Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-04 / 221. szám
976 viselő, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe, Pestre és Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban ápril 14-e előtt és után akként vett részt, hogy az országgyűlés minden időszakában szónokul lépett föl, a vésztörvényszékek kiterjesztését s Perczel Móricz fölkelő vezérnek Sz. Tamás bevétele miatti megjutalmaztatását indítványozd; az april 14-e előtti conferencziában részt vett; az april 15-ki ülésben , melyben az april 14-ki határozat hitelesittetett, Mészáros tábornoknak altábornagygyá kineveztetését inditványozá, s Kossuthnak mint kormányzónak 200,000 pártnyi évi fizetést javaslott. Továbbá mint korelnök azon üléseket is vezette, melyekben az 50,000 ujoncz állítása elfogadtatott, a fölsőháznak a függetlenségi határozatot s Kossuthnak kormányzóvá választatását helyeslő átirata fölolvastatott, az uj ministerium megalakítása kihirdettetek, s végre a kormányzó és ministerei által leteendő eskü elhatároztatott. 20) Papp Zsigmond, nagysomkuti erdélyi sz., 33 éves, nős, 2 gyermek atyja, g. n. e. román lelkész s volt törvényszéki táblai ülnök, mint zarándmegyei követ a törvénytelen országgyűlésen annak az oct. 3-i nyilatkozvány által történt föloszlatása után is megmaradt, azt Debreczenbe és Szegedre követte, s az ápril 14—ki határozat után a fölforgató párt szellemében, a vitákban s a forradalmi kormánynyali közlekedésben az által vett veszélyesen részt, hogy az ország függetlenségének föntartása végett 50,000 ujoncz kiállítása mellett szólt, s 1849. május 8-án a forradalmi kormánynak egy tervet nyújtott át, miként kelle akkori körülmények közt fölvilágositólag hatni. 21. Patai József, baji Szabolcs megyei sz. 52 éves, ref. özvegy, földbirtokos, pest megyei követ, mint a honvédelmi bizottmány tagja annak feloszlásáig szolgált, mint követ azonban az ápril 14-i felsértő conventi határozat előtt és után is a forradalom előmozdítására szolgáló módon vett részt az országgyűlési tanácskozásokban, továbbá m. é. máj. 16-án jász és kun kapitánynyá lett kineveztetését elfogadd s e hivatalát a forradalom legyőztéig annak szellemében viseld , és az alakíttatni rendelt népfölkelés, ujonczállitás, egy tetemes számú lovas szabad csapat szervezése és élelmezése, az eziránt tartott bizottmányi ülések és a részéről történt előlegezések iránt a forradalmi ministeriummal élénk levelezésben állt. 22. Radnich Pál, duna földvári tolna megyei sz. 41 éves, kath. nőtelen, ügyvéd, tolna megyei követ, a tövénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, s azt az ápr. 14-i határozat után sem egész annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig el nem hagyta, s azon felül teljes beleegyezését az említett határozatba az által is kitüntette, hogy 1849 júniusban választó kerülete minden helyein e végett tett körútjában a népségnek rendezett népgyüléseken az országgyűlés folyamát az ápr. 14-i határozattal együtt előadd, s a népet ez alkalommal felszólítá, hogy a forradalmi kormánynak történendő felszólítások esetében a legkészségesebben szolgáltasson segédkezeket, valamint azt egyszersmind fegyverfogásra a közelgő oroszokat mint könnyen legyőzhetöket festvén fölserkenté. 