Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)

1850-09-19 / 259. szám

minden rétegeiben nagyobb élénkülést volna eszközlendő. A megyének régi határai, ha ugyan a tör­vénykezés székhelye Nyitrába rendeltetnék, meg­­semmisittetnének, s ki lenne Komárom megye törülve azon megyéknek sorából, mik egykor — ha az országgyűlések jegyzőkönyveit fölvetjük — az ország haladásának régi korkérdései közé, s általában a politikai élet mérlegébe minden­esetre hatásos súlyt vetének. Mindezt fönn a kor­mánynál egy tollvonás képes eszközölni. A­nél­kül , hogy szavunk meghallgattatnék, vagy a helyzet jelen kivételességénél fogva nyomaték­kal bírna, egy rövid rendelet véghez viheti mind­azt, mi egy vidék vagy megye óhajtásával ellen­kezik. De koránsem következik azért, hogy min­den vágy- és óhajtásunkkal egyszerre fölhagy­junk; hogy ne kísértsük meg mind­azon módokat s eszközöket, mik alkotmányos honban, a kor­mán­nyal törvény határai közti szabad érintkezé­sünk constitutionalis jogánál fogva, a birodalom részeit, községeit, úgy mint egyeseit is egy­formán illetik. Ugyanazért nem kell, nem szabad a remény­veszteség zsibbasztó tétlenségébe sülyednünk Maga a kormány, mely az alattvalók elutasitlat­­lan óhajtásiból s megismert szükségiből meríti po­litikai statustudományát, mely a gondjaira bízott nemzetélet­­terének járásából méri s Ítéli rende­leteinek korszerűségét és életre valóságát, maga a kormány — ismételjük — szívesen fogadja azon kiváltatok manifestatióját, mik nem csak hogy a közszabadság- és törvénynyel nem ellenkeznek, de sőt a polgári lét nyugalmának szilárdulását s a kormányzat iránti elégültséget eszközük.------­Mi annálfogva, kiknek a sajtó teréni műkö­dés szerencséje jutott, nem késünk i­­e kivána­­tunkkal előlépni; s nem késünk felhívni figyelmét a magas kormánynak egy oly megye elutasítható­lan szükségére nézve , mely ősi szerkezeténél s nem csekély terjedelménél fogva — legalább a mi szerény véleményünk szerint — mindenesetre megérdemli, hogy régi határaiban fönmaradjon, s kebelében egy rendezett s úgy nevezett me­gyei törvényszékkel bírjon. De már csak azért is, mivel Komárom­ megye egy nevezetes része oly szigetben fekszik, melyhez a Dunán túl vagy in­nen egyetlen egy pont sem lehet oly kényelmesen közel, mint azon szigetnek legalsó része, Komá­rom városa; ha pedig e sziget, vagyis Csa­lóköz alsó része Pozsonhoz csalogatnék , még ez esetben is oly távolság jö közbe, mit a szigeti lakosok fárasztó s költséges expeditiónak igen, de kényelemnek nevezni egyáltalában nem fog­nak. Sőt Komárom megye Vágón túli része sem örvendhet e változásnak, mivel e rész is sokkal közelebb éri Komáromot, mint Nyitrát, hová a törvényszék áthelyezése hallomás szerint tervez­tetik. Ehhez képest, a­mennyiben a közvéle­ménynek orgánumául szolgálhatunk, biz alommal kérjük föl a magas igazságügyi ministerium­ot, miszerint Komárom megye törvényszék­i, annak határai közt meghagyni, s székhelyéül egyenesen Komárom városát már biztassák kijelölni, már az elszámoltakon kivül azon szempontból is, mivel e kegy tanúsága által is remélhető, hogy azon város, mely romjaiból csak gyengén üdülhet, nem eshetik el végkép jövőjétől, s mint kir. város, anyagi jóllétének fejlesztésével s virágzásnak in­dultával magának a statusnak is gyarapodására szolgálhat. Végül pedig fölszólítjuk Komárom városa tanácsát, miszerint egy hathatós fölterjesztéssel mind ö cs. k. felségénél, mind pedig a kormány­nál ez iránti kérelmét mielőbb kifejezni igyekez­­zék ; érezvén fontosságát e lépésnek, melynek sikeréről hogy mennyire föltételeztessék egy me­gyének és városnak elégültsége s virágzása — tovább fejtegetnünk nem szükséges. Lehet, hogy a város — m­ig mi ezt írnók — e lépést már meg is tette; ha nem: vegye tekintetbe szorgalmazá­sunkat s tegye teendőit. R. 1. Fővárosi napló. (Sept. 18.