Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)

1850-09-18 / 258. szám

Pest, Szerda, Megjelenik e lap hétfőt é a f­nnepet ki­véve mindennap. Előfizetési díj: fél­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. Előfizetési figyelmeztetés. Azon t. ez. előfizetőinket, kiknek­­ előfizetésük e hó végével letelik, va­lamint mindazokat, kik lapjainkat jö­vőre járatni kívánják, tisztelettel fi­gyelmeztetjük, miszerint a jövő Octo­ber hó elsejével beálló uj évnegyedre megrendeléseiket korán megtenni méltóztassanak, hogy a lapküldésben megállapodás ne történjék. Nagyobb kényelem végett minden t. ez. előfi­zető lapja czímboritékára föl van nyomtatva, mennyi időre előfizetett. Az évnegyedi előfizetési díj helyben 4 ft, vidékre 4 ft 50 kr. p.p. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény, A magas kormány a cs. k. József-ipartanoda technikai osztályának előadásait lehetőleg közhasznúvá akarván tenni, kegyesen megengedni méltóztatott, mi­szerint oly egyének is, kik az egész tanfolyamra ren­des hallgatók gyanánt magukat be nem íratják, mégis a fegyelmi szabályok megtartása mellett, czéljuknak megfelelő előadásokra járhassanak. E végre az ily rendkívüli hallgatók az intézet igazgatóságánál sept. 16., 17. és 18-kán reggeli 8 —12 között jelenthetik magukat fölvétel végett; a fölvételnél következő tan­dijak teendők le: Vegytani előadásokért . . . 5 ft p.phen Természettani előadásokért . . 4 „ „ Mathematikai és ábrázoló mértani eladá­sokért . . . . 4 „ „ Kereskedelmi, számtani és könyvviteli előadásokért . . . 4 „ „ Rajzolásért . . .­­ 4 „ „ Kelt Pesten 1850/i évi sept. hó 15-én. Pestkerületi tanodák fölügyelésétől. 258. sz NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. IT. Alkotmányos létünk felfedezésének napon­kint újabb bizonyságát várjuk. Csalódni fognak kik hivék, miszerint múl­túnk zivatara összedulta nemzeti létünk oltárait, s széthordott omladványaiból idegen istenek tem­plomai emelkedendnek, csalódni fognak kik elbi­­zottságukban sorsot vetettek e nemzet ezredéves birtokára, s mint gazdátlan foszlányokon préda­osztályt követeltek; és nemzetünk is, mely küz­delmeinek lehetlen eredményei szerint számitga­­tott, újra idomult élete küszöbén elsülyesztve lá­­tandja egykori reményét. De hisz izgalmuk csillapodtával kiábrándu­láshoz jutnak a nemzetek rendszerint. És nemzetünk is tartsa nyereségnek, hogy annyi balhiedelem, annyi baljóslat után uj viszo­nyai közepette nemzeti létének újra birja ön­tudatát, s természetes föladataink, jogaink kifej­téséhez a múltban okult erővel s kitartással já­rulhat. A fejedelemnek Magyarország polg. szerve­zetét tartalmazó pátense az ideiglenesség tömke­legébőli kibontakozásunk első mozzanata, s biz­tosan reméljük, miszerint alakuljon alkotmányos életünk körzete bármily szűkké a birodalmi gyű­lés döntő határozatáig, az átmenet ez ideigle­nességből határozott jogi életre, kimaradhatóan üdvös következményeket hozand. A polg. hatóságok szabályozott állása s a kormánynyali viszonya fölöslegessé teendi azon rendkívüli, s természeténél fogva szigorú határát a fegyveres erőnek, mely az átalános desorgani­­satio pillanataiban egyedül képes hatalom volt. A polgári hatalom határozott jogköre idegen beavatkozások súlyától megmenekü­lend, s a hely­telen eljárások föltünőbb nyomokat hagyván ma­guk után, a rendre utasítás, s az orvoslás mun­kája könnyebb leend. A nyilvános élet hallhatóbbá tehetendő igé­nyeit, a jog és méltányosságnak