23) Rákóczi-Parcsetich Hugo, törökkanizsai bánáti szül. 33 éves, kath.,nőtelen, volt torontálmegyei főszolgabíró, 1849 mártius végétől egész jun. elejéig őrnagyi minőségben mint Perczel Móricz nyargancza ennek hadtesténél szolgált; s ezen alkalommal, midőn ápril végén Nagy-Kikindánál egy szerb népfölkelőtest elfogatott, s Perczel eleinte mind agyonlövetni akarta , végre azonban e parancsot a lelkészek , honoraliorok , határőrök és szerezsánokra szortá , e parancs kihirdetését és véghajtását, melynél fogva hitelt tanuk szerint 200 egyén lövetett agyon, maga eszközlé s az áldozatokat maga szemelé ki; továbbá május végén Páncsován az ápril 14-ki felségsértő függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetését a német bánsági ezred meg nem jelenő határlakosainak halállali fenyegetése mellett megrendeld; ugyanazon határlakosok számára a forradalmi kormányhozi ragaszkodást előmozdító községi utasítást adott; máj. 27-én a Belgrádba küldetést azon megbízással , hogy a Knicanin parancsnoksága alatt álló segédcsapatok visszahivatását eszközölje , elfogadta s abban habár sikertelenül eljárt, végre mint jun. 23-án Mokrinból a törvénytelen oszággyülésre elválasztott követ annak Szegeden tartott üléseiben részt vett, s ott jul. 21-én Magyarországnak Austriátóli elszakítását helyeslő beszédet tartott. 24. Román Ferencz, munkácsi bereghmegyei szül., 46 éves, kath., nőtelen, ügyvéd, bereghmegyei követ, a törvénytelen magyar országgyűlést Debreczenbe és Szegedre követte, s azon az ápril 14-i felségsértő határozat előtt és után oly módon vett kitűnő részt, hogy a Kossuth által, a harcz folytatására s az ápril 14-i határozat fentartására kiállítandó 50,000 újoncz iránt tett indítványát illetőleg az ide vonatkozó törvénynek a népenthusiasmus emelésérel módosítása, továbbá a vésztörvényszékek kérdésében azok illetékességének visszaható erő általi kiterjesztése mellett szólt, s máskülönben is a tanácskozásokban a felforgató párt szellemében élénk részt vett. 25. Simonyi János, kecskeméti szül, 65 éves, kath., nős, 8 gyermek atyja, házbirtokos és ügyvéd, Kecskemét városa követe, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, s annak tettleges feloszlásáig megmaradt, az ápril 14-i felségsértő határozatnál, valamint az azt megelőzött titkos conferenczián jelen volt, s a még későbbi tanácskozásokon tartott beszédeiben, különösen ápril 24-én a vég ellentállást czélzó, 50,000 ujoncz állítása iránti határozat hozatala alkalmával a status alkotmány felforgatására törekvő szándékát s az ápril 14-i határozatba beleegyezését leplezetlenül fölismerteté. 26. Szaplonczay József, szigethi marmarosmegyei szül., 37 éves, kath., nős, 1 gyermek atyja, volt marmarosi szolgabiró és követ, a törvénytelen magyar országgyűlésen ápril 14-e előtt és után a felforgató párt szellemében akként vett tevékeny részt, hogy a felállítandó vésztörvényszékek s az 50,000 ujoncz állítása iránti tanácskozásokban közremunkált. Továbbá „Marczius 15-ben l radikai lapban 1849 ápril 23-án egy nyilt levelet közlött, melyben a 1. f. dynastia gyalázása mellett a loyas gondolkozásnak üldözésérel ingerlés szándékát kétségtelenül fölismerteté. 27) Tóth Lőrincz, komáromi szül. 35 éves, ref. özvegy, 2 gyermek atyja , ügyvéd, Komárom városa követe, a törvénytelen országgyűlésen annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig megmaradt, annak tanácskozásaiban ápril. 14-e előtt és után részt vett s különösen a május 12. 13. és 18 ülésekben tartott beszédeiben beleegyezését az említett határozatba s a forradalmi kormány további az alkotmányos rend felforgatására czélzó rendeletét és határozataiba fölismertette. Továbbá mint titoknok a forradalmi igazságügyi ministeriumban 1849 ápril 14-e után is működött, a forradalmi kormánytól 1849 május 31-én a ministeri tanácsossá lett előmozdítást elfogadta és e hivatalt egész a revolutio legyőztéig viselte. 