Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)

1850-08-04 / 221. szám

976 viselő, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe, Pestre és Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban ápril 14-e előtt és után akként vett részt, hogy az országgyűlés minden időszakában szónokul lépett föl, a vésztörvényszékek kiterjesztését s Perczel Móricz fölkelő vezérnek Sz. Tamás bevétele miatti megjutal­­maztatását indítványozd; az april 14-e előtti confe­­rencziában részt vett; az april 15-ki ülésben , mely­ben az april 14-ki határozat hitelesittetett, Mészáros tábornoknak altábornagygyá kineveztetését inditvá­­nyozá, s Kossuthnak mint kormányzónak 200,000 pártnyi évi fizetést javaslott. Továbbá mint korelnök azon üléseket is vezette, melyekben az 50,000 ujoncz állítása elfogadtatott, a fölsőháznak a függetlenségi ha­tározatot s Kossuthnak kormányzóvá választatását he­lyeslő átirata fölolvastatott, az uj ministerium meg­alakítása kihirdettetek, s végre a kormányzó és mi­nisterei által leteendő eskü elhatároztatott. 20) Papp Zsigmond, nagysomkuti erdélyi sz., 33 éves, nős, 2 gyermek atyja, g. n. e. román lel­kész s volt törvényszéki táblai ülnök, mint zarándme­­gyei követ a törvénytelen országgyűlésen annak az oct. 3-i nyilatkozvány által történt föloszlatása után is megmaradt, azt Debreczenbe és Szegedre követte, s az ápril 14—ki határozat után a fölforgató párt szellemé­ben, a vitákban s a forradalmi kormánynyali közleke­désben az által vett veszélyesen részt, hogy az ország függetlenségének föntartása végett 50,000 ujoncz ki­állítása mellett szólt, s 1849. május 8-án a forra­dalmi kormánynak egy tervet nyújtott át, miként kelle akkori körülmények közt fölvilágositólag hatni. 21. Patai József, baji Szabolcs megyei sz. 52 éves, ref. özvegy, földbirtokos, pest megyei követ, mint a honvédelmi bizottmány tagja annak feloszlásáig szolgált, mint követ azonban az ápril 14-i fels­­értő conventi határozat előtt és után is a forradalom előmoz­dítására szolgáló módon vett részt az országgyűlési tanácskozásokban, továbbá m. é. máj. 16-án jász és kun kapitánynyá lett kineveztetését elfogadd s e hiva­talát a forradalom legyőztéig annak szellemében vise­ld , és az alakíttatni rendelt népfölkelés, ujonczállitás, egy tetemes számú lovas szabad csapat szervezése és élelmezése, az eziránt tartott bizottmányi ülések és a részéről történt előlegezések iránt a forradalmi mi­­nisteriummal élénk levelezésben állt. 22. Radnich Pál, duna­ földvári tolna me­gyei sz. 41 éves, kath. nőtelen, ügyvéd, tolna megyei követ, a tövénytelen országgyűlést Debreczenbe kö­vette, s azt az ápr. 14-i határozat után sem egész an­nak Szegeden történt tettleges feloszlásáig el nem hagy­ta, s azon felül teljes beleegyezését az említett hatá­rozatba az által is kitüntette, hogy 1849 júniusban választó kerülete minden helyein e végett tett körútjá­ban a népségnek rendezett népgyüléseken az ország­gyűlés folyamát az ápr. 14-i határozattal együtt elő­add, s a népet ez alkalommal felszólítá, hogy a forra­dalmi kormánynak történendő felszólítások esetében a legkészségesebben szolgáltasson segéd­kezeket, vala­mint azt egyszersmind fegyverfogásra a közelgő oro­szokat mint könnyen legyőzhetöket festvén fölserkenté. 