Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)
1850-09-18 / 258. szám
Pest, Szerda, Megjelenik e lap hétfőt é a fnnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. Előfizetési figyelmeztetés. Azon t. ez. előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével letelik, valamint mindazokat, kik lapjainkat jövőre járatni kívánják, tisztelettel figyelmeztetjük, miszerint a jövő October hó elsejével beálló uj évnegyedre megrendeléseiket korán megtenni méltóztassanak, hogy a lapküldésben megállapodás ne történjék. Nagyobb kényelem végett minden t. ez. előfizető lapja czímboritékára föl van nyomtatva, mennyi időre előfizetett. Az évnegyedi előfizetési díj helyben 4 ft, vidékre 4 ft 50 kr. p.p. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény, A magas kormány a cs. k. József-ipartanoda technikai osztályának előadásait lehetőleg közhasznúvá akarván tenni, kegyesen megengedni méltóztatott, miszerint oly egyének is, kik az egész tanfolyamra rendes hallgatók gyanánt magukat be nem íratják, mégis a fegyelmi szabályok megtartása mellett, czéljuknak megfelelő előadásokra járhassanak. E végre az ily rendkívüli hallgatók az intézet igazgatóságánál sept. 16., 17. és 18-kán reggeli 8 —12 között jelenthetik magukat fölvétel végett; a fölvételnél következő tandijak teendők le: Vegytani előadásokért . . . 5 ft p.phen Természettani előadásokért . . 4 „ „ Mathematikai és ábrázoló mértani eladásokért . . . . 4 „ „ Kereskedelmi, számtani és könyvviteli előadásokért . . . 4 „ „ Rajzolásért . . . 4 „ „ Kelt Pesten 1850/i évi sept. hó 15-én. Pestkerületi tanodák fölügyelésétől. 258. sz NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. IT. Alkotmányos létünk felfedezésének naponkint újabb bizonyságát várjuk. Csalódni fognak kik hivék, miszerint múltúnk zivatara összedulta nemzeti létünk oltárait, s széthordott omladványaiból idegen istenek templomai emelkedendnek, csalódni fognak kik elbizottságukban sorsot vetettek e nemzet ezredéves birtokára, s mint gazdátlan foszlányokon prédaosztályt követeltek; és nemzetünk is, mely küzdelmeinek lehetlen eredményei szerint számitgatott, újra idomult élete küszöbén elsülyesztve látandja egykori reményét. De hisz izgalmuk csillapodtával kiábránduláshoz jutnak a nemzetek rendszerint. És nemzetünk is tartsa nyereségnek, hogy annyi balhiedelem, annyi baljóslat után uj viszonyai közepette nemzeti létének újra birja öntudatát, s természetes föladataink, jogaink kifejtéséhez a múltban okult erővel s kitartással járulhat. A fejedelemnek Magyarország polg. szervezetét tartalmazó pátense az ideiglenesség tömkelegébőli kibontakozásunk első mozzanata, s biztosan reméljük, miszerint alakuljon alkotmányos életünk körzete bármily szűkké a birodalmi gyűlés döntő határozatáig, az átmenet ez ideiglenességből határozott jogi életre, kimaradhatóan üdvös következményeket hozand. A polg. hatóságok szabályozott állása s a kormánynyali viszonya fölöslegessé teendi azon rendkívüli, s természeténél fogva szigorú határát a fegyveres erőnek, mely az átalános desorganisatio pillanataiban egyedül képes hatalom volt. A polgári hatalom határozott jogköre idegen beavatkozások súlyától megmenekülend, s a helytelen eljárások föltünőbb nyomokat hagyván maguk után, a rendre utasítás, s az orvoslás munkája könnyebb leend. A nyilvános élet hallhatóbbá tehetendő igényeit, a jog és méltányosságnak kinyerendő érvényét. A nemzet belételének szabadsága ki fogja deríteni a nemzetiségek egymás közti viszonyát, s a tulságok az igazság mértéke szerint teendnek bírálat alá. Bizton reméljük, hogy a nemzet alkotmányos lételének minél előbb oly terét foglalandja el, melyen saját óhajtásait, igényeit leplezetlenül a trónnal, s a birodalom minden nemzeteivel tartózkodás nélkül közölheti. Az tagadhatlan, hogy hazánk szervezetében is mint a többi korona-tartományokéban, a birodalmi szoros központosítás elve nyilatkozik, s el lehet mondani, miszerint legkivált azok, kik a dualismus korában nemzeti önállóságuk előnyeiben részesültek, a birodalmi központositás merevségétől, s az egyes korona-tartományok szabadságának ez általi nullificatiójától félnek, s e miatt az uj organisatió pátenseit nem azon örömmel fogadják, minővel ebbeli reményeiken csüggtek; — de mi nem osztjuk aggodalmaikat. Oly átalános megrázkódtatás után — az absolutismus alatt forradalomra keseritett