Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)
1850-09-17 / 257. szám
Pest, Kedd, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. sívnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 30 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 257 sz September 17-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hídutcz a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (a I dunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői Iroda van: régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény, mely által a Magyarországbani politikai közigazgatási hatóságok szerkezetét tárgyazó határozatok köztudomásra juttatnak. Az 1850. sept. 8-kán kelt legfelsőbb határozvány értelmében a cs. kir. belügyministernek folyó hó 13-án 5036. sz. alatti alt rendelete által a Magyarországbani politikai közigazgatási hatóságok szerkezete tárgyában következő határozatok adattak ki, melyek ezennel köztudomásra juttatnak. — Pest, sept. 15, 1850. Geringer. A magyarországi közigazgatás élén a helytartó áll, kinek székhelye Budapesten leend. Azon személyzet, mely a helytartó vezérlete s felelőssége alatt a közigazgatási ügyeket kezelendő, egy alelnökön kivül, a szolgálat szükségleteinek megfelelő számú helytartósági tanácsosokból, titkárokból, fogalmazókból és kezelési tisztviselőkből áll. 11. Közigazgatási tekintetben Magyarország öt közigazgatási vidékre — kerületekre oszlik , melyek Budapest, Pozson, Sopron, Kassa és Nagyvárad főhelyeik szerint neveztetnek el. III. A kerület közigazgatását a cs. k. kerületi főispán vezérli s kezeli. Az ügyek vitele végett mellérendelt személyzet, egy helytartósági tanácsoson kívül, szükséges számú kerületi tanácsosokból, titkárokból, fogalmazókból és kezelési tisztviselőkből áll. A kerületi főispán hivatalos állásában a helytartó alá van rendelve. A kerületi főispán végzései elleni felebbezések a ministeriumokhoz intézendők, melyek ezek fölött vagy magok határoznak vagy a helytartó által határoztalak. Azon esetek és módok iránt, melyekben a ministeriumok és kerületi főispánok közötti közvetlen ügyleti érintkezésnek van helye, a közelebbi határozatok a hivatalutasitás által fognak megállapittatni. IV. A kerületek megyékre oszlanak. A pestbudai kerület magában foglalja: Pest- Pilis, Pest-Solt, Fejér, Esztergom , Heves, Szolnok, Borsod, Csongrád megyéket s a Jászságot a Kunsággal együtt. A pozsoni kerülethez tartoznak: Pozson, Felső- és Alsó-Nyitra, Trencsin, Árva, Túrócz, Liptó, Hont, Zólyom, Bars, Nógrád és Komárom megyék. A soproni kerület áll: Moson , Sopron , Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyékből. A kassai kerületbe tartoznak : Gömör , Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg-Ugocsa és Mármaros megyék. A nagyváradi kerületben foglaltatnak: Arad, Csanád , Békés , Felső- és Alsó-Bihar , Szatmár és Szabolcs megye a Hajduvárosokkal. V. A megye közigazgatását a megyefönökök, (ispánok, Comites) vezérlik, kik mellé az ügyek vitelére titkárok, fogalmazók és kezelési tisztviselők adatnak. A megyefönök legközelebb a kerületi főispán alatt áll. Ő végzi közvetlenül azon ügyeket, melyekben az első elintézés neki tartatott fenn, az alája rendelt orgánumok ügyvitele fölött őrködik s megteszi mindazon intézkedéseket, melyek szükségesek arra, hogy a megyében a törvények végrehajtassanak, és a felsőbb hatóságok rendeletei pontosan és haladék nélkül foganatosíttassanak. Az országnak a politikai közigazgatás végetti legalsóbb osztályát a járások képezik. Ezek kormányát a járási biztosok kezelik , közigazgatási