kinyerendő érvé­nyét. A nemzet belételének szabadsága ki fogja deríteni a nemzetiségek egymás közti viszonyát, s a tulságok az igazság mértéke szerint teend­­nek bírálat alá. Bizton reméljük, hogy a nemzet alkotmányos lételének minél előbb oly terét fog­­lalandja el, melyen saját óhajtásait, igényeit lep­lezetlenül a trónnal, s a birodalom minden nem­zeteivel tartózkodás nélkül közölheti. Az tagadhatlan, hogy hazánk szervezetében is mint a többi korona-tartományokéban, a biro­dalmi szoros központosítás elve nyilatkozik, s el lehet mondani, miszerint legkivált azok, kik a dualismus korában nemzeti önállóságuk előnyei­ben részesültek, a birodalmi központositás me­revségétől, s az egyes korona-tartományok sza­badságának ez általi nullificatiójától félnek, s e miatt az uj organisatió pátenseit nem­ azon öröm­mel fogadják, minővel ebbeli reményeiken csügg­­tek; — de mi nem osztjuk aggodalmaikat. Oly átalános megrázkódtatás után — az ab­­solutismus alatt forradalomra keseritett monar­chiának újjá­teremtése s az egymástól szakadásra vágyott tartományok uj összeköttetésére czélsze­­rünek látszott a szoros, központosítás a viszonyok s a néphangulat ezen stádiumában. De azon kö­rülmény, miszerint a birodalom minden korona­tartománya az alkotmányosság egyenlő terére állíttatott, alkotmányos életének terheiben s elő­nyeiben egyenlő részvéttel osztozik, és sorsának intézésében egyenlőn érdekelve van, elég garan­­tiát biztosít, hogy a centralisatio élet­ zsibbasz­­tóvá — mint ez másutt történt — nálunk el nem fajulhat. F. S. vagy azután, hogy Lajos Fülöp örökösei Fran­­cziaország rendelkezésére állanak, de semmi lemondási egyezkedésekbe elegyedni nem fognak : a parancsszó rögtön változik, s a­men­nyi liliomos egyenruha, az mind „balra át“ fordul. — Hanem a kihez a legitimisták soha sem közelednek, az a bonapartista csapat. Erre min­den párt gyanakszik, s vagy féli, vagy megveti mind­ a szinezet.— A cherbourgi toast óta a törvén­yhozási különböző elemekből állott s foly­tonosan dissolutiónak indult majoritást összesíteni majdnem lehetetlen, s el lehetünk rá készülve, hogy a parliament viták szenvedélyesebbek le­­endnek, mint valaha. Már­is mutatkoznak rá az előjelek, s het­venöt itt mulató képviselő egy fölszólítást irt alá és nyújtott be a 25-ös bizottmányhoz, indítvá­nyozván, hogy a nemzeti gyűlés, az elnök utazá­sában mutatkozott szellem tekintetéből, October 11-kén, azaz egy hóval előbb jőjön össze, mint határozva volt. — E fölhívásnak egyébiránt nem lesz következése. Az elnök visszaérkezésének napja bizony­talan. Egy telegráfi sürgöny szerint Cherbourg­­ból már eljött s sz. Loebe érkezett ugyan, de hogy meddig mulat ujja alatt, nem tudni. Tegnap hal­lom egy elyséei familiáristól, hogy Bonaparte Lajos egy harmadik utat is akar tenni, s pedig a központi megyékbe, melyek mind. . . socialisták. Lajos Fülöp végrendeletének végrehajtói gr. Montalivet, Dupin, Montmorency, Laplagne és Seribe (ügyvéd). Az elhunyt ex-király hátraha­gyott vagyona 100 millión fölüli tőkét tesz. J­o­i­n­v­i­ll­e elnöki candidaturája komolyabb beszéd tárgyává kezd lenni, s az elyséenek azért csinál fejfájást, mert így a különben tractabilis orleanistákat is elveszti újraválasztatási vagy prolongationalis tervének támogatói közöl. A fiatal admirálnak kétségtelenül legtöbb népszerűsége van még minden herczegek közt, s ha a republikánus pártszinezetek mi­hamarább nem tudnak egy candidatusban egyesülni — nagy