Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-09-12 / 67. szám

1080 1079 használ; — nem az utóbbin , mert azon, minden gaz­dasági foglalkozás iránt, gyakran undorodással páro­sult részvétlenség mellett, melly eddig a’ törvényho­zói gyülekezetek legszámosb tagjait elfogá, — kik kö­zül sokaknak nagyravágyástól felizgatott szilaj fiatal­ságuk miatt a’ mezőgazdaság száraz részleteihez sem­mi hajlamuk nem lehetett, — többnyire minden, még a’ legérdekesb odavágó kérdések is, a’ törvényhozá­si testületnél terra incognitává lettek elannyira , hogy még majdnem legszerencsésebben járt azon országok mezőgazdasága, mellyeknek törvényhozó testülete leg­kevésbé foglalkozott vele. Ezen ítélet szigorúságát Európa két legnagyobb alkotmányos nemzetének tapasztalása eléggé igazolja. Nagybritannia, ’s Francziaország törvényhozásának Achilles sarkát képezi gazdasági szaka; főleg ezen utolsó országban uralkodik e’ tekintetben, kitűnő te­hetségei daczára, a’ legnyomorubb tétlenség, vagy még kárhozatosb ön haszonvágy , melly magát a’ gaz­dasági téren emelt minden vitában szenvedélyes párt­küzdés , vagy a’ különben dagályosan magasztalt sza­badság önkényes korlátozása által nyilvánítja, mint azt az előbbi oltalom bizalmában roppant költséggel állított számos répaczukor-gyárnak bajosan igazolható bukása, — a’ túlságosan felcsigázott eleség-adó (ac­­cise) által előidézett meghamisítása az első életszük­ségeknek , — ’s több effélék igen is világosan bizo­nyítják. De még az annyira practicus Angolhonban is épen most fedezte fel a’ gabonakérdés kimenetele, mellynek jótékony eredménye biztosításául legnagyobb ministerének, egy második Aristid gyanánt ostracis­­musi kárhoztató Ítélet következtében áldozatul kelle esni, — de még inkább a’ szerencsétlen Irhon rab­szolgai állapota,— azon szomorú hiányokat, m­ellyek a’ parlamentális élet tetőpontján a’ mezei viszonyok fon­tolóra vételekor, a’ meglepett szemnek feltáratnak. Azon viszásság érzete, miszerint mind ezek, mind más, az ipart és kereskedést érdeklő anyagi kérdések felett olly gyülekezeteknek kell határozni, ’s törvényeket hozni, mellyeknek nagyobb része e’ tár­gyakhoz mitsem ért, — alkalmat nyújtott mind a’ két nevezett törvényhozóságnál segédeszköz gyanánt az „Enquet“-elmek behozatalára ; nemcsak előttünk, de még eddig Némethon előtt is olly ismeretlen cselekvés­­módnak , mellynek értelmezésére még a’ német nyelv sem bir helyes kifejezéssel, hacsak az­ Auskunfts- Einholung (értesülés) el nem fogadtatik. Illy anyagi kérdésekben ugyanis bizottmányok neveztetnek ki azon utasítással, hogy személyes vizsgálat, ’s olly szakértő férfiakkal, értekezés által, kiknek értelmiséggel páro­sult gyakorlatából a’ fenforgó kérdés legterjedelmesb megoldását várhatni, — mindazon tudósításokat szed­jék össze, mellyekre alapos ítéletet alapitni lehet. Ezen összeszedett állítások, ’s gyakran becses statisticai adatok, Angolhonban néha borzasztó gyűjteményekre terjedve, statusköltségen kinyomtatva nyujtatnak be a’ parlamentnek, mi Francziaországban csak azon bizott­mány kivonatával történik, mellynek indítványa rajta alapszik. A’ nézetek rendkívüli különbsége mellett, melly a’ gazdasági kérdésekben számtalan , egymástól eltérő helybeli viszonyok szerint fenforog, találhatni ezen állítások­ , ’s feltételekben a’ leghatározottabb helyeslést, ’s tagadásokat, vagy legalább tetemes mó­dosításokat ugyanegy kérdésben, — ép úgy mint a’ gazdasági egyesületek gyűléseiben, hol ugyanannyi fekete, mint fehér mondatik el a’ nélkül, hogy valami határoztatnék ; — minek következtében természetesen az előadó, ki csak kivonatot köteles előterjeszteni, azon adatokat fogja leginkább kiemelni, mellyek eleve bészítt véleményét támogatják, a’ többi ellenkező ta­pasztalatokat pedig árnyékba helyezi. Ez az angol bi­­zottmányi biztosoknál kétségenkivül nehezebben megy, mert a’ jelenlévő kinyomtatott egész munkálatból lehet minden különböző véleményű tagnak a’ jelentést ugyan­azon kutforrásból megczáfolni. De ki is merjen minden elöleges alapos szakismeret nélkül, olly rend , ’s ösz­­szefüggetlen zavarokból összeszedett, egymással el­lenkező adatok felett, mellyeknek átolvasása maga fél ember életet igényelne, határozott ítéletet mon­dani. Ennek aztán eredménye is gyakran ollyan , mint az 1833. évben fejedelmi tanács parancsából Irhon állapota megvizsgálására kiküldött választmányé vala, melly roppant költséggel összekötött három évi mű­ködése után jelentését 200 vastag foliántokban nyujtá be a’Parlamentnek, olly jelentést, melly boldogtalan terjedelme miatt minden gyakorlati haszon nélkül maradt épen úgy, mint az 1836. évben Nagybritannia földmive­­lésének megvizsgálására a’ parlamentből a’ mostani m­­i­­­nisterium elnöke , Lord Russel elnöksége alatt kikül­dött hasonló bizottmányé, melly csak az alsó háznak 18,000-nél több kérdés- ’s feleletről, a’ felső házi bi­zottmány pedig 12,000-nél, ’s az országbankokat ille­tőleg 10,000-nél több illyetén kérdés-, ’s feleletről a­­dott be jelentést. És mégis neveztetett javai ismét az ithoni burgonya-inség félelme miatt gróf Devon elnök­sége alatt egy hasonló bizottmány, mellynek elődei­hez képest szinte nem volt eddigelé más eredménye, mint hogy azon még folyvást tartó, borzalmas állapot szomorú bebizonyítására szolgált, mellyben az ithoni földmivelők milliói legnyomorultabb czigányainknál is mélyebben sülyedtek. De mindezen akadályok daczára, mellyek a’ tör­vényhozás gazdasági szakában inkább, mint bármelly másban ellentállnak , meg kell mégis örömmel ismerni,

Next