Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)

1850-08-02 / 219. szám

Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési díj: fél­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Melyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik. — A hirdetések ötször halábzott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. F­ölhívás augustus 2-án 1850-Előfizethetni helyben a ki­a­dónál saját kereskedésében (na­gyhidutcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldu uasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. k­ir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. 219. sz Magyarország és Bud­apest em­b­erszerető lakosságához. Krakkó városát f. hó 18-kán súlyos szerencsétlenség érte. E nap déli órájában az úgynevezett kir. malmok egyikében a Piaseken tűz ütött ki, mely az előrejárt tartós szárazság miatt e külváros több közelfekvő faépületeibe hirtelen belekapott. Az erős szél a lángokat egyenesen a városnak hajtá, minek következtében hihetlen sebes­séggel a technikai akadémia, a rtithen szent Borbála-templom, a püspöki palota, Gotzbia, Brocka, Wista-utczák, egy része a főtérnek és a grodzkai utcza lángba borult. A fe­­rencziek egyháza, a szép dominikánus­ egyház, a bernardiak szent Józsefről nevezedő­­ járdája, a mészárszékek tűz áldozati lőnek, mely az erős szélvihartól élesztve, egész éjjel egyenlő erővel dühöngött, daczolva az emberek erőlködésével, és a belváros egy harmadát rom­os hamuvá változtató. Csak e hó 19-kén sikerült a legföláldozóbb megerőlte­tésnek és a még nagyobb távolságról is elösietett segitségnek, a lángok pusztító elöhaladásának gátat vetni. Fájdalom, csak miután oly sok szerencsétlenek több drága öveik és egész vagyonuk, minden reményeik vesztét siraták, a szép város sok ószerü emlékei s legszebb épületeitől megfosztatott. Az eddig beérkezett tudósítások szerint e borzasztó tűzvészről, a lángok által öt ember veszti életét, számosan maguk és mások megmentési kísérletében a tűz és leomló gerendák által megsértettek; sokan csak puszta életüket menték meg, és fedél nélkül gyászolnak a füstölgő romok mellett. De nem segélytelenül! mert nagy a nemes emberbarátok száma, kik a szerencsétlenség hírére, mely embertársaikat éré, szivesen és örömmel járulnak adományaikkal, hogy a bű könyeit fölszántsák. Isten áldása épen most dús aratással jutalmazza a földész fáradságát! Isten áldása jutalmazza a keresztényi szívjóság minden munkáját is! Magyarország és vi­rágzó fővárosának nemeskeblű lakói, emlékezzetek meg az Ínség és nyomorról, melyet egyetlenegy éj idézett több ezer szerencsétlenekre, és sietni fogtok nekik választ és segélyt nyújtani. A köz­hatóságok fölszólíttattak a segélyezmények átvételére, a belföldi hírlapok szerkesztőségei is szokott készséggel fogják a náluk begyülő pénzadományokat elfo­gadni, s a jótévő adományzók névsorát nyilvánossá tenni. A begyült öszvegek tovább­küldetés végett a magyarországi teljhatalmú csász. polgári biztos központi irodájába Pestre intézendők *). *) A Magyar Hírlap szerkesztősége legnagyobb készséggel fogja a hozzá intézendő mindennemű adományokat rendeltetésük helyére juttatni, s az adakozók neveit közzétenni. S­z­e­r­k. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. felsége f. hó 21-kén kelt legf. határo­zata által lovassági tábornok báró P­u­c­h­n­e­r­t hiva­talától, mint Velencze város katonai kormányzóját, kegyelmesen fölmenteni, és ez állomást lovassági tá­bornok Gorzkovszky urra ruházni méltóztatott. Ő cs. kir. felsége egyszersmind rendelé, misze­rint lovassági tábornok báró Puchner a számára föntartott állomásra, mint testőrségi 2. kapitány, vis­­­szatérjen. Csőd­hirdetés az ideiglenes peaui­eru’ieui törvényszék elnöke s cs. k. igazságügyi ministeri biztostól. A pesti főtörvényszéki kerületben behozandó te­­lekkönyv-vezetésre oktatók állomásaira. Folyó 1850 évi május hó 29-kén 3795. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet következtében a pesti fötörvényszéki kerületben a múlt junius hó 21-dikén 7740. sz. a. kibocsátott ministeri intézvén­nyel már kinevezett telekkönyv-igazgatóhoz még a hely szük­ségesnek megfelelő számú hivatalnokok is, mint se­gédek s oktatók (Instruktoren) kinevezendők, kik a telekkönyveket Magyarország számára legfelsőbbileg helyben hagyott telekkönyvi utasítás szerint rendez­ni, az első bevezetéseket maguk végezni, és a járási bíróságoknál alkalmaztatott alhivatalnokokat arra ok­tatni tartoznak. Hivatalos eljárásaikban közvetlen a törvényszékek rendezésére kirendelt miniszeri biztos oldala mellett működő telekkönyv-igazgató vezérlete alatt lesznek. — Folyó évi julius 19—éről 9147. sz. a. érkezett igazságügyi miniszeri rendelvényhez képest a telekkönyv vezetésre oktatók (Instruktorok) Z pft napi díjon kívül még útiköltség fejé­ben havi 40 pft fizetést nyernek eljá­rásuk idejére, és szorgalmatos és sikeres mű­ködésük folytán képességüknek megfelelő tartós al­kalmazásra is nyílik nekik kilátás. A pesti főtörvény­széki kerület számára a telekkönyvnek gyorsabb beho­zatalára 20 ily oktató kinevezése határoztatott el a fellebbi rendelet által. Az előrebocsátottakból ezen ál­lomások megnyerésére kívántak­ előismeretek, mind a vele járó kötelesség és haszon láthatók lévén , mind azok, kik ilyes állomást ezen főtörvényszéki kerület­ben megnyerni kivánnak, ezennel fölszólittatnak , hogy kellőképen fölkészített (okmányokkal ellátott) folya­modványukat , melyben a szükséges e kerületben di­vatozó nyelvtudományon kivül arra való képesség, s eddigi erényes magaviselet kimutatandó lészen, — folyó évi augustus hó 16-dikáig a pestkerületi igaz­ságügyi miniszeri biztosnál adják, s illetőleg oda küldjék be. Egyúttal tudtukra adatik , hogy ezen állomásokra­ kinevezések, innen leendő fölterjesztés folytán, maga az igazságügyi miniszer úr által történ­nek, és az azokra meghívott egyének kötelesek lesznek, maguk­nak Pesten a telek­könyv vezetésének az e részben fönálló hatá­rozatok szerint szükséges gyakorlati részét kinevezett telekkönyv-igazgató Schalatz Antal ur vezérlete alatt meg­szerezni. Pesten julius 26-án 1850. Luka Sándor. 1850. jul. 31-kén adatott ki, s küldetett szét a birod. törvény és kormánylap LXVII-dik darabja, mely jun. 11-kén csak német nyelven jelent meg, most mind a k­i­l­e­n­c­z kettős kiadásban. Ugyane napon adatott ki s küldetett szét a birod. törv. és kormánylap XCVI-dik darabja, mely jul. 25-kén csak német nyelven jelent meg, mind a ki­le­n­c­z kettős kiadásban. Tartalmukat annak idején közlöttük. Felhívás: Baranyamegyében B­e­r­k­e­s­d helység határát f. é. május 24-kén a jégeső annyira elverte, hogy az ez által okozott kár meghiteltek becsüje szerint 65,422 ftra v. ftra rúg, s ekkint számos embertársaink csak­nem utolsó ínségre juttattak; minélfogva felsőbb en­gedelem mellett minden emberbarátok ezennel fölhi­vatnak , hogy a szerencsétlen berkesdi károsultak sújtó nyomora enyhítéséhez járulva , részükre feleba­rát segedelemgyüjtést eszközöljenek , s a begyűjtendő üszveget az illető kormánybiztosi hivatal utján, ezen hivatalhoz kioszthatás végett átküldeni szíveskedjenek­, a szives adakozók névjegyzéke, becses adakozásuk megérintésével közzé fog tétetni. Költ Pécsen jul. 23-kán 1850. Cs. kir. baranyamegyei főnöki hivatal. A Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap XVII. da­rabjából. (Kiadatott és elküldetett 1850 jul. 31.) Hirdetés a polgári ügyekben telj­hatalmú császári biztostól, l§50*ki julius 19-dikéről, azon váltság és bírságpénzek kezelése iránt, melyek befolynak vonatkozólag minden la­kosoknak