reménye lehet az elválasztatásra is. Én megval­lom, hogy most még de csak ideám sincs, hogy ki lesz a jövendő elnök ? vagy ha lesz-e elnök ? szóval mily s­o­l­u­t­i­o leend. September 18-án 1850­ Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (na­gyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. Levelezések Paris, September 11. Igen tanulságos nézni azon evolutiókat, me­lyeket a legitimista párt orgánumai a szél iránya szerint a hegypárt vagy pedig az orlea­­ni­sinus felé tesznek. Csak a legcsekélyebb szellőcske kell, hogy az erre vagy amarra fordu­lás megtörténjék. Például csak az szükséges, hogy — mint tegnap reggel — a J­o­u­r­n­a­l des Débats minden malitiosus commentár nélkül, vagyis komolyan ezt írja: „Gróf S­a­l­v­a­n­d­y Clairmontból, hova Wiesbaadenből érkezett, pár napi mulatás után Froshdorfba ment,­ és az egész legitimista soron az a jelszó, hogy az orleanisták felé kell közeledni. De említse csak ugyanazon J. des Débats holnap Zemplénből, sept. 14. Ki e sokat szenvedett hazának sorsát szivén viseli, minden időben és körülmények között fi­gyelemmel kisérendi a közéletben itt ott fölme­rülni szokott eseményeket. E nézettől vezérel­tetve — úgy vélem — megbocsátand a t. szer­kesztőség, ha mint lapjának egyik olvasója ez alkalommal zempléni levelezőjének jogába vágva, becses lapjában némi — hitem­ szerint nem érdek­telen dolgokat — nyilvánosság elé terjeszteni bátorkodom. E lap figyelmes olvasói bizonyosan tudják már azon változásokat, miken Zemplén megye po­litikai közigazgatás tekintetében néhány hó alatt keresztül ment; e részben a nálamnál avatottabb tollú zempléni érdemes levelező engedelmével csak annyit említek meg, hogy míg több me­gyékben újabb átalakulási korszakunk kezdete óta a kormánynak sikerült a közigazgatási ügyek élére oly egyéneket állíthatni, kik m­egküzdve a minden oldalról fel­merült kormányzati nehézsé­gekkel , helyüket férfias szilárdsággal képesek valának megtartani, s bennünket a sors válto­zékony kedélye ez idő szerint már ötödik megyei főnökkel ajándékoza meg, kit egykori sárosi al­ispán Kapi István urnak közönségesen ismert humánus személyében van szerencsénk körünkben tisztelni. Volt megyei titkárunk is ide hagyván a megyét, minthogy helyébe még más nem nevez­tetett, a titkári kötelességeket interim Vadnay György várkapitány ur teljesiti, — ezen örök változtatások mily képzelhetlen hátrányokat szül­nek a közügyek elintézésében, azt a nép minden osztálya sajnosan érzi, míg egy rész a régi tisz­tikart óhajtaná vissza, addig a türelmesebb rész megnyugodnék a mostaniban is, csak több erélyt és tevékenységet lenne szerencsés tapasztalni hivatalos eljárásaiban. — Törvénykezési tekin­tetben még mostohábban állnak ügyeink, megtör­téntek ugyan már a leg is legideiglenesebb kine­vezések, s ennek folytán nem vagyunk szüleiben a bíráknak, de ezeknek is egy része olyan, mint a magasra állított s még járni nem tudó gyermek, ki bukástóli féltében nem tudja mit tegyen, — mig némelyik hivatalos túlbuzgóságában nyakra főre hozza az ítéleteket, — innét van aztán az, hogy a panaszkodók sem tudnak eligazodni közöttük, s nem egyszer volt példa arra, hogy a sok különbö­ző czimű járási bíró, ülnök s segéd között a sze­gény panaszló fél ügye — mint sok bába közt a gyermek — a szó szoros értelmében elveszett. Ezeket nem azért említem meg, mintha hely­zetünk aggodalmainak eloszlatása fölött még so­káig lehetne okunk kétkedni , mert hisz azért, hogy