23) Rákóczi-Parcsetich Hugo, török­kanizsai bánáti szül. 33 éves, kath.,nőtelen, volt to­­rontálmegyei főszolgabíró, 1849 mártius végétől egész jun. elejéig őrnagyi minőségben mint Perczel Móricz nyargancza ennek hadtesténél szolgált; s ezen alkalommal, midőn ápril végén Nagy-Kikindánál egy szerb népfölkelőtest elfogatott, s Perczel eleinte mind agyonlövetni akarta , végre azonban e parancsot a lelkészek , honoraliorok , határőrök és szerezsánokra szor­tá , e parancs kihirdetését és véghajtását, mely­nél fogva hitelt tanuk szerint 200 egyén lövetett agyon, maga eszközlé s az áldozatokat maga szemelé ki; továbbá május végén Páncsován az ápril 14-ki felségsértő függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes ki­hirdetését a német bánsági ezred meg nem jelenő ha­tárlakosainak halállali fenyegetése mellett megrendeld; ugyanazon határlakosok számára a forradalmi kor­­mányhozi ragaszkodást előmozdító községi utasítást adott; máj. 27-én a Belgrádba küldetést azon meg­bízással , hogy a Knicanin parancsnoksága alatt álló segédcsapatok visszahivatását eszközölje , elfogadta s abban habár sikertelenül eljárt, végre mint jun. 23-án Mokrinból a törvénytelen oszággyülésre elválasztott kö­vet annak Szegeden tartott üléseiben részt vett, s ott jul. 21-én Magyarországnak Austriátóli elszakítását helyeslő beszédet tartott. 24. Román Ferencz, munkácsi bereghmegyei szül., 46 éves, kath., nőtelen, ügyvéd, bereghmegyei követ, a törvénytelen magyar országgyűlést Debre­czenbe és Szegedre követte, s azon az ápril 14-i fel­ségsértő határozat előtt és után oly módon vett kitű­nő részt, hogy a Kossuth által, a harcz folytatására s az ápril 14-i határozat fentartására kiállítandó 50,000 újoncz iránt tett indítványát illetőleg az ide vonatko­zó törvénynek a népenthusiasmus emelésérel módosí­tása, továbbá a vésztörvényszékek kérdésében azok illetékességének visszaható erő általi kiterjesztése mellett szólt, s máskülönben is a tanácskozásokban a felforgató párt szellemében élénk részt vett. 25. Simony­i János, kecskeméti szül, 65 éves, kath., nős, 8 gyermek atyja, házbirtokos és ügyvéd, Kecskemét városa követe, a törvénytelen or­szággyűlést Debreczenbe követte, s annak tettleges feloszlásáig megmaradt, az ápril 14-i felségsértő ha­tározatnál, valamint az azt megelőzött titkos confe­­renczián jelen volt, s a még későbbi tanácskozásokon tartott beszédeiben, különösen ápril 24-én a vég el­­lentállást czélzó, 50,000 ujoncz állítása iránti hatá­rozat hozatala alkalmával a status alkotmány felfor­gatására törekvő szándékát s az ápril 14-i határozat­ba beleegyezését leplezetlenül fölismerteté. 26. Szaplonczay József, szigethi marma­­rosmegyei szül., 37 éves, kath., nős, 1 gyermek atyja, volt marmarosi szolgabiró és követ, a törvénytelen magyar országgyűlésen ápril 14-e előtt és után a felforgató párt szellemében akként vett tevékeny részt, hogy a felállítandó vésztörvényszékek s az 50,000 ujoncz állítása iránti tanácskozásokban közremunkált. Továbbá „Marczius 15-ben l­ radikai lapban 1849 ápril 23-án egy nyilt levelet közlött, melyben a 1. f. dy­­nastia gyalázása mellett a loyas gondolkozásnak üldö­­zésérel ingerlés szándékát kétségtelenül fölismerteté. 