28) Záborszky Alajos , vardai somogymegyei szül. 42 éves, kath., özvegy, 1 gyermek atyja, volt financzministeri tanácsos és somogymegyei követ, az 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után is az azelőtt viselt jegyzői hivatalt a képviselőháznál vitte, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, azon az ápril 14-ki határozat után is megmaradt, később a forradalmi kormány meghagyásából 1849 ápril 28-án ministeri biztosi minőségben azon financzministeri hivatalnokoktól, kik a forradalmi kormánynak Debreczenbe költöztekor Pesten visszamaradtak, a függetlenségi nyilatkozat értelmében behelyzett forradalmi kormány iránti hódolatot bekivánta; a Budapesten létező austriai statusjavakat lefoglalta s a forradalmi kormány rendelkezése alá helyezte, — ezen missio alkalmával azon hivatalnokokat, kik a hódolatot aláírták , saját ösztönéből, előforduló hűtlenség esetére szigorú büntetésekkel fenyegette, — az Austria iránt ellenséges „Oppositio“ nevű hírlapnak postán küldetését, a nélkül hogy erre megbízása lenne, megrendelő , — ezen küldetése eredményéről a forradalmi kormányt tudósítván nehány egyéneket, kik irányában kedvezőtlenül nyilatkoztak, névszerint megjelölt, — végre forradalmi kormányzói tanácsossá május 31-én történt kinevezését elfogadta s mint olyan működött is. Miután ezek az elsoroltakat megállapított tényállás mellett részint bevallották, részint rájok bizonyultak, ennélfogva a felettük jan. 25. 26. 27. 28 és jul. 1. 2. 3 és 4-én tartott haditörvényszéken flg. sértés bünébeni részvét miatt összes vagyonaiknak a forradalom okozta károk megtéritésével elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek. B. Haynau Gyula t. sz. n. s akkori 3. hadseregi főparancsnok ez Ítéleteket törvény útján megerősítő, kegyelem útján az ítélt halálos büntetéseket Rákóczi Parcsetich Hugónál 18 évi sánczmunkára nehéz vason, Buda Sándornál 15 évi sánczmunkára nehéz vason, Madarász Józsefnél 9 évi várfogságra vason, Kubinyi Ferencznél 3 évi várfogságra vas nélkül szelidité, s a két utolsónak a haditörvényszékileg ítélt vagyon elkobzásokat is elengedő , ellenben a többi elítélteknek a haditörvényszékileg ítélt vagyonvesztések elengedése mellett teljesen megkegyelmezett ; miután ez ítéletek f. e. 5-én kihirdettettek s illetőleg végrehajtattak. A ministertanács előterjesztésére császári ige f.h. 20 l.f. elhatározásánál fogva a Kubinyi Ferenczre ítélt 3 évi várfogságot legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. Pest jul. 31. 1850. Cs. k. haditörvényszék. Ő cs. kir. felsége f. évi jul. 20. kelt legf. határozata által, a miniszertanács előterjesztésére, legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy 209 kevésbbé terhelt egyénekre nézve, a magyar országgyűlési képviselők és biztosok sorából a forradalmi kormány alatt, az ellenük folyamatban volt haditörvényszéki eljárás megszüntessék. Ezek a következők: Ágoston József, ügyvéd és borsodmegyei képviselő. Aidinger Pál, ügyvéd, utoljára pécsvárosi polgármester és képviselő. Ambrus József, ügyvéd és biharmegyei képviselő. Bakalovits Szilárd, uradalmi ügyész és torontói m. képv. Balásházy József, szolgabiró és zemplénm. képvis. Baromi ri Simon, erdélyi kormszéki hivatalnok, s megyesszéki követ. Barczay Albert, birtokos és abaujm. képvis. Bartal György, főjegyző s tolnamegyei képv. Batternay Imre, bányavállalkozó Brádon, s erdélyi zarándm. képv. Békássy Imre alispán, vasmegyei képvis. és kormánybiztos. Benitzky Ödön, birtokos, s pestmegyei képviselő. Benitzky Pál, bazingvárosi tanácsnok és e sz. kir. város képviselője. Bernáth Zsigmond, ungmegyei főispán és volt felsőházi tag. Bethlen Gábor gróf, zarándmegyei főispán, és volt felsőházi tag. Bethlen János ifj. gróf, székelyudvarhelyszéki képvis. és kormánybiztos Erdélyben. Bethlen János id. gr., erdélyi s bánáti birtokos, és volt f. házi tag. Biró Antal, szabadkai ügyvéd és képviselő. Boczkó Károly, békésmegyei szolgabiró és képviselő. Bodon Ábrahám, megyei ügyész és gömörm. képviselő. Bogdán