Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-02 / 219. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Melyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik. — A hirdetések ötször halábzott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. Fölhívás augustus 2-án 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhidutcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldu uasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. 219. sz Magyarország és Budapest emberszerető lakosságához. Krakkó városát f. hó 18-kán súlyos szerencsétlenség érte. E nap déli órájában az úgynevezett kir. malmok egyikében a Piaseken tűz ütött ki, mely az előrejárt tartós szárazság miatt e külváros több közelfekvő faépületeibe hirtelen belekapott. Az erős szél a lángokat egyenesen a városnak hajtá, minek következtében hihetlen sebességgel a technikai akadémia, a rtithen szent Borbála-templom, a püspöki palota, Gotzbia, Brocka, Wista-utczák, egy része a főtérnek és a grodzkai utcza lángba borult. A ferencziek egyháza, a szép dominikánus egyház, a bernardiak szent Józsefről nevezedő járdája, a mészárszékek tűz áldozati lőnek, mely az erős szélvihartól élesztve, egész éjjel egyenlő erővel dühöngött, daczolva az emberek erőlködésével, és a belváros egy harmadát romos hamuvá változtató. Csak e hó 19-kén sikerült a legföláldozóbb megerőltetésnek és a még nagyobb távolságról is elösietett segitségnek, a lángok pusztító elöhaladásának gátat vetni. Fájdalom, csak miután oly sok szerencsétlenek több drága öveik és egész vagyonuk, minden reményeik vesztét siraták, a szép város sok ószerü emlékei s legszebb épületeitől megfosztatott. Az eddig beérkezett tudósítások szerint e borzasztó tűzvészről, a lángok által öt ember veszti életét, számosan maguk és mások megmentési kísérletében a tűz és leomló gerendák által megsértettek; sokan csak puszta életüket menték meg, és fedél nélkül gyászolnak a füstölgő romok mellett. De nem segélytelenül! mert nagy a nemes emberbarátok száma, kik a szerencsétlenség hírére, mely embertársaikat éré, szivesen és örömmel járulnak adományaikkal, hogy a bű könyeit fölszántsák. Isten áldása épen most dús aratással jutalmazza a földész fáradságát! Isten áldása jutalmazza a keresztényi szívjóság minden munkáját is! Magyarország és virágzó fővárosának nemeskeblű lakói, emlékezzetek meg az Ínség és nyomorról, melyet egyetlenegy éj idézett több ezer szerencsétlenekre, és sietni fogtok nekik választ és segélyt nyújtani. A közhatóságok fölszólíttattak a segélyezmények átvételére, a belföldi hírlapok szerkesztőségei is szokott készséggel fogják a náluk begyülő pénzadományokat elfogadni, s a jótévő adományzók névsorát nyilvánossá tenni. A begyült öszvegek továbbküldetés végett a magyarországi teljhatalmú csász. polgári biztos központi irodájába Pestre intézendők *). *) A Magyar Hírlap szerkesztősége legnagyobb készséggel fogja a hozzá intézendő mindennemű adományokat rendeltetésük helyére juttatni, s az adakozók neveit közzétenni. Szerk. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. felsége f. hó 21-kén kelt legf. határozata által lovassági tábornok báró Puchnert hivatalától, mint Velencze város katonai kormányzóját, kegyelmesen fölmenteni, és ez állomást lovassági tábornok Gorzkovszky urra ruházni méltóztatott. Ő cs. kir. felsége egyszersmind rendelé, miszerint lovassági tábornok báró Puchner a számára föntartott állomásra, mint testőrségi 2. kapitány, visszatérjen. Csődhirdetés az ideiglenes peauieru’ieui törvényszék elnöke s cs. k. igazságügyi ministeri biztostól. A pesti főtörvényszéki kerületben behozandó telekkönyv-vezetésre oktatók állomásaira. Folyó 1850 évi május hó 29-kén 3795. