Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-04 / 221. szám
Pest, Vasárnap, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik.— A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. augustus 4-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhiduteza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. A „Magyar Hírlapba augustus 1-től — december végéig, öt hónapra elfogadtatik az előfizetés helyben 6 ft 40 kr., vidékre ® írttal pengő pénzben. Helyben Budapesten havi előfizetés is elfogadtalik 1 ft 30 krjával. —Az előfizetés mindig a hó első napjától számíttatván. Félévi teljes példányokkal még szolgálhatunk vidékre 9 ft 30 kr., helyben pedig 8 ft. pengőben. A megrendelések mielőbbi megtételét kéri a ,Magyar Hírlap kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. Legújabb időben ismét mutatkoznak olyanok, kik forradalmi jeleket, úgymint: tollakat, kokárdákat, háromszínü virágokat, szalagokat stb. viselnek. Azért a kerületi parancsnokság kénytelen a múlt 1849-ik évi october 4. és 26-kán kiadott parancsokra és hirdetményekre mindenkit visszaemlékeztetni, s ezennel mindenkinek tudtára adni, miszerint mind a városkapitányságok Pesten és Sudán, mind a Gensd'armerre meg vannak bízva, hogy e parancs megszegőire a legszigorúbban vigyázzanak, s mindazokat, kik afféle, bármi névvel nevezendő forradalmi jelekkel találtatnak, azonnal fogják el s további velük bánás végett a kerületi parancsnoksághoz jelentsék föl. Pest, aug. 1-jén 1850. A cs. kir. katonai kerületi parancsnokság Budapesten. 221 sz. Haditörvényszéki Ítéletek. 1. Abony István 7 szaRS^Tü1?^,^s kath. nős, két gyermek atyja, volt kir. táblai ülnök, ugocsa megyei követ, az 1848 oct. 3- ki 1. f. nyilatkozványnak, mely által a magyar országgyűlés föloszlattatott, tudomására jutása után is követi székén megmaradt, Debreczenbe elment és annak törvénytelen tanácskozásai és határozataiban 1849 ápril 14-e előtt és után, melyen Kossuth Magyarországnak az egyetemes statustóli elszakittatása iránti előterjesztése, a habsburglotharingi ház trónvesztése és száműzetése elfogadtatott, a fölforgató párt szellemében különösen az által vett részt, hogy a hadviselet legbuzgóbb folytatása mellett szónokolt, Csányi forradalmi biztosnak a románokkali eljárását védette, és maga a ministerelnök Szemere által forradalmi köztársasági irányúnak jellemzett ministeriumot dicsérőleg emlité; végre a felségsértésleg beiktatott kormány igazságügyministeriumában osztályfönökséget vállalt. 2. Állaga máskint Agafi Imre, bajai sz. 36 éves, kath., nős 4 gyermek atyja, volt bácsmegyei szolgabiró és követ, 1848 oct. 3a. után a törvénytelen országgyűlést nem hagyá el, sőt azt Debreczen és Szegedre követte. 1848 nov. hónapban hadi szállítmányokra kellő hajók beszerzése végett kormánybiztosi minőséget vállalt s megbízatásában eljárt, és 1849 május hóban egy túlzottan forradalmi szellemben szerkesztett köriratot bocsátott választóihoz, melyben a 1. f. dynastiára szórt gyalázó kifakadások közt választó kerülete községeit az ujonczok önkénytes gyors kiállítására serkenteni igyekezett. 3. Angyal Pál, pécsvári baranya megyei szül. 37 éves, kath., nős, 3 gyermek atyja, volt baranyamegyei szolgabiró és követ, a törvénytelen magyar országgyűlés tanácskozásain egész annak a hadi események által Szegeden bekövetkezett föloszlatásáig részt vett, s az 1849 május 18, 23, 24 és 25. ülésekben a Debreczenbe nem jött követek helyett elrendelendő új választások fölötti vitákban s az adótörvény iránti tanácskozásokban adott nyilatkozatai és javaslatai által beleegyezését a statusalkotmánynak 1849 ápr. 14-én felségsértésleg elhatározott felforgatásába nyíltan fölismertette. 