kötelességére, a közmunkákban részt venni. Vonatkozólag az 1850—ki apr. 3-k. 2492 sz. a. kelt, s az országos törvény és kormánylap VII. darab­jában 43. sz. a. kiadott rendelettel megszabott azon kötelességére minden lakosoknak, miszerint a köz­munkákban részt venni tartoznak, utólagosan rendel­tetik , hogy a bejövő s kizárólag közmunkákra fordí­tandó váltság- és bírságpénzek az adópénzekkel össze ne vegyíttessenek, s számvitelük külön naplókban esz­közöltessék, és azoknak bevételei az adópénztárnak kézbesítendő járási­ biztosi jegyzékek által, azoknak kiadásai pedig a megyei főnökök utalványai által oka­­datoltassanak. A minden hónap végén fenmaradó készpénz-ma­radványok nem szállítandók a közjövedelmi pénztárak­ba, mint az adópénzek, hanem előforduló esetekre a pénztárban hagyandók, mivel könnyen megtörténhetik, hogy nagyobb fontosságú épitések, minők a nyilvános utak, hidak sat., melyek tetemes költséget kívánnak, egyik hónapban teljességgel nem fordulnak elő, de a következőben annál nagyobb öszzegeket szükségelnek. E pénzek bevételei és kiadásai minden évnegyed végén különösen kimutatandók, és a kimutatások hoz­zám felterjesztendők. Hogy a közmunkákra szánt erökkeli minden vis­­­szaéléseknek eleje vétessék, az illető járási szolgabiró által a természetben teendő fuvaros és kézi munkák iránt is számadás vezetendő, melyeknek mennyisége az összeirási jegyzékek által, hováforditásuk pedig a me­gyei főnökök utalványai által igazolandók, s ezek iránt a számadások hasonlólag negyedéven­kint ide bekül­dendők. Geringer: Rendelet a polgári ügyekben telj­­hatalmú császári biztostól, l§59-i. jul. 19-kéről, minden ministeri biztoshoz, melyet a csendőrségi törvény 82-dik §-ára vo­natkozólag a takarmánynak árlejtés utjáni beszer­zése iránt megszabott mód közelebbről kijelöl­tetik. A belügyministerium folyó hó 11-ről 3575. sz. a. kelt rendelete által tekintettel a csendőrség szerve­zeti törvénye 82-dik §-ának határozataira, a csend­­őrségi főfelügyelőség előterjesztésére, következő el­járási módot állapított meg. Az árlejtés útján eszközlendő takarmánybe­szerzésnél a közigazgatási hatóságnak és az illető tá­bori hadi biztosságnak a 82-dik §. által megszabott közbenjárulása azon esetben, mikor a tábori hadi biz­tosság hivatalhelye távolabb fekszik, oly módon fog történni, hogy szállítási egyezmény kötése minden esetre csak a kormánybiztosok (megyei főnökök) köz­­benjárulásával hajtassák végre, azután pedig a tárgya­lás sikeréről az illető tábori hadi biztosság a csend­­őrségi szárnyparancsnokság által az iratok hozzá csa­ TÁRCZA. A közoktatási ministerium teen­dői Magyarországon. (Folytatás.) 3. Az átléptetés, az átléptetési és nyilvános vizsgálat. Év végével min­den osztályból azok , kik megkívántak­ előmene­telt tettek, felsőbb osztályba léptetnek át, mely a tanárok egész évi ítéletétől függ ugyan, de azért ennek kiegészítéséül átléptetési vizsgálat tartotik, mely írás és szóbeli előadás szerint tör­ténik , az osztály minden tanulmányaiból, az igazgató és a felsőbb osztálytanító jelenlétében, és ha a növendék csak egy tantárgyban is éret­lennek találtatnék a fölső osztályba léptethetés végett, visszamarasztaltatik, — egy tantárgyból a szünidő végével megengedtetik a kijavítás. Ha valaki az átléptetési vizsgálatot elmulasztja, a fölött a föllebbi szabályok értelmében körülmény­­szerűleg határozni a tanítótestület joga. Az átlép­tetési vizsgálattól, melyen csak a tanító testület tagjai és egy két városi választott egyén lehet jelen, meg kell különböztetni a nyilvános vizs­gálatot,amit az igazgató a tanári karral tehet egyet­­értőleg, vagy elmulaszthat körülményszerűleg. Az első félév végével sem nyilvános, sem átlép­tetési vizsgálat nincs, egyedül félévi bizonyít­vány adatik ki a tanítótestület által mind