Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)

1850-09-17 / 257. szám

Pest, Kedd, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési díj: fél­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. sí­vnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 30 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 257­ sz September 17-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (na­gy hí­du­tcz a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (a I d­u­n­as­o­r­on, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői Iroda van: régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény, mely által a Magyarországbani politikai közigaz­gatási hatóságok szerkezetét tárgyazó határoza­tok köztudomásra juttatnak. Az 1850. sept. 8-kán kelt legfelsőbb határoz­­vány értelmében a cs. kir. belü­gyministernek folyó hó 13-án 5036. sz. alatt­­i alt rendelete által a Magyar­­országbani politikai közigazgatási hatóságok szerke­zete tárgyában következő határozatok adattak ki, me­lyek ezennel köztudomásra juttatnak. — Pest, sept. 15, 1850. Geringer. A magyarországi közigazgatás élén a helytartó áll, kinek székhelye Budapesten leend. Azon személyzet, mely a helytartó vezérlete s felelőssége alatt a közigazgatási ügyeket kezelendő, egy alelnökön kivül, a szolgálat szükségleteinek meg­felelő számú helytartósági tanácsosokból, titkárokból, fogalmazókból és kezelési tisztviselőkből áll. 11. Közigazgatási tekintetben Magyarország öt köz­­igazgatási vidékre — kerületekre oszlik , melyek Bu­dapest, Pozson, Sopron, Kassa és Nagyvárad főhe­lyeik szerint neveztetnek el. III. A kerület közigazgatását a cs. k. kerületi főispán vezérli s kezeli. Az ügyek vitele végett mellérendelt személyzet, egy helytartósági tanácsoson kívül, szükséges számú kerületi tanácsosokból, titkárokból, fogalmazókból és kezelési tisztviselőkből áll. A kerületi főispán hivatalos állásában a helytartó alá van rendelve. A kerületi főispán végzései elleni felebbezések a ministeriumokhoz intézendők, melyek ezek fölött vagy magok határoznak vagy a helytartó által határoztalak. Azon esetek és módok iránt, melyekben a mi­­nisteriumok és kerületi főispánok közötti közvetlen ügyleti érintkezésnek van helye, a közelebbi határo­zatok a hivatalutasitás által fognak megállapittatni. IV. A kerületek megyékre oszlanak. A pestbudai kerület magában foglalja: Pest- Pilis, Pest-Solt, Fejér, Esztergom , Heves, Szolnok, Borsod, Csongrád megyéket s a Jászságot a Kunság­gal együtt. A pozsoni kerülethez tartoznak: Pozson, Felső- és Alsó-Nyitra, Trencsin, Árva, Túrócz, Liptó, Hont, Zólyom, Bars, Nógrád és Ko­márom megyék. A soproni kerület áll: Moson , Sopron , Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya me­gyékből. A kassai kerületbe tartoznak : Gömör , Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg-Ugocsa és Mármaros megyék. A nagyváradi kerületben foglaltatnak: Arad, Csanád , Békés , Felső- és Alsó-Bihar , Szatmár és Szabolcs megye a Hajduvárosokkal. V. A megye közigazgatását a megyefönökök, (is­pánok, Comites) vezérlik, kik mellé az ü­gyek vitelére titkárok, fogalmazók és kezelési tisztviselők adatnak. A megyefönök legközelebb a kerületi főispán alatt áll. Ő végzi közvetlenül azon ügyeket, melyekben az első elintézés neki tartatott fenn, az alája rendelt or­gánumok ügyvitele fölött őrködik s megteszi mindazon intézkedéseket, melyek szükségesek arra, hogy a me­gyében a törvények végrehajtassanak, és a felsőbb hatóságok rendeletei pontosan és haladék nélkül fo­ganatosíttassanak. Az országnak a politikai közigazgatás végetti legalsóbb osztályát a