4. Bezerédy István, szerdahelyi sopron megyei sz. 54 éves, kath., nős, gyermek nélkül, földbirtokos s volt tolna megyei követ, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe és Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban és határozataiban forradalmi szellemben legbuzgóbban részt vett különösen a forradalom rettegtetéssé fajulásának meggátlásával többször kitüntetett törekvése daczára mégis az 1848 dec. 7-i. határozatba, mely által ő ige trónörökösödése bitorlásnak nyilváníttatott, beleegyezését adta ; 1849 jan. 13-án ugyan a békeküldöttség vissza nem hivattatása, de egyszersmind a harcz folytatása mellett szólt; —a vésztörvényszékek felállítására, ámbár eleinte ellenségük, mégis szavazott; az 1849 ápr. 13-ki conferentziában saját vallomása szerint Kossuth függetlenségi nyilatkozat és trónvesztési indítványának indokolása végett összeállított vádakat az austriai dynastia ellen helyeseknek elismerte ; az elhatározott függetlenségi nyilatkozat jegyzőkönyvének az ápr. 15i ülésben történt hitelesítése alkalmával észrevétele által ; az új alkotmányra leteendő eskü iránti indítványa által; a Kossuth által a háború folytatására s a függetlenség megvédésére kívánt 50000 ujoncz kiállításának jóváhagyása által beleegyezését a statusalkotmány 1849 ápr. 14-én kimondott felforgatásába nyilván felismertette. 5. Boer Antal, marosvásárhelyi erdélyi sz., 48 éves , kath., nős, 5 gyermek atyja , ezelőtt az erdélyi felső országos biztosság írnoka, a fogarasi kerület követe , a törvénytelen magyar országgyűlés üléseiben, kis időközök kivételével, egész szegedi föloszlásaig részt vett, s az 1849. ápril 14-dike előtt és után a forradalmi szellemű vitákban s a kormánynyali egyenes közlekedésben az által vett részt, hogy azon tiszteket , kik az alkotmányra megesküdni nem akartak, törvénykivülieknek nyilatkoztatta, az erdélyi szászok jószágaikat elkoboztatni kívánta, hogy a vésztörvényszékek fölállításában közremunkált, s a kormánynak Erdély megtartása és szervezete iránt javaslatokat tett. 6. Buda Sándor, remetei kővárvidéki erdélyi sz., 28 éves, g. e. nős, 2 gyermek atyja , ügyvéd s középszolnokmegyei követ, az 1848. oct. 3-ki legf. nyilatkozvány kibocsátása után is a magyar országgyűlésnek egész annak a hadesemények folytán Szegeden történt föloszlásaig tagja maradt, s annak tanácskozásaiban ápril 14-ke előtt és után részt vett; továbbá 1848. oct. és nov. havában hazájában földjeit a magyar forradalom ügyének megnyerni ügyekvék, mely végre egy a legtulságosb rettegtési szellemben szerkesztett nyílt levelet a románokhoz az 1848. oct. 29—ki 141. sz. Közlönybe iktatott, s egy még vérszomjasabb czikket, melyben az akkori alezredes Urban ledöfésére 100 arany jutalmat tett ki, az 1848. oct. 25—ki 191. sz. ,Márczius Tizenötödike 4 - ben kiadott, 1848. nov. 2-án a császári gondolkozásu románok ellen vitt rónai csatában tettleg részt vett, miért a 159. sz. Közlöny tudósításában a magyarok által kinyert győzelem egyik fötényezőjének neveztetik, s végre beleegyezését a státusalkotmánynak az ápril 14—ki határozat által, melyben a függetlenségi nyilatkozat, az austriai dynastia trónvesztése és száműzetése kimondatott, leendő tökéletes fölforgatásába s ragaszkodását a fölségsértésleg behelyzett forradalmi kormányhoz az által is kitüntette, hogy még 1849. júniusban a kormányzó Kossuthnál kővárvidéki kapitánynyá leendő kineveztetése iránt lépéseket tett, s 1849. jul. 5-kén Szemere ministerelnöknek a románoknak a magyar kormánynyak kibékitése iránt szolgálatait fölajánlotta. 