­) — Mint hiteles kutforrásból tudjuk, a még ez év folytában megalakulandó pesti kereskedelmi kamara tagjainak választása megtörtént. A kereskedelmi osz­tályba ülnökökül kineveztettek Pestről: Appiano J., Malvieux C. J., Lakenbacher Jakab, Schulhof Lipót, H­a­l­b­a­u­e­r S. G., V­a­l­e­r­o J. A , Lideman Frigyes , Fröhlich Frigy., W­e­r­­kow Demeter terménykereskedő, Eben­führer tüszerész és borkereskedő ; Budáról: Grőfl Jó­zsef a budai kereskedelmi kar elölülője , H­a­u­s­m­a­n Ferencz füszerész, Tiry János vaskereskedő. — Az iparos osztályból: H­i­l­d József épitész , Heckenast Gusztáv könyvnyomó , W­ü­r­z­t­e­r W. gyógyszerész, S­t­e­i­n­d­l Ferencz asztalosm., F­e­h­r L. a gőzhenger­­malom igazgatója, Varnhagen a pesti czukorgyár igazg., Trifonovics­­ papír kerekedő, Kötbér Fülöp koisi-gyárnok, mind Pestről. Budáról: W­e­r­t­h­e­r Frigyes gépgyárnok , Gretscher Jó­zsef ezüstmíves. — Vidéki tagokul: Lichtenstein József miskolczi kereskedő , Steinhäuser Károly egri, Spanroff János esztergomi, Tóth János szegedi és Y­b I N sz. fejérvári kereskedő. Képvise­­lőkul a kereskede­mi karból kineveztettek : Eggen­­b­e­r­g­e­r Ford. könyváros, Svoboda órás , S­p­i­­tzer G. az izraelita kereskedelmi testület elnöke, Kern J. kereskedő, R­e­b­l­y Ádám vászonkereskedő, T­e­s­t­o­r­y vegyes kereskedő , M­a­n­o­ist börkeres­­kedő, Ebner Fidel szivarárus, mind pestiek, és Goldberger kartongyártők Ó-Budáról. Az iparos osztályból öten: P­e­r­g­e­r lg. üveggyáros, T­u­s­c­h­e­k Jak. kádár, Wagner Fr. vegyészeti gyár birtokos, L­ó­z­e­r lakatosm., mind Pestről , és R­e­i­s­c­h­l An­tal ó­budai ács. A kamara időszaki ülésében részt veendő biztosul: Bujanovics Ernő volt hely­tar­tósági tanácsos neveztetett ki. — Tegnapelőtt tértek vissza fővárosunkba Far­kas János volt magyar belügyminiszeri tanácsos, Besze képviselő, és Radákovics ismert hu­moristánk. — A­­ Morgenb]art‘ szerint nem sokára Petőfi is visszatérend. Parlagon heverő költészetünknek nagy szüksége van reá , hogy mult fényének dicső sugárait szépirodalmunk a jövőbe is átvihesse. — Garay kedves költőnk az egri fürdőkből javult egésségben tért vissza. Mint halljuk, a hölgy­futár“ és a „Pesti röpivek“ számára költeményeken dolgozik. J 2. Belizár dalmű új rendezéssel és szerep­­osztás­al került szinte. Az operát Doppler György ú­­jonnan szerződött másod karnagy igazgatta. ÎL Örömmel értesítjük olvasóinkat, miszerint Deák Ferencz nagy hazánkfia hosszas betegségé­ből teljesen fölgyógyult Midőn az isteni gondviselés e súlyosan veszélyeztetett d­ága életet házi körének újólag vsszaada, remény ébred lelkünkben, hogy a sors jótékony keze e fé. fiú léterejét egyszersmind a hon közsorsának mentette meg. — A hosszú pórázra nyújtott quai ügyének vég­­képeni eldöntése elrendeltetett A tanács részéről bi­zottság neveztetett ki , mely e részbeni tanácskoznia— uyait már megkezdő. E szerint reményünk lehet,hogy e jótékony intézmény m lj­don a hajózásunk szabályozá­sára s élénkebb forgalma a fölmérhetlen hatálylyal bi­­rand, még ez év folyón életbe léptetik. Hunyady Lászlót közelebbi előadása­kor néhány vidéki atyánkfia az árm­ányos Cylley U­l­r­i­k ledöfetésére — ki rósz tanácsadásaival a ki­rály és hő magyarjai közt a viszálynak kártékony ma­gvait hinte el s a derék Lász­ót vé­padra juttató — ily visszatartóztathatlan fölkiáltásokban tört ki: „Helye­sen v­­n ! úgy kell neki!!