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet következtében a pesti fötörvényszéki kerületben a múlt junius hó 21-dikén 7740. sz. a. kibocsátott ministeri intézvénnyel már kinevezett telekkönyv-igazgatóhoz még a hely szükségesnek megfelelő számú hivatalnokok is, mint segédek s oktatók (Instruktoren) kinevezendők, kik a telekkönyveket Magyarország számára legfelsőbbileg helyben hagyott telekkönyvi utasítás szerint rendezni, az első bevezetéseket maguk végezni, és a járási bíróságoknál alkalmaztatott alhivatalnokokat arra oktatni tartoznak. Hivatalos eljárásaikban közvetlen a törvényszékek rendezésére kirendelt miniszeri biztos oldala mellett működő telekkönyv-igazgató vezérlete alatt lesznek. — Folyó évi julius 19—éről 9147. sz. a. érkezett igazságügyi miniszeri rendelvényhez képest a telekkönyv vezetésre oktatók (Instruktorok) Z pft napi díjon kívül még útiköltség fejében havi 40 pft fizetést nyernek eljárásuk idejére, és szorgalmatos és sikeres működésük folytán képességüknek megfelelő tartós alkalmazásra is nyílik nekik kilátás. A pesti főtörvényszéki kerület számára a telekkönyvnek gyorsabb behozatalára 20 ily oktató kinevezése határoztatott el a fellebbi rendelet által. Az előrebocsátottakból ezen állomások megnyerésére kívántak előismeretek, mind a vele járó kötelesség és haszon láthatók lévén , mind azok, kik ilyes állomást ezen főtörvényszéki kerületben megnyerni kivánnak, ezennel fölszólittatnak , hogy kellőképen fölkészített (okmányokkal ellátott) folyamodványukat , melyben a szükséges e kerületben divatozó nyelvtudományon kivül arra való képesség, s eddigi erényes magaviselet kimutatandó lészen, — folyó évi augustus hó 16-dikáig a pestkerületi igazságügyi miniszeri biztosnál adják, s illetőleg oda küldjék be. Egyúttal tudtukra adatik , hogy ezen állomásokra kinevezések, innen leendő fölterjesztés folytán, maga az igazságügyi miniszer úr által történnek, és az azokra meghívott egyének kötelesek lesznek, maguknak Pesten a telekkönyv vezetésének az e részben fönálló határozatok szerint szükséges gyakorlati részét kinevezett telekkönyv-igazgató Schalatz Antal ur vezérlete alatt megszerezni. Pesten julius 26-án 1850. Luka Sándor. 1850. jul. 31-kén adatott ki, s küldetett szét a birod. törvény és kormánylap LXVII-dik darabja, mely jun. 11-kén csak német nyelven jelent meg, most mind a kilencz kettős kiadásban. Ugyane napon adatott ki s küldetett szét a birod. törv. és kormánylap XCVI-dik darabja, mely jul. 25-kén csak német nyelven jelent meg, mind a kilencz kettős kiadásban. Tartalmukat annak idején közlöttük. Felhívás: Baranyamegyében Berkesd helység határát f. é. május 24-kén a jégeső annyira elverte, hogy az ez által okozott kár meghiteltek becsüje szerint 65,422 ftra v. ftra rúg, s ekkint számos embertársaink csaknem utolsó ínségre juttattak; minélfogva felsőbb engedelem mellett minden emberbarátok ezennel fölhivatnak , hogy a szerencsétlen berkesdi károsultak sújtó nyomora enyhítéséhez járulva , részükre felebarát segedelemgyüjtést eszközöljenek , s a begyűjtendő üszveget az illető kormánybiztosi hivatal utján, ezen hivatalhoz kioszthatás végett átküldeni szíveskedjenek, a szives adakozók névjegyzéke, becses adakozásuk megérintésével közzé fog tétetni. Költ Pécsen jul. 23-kán 1850. Cs. kir. baranyamegyei főnöki hivatal. A Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap XVII. darabjából. (Kiadatott és elküldetett 1850 jul. 31.) Hirdetés a polgári ügyekben teljhatalmú császári biztostól, l§50*ki julius 19-dikéről, azon váltság és bírságpénzek kezelése iránt, melyek befolynak vonatkozólag minden lakosoknak kötelességére, a közmunkákban részt venni. Vonatkozólag az 1850—ki apr. 