járások képezik. Ezek kormányát a járási­ biztosok kezelik , köz­­igazgatási­ szolgabiró czimmel. Segélytisztviselők kép melléjök segédek adatnak. A járási hatóságok legközelebb a megyefőnökök alá rendelték, s közigazgatási járásaikban, a politikai közigazgatásnak a megyei hatóságok részére fenn nem tartott minden ügyeire nézve az első végzésü ható­ságot képezik. VII. A helytartó, a kerületi főispánok , a megyefőnö­kök és a járási biztosok mellé szükséges számú szol­gák rendeltetnek és nekiek az irodai kellékek meg­szerzésére , világításra és fűtésre , nem különben az irászati ügyek vitelére, a mennyiben a szükséges ren­­delkezhetési állapotbani tisztviselők, vagy rendszere­sített, habár az álladalmi tisztviselők államába nem tartozó napdíjas irászok által segíteni nem lehet, iro­daátalány utalványoztatik. Vili. A politikai közigazgatási hatóságnál alkalmazott egyének azon hatóság hivatalhelyén tartoznak állan­dóan lakni, melynél alkalmazzák. A hozzájuk utasí­tott közigazgatási vidéken belüli hivatalos utazások alkalmával tett kiadások megtérítését a hatóság szá­mára rendelt utazási átalányból kapják, a közigazga­tási vidéken kívüli hivatalos utazások alkalmával, őket a szolgálati osztályukhoz mért napdíj s útiköltség megtérítése illeti. IX. A politikai hatóságok elöljárói kötelesek a fö­­léjök rendelt hatóságok meghagyásait és rendeleteit pontosan és gyorsan teljesíteni. Ők az öszves ügyvitelért felelősek. Kötelesek gyakori beutazások által, a reájuk bí­zott hivatalvidék állapota s szabályszerű igazgatása felöl meggyőződni, s minden fontosabb események fe­löl elöljáróikhoz jelentést tenni. Az alattuk álló szolgálati személyzet, mely fö­lött őket a fegyelmi hatalom, a hivatalutasítás által közelebb megállapítandó határok között illeti, legszi­­goruabban köteleztetik a kapott szolgálati rendelete­ket és meghagyásokat pontosan és haladék nélkül tel­jesíteni, és a reábízott ügyeket a hivatal elöljáró uta­sításai szerint kezelni. X. Akadályozások eseteiben, mig a felsőbb hatóság által más intézkedés nem tétezik, a helytartó helyét az alelnök, a kerületi főispánét a mellérendelt hely­tartósági tanácsos, a megye főnökeét ennek titkára, és a közigazgatási szolgabiróét a hivatal helyén létező, rangban első segéd látja el. XI. A politikai közigazgatás orgánumai ügyvitelük­nél a fenálló törvényeket szem előtt tartani s azon utasításokra figyelni kötelesek, melyek nektek az elöljáró hatóságok által különös meghagyásokban, vagy saját utasításokban adatnak. Az ügykezeletet, és a politikai közigazgatásnál alkalmazott orgánumok szolgálati állását tárgyazó közelebbi határozatok, a számukra kiadandó hivatal­­utasításban foglaltatnak. XII. A politikai közigazgatás legközelebb a belügy­­ministerium körébe tartozik. A politikai hatóságokat tehát legközelebb az ezen ministerium hatáskörébe tartozó minden ügyek illetik, a más ministeriumok ügyletkörébe tartozó ügyek közöl pedig azok, melyek — a­mennyiben azokra közvet!?"v­­zt illető ministeriumoktól függő különös orgánumok nem rendelnék — teljesítés végett a po­litikai hatóságokra fognak bízatni. A közszolgálatnak ez utóbbi ágaiban a politikai hatóságok annyiban köte­lesek eljárni és közremunkálni, a­mennyiben ez nektek, az illető ministeriumok által a belügyministeriummal egyetértőleg kibocsátandó átalános törvényes szabá­lyok vagy utasítások és oktatások által meg fog ha­gyatni vagy engedtetni. XIII. A politikai közigazgatási hatóságok hatáskö­réhez tartozik átalában a törvények kihirdetése és végrehajtása , s a közbátorság, rend és csend fentar­­tása s helyreállítása felöli gondoskodás , hivatalvidé­­kek terjedelmében. Azon orgánumokkal, melyek a közszolgálatnak ezen ágaira vonatkozó egyes ügyekbeni eljárásra ma­­radandólag vagy ideiglenesen hivatvák, a közigazga­tási hatóságok szorgalmasan s egész készséggel köz­­remunkálni kötelesek. XIV. A politikai orgánumok hatásköre, a fennál­ló vagy kibocsátandó szabályok által kijelölt hatá­rok között, magában foglalja különösen a népesség nyilvántartását, az államtani adatok kitudását és egy­beállítását , nemkülönben a születési, házassági és ha­lálozási lajstromok fölötti őrködést, a hadsereg kie­gészítésére , élelmezésére és beszállásozására szolgá­ló közremunkálást és az előfogati ügyet; a csendőr­­ség s egyéb őrtestek alkalmazását; az útlevél-, hon- és idegeni ügyet; az ipar- és kereskedelmi ügyeket, az egésségügyet; a községi ügyek s a helybeli ren­dőrségre vonatkozó minden intézetek s rendelkezések fölötti őrködést; az egyházi, iskola és alapítványi ügyeket; a jótékony s nyilvános intézetekre való felügyelést; a fogházak igazgatását; a sajtó­s egyle­tek fölötti őrködést; a birodalom­ s ország határainak nyilvántartása s az ország- és vízutak jókarban­tar­tása fölötti őrködést; az egyenes adók kivetése , be­szedése és leszámitásánák­ közremunkálást és a jöve­déki (Gefälls-) orgánumok gyámolitását az adó- és jövedéki törvények értelmében ; a földmivelési és sza­badalmi ügyeket; a vízjog és építmények fölötti vi­­szálkodásokbani kisajátításoknál­ befolyást; a hiva­­talvidékükbeli politikai közigazgatást és álladalmi in­tézeteket tárgyazó költségvetés elkészítését. XV. A Magyarországbani politikai közigazgatás szer­vezetének és az uj hatóságok behelyezésére vonatkozó szabályoknak foganatosítása, a belügyministerium alatt álló szervezési bizottmányra ruháztatik. Ezen bizottmány az igazságügyi hatóságok s más közigazgatási ágak szervezésére hivatott orgánu­mokkal egyetértőleg, különösen a szükséges hivatal­helyek kikeritése s fölszerelése, a szolgálati állomá­sok kihirdetése és az ezek betöltését tárgyaló javas­latoknak a belü­gyministérium elé terjesztése, a hiva­tal átadásának előkészítése és eszközlése és azon in­tézkedések megtétele felől gondoskodandók, melyek a politikai orgánumok hatásköréhez ezentúl nem tartozó üg­yek kiválasztása és más utoni teljesítése végett szükségeseknek mutatkoznak. XVI. A csődhirdetés által mindazon egyéneknek , kik politikai szolgálatba akarnak lépni, alkalom fog nyuj­­tatni arra, hogy képességüknek, s a­mennyiben már közszolgálatban voltak vagy vannak jelenleg is, eddi­gi alkalmazkodásuknak kimutatása mellett, végkép be­töltendő szolgálati állomásokra folyamodhassanak. A betöltés alkalmával különösen a folyamodók­nak magas­ fokú képessége és erélyessége, nemkü­lönben az eddigi hivatalos állásban tett jó sikerű szol­gálatai veendők figyelembe. A politikai közigazgatási hatóságoknál rendsze­resített tisztviselői állomásokra a szervezési bizott­mány javaslata folytán történendő kinevezések , vég­­képeni kinevezéseknek tekintendők, és az alkalmazot­taknak , a fennálló szabályok szerint az álladalmi tisztviselőket illető jogokat és igényeket biztosítják. A jelenleg ideiglenesen alkalmazott tisztviselők — a­mennyiben fegyelmi okokból el nem mozdutlat­­nak, a végképeni szervezésig állomásukban megma­radnak , s nekiek ha ezentúl a politikai körben , akár eddigi szolgálati minőségükben akár más minőségben, végképeni alkalmazást nyernek, azon idő, melyet az ideiglenes alkalmazás napjától kezdve szakadatlanul közhivatalban töltöttek , végképeni szolgálati idejük— be fog számíttatni. A bírád, törvény és kormánylapnak CXIX. szám a