“ És megnyugodva hagyták oda a színházat, hogy most már egy cselszövővel ke­vesebb van — a világon. Előadás után éji kvártélyuk felé mendegélve próbálgatták aztán a kedves dalt du­­dolgatni: „Meghalt a cselszövő , megszűnt a rút vi­szály“ — de biz­a sehogysem ment. — Kolozsvárról írják, hogy tábornok és vidéki katonaparancsnok Urban Károly bécsi és badeni utjából sept. 11-én oda visszaérkezett, s más­nap a nála tiszteletét tevő városi hatóságot elfogadta. , — A zágrábi horvát hírlap — Jugosl. Nov. — szerint a vojvodinába magyar nyelv lenne hivatalos nyelvnek bevive. Mit kelljen e közlés igaz voltáról tartani, a következő tudósításból eléggé kiviláglik. A vojvodinából, hová a pesti váltó altörvényszék az il­lető törvényszékhez deák nyelven szokott írni, a ne­vezett törvényszéknek cyrill betűkkel irt szerb hiva­talos tudósítások küldettek, miért azon pesti törvény­szék kénytelen vola külön fordítót tartani, mi termé­szetesen a közigazgatás folyamára hátráltató befolyást gyakorolt. Egyszer csak panasz jó a vojvodinából a deák nyelveai levelezésért, és egy felsőbb rendelet által a pesti váltó altörvényszék a vojvodinába kül­dendő hivatalos levelekben, a német nyelv használá­sára utasittatik A törvényszék e felsőbb parancsolat­nak engedelmeskedik, a vojvodinából azonban folyvást lőnek a cyrill betűkkel irt szerb hivatalos tudósítások. E bos­szantó körülmény arra inditá a pesti váltó altör­­vényszéket, hogy felsőbb helyre tiszteletteljes fölirást és folyamodást intézzen, a szerb levelezés ellen, mely nyelv soha sem volt s nem leend közigazgatási nyelv,­­egyszersmind ezen jelentéséhez mellékel egy pár cy­­r­ill betűvel irt szerb hivatalos levelet. Az eredmény az lett, hogy a vojvodinai hatóságok utasitottak a pesti törvényszékhez ezután a hivatalos levelezést német nyelven folytatni. — A mult héten volt e fővárosban F­er­jen­cs­ik Sámuel, Gömörböl, jolsvai derék lath. lel .ész. A tisztelt pap lipcsei superintendens Groszmann által fölszólitatott a mondott városban a Gusztáv­ Adolf alapítványnak f. septemb. 25-én tartandó nagy­gyűlésére megjelenni. E társulat, mint tudva van, nem politikai irányú, de főczélja a szegényebb protestáns egyházak fölsegellése. A magyar forradalom alatt több protestáns egyházak nagy romlást szenvedtek, sőt tönkre jutottak — mint jelesen többek közt Lo­­sonczon, annak az oroszok által fördulásakor a luthe­ránusok mint reformátusok templomai a tűz martalé­kává lettek. E két egyház számára fölsegélést és gyá­­molitást nyerni elhatározta tiszt. F­e­rj­e­n­c­s­i­k ur Lipcsébe menni s ott a gyűlésen megjelenni, hol élő szavak­ előterjesztése bizonyosabb , dusabb és si­ke­­resebb segélyt eszközlene, mint a csupán levéllel fo­lyamodás. A közjó előmozdítására mindig buzgó pap ezen elhatározása foganatba vételéért Pestre jött s itt főkatonai parancsnok gr. Wallmoden ö excjához folyamodott utilevélért. Mint értesültünk, kérésének írásban beadására utasittatott, azonban útilevele