27) Tó­th Lőrincz, komáromi szül. 35 éves, ref. özvegy, 2 gyermek­ atyja , ügyvéd, Komárom vá­rosa követe, a törvénytelen országgyűlésen annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig megmaradt, annak tanácskozásaiban ápril. 14-e előtt és után részt vett s különösen a május 12. 13. és 18 ülésekben tartott beszédeiben beleegyezését az említett határo­zatba s a forradalmi kormány további az alkotmányos rend felforgatására czélzó rendeletét és határozataiba fölismertette. Továbbá mint titoknok a forradalmi igaz­ságügyi ministeriumban 1849 ápril 14-e után is mű­ködött, a forradalmi kormánytól 1849 május 31-én a ministeri tanácsossá lett előmozdítást elfogadta és­ e hivatalt egész a revolutio legyőztéig viselte. 28) Záborszky Alajos , vardai somogyme­­gyei szül. 42 éves, kath., özvegy, 1 gyermek atyja, volt financzministeri tanácsos és somogymegyei követ, az 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után is az azelőtt viselt jegyzői hivatalt a képviselőháznál vitte, a tör­vénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, azon az ápril 14-ki határozat után is megmaradt, később a forradalmi kormány meghagyásából 1849 ápril 28-án ministeri biztosi minőségben azon financzmi­­nisteri hivatalnokoktól, kik a forradalmi kormánynak Debreczenbe k­öltöztekor Pesten visszamaradtak, a függetlenségi nyilatkozat értelmében behelyzett for­radalmi kormány iránti hódolatot bekivánta; a Buda­pesten létező austriai statusjavakat lefoglalta s a for­radalmi kormány rendelkezése alá helyezte, — ezen missio alkalmával azon hivatalnokokat, kik a hódo­latot aláírták , saját ösztönéből, előforduló hűtlenség esetére szigorú büntetésekkel fenyegette, — az Au­stria iránt ellenséges „Oppositio“ nevű hírlapnak pos­tán küldetését, a nélkül hogy erre megbízása lenne, megrendelő , — ezen küldetése eredményéről a for­radalmi kormányt tudósítván nehány egyéneket, kik irányában kedvezőtlenül nyilatkoztak, névszerint meg­jelölt, — végre forradalmi kormányzói tanácsossá május 31-én történt kinevezését elfogadta s mint olyan működött is. Miután ezek az elsoroltakat megállapított tény­állás mellett részint bevallották, részint rájok bizo­nyultak, ennélfogva a felettük jan. 25. 26. 27. 28 és jul. 1. 2. 3 és 4-én tartott haditörvényszéken flg. sértés bünébeni részvét miatt összes vagyonaiknak a forradalom okozta károk megtéritésével elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek. B. Haynau Gyula t. sz. n. s akkori 3. hadseregi főparancsnok ez Ítéleteket törvény útján megerősítő, kegyelem útján az ítélt halálos büntetéseket Rákóczi Parcsetich Hugónál 18 évi sánczmunkára nehéz vason, Buda Sándornál 15 évi sánczmunkára nehéz vason, Madarász Józsefnél 9 évi várfogságra vason, Kubinyi Ferencznél 3 évi várfogságra vas nélkül szelidité, s a két utolsónak a haditörvényszékileg ítélt vagyon el­kobzásokat is elengedő , ellenben a többi elítélteknek a haditörvényszékileg ítélt vagyonvesztések elengedé­se mellett teljesen megkegyelmezett ; mi­után ez íté­letek f. e. 5-én kihirdettettek s illetőleg végrehaj­tattak. A ministertanács előterjesztésére császár­i ige f.h. 20 l.f. elhatározásánál fogva a Kubinyi Ferencz­­re ítélt 3 évi várfogságot legkegyelmesebben elenged­ni méltóztatott. Pest jul. 31. 