3-k. 2492 sz. a. kelt, s az országos törvény és kormánylap VII. darabjában 43. sz. a. kiadott rendelettel megszabott azon kötelességére minden lakosoknak, miszerint a közmunkákban részt venni tartoznak, utólagosan rendeltetik , hogy a bejövő s kizárólag közmunkákra fordítandó váltság- és bírságpénzek az adópénzekkel össze ne vegyíttessenek, s számvitelük külön naplókban eszközöltessék, és azoknak bevételei az adópénztárnak kézbesítendő járási biztosi jegyzékek által, azoknak kiadásai pedig a megyei főnökök utalványai által okadatoltassanak. A minden hónap végén fenmaradó készpénz-maradványok nem szállítandók a közjövedelmi pénztárakba, mint az adópénzek, hanem előforduló esetekre a pénztárban hagyandók, mivel könnyen megtörténhetik, hogy nagyobb fontosságú épitések, minők a nyilvános utak, hidak sat., melyek tetemes költséget kívánnak, egyik hónapban teljességgel nem fordulnak elő, de a következőben annál nagyobb öszzegeket szükségelnek. E pénzek bevételei és kiadásai minden évnegyed végén különösen kimutatandók, és a kimutatások hozzám felterjesztendők. Hogy a közmunkákra szánt erökkeli minden visszaéléseknek eleje vétessék, az illető járási szolgabiró által a természetben teendő fuvaros és kézi munkák iránt is számadás vezetendő, melyeknek mennyisége az összeirási jegyzékek által, hováforditásuk pedig a megyei főnökök utalványai által igazolandók, s ezek iránt a számadások hasonlólag negyedévenkint ide beküldendők. Geringer: Rendelet a polgári ügyekben teljhatalmú császári biztostól, l§59-i. jul. 19-kéről, minden ministeri biztoshoz, melyet a csendőrségi törvény 82-dik §-ára vonatkozólag a takarmánynak árlejtés utjáni beszerzése iránt megszabott mód közelebbről kijelöltetik. A belügyministerium folyó hó 11-ről 3575. sz. a. kelt rendelete által tekintettel a csendőrség szervezeti törvénye 82-dik §-ának határozataira, a csendőrségi főfelügyelőség előterjesztésére, következő eljárási módot állapított meg. Az árlejtés útján eszközlendő takarmánybeszerzésnél a közigazgatási hatóságnak és az illető tábori hadi biztosságnak a 82-dik §. által megszabott közbenjárulása azon esetben, mikor a tábori hadi biztosság hivatalhelye távolabb fekszik, oly módon fog történni, hogy szállítási egyezmény kötése minden esetre csak a kormánybiztosok (megyei főnökök) közbenjárulásával hajtassák végre, azután pedig a tárgyalás sikeréről az illető tábori hadi biztosság a csendőrségi szárnyparancsnokság által az iratok hozzá csa TÁRCZA. A közoktatási ministerium teendői Magyarországon. (Folytatás.) 3. Az átléptetés, az átléptetési és nyilvános vizsgálat. Év végével minden osztályból azok , kik megkívántak előmenetelt tettek, felsőbb osztályba léptetnek át, mely a tanárok egész évi ítéletétől függ ugyan, de azért ennek kiegészítéséül átléptetési vizsgálat tartotik, mely írás és szóbeli előadás szerint történik , az osztály minden tanulmányaiból, az igazgató és a felsőbb osztálytanító jelenlétében, és ha a növendék csak egy tantárgyban is éretlennek találtatnék a fölső osztályba léptethetés végett, visszamarasztaltatik, — egy tantárgyból a szünidő végével megengedtetik a kijavítás. Ha valaki az átléptetési vizsgálatot elmulasztja, a fölött a föllebbi szabályok értelmében körülményszerűleg határozni a tanítótestület joga. Az átléptetési vizsgálattól, melyen csak a tanító testület tagjai és egy két városi választott egyén lehet jelen, meg kell különböztetni a nyilvános vizsgálatot,amit az igazgató a tanári karral tehet egyetértőleg, vagy elmulaszthat körülményszerűleg. Az első félév végével sem nyilvános, sem átléptetési vizsgálat nincs, egyedül félévi bizonyítvány adatik ki a tanítótestület által mind az erkölcsi magaviseletről, mind