ha­mar kikapását biztosan nem remélhetvén, kénytelen volt más­nap Jolsvára visszatérni. Hiszszük , hogy a magas kormány ismeretes igazságszereteténél fogva, kegyesen előmozdítandja azon nemes czélt, mi által e hazába nem csak pénz bejövetele eszközöltetik, de két protest, egyházio­k újra fölépítésével a vallásos élet­nek ott megint folyamatba és virágzásba indulására kí­vánt alkalom adatik. — A Fremdenblatt írja , miszerint ...Koller ministeri biztos úr a leopold-rend kiskeresztével, Teréz­y polgármester ur pedig a vaskorona harmadik osztályú rendével diszíttetett föl. . . . Nemsitz helységében (Nyitra megyében) a lakosság tettleges ellenszenvet nyilvánított a kerü­leti biztos rendeletei ellen , minek következtében az I.­tván-herczeg gyalogságnak egy százada rendelte­tett oda. ... A­­ Magyar újabb kori ismeretek tárá­­nak szerkesztője T­ó­t­h Lőrincz ur megvitetett, hogy a forradalom vezetőinek életirásánál minden megaszta­­lásoktól távol tartsa magát, különben az illető füze­tek be fognának tiltatni. ... A Nagy Ignácz ur által szerkesztett ma­gyar naptárnak a 35-ik oldaltól egész a 75-ig ter­jedő tartalma megsemm­­ittetni rendeltetett, miután nagyobbrészint honvéd anekdotákból áll. A hatóság­nak átadatni rendelt lapok újabbakkal pótlandók. ... Erdélyben a prediak­­ut elkészítésére 90,000 frt p.p. utalványoztak)». .... Budán és Losonczon két egyén „éljen Kossuth!“ kiáltás miatt befogatott. .... Nagy- és Kis-Kunicza lakosságai a felső megyékben farkasok, medvék és vaddisznók által há­borgattalak. . . . Rachel k. a. ma lép föl először a bécsi Magánnézetek a pestbudai gymnasi­um­ok ügyében. Tudva van már a hírlapok utján is a közönség előtt, hogy a magas kormány hathatós segedelmével Buda­ Pesten két nagy gymnasium, mindegyik 8 osz­tállyal, s az ájtatos szerzetbeli 12 szaktanítóval ala­­kíttatik. — Egyszersmind azt is tudja mindenki, hogy ezen két tőszomszédságban fölállítandó gymnasiumot két nemzetiség, vagy­is inkább két főnyelv veszi igény­be. — Azonban ama bokros nehézséget s veszteséget, melyekkel a két nyelven egy tanteremben ugyan azon szaktanítók által tartandó előadások az idő, a tanterje­de­lem s alaposság rovására járnak, senki kétségbe hozni nem fogja. A közoktatási­ min­szer tekintetbe vévén az ille­tők kívánságát s kérelmét, s az álalánosan kimondott egyenjogúság elvéhez ragaszkodva, az ügy fekvéséhez képest úgy oldá meg a kérdést, hogy az előadásokat Budán németül Pesten pedig magyarul tartatni rendelő. Ezt azonban korán sem kell úgy érteni, mintha egyik vagy másik tanodában valamelyik nemzetiség vagy is nyelv egészen kiszoritatnék s kizáratnék, vagy mintha akármelyik gymnasiumban a nyelv iránti viszo­nyok az ellentét élére állíttatnának.­­ Sőt mind a két gymnasiumban mind a két nyelv nyelvészeti tekintet­­ből egyenlő legnagyobb alapossággal fog taníttatni, és a­mennyire netalán egyes tanulóknál való szükség mutatko­ziék, minél fogva azoknál a főelőadási nyelven eleve előmenetelt remélen nem lehetne, ezeknek csakugyan segedelem s alkalom fog nyujtatni anya­nyelvükön is a tanpályát megkezdhetni. — Egyébként a két gymnasium közti különbség csak abban álland, miszerint azon ifjak, kik a ma­gyar nyelvet tökéletesen nem bírják, azt Pesten hama­rább magukévá tehetik , ellenben azon gyökeres ma­gyar ifjak, kik anya nyelvüket különben is alaposan birják, de kiknek eddig elő alkalmuk nem volt a német nyelvet — mely nem csak mint legdusabb forrása az európai mivelődésnek, hanem mint az egységi biroda­lom viszonyainak közlési kapcsa elkerülhetlenül szük­séges — megtanulni, azt Budán hamarább s az életre gyakorlatilag magukévá tehetik. Okos szülőknek e tekintetben jó szándékú tanács­ra, vagy némi utamutatásra, alig van szükségük; a bal ítéletek pedig önmagukat szokták megboszulni, s az elfogultak saját kárukkal tanulnak, vagy folyvást bűnhődnek megrögzött tévedésükért. — A mivelt remek nyelvek tudása nem csak nem gyengíti a nemzetiséget, sőt vetélyre éleszti, és saját nyelvét ugyanazon magas fokú kifejlődésre segíti. — (Beküldetett.) K. egy egy vezényfonalat. Azonban mégsem szeretném, ha e hitem­ bebizonyulását itt kellene bevárnom. — De hiszen ez csak akkor is fogna történni, ha a frankfurti béke congres­­s­u­s apostolai mindenkit megtérítettek volna , de előbb — hála istennek — csakugyan nem. A s­o­l­u­t­i­o-m­a­n­i­a folytonosan tart. Min­den inkább vagy kevésbbé politikus fő egy l­a­­boratorium, melyben mindannyi csalhat­­l­a­n gyógyszer készül a társadalomnak — mely halálos betegként mutattatik be —lábra állítására. A szegény társadalom hiába mondja, hogy neki kutya haja, vagy legfölebb is a sok kuruzsló és marha­ orvos köpölyözése, érvágása, vesica­­torjai és emplastrumai gyengitik el birtok-, val­­lás- és család—t­agj­ai­t; a solutiorokat ke­zeikben tartók serege szüntelen kiabálja, hogy „Csak az ágyba, csak az ágyba, csak az ágyba !“ és szegény Basilionak le kell feküdni, akár akar, akár nem. (Folytatta dk.) 1162 udvari operaházban Első föllépéséül Corneille „Le Horace“-ait választó. Austria, Bécs, sept. 15. A ministertanács fölte­rj­e­sz­­tvénye, melyben Magyarország politikai köz­igazgatási szerkezetét indokolja, kö­vetkezőleg hangzik : „Legkegyelmesebb urunk! Az 1849-ki opt. 17-kén kelt legfelsőbb határozat á tál mé­tózta­­tot­ Felséged elfogadni azon elveket, melyek sze­rint Magyarország organikus köteléke az egye­temes monarchiával a birodalmi alkotmány értel­mében megállapítandó, s megfelelő administratív intézmények á­lal a biztosság és rend az ország­ban megalapítandó, valamint a közügyek normá­lis ellátásával átmenetei eszközlendő lenne. Az ideiglenes szerkezetnek Magyarorszá­gon eddigi fönállása alatt nem csak kimerítő ér­tekezések tartan­ak, és fontos tapasztalatok gyűj­­tett­k, hanem a népesség viszonyai és az ország állapotai oly irányba vezettettek, miszerint a vá­rt ministertanács idején látja legáhazatosabb javas­latait az ottani politikai közigazgatási hatóságok végszervezete iránt, felséged elé terjeszteni. A birodalmi alkotmány Magyarországot a császári áradalom koronaországai közé számítja. Hernyó-irtás. (Vége.­) Csak a hímnek van szárnya. A nősténynek a fák törzsein kell fölmásznia , hogy rendkívül picziny tojásait a virágbimbókba helyezhesse, miben a hím által híven istápoltal­k, ttllv­án ez a párzással foglalkozván, vele együtt a törzsön föl— repül. Ezen tojások felkeresése és kiirtása, vala­mint a hernyók leszedése lehetetlen, azért a lep­kéknek a fákon­ fölmászását kell megakadályozni. Ez hogyan eszközöltessék, előadandom részint mások, részint saját tapasztalataimat. Okén, a legnagyobb természetvizsgáló, s egykoron jénai hasonlíthatlan természettudomá­nyi tanárunk e dér­molyokat illetőleg természet­történetében a következő tanácsot adja: October végével és november elején a fák