1850. Cs. k. haditörvényszék. Ő cs. kir. felsége f. évi jul. 20. kelt legf. ha­tározata által, a miniszertanács előterjesztésére, legke­gyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy 209 kevésbbé terhelt egyénekre nézve, a magyar ország­­gyűlési képviselők és biztosok sorából a forradalmi kormány alatt, az ellenük folyamatban volt haditör­­vényszéki eljárás megszüntessék. Ezek a következők: Ágoston József, ügyvéd és borsodmegyei képviselő. Aiding­er Pál, ügyvéd, utoljára pécsvárosi polgármester és képviselő. Ambrus József, ügyvéd és biharmegyei kép­viselő. Bakalovits Szilárd, uradalmi ügyész és to­rontói m. képv. Balásházy József, szolgabiró és zemplénm. képvis. B­a­r­o­m­i r­i Simon, erdélyi kormszéki hivatal­nok, s megyesszéki követ. B­a­r­c­z­a­y Albert, birtokos és abaujm. képvis. B­a­r­t­a­l György, főjegyző s tolnamegyei képv. Batternay Imre, bányavállalkozó Brádon, s erdélyi zarándm. képv. B­é­k­á­s­s­y Imre alispán, vasmegyei képvis. és kormánybiztos. B­e­n­i­t­z­k­y Ödön, birtokos, s pestmegyei kép­viselő. B­e­n­i­t­z­k­y Pál, bazingvárosi tanácsnok és e sz. kir. város képviselője. B­e­r­n­á­t­h Zsigmond, ungmegyei főispán és volt felsőházi tag. Bethlen Gábor gróf, zarándmegyei főispán, és volt felsőházi tag. Bethlen János ifj. gróf, székelyudvarhely­­széki képvis. és kormánybiztos Erdélyben. Bethlen János id. gr., erdélyi s bánáti birto­kos, és volt f. házi tag. Biró Antal, szabadkai ügyvéd és képviselő. Boczkó Károly, békésmegyei szolgabiró és képviselő. B­o­d­o­n Ábrahám, megyei ügyész és göm­örm. képviselő. Bogdán Vincze, megyei altisztviselő s toron­­talmegyei képv. Bogyó Sándor, a volt magyar keresk. minis­­terium volt titkárja, s csongrádm. képv. Baja Gerő, nagykanizsai iskolatanitó s zalai képviselő. Boldizsár István, ügyvéd, s pozsonm. képv. Borbély Lajos, jegyző s hevesm. képv. B­o­t­k­a Imre, birtokos s szathmárm. képv. Bozsinka Sándor, k. táblai felesketett jegyző s krassóm. képv. Brogyány Imre, nyitram. képv. B­u­d­a­y Sándor , beregymegyei főjegyző és képviselő. B­u­d­a­y András , zemplénmegyei főügyész és képviselő. Dániel Pál, volt szolgabiró s lorontalmegyei képviselő. Darvas Antal, birtokos s abaujmegyei képv. D­o­b­o­z­y Mihály, volt főjegyző s biharm. képv. D­u­a­j­s­z­k­y Ignácz , ügyvéd s trencsirm. képv. E­l­e­k Mihály , birtokos , 1847 óta nádori bí­róvá kineveztetett, és szabolcsin, képv. Eördögh Frigyes, békés-csabai főjegyző , s békésmegyei képv. Erős Lajos, birtokos, s szabolcsin, képv. Ertsey Zsigmond, ügyvéd és biharm. képv. Fist­erh­­á­z­y János gr., a magyar belügy­­ministeriumnál tisztel, fogalmazó s volt felsőh. tag. Fábián Gábor , volt aradmegyei táblabiró , s aradm. képv. Farkas Károly , birtokos és biharm. képv. Farkas Lajos , birtokos és somogyin. képv. Fejér Lajos, bérnök s hevesm. képv. Fejér Márton , írnok a kolozsvári ügyészi hi­vatalban , s erdélyi aranyosszéki képv. Fekete Lőrincz , birtokos, ungmegyei volt al­ispán s képv. Fest­etit­s Miklós