szolgabiró czimmel. Segélytisztviselők kép melléjök segédek adatnak. A járási hatóságok legközelebb a megyefőnökök alá rendelték, s közigazgatási járásaikban, a politikai közigazgatásnak a megyei hatóságok részére fenn nem tartott minden ügyeire nézve az első végzésü hatóságot képezik. VII. A helytartó, a kerületi főispánok , a megyefőnökök és a járási biztosok mellé szükséges számú szolgák rendeltetnek és nekiek az irodai kellékek megszerzésére , világításra és fűtésre , nem különben az irászati ügyek vitelére, a mennyiben a szükséges rendelkezhetési állapotbani tisztviselők, vagy rendszeresített, habár az álladalmi tisztviselők államába nem tartozó napdíjas irászok által segíteni nem lehet, irodaátalány utalványoztatik. Vili. A politikai közigazgatási hatóságnál alkalmazott egyének azon hatóság hivatalhelyén tartoznak állandóan lakni, melynél alkalmazzák. A hozzájuk utasított közigazgatási vidéken belüli hivatalos utazások alkalmával tett kiadások megtérítését a hatóság számára rendelt utazási átalányból kapják, a közigazgatási vidéken kívüli hivatalos utazások alkalmával, őket a szolgálati osztályukhoz mért napdíj s útiköltség megtérítése illeti. IX. A politikai hatóságok elöljárói kötelesek a föléjök rendelt hatóságok meghagyásait és rendeleteit pontosan és gyorsan teljesíteni. Ők az öszves ügyvitelért felelősek. Kötelesek gyakori beutazások által, a reájuk bízott hivatalvidék állapota s szabályszerű igazgatása felöl meggyőződni, s minden fontosabb események felöl elöljáróikhoz jelentést tenni. Az alattuk álló szolgálati személyzet, mely fölött őket a fegyelmi hatalom, a hivatalutasítás által közelebb megállapítandó határok között illeti, legszigoruabban köteleztetik a kapott szolgálati rendeleteket és meghagyásokat pontosan és haladék nélkül teljesíteni, és a reábízott ügyeket a hivatal elöljáró utasításai szerint kezelni. X. Akadályozások eseteiben, mig a felsőbb hatóság által más intézkedés nem tétezik, a helytartó helyét az alelnök, a kerületi főispánét a mellérendelt helytartósági tanácsos, a megye főnökeét ennek titkára, és a közigazgatási szolgabiróét a hivatal helyén létező, rangban első segéd látja el. XI. A politikai közigazgatás orgánumai ügyvitelüknél a fenálló törvényeket szem előtt tartani s azon utasításokra figyelni kötelesek, melyek nektek az elöljáró hatóságok által különös meghagyásokban, vagy saját utasításokban adatnak. Az ügykezeletet, és a politikai közigazgatásnál alkalmazott orgánumok szolgálati állását tárgyazó közelebbi határozatok, a számukra kiadandó hivatalutasításban foglaltatnak. XII. A politikai közigazgatás legközelebb a belügyministerium körébe tartozik. A politikai hatóságokat tehát legközelebb az ezen ministerium hatáskörébe tartozó minden ügyek illetik, a más ministeriumok ügyletkörébe tartozó ügyek közöl pedig azok, melyek — amennyiben azokra közvet!?"vzt illető ministeriumoktól függő különös orgánumok nem rendelnék — teljesítés végett a politikai hatóságokra fognak bízatni. A közszolgálatnak ez utóbbi ágaiban a politikai hatóságok annyiban kötelesek eljárni és közremunkálni, amennyiben ez nektek, az illető ministeriumok által a belügyministeriummal egyetértőleg kibocsátandó átalános törvényes szabályok vagy utasítások és oktatások által meg fog hagyatni vagy engedtetni. XIII. A politikai közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik átalában a törvények kihirdetése és végrehajtása , s a közbátorság, rend és csend fentartása s helyreállítása felöli gondoskodás , hivatalvidékek terjedelmében. Azon