7. Dedinszky József, makói sz., 26 éves, evang. vall., nőtelen, ügyvéd, csanád megyei követ, ápril 14-ike előtt és után a törvénytelen országgyűlés tagja maradt, s a vitákban gyakran s a fölforgató párt szellemében az által vett részt, hogy a ministeriumot Roth és Filippovich fogoly tábornokokra rémuralmi szellemben interpellálta , hogy Madarász József ismeretes, Európa népeihez intézett proclamatiója mellett nyilatkozott, a kormányzóvá nevezett Kossuth által leteendő eskü formulázása iránti vitában szót emelt s a Kossuth legbuzgóbb párthíveül ismert Madarász Lászlót a kért szabadságidőre nézve pártolta. 8) Gr. Degenfeld Imre, erdő szadai szathmármegyei szül. 39 éves, nős, 5 gyermek atyja, földbirtokos s felsőházi tag, 1849 mártiusban a törvénytelen országgyűlés nehány üléseiben Debreczenben részt vett; továbbá Szabolcs megye főispánjakint az egész forradalmi idő alatt működött, s a megye fegyveres védelmére befolyt, nevezetesen még jan. 28-án az oroszok közeledését a forradalmi kormánynak följelentette , a népfölkelés könnyebb eszközlése végett ágyukat és katonaságot kért, végre 1849 máj. 2-án a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése alkalmával a megyei ülésen elnökölt, s ez iránt Kossuth Lajos forradalmi kormányelnöknek a 1. f. dynastia iránt tartozó tiszteletet sértő tudósítást küldött. 9) Fekete Lajos , kiskőrösi pestmegyei szül. 29 éves, evang. nőtelen, ügyvéd és somogymegyei követ, a törvénytelen országgyűlésnek egész Szegeden történt föloszlásáig tagja maradt, s annak tanácskozásaiban forradalmi szellemben, különösen az által vett részt, hogy a máj. 5, 24. és 26-ai ülésekben a vésztörvényszékek hatásköre s az ide vonatkozó törvény visszaható ereje, a kormányzóvá nevezett Kossuth helyébe történendő új választás és az adótörvény feletti vitákban mint szónok akként lépett föl, hogy beleegyezése az ápril 14—ki felségsértő határozatba, s a forradalmi kormány minden további az alkotmányos rend felforgatására hozott határozataiba kétségtelenül kitűnt. 10. Halász Boldizsár, gyóni pestmegyei szül., 45 éves, ref., nős, 2 gyermek atyja,, földbirtokos, volt pestmegyei táblabiró, árvagyámnok és követ, a törvénytelen magyar országgyűlés egyik legtevékenyebb tagja volt egész annak feloszlásáig, és mint a forradalmi kormány hivatalos lapjában közlött, általa igazaknak elismert többnemü, különösen az 1848. dec. 7, 9, 12 és 14—i és 1849 febr. 26, april 26. és május 3, 4, 5 és 13—i ülésekben tartott beszédeiből s javaslataiból kitűnik, az ápril 14-i felségsértő határozat előtt és után a forradalom előmozdítása, s a respublikái kormányforma behozatalára nézve a forradalmi conventnél kitűnő és veszélyes tevékenységet fejtett ki. 11. Horváth Ferencz, szentesi csongrádmegyei szül., 31 éves, evang., nőtelen, 1846 óta jegyző, szentesvárosi követ, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte s tanácskozásaiban még az ápril 14-i felségsértő határozat után is egész a forradalmi conventnek Szegeden történt tényleges felosztásaig részt vett; továbbá a 1. f. dynastia elleni gyalázó kifakadásokkal teli s lázitó modorban szerkesztett czikket a forrad. tábornok Bemnek érdemrendbeli föl- díszítésének ünnepélyéről a „Marczius 15-e“ radikal lap 1849 april 55. számába iktatott, végre 1849 april végén választó kerületét az 50,000 ujonczból reá eső résznek haladéktalan kiállítására Írásban felszólitás ugyanazon időben a forradalmi kormánytól Erdélybe egy a forradalmiak által politikailag bevádlott főispán ellen fölhozott vádpontok kihallgatása iránt missiót fogadott el s abban el is járt. 12. Irinyi József, albisi biharmegyei szül., 28 éves, rer^.Hiltoren, ügyvéd, iró és volt biharmegyei követ, a törvénytelen országgyűlésnek egész annak Szegedeni feloszlásáig tagja maradt, és a magyar forradalom alatt a felforgató párt szellemében azáltal kitünőleg részt vett, hogy 1848 oct. 8-án a forradalmi kormánytól egy titkos missióval 800 pftnyi