átalán véve a tudományokban előmenetelről, mely az év végével tartandó átléptetési vizsgálat végett ösztönül s ennek fogamlási fokmérőjéül szolgál. Ezen bizonyítvány a szülőknek vagy szülőhelyetteseknek tudomására juttassák. A félévi bizonyítványok kiadásával egyszersmind foganatba vétetik a növendékek iskolábani rangrendezése (Locatio.) A növendékek rangrendezése igen kisszerű, de azért igen nehéz, hogy többet ne említsek csak azért is, mert egy növendék kitünőbb az erkölcsi viseletben , másik a tudományban; itt is egyik egy tudományban , másik másban; hogyan lesz ily körülmény közt a tanító egyenjogos ? Megtartván minden esetre a legkitűnőbbek ezen tekintetbeni jutalmazását is, — mert az erkölcsi világ súlyegyentana is olyan mint a testié , valamint ebben kis erővel csaknem véletlen súlyokat lehet mozgásba hozni, úgy az erkölcsi világban sokszor csekélynek látszó erkölcsi erő, az erkölcsi életnek nagy mozzanást kölcsönöz — megtartván mondom, a kitünőbb ifjak érdemméltánylását, inkább egy figyelmes mellé helyezzünk egy figyelmetlent, egy szerény mellé egy elevenebbet sat, mint szorosan rangrendezéshez ragaszkodjunk. Alig van kívánatosabb átalán véve a tudományos szellem megalapítása végett, mint az áthelyezési vizsgálat körüli lelkiismeretes eljárás. Valljuk meg, eddig semmi felsőbb rendelet nem lévén kezünkben, mint az engedékenység fegyvere; a növendékek év végével egy osztályból másba nem átléptettek, hanem valóban önkényt tolódtak föl, anélkül, hogy alapot vetettek volna. És mi jön ennek eredménye ? Az, minek szomorú tapasztalói vagyunk, hogy gymnasiumaink igen kevés kivétellel nem előkészítői, hanem zavarói a tudományosságnak. Tehát erélyes föllépés e tárgyban. A szülőknek a félévi bizonyítványok küldessenek meg, mégpedig nem csak az idegeneknek, hanem a helybelieknek is, hogy korán láthassák gyermekeik erkölcsi és tudományos magukviseletét, s akként intézzék a házi körben a neveltetés gondját, mert ennek teljesítése nélkül valamint eddig, úgy ezután is igen sok szülők szomorú bánattal csak későn fognak lakolni gyermekeik elferdült, sőt egészen elvesztett neveltetése fölött. 4. Érettségi szigorlat és bizonyítvány. Az érettségi szigorlat czélja, hogy a növendék a gymnasiumi 8 év bevégeztével, miután 18 éves korát betöltötte, a theologiai, törvényi, orvos- és bölcsészettani szaktudományok hallgathatására fölvétessék. Ezen joggal csak a nyilvános gymnasiumok birnak, a magángymnasium növendékei e tekintetből nyilvános gymnasiumban tartoznak magukat jelenteni. E végre a tanítások bezárása előtt két hónappal tartozik a növendék a legfelső osztály tanítója előtt írásban nyilatkozni, mégpedig a szülő vagy szülőhelyettes nyilatkozatát is mellékelve. A tanítótestület előzőleg is ajánlhatja az érettségi szigorlat megkísértésétőli visszalépést, de azt előlegesen meg nem tagadhatja. A szigorlat történik írás- és szóbeli munkák által. A tételeket az igazgató a kerületi iskolatanácsos elé terjeszti, ki azokból a czélszerüket kiválasztja , vagy egészen újakat is jelölhet ki. Az írásbeli szigorlat tétetik a hazai, latin, és hellén nyelvekeni fogalmazásból , fordításból és mértanból, a második élőnyelvbeli szigorlat csak a növendék és szülők világos kivonatára tétetik. Az írásbeli munkák bezárva tétetnek, melyek az illető szaktanítók által megvizsgáltatva és véleményezve az iskolatanácsoshoz küldetnek. A szóbeli szigorlat történik az új iskolaév első négy hetében. Jelen tartoznak lenni az iskolatanácsos, az igazgató, a legfelső osztály tanítója , valamint a mértan tanára a három felső osztályból; jelen lehetnek a többi tanítók, a községi vagy városi választmány tagok, sőt a szülők vagy gyámnokok is. ( Vége köveik.)