Vincze, megyei altisztviselő s torontalmegyei képv. Bogyó Sándor, a volt magyar keresk. ministerium volt titkárja, s csongrádm. képv. Baja Gerő, nagykanizsai iskolatanitó s zalai képviselő. Boldizsár István, ügyvéd, s pozsonm. képv. Borbély Lajos, jegyző s hevesm. képv. Botka Imre, birtokos s szathmárm. képv. Bozsinka Sándor, k. táblai felesketett jegyző s krassóm. képv. Brogyány Imre, nyitram. képv. Buday Sándor , beregymegyei főjegyző és képviselő. Buday András , zemplénmegyei főügyész és képviselő. Dániel Pál, volt szolgabiró s lorontalmegyei képviselő. Darvas Antal, birtokos s abaujmegyei képv. Dobozy Mihály, volt főjegyző s biharm. képv. Duajszky Ignácz , ügyvéd s trencsirm. képv. Elek Mihály , birtokos , 1847 óta nádori bíróvá kineveztetett, és szabolcsin, képv. Eördögh Frigyes, békés-csabai főjegyző , s békésmegyei képv. Erős Lajos, birtokos, s szabolcsin, képv. Ertsey Zsigmond, ügyvéd és biharm. képv. Fisterházy János gr., a magyar belügyministeriumnál tisztel, fogalmazó s volt felsőh. tag. Fábián Gábor , volt aradmegyei táblabiró , s aradm. képv. Farkas Károly , birtokos és biharm. képv. Farkas Lajos , birtokos és somogyin. képv. Fejér Lajos, bérnök s hevesm. képv. Fejér Márton , írnok a kolozsvári ügyészi hivatalban , s erdélyi aranyosszéki képv. Fekete Lőrincz , birtokos, ungmegyei volt alispán s képv. Festetits Miklós gr., somogym. képvis. és kormánybiztos. Fischer István , kereskedő s temesm. képv. Forgách Kálmán gróf, birtokos és volt felsőházi tag. Forgách István, gróf, birtokos és volt felsőházi tag. Freund Ferencz , az eszéki 30—adi kerület k. felügyelője , s eszékvárosi képv. Frideczky Lajos , nógrádm. képv. és kormánybiztos. Gábriel István, birtokos és abaujm. képv. Gedeon János, birtokos és tornam. képv. Gencsy József, kir. tan. és borsodm. képv. Gej Liczy Bodnár báró , birtokos és fels. tag. Gracz Antal, birtokos és csanádm. kép. Glavina Lajos, jószágigazgató és zalam. képv. Grozer Ferencz, városi könyvvivő és sopronmegyei képv. Gosztonyi János, fősz.biró és hevesm. képv. Gozmann János , nagyváradi egyháztanácsi ügyvéd és biharm. képv. Gozon Imre , birtokos és kis-kunhalas kerületi képv. Györffy Sámuel birtokos , s erdélyi hunyadmegyei képv. Gyulay Lajos, gróf, birtokos, tiszti alkalmazás nélkül, s erdélyi hunyadm. képv. Hadzsics Lázár, nagybecskereki v.biró s torontálmegyei képv. Haller Ferencz, gróf, erdélyi képviselő és nemzetőri őrnagy. Hauke Albert, zombori polgármester és bássmegyei képv. Hegedűs Imre , pécsvári ügyész és baranyamegyei képviselő. Herrmann Gáspár , ujvidékvárosi tanácsnok és képviselő. Hevessy Bertalan , főszolgabíró, birtokos és gömörm. képv. Hojrváth Boldizsár, volt főjegyző és szombathelyvárosi képv. Horváth Ödön, birtokos fia, s nógrádm. képv. Horváth József, Kottori helység jegyzője, előfogati biztos, adószedő és zalam. képv. Horváth István, kir. táblai ülnök , s erdélyi felsőfehérm. képv. Nunfalvy Pál, a késmárki lyceum tanára , s szepesm. képv. Huszka Mihály , németgyulavárosi ügyvéd és békésm. képv. Jakabfalvay András, alispán és abaujmegyei kormánybiztos. Jakubik Antal, rozenbergvárosi jegyző és liptómegyei képv. Jekelfalusy Emil, birtokos és szepesm. képv. Józsa Károly , ügyvéd és békésm. képviselő. Kacskovics Lajos, főjegyző és pestvárosi képviselő. Karausz Pál, alispán és zólyommegyei képv. Kandó Kálmán, birtokos és zemplénm. képv. Karácsonyi Antal, birtokos és torontálmegyei képviselő. Karácsonyi János, városi tanácsnok és erdélyi erzsébetvárosi képv. Kárász Benjamin, volt alispán, később csongrádmegyei főispán és felsőházi tag. Karika János, kecskeméti ref. collegiumi hittanár, s ugyané városi képv. Kjytinczy Gábor, előbb zemplénm. szolgabiró s ugyanonnani képv. Kemény