az er­kölcsi magaviseletről, mind átalán véve a tudo­mányokban­ előmenetelről, mely az év végével tartandó átléptetési vizsgálat végett ösztönül s ennek fogam­lási fokmérőjéül szolgál. Ezen bizo­nyítvány a szülőknek vagy szülőhelyetteseknek tudomására juttassák. A félévi bizonyítványok kiadásával egyszersmind foganatba vétetik a nö­vendékek iskolábani rangrendezése (Locatio.) A növendékek rangrendezése igen kisszerű, de azért igen nehéz, hogy többet ne említsek csak azért is, mert egy növendék kitünőbb az erkölcsi viseletben , másik a tudományban; itt is egyik egy tudományban , másik másban; hogyan lesz ily körülmény közt a tanító egyenjogos ? Megtartván minden esetre a legkitűnőbbek ezen tekintetbeni jutalmazását is, — mert az erkölcsi világ súlyegyen­tana is olyan mint a testié , va­lamint ebben kis erővel csaknem véletlen súlyo­kat lehet mozgásba hozni, úgy az erkölcsi vi­lágban sokszor csekélynek látszó erkölcsi erő, az erkölcsi életnek nagy mozzanást kölcsönöz — megtartván mondom, a kitünőbb ifjak érdemmél­tánylását, inkább egy figyelmes mellé helyezzünk egy figyelmetlent, egy szerény mellé egy eleve­nebbet sat, mint szorosan rangrendezéshez ra­gaszkodjunk. Alig van kívánatosabb átalán véve a tudományos szellem megalapítása végett, mint az áthelyezési vizsgálat körüli lelkiismeretes el­járás. Valljuk meg, eddig semmi felsőbb rendelet nem lévén kezünkben, mint az engedékenység fegyvere; a növendékek év végével egy osz­tályból másba nem átléptettek, hanem valóban önkényt tolódtak föl, a­nélkül, hogy alapot ve­tettek volna. És mi jön ennek eredménye ? Az, minek szomorú tapasztalói vagyunk, hogy gym­­nasiumaink igen kevés kivétellel nem előkészítői, hanem zavarói a tudományosságnak. Tehát eré­lyes föllépés e tárgyban. A szülőknek a félévi bizonyítványok küldessenek meg, még­pedig nem csak az idegeneknek, hanem a helybelieknek is, hogy korán láthassák gyermekeik­ erkölcsi és tudományos magukviseletét, s akként intézzék a házi körben a neveltetés gondját, mert ennek teljesítése nélkül valamint eddig, úgy ezután is igen sok szülők szomorú bánattal csak későn fognak lakolni gyermekeik elferdült, sőt egé­szen elvesztett neveltetése fölött. 4. Érettségi szigorlat és bizo­nyítvány. Az érettségi szigorlat czélja, hogy a növendék a gymnasiumi 8 év bevégeztével, miután 18 éves korát betöltötte, a theolo­­giai, törvényi, orvos- és bölcsészettani szak­­tudományok hallgathatására fölvétessék. Ezen joggal csak a nyilvános gymnasiumok birnak, a magán­gymnasium növendékei e tekintetből nyil­vános gymnasiumban tartoznak magukat jelenteni. E végre a tanítások bezárása előtt két hónappal tartozik a növendék a legfelső osztály tanítója előtt írásban nyilatkozni, még­pedig a szülő vagy szü­lőhelyettes nyilatkozatát is mellékelve. A tanító­testület előzőleg is ajánlhatja az érettségi szi­gorlat megkísértésétőli visszalépést, de azt elő­­legesen meg nem tagadhatja. A szigorlat történik írás- és szóbeli munkák által. A tételeket az igaz­gató a kerületi iskolatanácsos elé terjeszti, ki azokból a czélszerüket kiválasztja , vagy egészen újakat is jelölhet ki. Az írásbeli szigorlat tétetik a hazai, latin, és hellén nyelvekeni fogal­mazásból , fordításból és mértanból, a második élőnyelvbeli szigorlat csak a növendék és szülők világos kivonatára tétetik. Az írásbeli munkák be­zárva tétetnek, melyek az illető szaktanítók által megvizsgáltatva és véleményezve az iskolataná­­csoshoz küldetnek. A szóbeli szigorlat tör­ténik az új iskolaév első négy hetében. Jelen tar­toznak lenni az iskolatanácsos, az igazgató, a leg­­felső osztály tanítója , valamint a mértan tanára a három felső osztályból; jelen lehetnek a többi ta­nítók, a községi vagy városi választmány tagok, sőt a szülők vagy gyámnokok is. ( Vége köveik.)

Next