Magyar Grafika, 1984 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 1. szám
A gyomai Kner Nyomdaipari Múzeum Petőcz Károly A Kner Nyomdaipari Múzeumot azzal a feladattal alapították 1967-ben, hogy a megye nyomdászatának emlékeit - ezen belül természetesen elsődlegesen a régi gyomai Kner-nyomda, és a jelenlegi nagyvállalat történeti anyagára tekintettel - gyűjtse és rendezze, rendszerezze. Ezt a munkát állandó és időszaki kiállítások keretében tegye közkinccsé, biztosítsa a kutatási munkát a belső munkatársak és a külső tudományos érdeklődők számára egyaránt. A múzeum 1970 augusztusában nyílt meg, s igen rövid időn belül meglehetősen ismertté vált nemcsak a szakmai körökben, hanem idegenforgalmi nevezetesség is lett, amelyet egyéni utazók és szervezett turistacsoportok látogatnak. A múzeum épületének története és leírása A népi barokk jegyeket hordozó épület a jó nevű gyomai nyomdász, Kner Imre és családja számára épült 1925-ben. Terveit Kozma Lajos készítette, a kiviteli munkákat dr. Sándor Ödön építészmérnök irányította. Műemlék jellegű épület (1970).Kozma Lajos építész, Kner Imre legközvetlenebb munkatársa volt, s a nyomda grafikusa 1917-től. A magyar könyv külső jegyeinek megújítására irányuló stíluskísérletekhez nyerte meg Kner Imre, és a nyomda barokk könyvdíszeinek megalkotása fűződik nevéhez. Az egységes stílusú díszanyag: egyedi darabokból [Magyar Grafika, 1982. 5-6. szám], fejlécekből, záródíszekből, iniciálékból, vignettákból, könyvdíszekből áll. A díszek teljes katalógusa a Knernyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című kiadvány megjelent a nyomda fennállásának 60. évfordulójára, 1941-ben71- 78., 101-120. lapjain található. Kiemelkedő szerepe volt a Kner-klasszikusok kötetei és a Monumenta Literarum füzetei tervezésénél, mert ezek díszei teljesen tőle származnak.) A tervezés időpontjában a barokk egyetlen formája és változata sem volt jellemző már az építészetben. Bár erre nézve nincsen semmiféle utalás az építkezés és az utána következő évek vaskos iratanyagában, mégis azt kell elfogadnunk, hogy az épület stílusa Knerék könyvstílust kereső munkásságából egyenesen következik. Ugyanis a szecessziót tagadó nyomdai éveket (1919-1923) a barokk jellemezte, ehhez folytatta a könyvtári és a múzeumi kutatásokat Kner Imre és Kozma Lajos, s a nyomdának ezen években készült szinte valamennyi nyomtatványát (üzleti anyag, könyvjelző, ex libris, levélzáró bélyegek, cégkártyák, meghívók stb.) a barokk díszekkel szedték, vagy e stílusban metszették fába. A teljes nyomdai munka tehát e körben folyt, s nem lehetett nehéz dolga az épületet tervező grafikusnak, amikor a hosszú esztendők grafikai stílusát adaptálta a lakóépület terveihez. Bizonyára magának az építtetőnek már korábban is megvolt az elhatározása a stílust illetően. A villa építésére vonatkozó szerződés 1925. március 31-én datált, s ebben az átadott teljes tervdokumentáció szerinti kivitelt 720 925 000,korona összegért vállalta a kivitelező legkésőbb 1925. november végi kulcsátadással. A család 1925. november 15-én beköltözött az új házba. A megbízó és a vállalkozó között még az építés ideje alatt vita kezdődött, amely a használatba vétel után évekig tartott. Oka a tervektől való eltérés és a kiviteli munkák gyatra minősége volt. Ez azonban mit sem javított az épületen, s a hibák okozta kellemetlenségek végigkísérték valamennyi használót. Az épület tulajdonképpen egyszintes, mert a pince és a padlástér nem lakás céljait szolgálta. A földszinten rendezték be a szalont, a könyvtárt, a lakó-, a háló-, a gyerekszobát, a konyhát és a fürdőszobát, míg a pincében mosókonyha volt, valamint a tüzelőanyagot tárolták ott. A padlástérben kapott helyet a vendég- és a cselédszoba. Mindegyik helyiség megfelelően tágas, kitűnő természetes megvilágítású. A villa azonnal Gyoma és a környék nevezetessége lett az egyedülálló külseje miatt, s a hazai építészkörök nyilvántartották és tanulmá- 70 MAGYAR GRAFIKA