előleggel Parisba küldetést fogadott el, és ott az úgynevezett magyar követségnél gr. Teleky László vezetése alatt, mint követségi tanácsos 500 pftnyi havi fizetéssel alkalmaztatta magát; 1849 máj. 15-én pedig az ápril 14-ki függetlenségi nyilatkozat s trónfosztási határozat biztos hire után a Parisban levő londoni követségtől ,,Louis Laccone Corfurból“ névre nyert útlevél segélyével Magyarországba visszasietett, a törvénytelen országgyűlésnek még két üléseiben Debreczenben részt vett, az 1849 jul. 21 és 28-i ülésekben Szegeden, mint szónok föllépett s a forradalom ügyéhezi ragaszkodását s az ápril 14-i felségsértő határozatban beleegyezését leplezetlen kitüntette. 13. Kállay Ödön, napkori szabolcsmegyei szül., 35 éves, kath., nős, egy gyermek atyja, földbirtokos és szabolcsmegyei követ, 1848-ban mint kormánybiztos Fehérvárt, továbbá nov. és dec. havakban Komárom vára élelmezése által a forradalmat előmozdította, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, ott tartott beszédeiben ápril 14-e előtt és után az öszmonarchia és a 1. f. dynastia elleni törekvéseit nyíltan kitüntette, s azonfelöl legközelebbről bebizonyult, hogy az 1849 ápril 13-i conferentián az ország függetlenségi nyilatkozata s a dynastia trónmegfosztása mellett nyilatkozott. 14. Komlóssy Imre, debreczeni sz. 37 éves, ref. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s végre városi tanácsos s Debreczen városa követe, az 1848 oct. 3-i. 1. f. nyilatkozvány után is tagja maradt a törvénytelen országgyűlésnek, saját meglevő 1848 oct. és dec. havi tudósításai szerint szülővárosa fegyveres fölkelésének előmozdításában részt vett, a debreczeni ülésekben egész 1849 május 31-éig jelen volt s az ápr. 14-i felségsértő határozat után a máj. 18-i ülésben azon indítványt téve, hogy Magyarország függetlenségi nyilatkozatának s Kossuth kormányzó megesketésének ünnepélyei az utóvilág számára két képben örökittessenek. 15. Kubinyi Ferencz, védfalui nógrád megy. sz. 54 éves, ev. nős, földbirtokos és természetbúvár, mint nógrád megyei követ az 1848 oct. 31. 1. f. nyilatkozvány értésére esése után is az országgyűlést Debreczenbe követte, s annak tanácskozásaiban ápr. 14-e előtt és után egész annak végképi feloszlásáig kitűnő részt vett; az ápr. 13-i conferencziában a Kossuth által Magyarország tökéletes függetlenségének kinyilatkoztatására tett indítványa ellen szólt ugyan, azonban az ápr. 14-i ülésben, melyen Magyarországnak az öszmonarchiátóli elszakítása és a dynasztia trónvesztése és száműzetése határozattá emeltetett, jelen volt, s a foradalmi convent tanácskozásai és határozataiban folyvást élénk részvéte, beszédei és indítványai által, különösen az ápr. 20 és 21, a május 4 és 5-i ülésekben a kormányzónak kikiáltott Kossuth és az újonnan kinevezett ministerek esküje fölötti viták alkalmával az ápr. 14-i felségsértő határozat helyeslését és beleegyezését félreismerhetlenül kitüntette. 16. Miidará 4z József, kisfalui somogymegyei sz., 35 éves, ref., nős , 4 gyermek atyja , ügyvéd, mint fehérmegyei követ az 1848. okt. 31 —ki nyilatkozvány után is a törvénytelen országgyűlésen nem csak megmaradt, hanem egyszersmind folytatása mellett szónokolt is; — Ő felsége Ferencz József trónörökösödését lealacsonyító kifejezések közt a kormányválasztás perczének elérkeztére Utalás mellett kétségbevoná; 1849-ben az országgyűlést Debreczenbe követte, és a gyűlésekben szintúgy mint sajtó utján, nevezetesen a „Jövő“ hírlap 5. 8. 