetben szükséges e' gyakorlati fogal­makat az elméleti tan megkezdése elött magának meg­szerezni, mi annálfogva megtörténhetik, minthogy feltehetni, miszerint alig van képző-intézet, melly a’ gyakorlati oktatásra szükséges eszközökben, t. i. jól rendezett példány - gazdaságban szükölködjék. — Az ifjúnak egyéni tehetségei fogják egyébiránt elhatározni az időt, melly e’ gyakorlati fogások betanulására szükséges. ’S miután illy módon az ifjú gyakorlati készültséget nyert, akkor veszi kez­detét az elméleti tan, a’ tudományos szabályok foly­tonos alkalmazása és tökéletesítése mellett a’ gyakor­latra. — Ha illy ösvényen halad az ifjú, mellyet egyéb­iránt önmagának kell megtörnie, akkor bátran léphet vizsgálat végett praktikus férjfiak elébe, sőt azoknak elmélet elleni szenvüket is nem ritkán legyőzheti. — A’ választmány tehát szükségesnek tartja ezt az Egye­sület orgánuma, jegyzőkönyvi határozata és folyóira­tok által a’ növendékeknek tudomásul adni. A’ 2-ra Mit az Egyesület képző-intézetektől köve­telhet, szinte abból áll; t. i. hogy azok is tanulmánya­­ikban a’tan gyakorlati alkalmazásának sorát kövessék, tehát az elméletet és gyakorlatot egyenlő lépést tartsák,’s a’ növendéket magasb kiképzés végett előbb fel ne fogadják, míg az a’ praktikus fogá­sokba be nem okult, ’s míg az a’ gazdasági tárgyakkal, azoknak lényegével 's alkalmazásával, eléggé nem ismeretes. — Tudjuk ugyan, hogy e’ feladás nem olly könnyű. Németországban többrendü képzőintézetek léteznek, mellyek az elmélet túlnyomóságával kisebb nagyobb mértékben vádoltatnak; a’ honnét is a’ nö­vendékek gyakorlati igényeknek gyakran nem felelnek meg. Az Egyesületre nézve igen érdekes volna bizo­nyosságot szerezni az iránt, hogy valljon mi történik ott valóságosan a' gyakorlati képzés érdekében? — Hasonlót igényelnek'Francziaországban, mint azt Bayer 43-ik évi gazdasági tárában idézett kivonatából a’ „Cul­ivateur“ czimű folyóiratnak láthatni, melly így szólt: Nálunk a’ kor jellemző bélyege, — t.i. a’ dolgok gyakorlati szempontbóli megtekintése—jelenleg buz­­góan vétetik fel. A’ saussaie-i gazdasági iskolában a’ növendékek több éveken át gyakorlati kézfogásokban foglalkoztatnak, előkészület gyanánt az elméleti okta­táshoz. — B­i­n­d­­­ur ugyan azt hiszi, hogy e’ túlyomó hajlam a’gyakorlatra egy kissé szigorú, ’s attól tart, hogy az egyoldalú elméletet elkerülni törekedvén, az intézet a’ tulság másik hibájába, t. i. az elmélet elha­nyagolásába fog esni, holott véleménye szerint helyes theoriára helyes praxis is következik. De az életben azt tapasztaljuk, hogy az elmélet csak akkor hoz sike­res gyümölcsöt, ha az elmélkedőnek nem hiányzik a’ könnyű alkalmazás, ’s ez ismét csak úgy eszközölhető könnyen , ha a’ növendék a’ gyakorlattal kezdettől fogva bizodalmas lábon áll. Nem is szobatudósokról van itt a’ szó, kiknek lehetnek érdemeik a’ tudomány terjesztésében; az elősoroltak olly practikus gazdákra értetnek, minőket t. i. a’ gyakorlati kivitel, a’ gazda­ságok czélszerű vezetése kíván. — Mi föltétlenül a’ Cultivateur“ nézeteihez csatlakozunk, és honi képző­­intézeteinknek a’ saussaie-i intézet imént érintett elveit ajánljuk. A’ haza nagy hálával tartozik főherczeg Károly ő fenségének, ’s a’ gr. Festetics-nemzetségnek, az óvári és keszthelyi intézetekért; mindkettő sok jót tett a’ honnak; az általuk hozott áldozat megbecsülhetetlen jólét gyanánt tündöklik a’ haza oltárán; ezek szolgál­nak egyedüli forrásul e’ honban elméleti kiképzésre a’

Next