a betegnek egy két orvos rögtön el nem találja baját, nem mindig szokott előállni a gyó­­gyíthatlanság esete, — lehet hogy beteg megyénk­nek radicalis curára van szüksége, s a férfiú, ki­nek ezt teljesíteni föladata leend, közelebb van hozzánk mint sem gondolnék. Itt az a hir jár, hogy Svicceni helyett mini­sten biztossá ujdon főnökünk fia, K­apy Ede he­ves­ borsodi főispán ur neveztetett ki, — a men­nyiben a tisztelt egyén felől szomszédainktól sok szépet és jót hallánk — a kinevezési sdr bennün­ket örvendetesen lepett meg. Közéletünkből még egy nevezetes eseményt kell fölhoznom, mi tulajdonkép főtárgya közlé­semnek. — Ugyanis f. hó 12-én S. A. Ujhely­­ben a bodrogközi vizszabályozási társulat részé­ről gyűlés tartatott, melyet regéczi herczeg Bre­­czenb­eim­ Ferdinánd , mint a Zemplénben ezelőtt több évvel alakult ilynemű társulatoknak válasz­tott, s a listaszabályozási cs. kir. központi bizott­mány által ideiglenesen megerősitett elnöke a ke­rületi katonai főparancsnokságtól eszközlött en­­gedelem mellett hirdetett. Tanácskozási helyül megyei főnök az előleges megkeresés következ­tében a megye nagy teremét volt szives átenged­ni, s többen azt hittük, hogy mivel a társulatnak e gyűlésben a teendők fölötti tanácskozásokon kívül — felsőbb utasítás nyomán — újra elnö­köt, sőt mint körözve volt, igazgatót, pénz- és szertárnokot is kellett választani — a régi vi­lágban gyülésezni szeretett rendek majd oly szép számmal fognak összeseregleni, hogy ta­lán a terembe sem férnek, — azonban fájdal­mas megütközéssel kellett tapasztalnunk, hogy a víz árja alatt nyögő bodrogközi birtokosok közel oly gyéren szállingóztak a terembe, mi­szerint az egyes belépők láb­kopogásaitól az üres terem négy falai viszhangozának. Hon­­nét ez ügy és személy iránti részvétlenség, TÁRCZA. A közoktatási m­inisterium­ teen­dői Magyarországon. Az „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Ös­terreich“ foganatosítása. (Folytatás.) 3.) A gymnasium okiratai. Ezek a következők: hivatalos napló , a gymnasium tör­ténete, szabálykönyv, a tanácskozmány jegyző­könyve, osztálynévsor és osztálykönyv, tan­­eszközi lelettár, és tanoda-hirtok, mely utolsók minden év végével sorba a rendes tanítóktól egy értekezést tartoznak magukba foglalni az iskola állapotának a lefolyt évről­ körülményes leírá­sával. Az okiratok, a hivatalos naplón kívül, az összes tanítókar előtt tárvák, de a hivatalos napló zárt, ez az igazgató vezetése alatt van, mel­lyel ő az iskolatanácsosnak számol. Első tekintettel úgy látszik, mintha a nyil­vánosság ellen volna, és ki tudja micsoda rend­őri fogás rejtenék abban, hogy a hivatalos napló a tanító-testület előtt zárt. Ennek szükségesképen így kell lenni. Az igazgató az egész intézet szel­lemi és anyagi élete felöl felelős; következőleg , azon tényezőket, mik erre jótékonyan vagy el­lenkezőleg hatnak, följegyzi, s a jókat tovább is fényezésükben megtartani, az ellenkezőket pedig a közönség és saját érdekében is elhárítani tar­tozik; de egy eszélyes nevelő ember, akár a jó tényezők kiemelését, akár a rosznak látszók ki­irtását nem hamarkodja el, hanem figyelmem és jegyez; azért, hogy midőn föllépnie kell, ezt okokkal tehesse. Egyébiránt a hivatalos naplóbai bevezetése a hiányoknak nem föltételezi azt, hogy az igazgató arról, ha káros hatásukat átlátja, ne rendelkeznék; sőt én úgy veszem, hogy az igaz­gató hivatalos naplója semmi más, mint az egész iskola élettényezőinek egymás után következő idő szerinti följegyzése, tehát kivonata vagy ös­­­szeállítása azoknak, mik a többi okiratokban van­nak, és így azokba a tanító­ testület közvetve be­­foly; következőleg itt semmi féltékenységnek, igenis felsőség elismerésének van helye. Fokoza­tos felsőbbséget pedig ismernünk kell, nemcsak, hanem az iránt engedelmességgel tartozunk vi­seltetni. A tanoda-hirlökről mit szóljak ? E nél­kül az iskolának nyilvános élete nincs, igenis csak amolyan lopva tenyésző tengése. 