13.23. számaiban erélyes módon a nép fanatismusát a cs. k. seregek elleni harcz végtglen folytatására, s a legf. dynastia s mindazok elleni gyűlöletre, kik mérsékelt s a kibékülésre hajlandó érzelmeket tüntetnének ki, serkenteni igyekezett; az országgyűlést és a forradalmi kormányt Kossuth politikájának föltétlen elismerésére, a fölebbi czél elérése tekintetéből rettegtetési rendszabályok alkalmazására, a nemzetet pedig Kossuth , a forradalmi kormány és az országgyűlés mint egyetlen törvényes hatalom iránti teljes bizalomra fölhívta. 1849. januárban a forradalmi kormánytól vállalt missióban a harcz folytatása és a más gondolkozásuak üldözésérel fölebb említett parlamenti beszédeiben s hírlapi fölszólításaiban kitüntetett hajlandóságának tettleg is kifejezést adott az által , hogy egyéb katonai rendelkezéseken kívül egy jógondolkozásu egyént,ki a harczczali fölhagyásra inté a népet, a forradalmi haditörvényszék elé idéztetett; továbbá kevéssel anr. 14 előtt (a Debreczeni papok 3. 5.8. 9. számaiban) neve alatt azon javaslatot közli, hogy a dynastia trónvesztett, számüzöttnek , s az ország független respublikai statusnak nyilatkoztassák; végre az 1849. ápril 14-i határozata teljes beleegyezését azzal tüntette ki, hogy 1849. jun. 12-én Kossuthnak rendszabályokat javaslott a respublika és forradalom érdekében, s még Szegeden is 1849. jul. 28-én az országgyűlés folyvásti fönállását elismerő hangon beszélt. 17) Martincsek Miklós, gbelani trencsinmegyei születés, 45 éves, kath., nős, 4 gyermek atyja, trencsénmegyei követ, 1848. octoberben a cs. k. altábornagy Simunich által vezényleti hadtest ellen rendelt népfölkelés organisatiója és vezetésében tevékeny részt vett, a törvénytelen országggyűlést Debreczenbe követte, s az ottani vitákban a fölforgató párt erősödését czélzó szellemet tüntetett ki, az ápril 13-ki conferentiában Kossuthnak a dynastia trónvesztése s Magyarország függetlenségi nyilatkozata iránti indítványát pártolá; miután ezen indítvány ápril 14-én határozattá emeltetett, nem csak az országgyűlésen mindvégig megmaradt, hanem annak tanácskozmányaiban oly módon vett részt, mely a képviselőház további fönállásában beleegyezését s annak minden Austria iránt iránt barátságos indulatu elemek távol tartása iránti törekvését kitüntették. 18) Pálffy János, tarcsafalvai erdélyi szül. 46 éves, unitárius, nőtelen, földbirtokos, volt statustitkár a magyar pénzügyministeriumban , mint udvarhelyszéki követ az országgyűlésen az azt feloszlató 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után is megmaradt; — 1849 jan. 8-áig a képviselőház alelnöke, s a honvédelmi bizottmány tagja volt; e kettős minőségben a honvédelmi bizottmány határozatait, melyek a magyar hadseregnek a törvénytelen országgyűlés alá rendelését, magasabb pénzjegyek kibocsátását, a magyar fölkelés ellen mutatkozó mozgalmak leküzdését, a harcznak a cs. k. csapatok elleni erélyes folytatását, az oct. 3-kis nov. 7—ki s más rend és békére intő proclamatiók megsemmisítését czélozák, a képviselőháznak az ő beleegyezését is kifejező módon terjesztette elő, s azt hasonló értelmű határozatok hozatalára felszólítá; — e két hivatala letevése után 1849- ben Debreczenben a vitákban oly módon vett részt, mely a törvénytelen országgyűlés fönállása s Kossuth politikájában teljes beleegyezését, továbbá a dynastiávali alkudozástól idegenkedését kitüntetők; sajtó utján Magyarország forradalmi harczát a törvénytelen elnyomás elleni törvényes küzdelemkint festé ; kevéssel az ápril 14-ki felségsértő határozat előtt az „Esti Lapok“ általa szerkesztett czikkeiben Magyarországnak Austriátóli elszakitását a respublika világos ajánlása mellett javaslá; végre az említett határozat után is a tanácskozásokban 1849 jul. 21-éig az ország ■ gyűlés folyvásli fönállását elismerő módon részt vett. 19) Palóczy László, miskolczi borsodmegyei sz., 67 éves, ref., özvegy, 3 gyermek atyja , azelőtt ugyanazon megyei 2-od alispán, Miskolcz városi kép-