gr., somogym. képvis. és kormánybiztos. Fischer István , kereskedő s temesm. képv. F­orgách Kálmán gróf, birtokos és volt fel­sőházi tag. F­o­r­g­á­c­h István, gróf, birtokos és volt felső­házi tag. Freund Ferencz , az eszéki 30—adi kerület k. felügyelője , s eszékvárosi képv. Frideczky Lajos , nógrádm. képv. és kor­mánybiztos. Gábriel István, birtokos és abaujm. képv. Gedeon János, birtokos és tornam. képv. Gencsy József, kir. tan. és borsodm. képv. G­ej Lic­z­y Bodnár báró , birtokos és fels. tag. G­r­a­c­z Antal, birtokos és csanádm. kép. G­l­a­v­i­n­a Lajos, jószágigazgató és zalam. képv. G­r­o­z­e­r Ferencz, városi könyvvivő és sopron­­megyei képv. G­o­s­z­t­o­n­y­i János, fősz.biró és hevesm. képv. G­o­z­m­a­n­n János , nagyváradi egyház­tanácsi ügyvéd és biharm. képv. G­o­z­o­n Imre , birtokos és kis-kun­halas ke­rületi képv. Gy­örffy Sámuel birtokos , s erdélyi hunyad­­megyei képv. Gyulay Lajos, gróf, birtokos, tiszti alkalma­zás nélkül, s erdélyi hunyadm. képv. H­a­d­z­s­i­c­s Lázár, nagybecskereki v.biró s to­­rontálmegyei képv. Haller Ferencz, gróf, erdélyi képviselő és nemzetőri őrnagy. Hauke Albert, zombori polgármester és báss­­megyei képv.­­ Hegedűs Imre , pécsvári ügyész és baranya­­megyei képviselő. Herrmann Gáspár , ujvidékvárosi tanácsnok és képviselő. H­e­v­e­s­s­y Bertalan , főszolgabíró, birtokos és göm­örm. képv. Hojrváth Boldizsár, volt főjegyző és szom­bathelyvárosi képv. Horváth Ödön, birtokos fia, s nógrádm. képv. Horváth József, Kottori helység jegyzője, előfogati biztos, adószedő és zalam. képv. Horváth István, kir. táblai ülnök , s erdélyi felsőfehérm. képv. N­­u­n­f­a­l­v­y­­ Pál­, a késmárki lyceum tanára , s szepesm. képv. Huszka Mihály , németgyulavárosi ügyvéd és békésm. képv. Jakabfalvay András, alispán és abaujme­gyei kormánybiztos. J­a­k­u­b­i­k Antal, rozenbergvárosi jegyző és liptómegyei képv. Jekelfalusy Emil, birtokos és szepesm. képv. J­ó­z­s­a Károly , ügyvéd és békésm. képviselő. Kacskovics Lajos, főjegyző és pestvárosi képviselő. K­a­r­a­u­s­z Pál, alispán és zólyommegyei képv. Kandó Kálmán, birtokos és zemplénm. képv. Karácsonyi Antal, birtokos és torontálme­­gyei képviselő. Karácsonyi János, városi tanácsnok és er­délyi erzsébetvárosi képv. Kárász Benjamin, volt alispán, később cson­­grádmegyei főispán és felsőházi tag. Karika János, kecskeméti ref. collegiumi hit­tanár, s ugyané városi képv. Kjytinczy Gábor, előbb zemplénm. szolgabiró s ugyanonnani képv. Kemény Domokos, báró, birtokos s erdélyi alsófejérm. képv. Kendelényi Károly, volt kir. táblai ülnök s pestv. képv. Koller József, kath. lelkész, s somogym. képv. K­o­r­n­c­s Gáspár , zombori házbirtokos, polgár­­mester és ugyanonnani képviselő. K­o­r­n­i­s Károly, gróf, birtokos és felsőházi tag. Kovács Lajos, a magyar keresk. minist. iro­­dafőnöke, szathmárm. képv. Kovács Miklós , főügyvéd s N­ajduszoboszlói képv. K­r­i­z­s­f­a­l­u­s­y Lajos , gazdatiszt s szathmárm. képviselő. K­u­b­i­t­z­a Pál, birtokos és trencsénm. képv. Kubinyi Flórián, városi ügyvéd és árvame­­gyei képv. Kubinyi Rudolf, birtokos és göm­örm. képv. Kund Vincze, birtokos és somogym. képv. K­u­p­r­i­c­z Imre, volt szolgabiró s