4. A városi vagy községi választ­mány. Ez áll három azon községi vagy városi tagból, mely városban vagy községben a nyilvá­nos gymnasium van, s ezek a község képviselői által szabályszerüleg három évre választatnak. Ezen választmány czélja az iskola és élet hatását eszközleni, részint az által, hogy a közönség ki­­vánatai a gymnasium irányában az igazgató és ta­­nító testület elé terjesztessenek, s viszont a kö­zönség értesülést vegyen az iskola szükségeiről; különösen pedig, hogy az iskolafegyelem a házi neveléssel öszhangzásba jőjön. E végett a vá­lasztmány vagy annak egyes tagja a közleczké­­ken megjelenhetik. A választmány időről időre a tanító testülettel összeül, minden ülésre a tanító testület az igazgató mellé még két tanítót választ; ezek teszik hatan a választmány-testületet, és a választmányi tanácsot akármelyik fél összehív­hatja, mihelyt annak szüksége mutatkozik. A jegyzőkönyv két párban vezettetik, hogy a vá­lasztmány mind­két ágánál meglegyen. Az igaz­gató ezt is tartozik megküldeni az iskolatanácsos­­nak. A városi vagy községi választmány szoro­san vett felügyelést nem gyakorol, igenis néze­teket és óhajtatokat közöl, de nem utasításokat és parancsokat. Azonban jogosítva van óhajtásait és ajánlatait az iskolatanácsos elé terjeszteni, valamint észrevételeit is az egész gymnasium s annak egyes tanítóiról. Hát nincsen-e itt az autonomia képviselve ? Kell-e nagyobb jog, mint midőn a város vagy kö­zönség , melynek kebelében a nyilván­os intézet áll, három tárgyavatott és lelkesült egyént vá­laszthat oly nagy joggal, mint a­milyen az isko­laválasztmány tagjait illeti? Vagy talán abban vé­l­ik némelyek állni az autonómiát mint eddig elő, hogy az iskola-kormányzásba közvetlen mindenki befolyjon? Uraim! a köznevelésnek, különösen egy gymnasiumi tanításnak már igen sok oldala van , melyek tudományos nézetet igényelnek. Igen jó ha egy községben , köznevelési kellékek mellett, három nem iskolaegyén talál­tatik olyan, ki, midőn a tanító a Logarithmusok vagy felsőbb rendű egyenletekről tanít, avagy Sophoclest for­dítja , némán és eszméletlen nem ül a k­ézben. Azonban, mint Holovics úr is a pesti gymnasium igazgatóságára vonatkozólag igen bölcsen mond­ja : non ad omnia omnes. Nincs igaz­ságosabb kormányzási rendszer, mint a képvi­seleti , és ez nem abban áll, hogy mindnyájan rohanjunk a korm­ányrúdra, hanem bízzuk azt azokra , kik hozzá­értenek , mi pedig a hajón és azon kívül dolgozzunk, hordjuk ki s be a pogyá­­szokat, s e közben figyelmezzünk , és a hiányok orvoslására az illetőket hívjuk föl. Tehát a fönt említett választmányi intézkedés a gymnasiumi életben egy a legczélszerübbek közöl. 5.) A gymnasium közvetett ve­zetése az iskolatanácsos kezében van. E mel­lett vannak megbízott tagok, kik az egyes gymna­­siumban főleg az érettségi szigorlatoknál s más alkalommal is megjelennek. Az iskolatanácsos minden év végével a kerületben elő nyilvános és magános gymnasiumok állapotáról előterjesztést

Next