Domokos, báró, birtokos s erdélyi alsófejérm. képv. Kendelényi Károly, volt kir. táblai ülnök s pestv. képv. Koller József, kath. lelkész, s somogym. képv. Korncs Gáspár , zombori házbirtokos, polgármester és ugyanonnani képviselő. Kornis Károly, gróf, birtokos és felsőházi tag. Kovács Lajos, a magyar keresk. minist. irodafőnöke, szathmárm. képv. Kovács Miklós , főügyvéd s Najduszoboszlói képv. Krizsfalusy Lajos , gazdatiszt s szathmárm. képviselő. Kubitza Pál, birtokos és trencsénm. képv. Kubinyi Flórián, városi ügyvéd és árvamegyei képv. Kubinyi Rudolf, birtokos és gömörm. képv. Kund Vincze, birtokos és somogym. képv. Kupricz Imre, volt szolgabiró s veszprémin, képviselő. Latinovics Mór, birtokos és bácsm. képv. Lészay Dániel, orvostudor , erdélyi szászvárosszéki képv. Letenyey Károly, birtokos , utolszor helyettes szolgabiró , s székesfehérm. képv. Lónyay Gábor , a magyar cultusministeriumnál osztályfőnök s zemplénm. képv. LjLnyay J1 envért, a m. pénzügyministeriumnál alstátustitkár s beregm. képv. Luzsénszky János báró , birtokos és zemplénm. képv. Markhot János , alispán s nyitram. képviselő és kormánybiztos. Marsovszky Bernát, birtokos s trencsénmegyei képv. Martini Frigyes , sopronvárosi biró és képv. Másvilági István , főjegyző s erdélyi erzsébetvárosi képv. Mayercsák Márton , köz- és váltóügyvéd s s árvám. képv. Méhes Sámuel, nyug. tanár s erdélyi kolozsvári vál. kir. képviselője. Mikes János gróf, birtokos és kolozsmegyei képviselő. Miskolczy Károly , volt első alispán és biharmegyei képv. Molnár Dénes, megyei tisztviselő, és veszprémi n. képv. Molnár György, pesti háztulajdonos és e város képviselője. Molnár József, birtokos és zemplénm. képv. Móricz Antal, mármarosm. képv. M ü 1tek Ferencz eskütt és aradm. képv. Nagy Ignácz, birtokos és pestm. képv. Nagy Ignácz, birtokos és szathmárm. képv. Nagy József, ügyvéd s biharmegyei képviselő. Nagy Károly, birtokos és kiskunsági képv. Nagy Károly, erdélyi székvárosi igazolóbiztos és e város képviselője. Nagy Sámuel, megyei ügyész s gömörm. képv. Nyéky Albert, ügyvéd s temesm. képv. Ohnitz János , ügyvéd s erdélyi hátszegvidéki képviselő. Okolicsányi Antal, hontmegyei képv. Okolicsányi Lajos, főszolgb. s borsodmegyei képv. Orcsváry Gábor, alsó-némedi ügyvéd, s ungmegyei képv. Olgyay Lajos, szolgabiró s pozsonm. képv. Omaszta Zsigmond, birtokos és békésm. képv. Ordódy Pál, komárommegyei képv. Papp András, birtokos és szathmár-németi képvis. Papp Mátyás, fogarasi tiszti felügyelő, és érd. fogarasvidéki kép. Papp Mór, előbb jegyző s ügyvéd s nagykunsági képviselő. Papp Pál, hevesm. képv. és kormánybiztos. Péchy Szilárd gróf, Károly f. h. dsidás ezredi rang nélkül nyug. föhadn. és felöd. tag. Pethes József, ügyvéd és jászsági képv. Prechl József, birtokos és torontói m. képv. Pompéry János, ügyvéd s nagykunsági képv. Popovits Miklós, g. n. e. román főpap s érd. szászvárosszéki képv. Popovits Zsigmond, aradi egyháztanácsi ügyész és aradm. képv. Pribék Antal, birtokos, előbb administrator később mngm. képv. Recsky András, birtokos és hevesm. képv. Reinisch Auguszt, volt kincstári bányaügyelő s erdélyi abrudbánya városi képv. Rónay Lajos, szolgabiró és torontói m. képv. Róth Sán., birtokos és temegyei képvis. Salamon Lajos, birtokos és fehérm. képv. Sárközy Albert, főispán és somogymegyei kormánybiztos. Schevér Elek,szolgabiró s mármarosm. képv. Sember,X_.Imre, hontmegyei képv. 1848 dec. közepéig honvédelmi bizottm. tag. Simon Pál, szolgab. és zalam. képv. Simon Rudolf, birtokos és tolnám. kép. Sinkay János , urad. ügyvéd Nagy-Becskereken, s bácsmegyei képv. Soltész János, megyei tiszt és tornám, képv. Somossy Ignácz, megyei főügyész és szabolcsi n. képv. és kormánybiztos.