körüli föld ke­ményen megdöngöltessék, hogy a gubó , mely épen akkor a földből jó, ki ne bújhassék. Egy miinden tekintetben jónak bizonyult szer, melyért saját tapasztalataim is eléggé kezeskednek. A hires Schlipf, a hohenheimi k. gazdá­­szati iskola főtanára , koszoruzott munkájában a következőket tanácsolja: October végével több lábnyira a földtől avult pakoló vagy kemény pa­piros köttessék erős fonalszállal a fa körül. A hé­zagok, melyek a papiros és a fa közt maradnak, csepü vagy mohával töltessenek ki. Ezen 5 —6 hüvelyknyi széles öv kátránynyal és kocsikenőcs­­csel vonassák be több hüvelykül be, úgy hogy a lepkék ezen ragacsos anyagon föntakadjanak. Ha megszáradt, vagy annyi lepkét fogott, hogy a többinek már száraz átmenetük lenne, újra be kell kátrány­ozni. Reggelenként a ragacsos rovarokat ki kell irtani. Rubens ,gyümölcsfabarátjában, ezt mondja: ily fedelek a legjobb irtószer ezen kártékony faj ellen. Elkészítése némi fáradságba kerül ugyan, de mit mindenki szívesen teljesíthet, ha gyümölcs­­szüretét biztosítani akarja. Bödecker „gyümölcsfa iskolájában“ azt mondja: October végével egy tenyérnyi széles kemény papiros erősen ragadó faviasz segítségé­vel a földtől két lábnyira a fa törzseké közé te­­kertetik, s folyékon­nyá ötlött és egy kevés repeteolajjal kevert szurokkal bekentük. Ezen minden fölcsúszó nőstény ott ragad. Egy éjen át igy tömérdeket lehet fogni, kiket aztán kiköltött tojásukkal együtt ki lehet irtani. Ezen vadászat csak négy hétig tart. Jó szolgálatot tesz e tekintetben a saját ta­pasztalatim által hathatósnak bizonyult két szer is: zsúp szalmát kell venni, melyből koszorúk fonat­nak és a törzsök közé köttetnek, úgy azonban, hogy a kalászok lecsüngjenek. Az igen finom bőrrel bíró érzékeny hernyóbábnak lehessen ma­gát a hegyes kalászs­iványokon keresztül küz­denie. Második: october 26-tól november 10-ig minden fát naponta kétszer kell körülárkolni, ezen körülárkolás által minden fa megmentetik, és a dérhernyóbábok ezrei irtatnak ki. Más hernyónemekre nézve, melyek sokkal könyebben irthatók mint a dérhernyóbábok, jó, késő őszszel, mikor a fák már leveleiktől m­eg­­fosztvák, azon összesugorodott leveleket, me­lyek a fákon fönmaradnak, leszedegetni. Ezek k­­­elhetni föl főleg a n­öszni szerelő hernyók rovar­tojásokkal elhintett fészkeit. A gyürüh­ernyótojá­sokat egy gyakorlott szem könnyen fölfede­zhe­ti. Jó továbbá a pillangókat a nyár folytán szorgal­masan megöldösni. De mit lehet az ember milliárd­nyi hernyók ellen ! Azért fölhívjuk az iskolalatti­­zókat, hogy növendékeiket oktassák , miszerint a madarakat zavartalanul engedjék fészkelni és költeni, a madarak itt többet tehetnek mint az emberek. Végre nem hagyhatunk szó nélkül egy szert, melyet szinte saját tapasztalásunkból tanul­tunk. Ez a rothadt gyümölcs. Ha a fákon ilyen van, nem kell leszedni. Vagy ha pinczénkben ta­lálkozik, nem kell eldobni, mint rendesen törté­nik , hanem a fák alá kell szórni. A rothadt gyü­mölcs görbürc sokat tesz a hernyók kimaradására. A mi gyümölcsünk épebb mint a szomszé­dainké , lombjaink sötétzöldek, mi a fák egéssé­­ges állapotára mutat. Gyümölcsszüretünk be, és ezt csak a fönemlített szerek által érjük el. Hogyan lehetséges ez ? Kérditek. Az ered­mény itt van,­­ hogy mily viszonyban áll az ok­hoz, magunknak is talány. Égben és a földön sok olyan dolog van, Mit nem tanulhatni meg az iskolában. F.

Next