orgánumokkal, melyek a közszolgálatnak ezen ágaira vonatkozó egyes ügyekbeni eljárásra maradandólag vagy ideiglenesen hivatvák, a közigazgatási hatóságok szorgalmasan s egész készséggel közremunkálni kötelesek. XIV. A politikai orgánumok hatásköre, a fennálló vagy kibocsátandó szabályok által kijelölt határok között, magában foglalja különösen a népesség nyilvántartását, az államtani adatok kitudását és egybeállítását , nemkülönben a születési, házassági és halálozási lajstromok fölötti őrködést, a hadsereg kiegészítésére , élelmezésére és beszállásozására szolgáló közremunkálást és az előfogati ügyet; a csendőrség s egyéb őrtestek alkalmazását; az útlevél-, hon- és idegeni ügyet; az ipar- és kereskedelmi ügyeket, az egésségügyet; a községi ügyek s a helybeli rendőrségre vonatkozó minden intézetek s rendelkezések fölötti őrködést; az egyházi, iskola és alapítványi ügyeket; a jótékony s nyilvános intézetekre való felügyelést; a fogházak igazgatását; a sajtós egyletek fölötti őrködést; a birodalom s ország határainak nyilvántartása s az ország- és vízutak jókarbantartása fölötti őrködést; az egyenes adók kivetése , beszedése és leszámitásánák közremunkálást és a jövedéki (Gefälls-) orgánumok gyámolitását az adó- és jövedéki törvények értelmében ; a földmivelési és szabadalmi ügyeket; a vízjog és építmények fölötti viszálkodásokbani kisajátításoknál befolyást; a hivatalvidékükbeli politikai közigazgatást és álladalmi intézeteket tárgyazó költségvetés elkészítését. XV. A Magyarországbani politikai közigazgatás szervezetének és az uj hatóságok behelyezésére vonatkozó szabályoknak foganatosítása, a belügyministerium alatt álló szervezési bizottmányra ruháztatik. Ezen bizottmány az igazságügyi hatóságok s más közigazgatási ágak szervezésére hivatott orgánumokkal egyetértőleg, különösen a szükséges hivatalhelyek kikeritése s fölszerelése, a szolgálati állomások kihirdetése és az ezek betöltését tárgyaló javaslatoknak a belügyministérium elé terjesztése, a hivatal átadásának előkészítése és eszközlése és azon intézkedések megtétele felől gondoskodandók, melyek a politikai orgánumok hatásköréhez ezentúl nem tartozó ügyek kiválasztása és más utoni teljesítése végett szükségeseknek mutatkoznak. XVI. A csődhirdetés által mindazon egyéneknek , kik politikai szolgálatba akarnak lépni, alkalom fog nyujtatni arra, hogy képességüknek, s amennyiben már közszolgálatban voltak vagy vannak jelenleg is, eddigi alkalmazkodásuknak kimutatása mellett, végkép betöltendő szolgálati állomásokra folyamodhassanak. A betöltés alkalmával különösen a folyamodóknak magas fokú képessége és erélyessége, nemkülönben az eddigi hivatalos állásban tett jó sikerű szolgálatai veendők figyelembe. A politikai közigazgatási hatóságoknál rendszeresített tisztviselői állomásokra a szervezési bizottmány javaslata folytán történendő kinevezések , végképeni kinevezéseknek tekintendők, és az alkalmazottaknak , a fennálló szabályok szerint az álladalmi tisztviselőket illető jogokat és igényeket biztosítják. A jelenleg ideiglenesen alkalmazott tisztviselők — amennyiben fegyelmi okokból el nem mozdutlatnak, a végképeni szervezésig állomásukban megmaradnak , s nekiek ha ezentúl a politikai körben , akár eddigi szolgálati minőségükben akár más minőségben, végképeni alkalmazást nyernek, azon idő, melyet az ideiglenes alkalmazás napjától kezdve szakadatlanul közhivatalban töltöttek , végképeni szolgálati idejük— be fog számíttatni. A bírád, törvény és kormánylapnak CXIX. szám a következő sept. 6-i császári patens