következő sept. 6-i császári patens tartalmaz­za, mely érvényes minden koronaországra, s a játék­kártyák, naptárak, külföldi hírlapok , napi­lapokbani hirdetmények és iktatmányok dijait illető uj ideiglenes törvényre vonatkozik. Mi I. Ferencz József stb. Birodalmunk minden korona országainak egyenlő megadóztatása iránt a birodalmi alkotmányban kimon­dott elv , s a növekedett statuskellék megkívánják, d­a az adó, mely ekkorig nehány koronaországban a játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetmények bé­lyegei utján fölvétetett, a jelen körülményekhez ké­pest szabályoztassék és haladék nélkül minden koro­­naországra kiterjesztessék. Mi ez alkalommal a játékkártyák bélyegdíját, a­hol ekkorig fönállt, tetemesen leszállítottuk, s a bel­földi lapok bélyegét teljesen megszüntettük és minis­ter­tanácsunk előterjesztésére a kir. alkotmány 87, 120 és 121. §§-ai alapján a játékkártyák, naptárak, külföldi politikai napilapok, belföldi napi­lapokban a hirdetmények és iktatmányok díjaik iránt ide mellé­kelt ideiglenes törvény életbeléptetését a következő határozmányokkal rendeltük meg : 1) A jelen ideiglenes törvény 1850. nov. 1 -től fogva , minden koronaországban életbeléptetendő. A naptárakra nézve az már az 1851. évre szerkesztett naptáraknál hozandó be. 2) Ez uj törvénynek életbeléptetésével az 1840. jan. 27. törvény a játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetményekre nézve azon koronaországokban , me­lyekre nézve kibocsáttatott, minden utólagos rendele­tekkel együtt érvényét veszti. 3) Azon koronaországokban, melyekben az em­lített törvény (II. fejezet), fen nem állt, 1851. má­jus 1-je után semminemű kártyákat, akár használva voltak legyen azok, akár nem, sem a készítők sem az eladóknak tartaniok nem szabad, hacsak bélyeggel el­látva nincsenek. A fogyasztóknak sem szabad 1851. máj. 1-e után bélyegzetten kártyákat tartaniok. E ren­deletnek áthágása esetén a mellékelt ideiglenes törvény­ben megállapított büntetések hozatnak alkalmazásba. 4) Az említett koronaországokban létező kár­­tyakészitők tartoznak a vezető adó-járási hatóságnál 1851. jan. 1-jéig a kártyakészítésre nyert jogukat kimutatni, s e törvény 11. és 15. §§-aiban megálla­pított kötelezettségeiket teljesíteni. E mellékelt ideiglenes törvény végrehajtásával pénzügyministerünk van megbízva. Kelt Bécs cs. fő és székvárosunkban sept. 6-kan 1850, uralkodásunk 2-ik évében. Ferencz József, m. k. Schwarzenberg. Krauss. Bach. Csorich. Bruck. Thun. Schmerling. Thinfeld. Kulmer. Hogy Klukno helység szerencsétlen lakóinak ezen nyomorult sorsán némileg enyhíteni lehessen, felhivatik ezennel minden nemeskebb­i emberbarát, hogy az e czélra szánt kegyes adakozásokat a leg­közelebbi cs. k. kormánybiztossághoz benyújtani szí­veskedjék, honnan azok rendeltetésük helyére azonnal tovább fognak küldetni. Kassa, aug. 21-én 1850. Cs. k. ministeri biztosságtól. Fölhívás Szepesmegye Klukno helységében junius 24-én tűz ütött ki, mely heves szél által élesztve, nem egé­szen egy óra alatt 62, egy részt egészen fából épült házat, mellék épületeikkel együtt hamuvá égetett, mi által a szerencsétlen lakók tűzhelyeiken kívül minden birtokukat, és gazdasági szereiket elvesztvén, az ín­ség és végnyomornak tétetvék ki. Az összes kár hivatalos becslés nyomán , ide nem értve az uradalom épületeit, 16,755 ft 55 váltó krre rúg. Segély-gyűjtési felhívás! Folyó évi júniusban Barsmegye ,,K­o­s­z­o­r­ú­n“ helységét végetlen szerencsétlenség érte. Véletlenül tűz ütvén ki, minden megfeszített segélykészség mel­lett is 38 ház jön a dúló lángok martaléka, semmivé­lön e szorgalmas népnek egész vagyona, melyet jám­bor kitüréssel gyűjtögetett. Felhivatik mindenki, a kit a sors ily kemény csapástól megóvott, vagy kedvezőbb körülményekbe juttatott, járuljon jóltevő adakozásival e nyomor eny­hítéséhez, minden legkisebb adományt szives elisme­réssel fogad Aranyos Maróton Mártonfy Dénes Bars megye cs. kir. kormánybiztosa és főnöke. Balassa-Gyarmathon sept. 11-én 1850. A cs. k. Beszterczebánya kér. főispánii hivataltól. 