veszprémin, képviselő. Latinovics Mór, birtokos és bácsm. képv. L­é­s­z­a­y Dániel, orvostudor , erdélyi szászvá­rosszéki képv. Letenyey Károly, birtokos , utolszor helyet­tes szolgabiró , s székesfehérm. képv. L­ó­n­y­a­y Gábor , a magyar cultusministerium­­nál osztályfőnök s zemplénm. képv. LjLn­yay J1 envért, a m. pénzügyministerium­­nál alstátustitkár s beregm. képv. Luzsénszky János báró , birtokos és zem­plénm. képv. M­a­r­k­h­o­t János , alispán s nyitram. képviselő és kormánybiztos. Marsovszky Bernát, birtokos s trencsénme­­gyei képv. Martini Frigyes , sopronvárosi biró és képv. Másvilági István , főjegyző s erdélyi erzsé­betvárosi képv. Mayercsák Márton , köz- és váltóügyvéd s s árvám. képv. Méhes Sámuel, nyug. tanár s erdélyi kolozs­vári vál. kir. képviselője. Mikes János gróf, birtokos és kolozsmegyei képviselő. M­i­s­k­o­l­c­z­y Károly , volt első alispán és bi­harmegyei képv. Molnár Dénes, megyei tisztviselő, és vesz­prémi n. képv. Molnár György, pesti háztulajdonos és e vá­ros képviselője. Molnár József, birtokos és zemplénm. képv. Móricz Antal, mármarosm. képv. M ü 1t­e­k Ferencz eskütt és aradm. képv. Nagy Ignácz, birtokos és pestm. képv. Nagy Ignácz, birtokos és szathmárm. képv. Nagy József, ügyvéd s biharmegyei képviselő. Nagy Károly, birtokos és kiskunsági képv. Nagy Károly, erdélyi székvárosi igazolóbiztos és e város képviselője. Nagy Sámuel, megyei ügyész s göm­örm. képv. N­y­é­k­y Albert, ügyvéd s temesm. képv. O­h­n­i­t­z János , ügyvéd s erdélyi hátszegvidéki képviselő. Okolicsányi Antal, hontmegyei képv. Okolicsányi Lajos, főszolgb. s borsodme­gyei képv. O­r­c­s­v­á­r­y Gábor, alsó-némedi ügyvéd, s ung­megyei képv. Olgyay Lajos, szolgabiró s pozsonm. képv. O­m­a­s­z­t­a Zsigmond, birtokos és békésm. képv. O­r­d­ó­d­y Pál, komárom­megyei képv. Papp András, birtokos és szathmár-németi képvis. Papp Mátyás, fogarasi tiszti felügyelő, és érd. fogarasvidéki kép. Papp Mór, előbb jegyző s ügyvéd s nagykun­sági képviselő. Papp Pál, hevesm. képv. és kormánybiztos. P­é­c­h­y Szilárd gróf, Károly f. h. dsidás ezredi rang nélkül nyug. föhadn. és felöd. tag. P­e­t­h­e­s József, ügyvéd és jászsági képv. P­r­e­c­h­l József, birtokos és torontói m. képv. P­o­m­p­é­r­y János, ügyvéd s nagykunsági képv. P­o­p­o­v­i­t­s Miklós, g. n. e. román főpap s érd. szászvárosszéki képv. P­o­p­o­v­i­t­s Zsigmond, aradi egyháztanácsi ü­­gyész és aradm. képv. Pribék Antal, birtokos, előbb administrator később mngm. képv. R­e­c­s­k­y András, birtokos és hevesm. képv. R­e­i­n­i­s­c­h Auguszt, volt kincstári bányaügyelő s erdélyi abrudbánya városi képv. Rónay Lajos, szolgabiró és torontói m. képv. Róth Sán., birtokos és temegyei képvis. Salamon Lajos, birtokos és fehérm. képv. Sár­köz­y Albert, főispán és somogymegyei kormánybiztos. S­c­h­­e­v­é­r Elek,szolgabiró s mármarosm. képv. Sem­b­e­r,X_.Imre, hontmegyei képv. 1848 dec. közepéig honvédelmi bizottm. tag. Simon Pál, szolgab. és zalam. képv. Simon Rudolf, birtokos és tolnám. kép. S­i­n­k­a­y János , urad. ügyvéd Nagy-Becske­­reken, s bácsmegyei képv. Soltész János, megyei tiszt és tornám, képv. Somossy Ignácz, megyei főügyész és sza­bolcsi n. képv. és kormánybiztos.

Next