tartalmazza, mely érvényes minden koronaországra, s a játékkártyák, naptárak, külföldi hírlapok , napilapokbani hirdetmények és iktatmányok dijait illető uj ideiglenes törvényre vonatkozik. Mi I. Ferencz József stb. Birodalmunk minden korona országainak egyenlő megadóztatása iránt a birodalmi alkotmányban kimondott elv , s a növekedett statuskellék megkívánják, da az adó, mely ekkorig nehány koronaországban a játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetmények bélyegei utján fölvétetett, a jelen körülményekhez képest szabályoztassék és haladék nélkül minden koronaországra kiterjesztessék. Mi ez alkalommal a játékkártyák bélyegdíját, ahol ekkorig fönállt, tetemesen leszállítottuk, s a belföldi lapok bélyegét teljesen megszüntettük és ministertanácsunk előterjesztésére a kir. alkotmány 87, 120 és 121. §§-ai alapján a játékkártyák, naptárak, külföldi politikai napilapok, belföldi napilapokban a hirdetmények és iktatmányok díjaik iránt ide mellékelt ideiglenes törvény életbeléptetését a következő határozmányokkal rendeltük meg : 1) A jelen ideiglenes törvény 1850. nov. 1 -től fogva , minden koronaországban életbeléptetendő. A naptárakra nézve az már az 1851. évre szerkesztett naptáraknál hozandó be. 2) Ez uj törvénynek életbeléptetésével az 1840. jan. 27. törvény a játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetményekre nézve azon koronaországokban , melyekre nézve kibocsáttatott, minden utólagos rendeletekkel együtt érvényét veszti. 3) Azon koronaországokban, melyekben az említett törvény (II. fejezet), fen nem állt, 1851. május 1-je után semminemű kártyákat, akár használva voltak legyen azok, akár nem, sem a készítők sem az eladóknak tartaniok nem szabad, hacsak bélyeggel ellátva nincsenek. A fogyasztóknak sem szabad 1851. máj. 1-e után bélyegzetten kártyákat tartaniok. E rendeletnek áthágása esetén a mellékelt ideiglenes törvényben megállapított büntetések hozatnak alkalmazásba. 4) Az említett koronaországokban létező kártyakészitők tartoznak a vezető adó-járási hatóságnál 1851. jan. 1-jéig a kártyakészítésre nyert jogukat kimutatni, s e törvény 11. és 15. §§-aiban megállapított kötelezettségeiket teljesíteni. E mellékelt ideiglenes törvény végrehajtásával pénzügyministerünk van megbízva. Kelt Bécs cs. fő és székvárosunkban sept. 6-kan 1850, uralkodásunk 2-ik évében. Ferencz József, m. k. Schwarzenberg. Krauss. Bach. Csorich. Bruck. Thun. Schmerling. Thinfeld. Kulmer. Hogy Klukno helység szerencsétlen lakóinak ezen nyomorult sorsán némileg enyhíteni lehessen, felhivatik ezennel minden nemeskebbi emberbarát, hogy az e czélra szánt kegyes adakozásokat a legközelebbi cs. k. kormánybiztossághoz benyújtani szíveskedjék, honnan azok rendeltetésük helyére azonnal tovább fognak küldetni. Kassa, aug. 21-én 1850. Cs. k. ministeri biztosságtól. Fölhívás Szepesmegye Klukno helységében junius 24-én tűz ütött ki, mely heves szél által élesztve, nem egészen egy óra alatt 62, egy részt egészen fából épült házat, mellék épületeikkel együtt hamuvá égetett, mi által a szerencsétlen lakók tűzhelyeiken kívül minden birtokukat, és gazdasági szereiket elvesztvén, az ínség és végnyomornak tétetvék ki. Az összes kár hivatalos becslés nyomán , ide nem értve az uradalom épületeit, 16,755 ft 55 váltó krre rúg. Segély-gyűjtési felhívás! Folyó évi júniusban Barsmegye ,,Koszorún“ helységét végetlen szerencsétlenség érte. Véletlenül tűz ütvén ki, minden megfeszített segélykészség mellett is 38 ház jön a dúló lángok martaléka, semmivélön e szorgalmas népnek egész vagyona, melyet jámbor kitüréssel gyűjtögetett. Felhivatik mindenki, a kit a sors ily kemény csapástól megóvott, vagy kedvezőbb körülményekbe juttatott, járuljon jóltevő adakozásival e nyomor enyhítéséhez, minden legkisebb adományt szives elismeréssel fogad Aranyos Maróton Mártonfy Dénes Bars megye cs. kir. kormánybiztosa és főnöke. Balassa-Gyarmathon sept. 11-én 1850. A cs. k. Beszterczebánya kér. főispánii hivataltól. 