1850. sept. 14-én jelent meg a bírod. törvény- és kormánylap CXX-dik darabja német egyedüli, to­vábbá magyar-német, cseh-szláv-német és román­német kettős kiadásokban. Tartalma 346. sz. alatt a Magyarország politikai közigazgatási szerkezetét il­lető rendelet. Sept. 13-ban jelent meg a 42-dik mellékfüzet, mely a ministertanács fölterjesztvényét tartalmazza a bir. törv. és kormánylap CXIX-dik darabjában 345. sz. a. megjelent díj- és bélyeg-törvényt illetőleg. Sept. 16-kán jelent meg a bir. törv. és kor­mánylap CXVIII-ik­ darabja, mely f. hó 12-kén csak német nyelven adatott ki, most mind a kilencz kettős kiadásban. Tartalma a pénzügyministerium f. é. sept. 7—ki­bocsátványa a czukortermények és répát illető fogyasztási adó kivetése s beszedése tárgyában. Ugyan e napon adatott ki a 43—ik mellékfüzet, mely a kir. törv. és korm. lap CXX-dik darabjában­ 346. sz. rendelethez a ministertanács fölterjesztvé­nyét tartalmazza. NHH HIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. 16. §. A belügyministeriumnak f. évi September 13-án kelt rendeletében, mely Magyarország po­litikai közigazgatását tárgyazza, közelebb nyil­vánított nézeteinket ez ügyben tökéletesen iga­zolva látjuk. Ámbár e rendeletben csak a hatóságok el­rendezéséről van szó, és korántsem Magyaror­szág alkotmányi statútumáról — mire remény és aggodalom közt várnak, számolnak bonunk pol­gárai —, a definitiv alakítás eme töredékéből is látjuk, mikép Schwarzenberg ministeriuma egy lépést sem hajlandó távozni a rég kijelölt ös­vénytől. Mi a szóban forgó rendeletben az incarnált öszpontosítás kifejezését látjuk, kivált ha annak III. és IX. czikkjét ves­szük fontolóra, melyekből egy részt kitűnik, mikép a helytartó hivatalos ál­lása, mennyiben a politikai közigazgatás tető­pontjára helyeztetett, annyira azonosittatott a kir. főkormányéval, hogy a kerületi főispánok hatá­rozatai iránt történendő hivatkozás, akár általa (a helytartó) akár közvetlen a ministerium által nyerhet végelintézést, s így politikai szempont­ból tekintve is (a többieket most elhallgatván) vannak utak módok, melyeken bízvást mellőzhet­ni az országos főnök közbenjáró tisztét; — más­részt világosan látszik, mikép a politikai tisztvi­selők alárendeltsége iránt franczia modor lebe­gett a főkormány szeme előtt.—A politikai tiszt­viselő fenyitó hatalma alatt állván a fensöbb ha­tóságnak, ennek rendeleteit és parancsait gyor­san és pontosan végrehajtani tartozik, s eljárá­sára nézve, mely iránt a legszorosb felelősség terhét vállalandja, egyedüd a ministeri rendele­tek, a fensöbb hatósági parancsok s a hivatali utasítások (Amtsinstruction) betűiben lelend zsi­nórmértéket. Ez annyit tesz, mint kezébe adni a kormány­nak az összes birodalmi administratiót egészen a végszálakig; ez annyit tesz mint világo­san meghazudtolni azon próféták állításait, kik az állami gépezet visszabic­czenését a régi kerék­vágásba jósolgatták; ez annyit tesz, mint nagy lépésekkel közeledni az európai divatos kormány­­theoriákhoz, kivált ha a politikai orgánumok ha­táskörét úgy jelöljük ki, a­mint a b. ti. m. rende­let XIV. czikkjében olvasható. — Mindez a chartán alapított s rég követett

Next