Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-10-10 / 74. szám
74. Hatodik év 2-ik fele, Pest, October 10-ben 1846. Észrevételek a’ Magyar Gazdasági Egyesület erdészeti szakosztályának nézetei ’s javaslatára a’ magyarországi erdők fentartása iránt. Alig van tárgy a’ gazdaság körében , melly jobban megérdemlené a’ hazának figyelmét és gondoskodását , mint az annyira elhagyatott erdőszet. Nem lehet tehát eléggé méltányolni a’ M. Gazd. Egyesület azon figyelmét melyel az ügyet felkarolta. Tökéletes igaza van az igen tisztelt Egyesületnek azon nyomoroknak sejtésében, mellyeket az erdökkeli nem gondolás hazánkra is szintúgy hozandó leend , mint miilyenekben már az elősorolt országok szenvednek. Mellynek következésében az erdők fentartásáról az erdészeti szakosztály több rendbeli javaslatokat teszen föl , mellyek iránt alólirtnak igénytelen észrevételei im ezek: Javaslat §. 1. Azon indokból, hogy az erdőségekre az ország felügyelési joga a’ privát tulajdon sértése nélkül elvitathatlan lévén, kívánatosnak találja, hogy nyilványos erdő biztosi hivatalok álitassanak, mellyeknek tekintélye és hatalma által az erdők használata a’ favágás rendesen ’s erdő szabályosan történjék a’ rósz fa gazdálkodásnak, ártalmas erdei legeltetéseknek ’s más káros haszonvételeknek eleje vétessék. — Azon nagy hatalom, melly az irt lapokban az erdöbiztos kezébe minden erdöbiztosokat egyenlő mértékben kötelezőnek terveztetik , aggodalommal tölti el értekezét. Egyfelől mivel: a) A’ status gazdálkodásban ellentmondhatlanúl megvitattatott, hogy törvényhozásnak a’ magánosok gazdasági rendszerében avatkozni veszedelmes; bürocratiai parancsok által a’ birtokosokat keseríteni, az elmozdithatlan bürocraták döltenek martalékul hajítani, hogy azon meggyőződéshez jöjjenek, mikép a’ fekvő birtok csak nyűg és galiba, nem tanácsos ; sőt a’ magyar birtokolásnak némi előnyöket szükséges volna adni, hogy minden jobb és értelmesebb magyar ember földbirtokhoz jutni törekedjék ebbe találja örömét és büszkeségét. Mert csak igy virágozhatik fel, mind a’ mezei, mind az erdei gazdasági ipar, csak így maradhat fen a’ földhöz ragaszkodás, ’s annak túlzott szeretete, csak igy kész azt megtámadó ellenség ellen utól— só csep vérig védelmezni. Ellenben a’megterhelt vagy örökké zaklatott bármi földbirtokról a’ birtokos elidegenedvén, végetlen apró darabokra fogja azokat szeldelni, nyomoró haszonbérlőknek ki adandó, kik pedig a’ vésznek idején úgy enyésznek el a’ föld színéről mint az áprilisi hó a’ déli fuvalom elött, martalékul hagyván a’ földet, melly övéké nem volt. — b) Nem lehet ezenkívül tekintetből kihagyni azt sem, hogy még az erdészet hazánk éghajlatára tekintve egyátalában fejletlen, sőt mondani lehet, hogy a’ német erdészet is fejletlenségben sinlödik, minekutánna a’ német erdőszöknek legnagyobb része a’ már némelly jobb erdőszök által felállított fő rendszabályoknak is ellensége, midőn többnyire, mint az Andree oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen II és III Band 1837. kitetszik, a’ legnevezetesebb erdőszök is az erdő becsülést nem csak szükségtelennek, sőt mint lehetetlent, hitvánságnak tekintik. A’ tartalom szerinti ölfa vágást kivihetetlennek találják, ajánlván mindenütt az erdők egyforma térségre osztását, mellynek idomtalan hiányait jóslatok és csúsztatások által kívánják pótolni. Midőn azt állítják, hogy az erdei szálak sem úgy mint kúpok (conus) sem úgy mint hengerek nem nevekedvén, az élő fák tartalmát levágás nélkül tudni nem lehetne. Midőn még ollyak is találkoznak az itt nagyobb erdészök között, kik állítani nem irtóznak , hogy a’ tölgy, bükk ’s csererdők jó kezelés mellett MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Észrevételek a’ M. G. E. erdészeti szakosztályának javaslatára (Gáthy.) (Vége köv.) A term. vizsgálók gyülekezete gazdasági szakosztályának jegyzőkönyve. A’ hideg viz gyógyszer a’ pokolvar ellen. — A’ kályha horom haszonra fordítható. — Házi faiskolája Kassán. Egyesületi mozgalmak. Adakozások. — Hirdetések. Gabonaár.