Magyar Gazda, 1859 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1859-10-18 / 25. szám
25. szám. OCTOBER 18-kán. PEST, 1859. Fél évre......................3 frt ú. p. MAGYAR GAZDA, A MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. Megjelen e lap ily alakban minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . ... 6 frt ú. p. Szerkesztői lakás: Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a „Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik emelet, hova az előfizetési pénzek , valamint tudósítások és egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni azonkívül: A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház mellett, valamint a „központi kertcsarnokban, a régi hídfőnél, a hidutczával szemben. FEHÉRMEGYE GAZDASÁGI EGYESÜLETE ÉRDEKÉBEN! Fehérmegye gazdasági egyesülete alakítása érdekében a megye számos birtokosai és gazdái junius hava 19-én Székesfehérvárott egybegyülvén — a már vázlatban helyeselt alapszabályok kidolgozása — legfelsőbb jóváhagyás kinyerése, és az egyesület alakulása czéljában a további intézkedések érdekében bizottmányt neveztek ki, mely az alapszabályok helybenhagyását kinyerhetni szerencsés volt. Jólehet az alapszabályok forma szerinti megerősítése még meg nem érkezett, mindazáltal az érintett bizottmány a megyehatóság helybenhagyásával az eddigi eljárás iránt jelentendő, főleg pedig az egyesület alakulása körüli közelebbi intézkedések és tagsági jelentkezés érdekében folyó hó 24-kén délelőtt tizenegy órakor a megyeház teremében kívánná az érdekelt indítványokat, s a birtokos és gazdaközönséget tisztelhetni. Ennélfogva alulírt, mint a nevezett bizottmány elnöke, kedves kötelességet teljesít, midőn az érintetteket lapok utján is köztudomásra hozza, s a fenti kijelölt napra és helyre az illetőket meghívja. Sz.-Fehérvár, October 10. 1859. GR. ZICHY FERDINAND. JUHÁSZATI PÁRHUZAM. III. Haszon-juhászat. „Magyar hazánkban is terem Rambouillet-juh, nem kell külföldről hozni.“ — E czím alatt bocsátottam közre e lapok 8-ik számában egy figyelmeztetést, melyet Y. úr jónak látott vásári czímnek elnevezni.Legyen az ő hite szerint, én haladok utamon, melyen a végre járok, hogy a mi jót a hazában találok, azt megismertessem, s a külföldinek, csak azért mert külföldi, a hazában találtató hasonló, vagy még kitünőbb tulajdonságai irányában problematikusságát megmutassam. Van e hazában sok mindenféle, amit a nemzetbeliek kellőleg nem ismernek, például — a házi állatok közt — tyúkfajunk, sokak által többre becsültetik, mint a cochinchinai faj, mert több tojást tojnak*), és a csirkéket se hagyják oly korán magukra, miért is a cochinchinai csirkék csak szorgos ápolás mellett nőhetnek fel, addig a magyar faj anyjostul kaparászva keresi meg élelmét, és télen se kell meleg konyhában, vagy szobában tartani. Sertéseink? — A java vetekedik az angolokéval , felhíznak, csak úgy mint ezek 4—5 — 6 mázsára, és a telet is könnyen kiállják. — Szarvasmarháink? — Ezeket külföldön alkalmasint jobban ismerik mint mi, ott eszik meg belülök a legjobb falatokat. — Juhaink ? — Annyi fáj van, mennyinél több egy országban sincs, még a *) A liebwerdi (csehországi) földmíves iskola körében, közönséges csehországi, és cochinchinai tyúkfajokkal tett kísérletekből az tűnik ki, hogy az egy éven át nyert tojásmennyiség legnagyobb száma mindkettőnél 140 darab , s a tojás szike és fehére amannál 12 font 1 latot, emennél 12 font 18*/2 latot nyomott, minthogy pedig a közönséges cseh tyúk évi tartása 26, a cochinchinai 46 itcze árpát igényelt, a cochinchinai tojás fontja 60% többe került, sem mint a közönséges cseh tyúk tojása. Tétettek-e hazánkban összehasonlító kísérletek, nem tudjuk, kívánatos azonban, hogy tétessenek, legalább a külföldi vendég tyúkok azt a hasznot eredményeznék, hogy bővebben megismernék a hazai fajt. Szerk. 25