1850. sept. 14-én jelent meg a bírod. törvény- és kormánylap CXX-dik darabja német egyedüli, továbbá magyar-német, cseh-szláv-német és románnémet kettős kiadásokban. Tartalma 346. sz. alatt a Magyarország politikai közigazgatási szerkezetét illető rendelet. Sept. 13-ban jelent meg a 42-dik mellékfüzet, mely a ministertanács fölterjesztvényét tartalmazza a bir. törv. és kormánylap CXIX-dik darabjában 345. sz. a. megjelent díj- és bélyeg-törvényt illetőleg. Sept. 16-kán jelent meg a bir. törv. és kormánylap CXVIII-ik darabja, mely f. hó 12-kén csak német nyelven adatott ki, most mind a kilencz kettős kiadásban. Tartalma a pénzügyministerium f. é. sept. 7—kibocsátványa a czukortermények és répát illető fogyasztási adó kivetése s beszedése tárgyában. Ugyan e napon adatott ki a 43—ik mellékfüzet, mely a kir. törv. és korm. lap CXX-dik darabjában 346. sz. rendelethez a ministertanács fölterjesztvényét tartalmazza. NHH HIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. 16. §. A belügyministeriumnak f. évi September 13-án kelt rendeletében, mely Magyarország politikai közigazgatását tárgyazza, közelebb nyilvánított nézeteinket ez ügyben tökéletesen igazolva látjuk. Ámbár e rendeletben csak a hatóságok elrendezéséről van szó, és korántsem Magyarország alkotmányi statútumáról — mire remény és aggodalom közt várnak, számolnak bonunk polgárai —, a definitiv alakítás eme töredékéből is látjuk, mikép Schwarzenberg ministeriuma egy lépést sem hajlandó távozni a rég kijelölt ösvénytől. Mi a szóban forgó rendeletben az incarnált öszpontosítás kifejezését látjuk, kivált ha annak III. és IX. czikkjét vesszük fontolóra, melyekből egy részt kitűnik, mikép a helytartó hivatalos állása, mennyiben a politikai közigazgatás tetőpontjára helyeztetett, annyira azonosittatott a kir. főkormányéval, hogy a kerületi főispánok határozatai iránt történendő hivatkozás, akár általa (a helytartó) akár közvetlen a ministerium által nyerhet végelintézést, s így politikai szempontból tekintve is (a többieket most elhallgatván) vannak utak módok, melyeken bízvást mellőzhetni az országos főnök közbenjáró tisztét; — másrészt világosan látszik, mikép a politikai tisztviselők alárendeltsége iránt franczia modor lebegett a főkormány szeme előtt.—A politikai tisztviselő fenyitó hatalma alatt állván a fensöbb hatóságnak, ennek rendeleteit és parancsait gyorsan és pontosan végrehajtani tartozik, s eljárására nézve, mely iránt a legszorosb felelősség terhét vállalandja, egyedüd a ministeri rendeletek, a fensöbb hatósági parancsok s a hivatali utasítások (Amtsinstruction) betűiben lelend zsinórmértéket. Ez annyit tesz, mint kezébe adni a kormánynak az összes birodalmi administratiót egészen a végszálakig; ez annyit tesz mint világosan meghazudtolni azon próféták állításait, kik az állami gépezet visszabicczenését a régi kerékvágásba jósolgatták; ez annyit tesz, mint nagy lépésekkel közeledni az európai divatos kormánytheoriákhoz, kivált ha a politikai orgánumok hatáskörét úgy jelöljük ki, amint a b. ti. m. rendelet XIV. czikkjében olvasható. — Mindez a chartán alapított s rég követett