monarchiának újjáteremtése s az egymástól szakadásra vágyott tartományok uj összeköttetésére czélszerünek látszott a szoros, központosítás a viszonyok s a néphangulat ezen stádiumában. De azon körülmény, miszerint a birodalom minden koronatartománya az alkotmányosság egyenlő terére állíttatott, alkotmányos életének terheiben s előnyeiben egyenlő részvéttel osztozik, és sorsának intézésében egyenlőn érdekelve van, elég garantiát biztosít, hogy a centralisatio élet zsibbasztóvá — mint ez másutt történt — nálunk el nem fajulhat. F. S. vagy azután, hogy Lajos Fülöp örökösei Francziaország rendelkezésére állanak, de semmi lemondási egyezkedésekbe elegyedni nem fognak : a parancsszó rögtön változik, s amennyi liliomos egyenruha, az mind „balra át“ fordul. — Hanem a kihez a legitimisták soha sem közelednek, az a bonapartista csapat. Erre minden párt gyanakszik, s vagy féli, vagy megveti mind a szinezet.— A cherbourgi toast óta a törvényhozási különböző elemekből állott s folytonosan dissolutiónak indult majoritást összesíteni majdnem lehetetlen, s el lehetünk rá készülve, hogy a parliament viták szenvedélyesebbek leendnek, mint valaha. Máris mutatkoznak rá az előjelek, s hetvenöt itt mulató képviselő egy fölszólítást irt alá és nyújtott be a 25-ös bizottmányhoz, indítványozván, hogy a nemzeti gyűlés, az elnök utazásában mutatkozott szellem tekintetéből, October 11-kén, azaz egy hóval előbb jőjön össze, mint határozva volt. — E fölhívásnak egyébiránt nem lesz következése. Az elnök visszaérkezésének napja bizonytalan. Egy telegráfi sürgöny szerint Cherbourgból már eljött s sz. Loebe érkezett ugyan, de hogy meddig mulat ujja alatt, nem tudni. Tegnap hallom egy elyséei familiáristól, hogy Bonaparte Lajos egy harmadik utat is akar tenni, s pedig a központi megyékbe, melyek mind. . . socialisták. Lajos Fülöp végrendeletének végrehajtói gr. Montalivet, Dupin, Montmorency, Laplagne és Seribe (ügyvéd). Az elhunyt ex-király hátrahagyott vagyona 100 millión fölüli tőkét tesz. Joinville elnöki candidaturája komolyabb beszéd tárgyává kezd lenni, s az elyséenek azért csinál fejfájást, mert így a különben tractabilis orleanistákat is elveszti újraválasztatási vagy prolongationalis tervének támogatói közöl. A fiatal admirálnak kétségtelenül legtöbb népszerűsége van még minden herczegek közt, s ha a republikánus pártszinezetek mihamarább nem tudnak egy candidatusban egyesülni — nagy reménye lehet az elválasztatásra is. Én megvallom, hogy most még de csak ideám sincs, hogy ki lesz a jövendő elnök ? vagy ha lesz-e elnök ? szóval mily solutio leend. September 18-án 1850 Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. Levelezések Paris, September 11. Igen tanulságos nézni azon evolutiókat, melyeket a legitimista párt orgánumai a szél iránya szerint a hegypárt vagy pedig az orleanisinus felé tesznek. Csak a legcsekélyebb szellőcske kell, hogy az erre vagy amarra fordulás megtörténjék. Például csak az szükséges, hogy — mint tegnap reggel — a Journal des Débats minden malitiosus commentár nélkül, vagyis komolyan ezt írja: „Gróf Salvandy Clairmontból, hova Wiesbaadenből érkezett, pár napi mulatás után Froshdorfba ment, és az egész legitimista soron az a jelszó, hogy az orleanisták felé kell közeledni. De említse csak ugyanazon J. des Débats holnap Zemplénből, sept. 14. Ki e sokat szenvedett hazának sorsát szivén viseli, minden időben és körülmények között figyelemmel kisérendi a közéletben itt ott fölmerülni szokott eseményeket. E nézettől vezéreltetve — úgy vélem — megbocsátand a t. szerkesztőség, ha mint lapjának egyik olvasója ez alkalommal zempléni levelezőjének jogába vágva, becses lapjában némi — hitem szerint nem érdektelen dolgokat — nyilvánosság elé terjeszteni bátorkodom. E lap figyelmes olvasói bizonyosan tudják már azon változásokat, miken Zemplén megye politikai közigazgatás tekintetében néhány hó alatt keresztül ment; e részben a nálamnál avatottabb tollú zempléni érdemes levelező engedelmével csak annyit említek meg, hogy míg több megyékben újabb átalakulási korszakunk kezdete óta a kormánynak sikerült a közigazgatási ügyek élére oly egyéneket állíthatni, kik megküzdve a minden oldalról felmerült kormányzati nehézségekkel , helyüket férfias szilárdsággal képesek valának megtartani, s bennünket a sors változékony kedélye ez idő szerint már ötödik megyei főnökkel ajándékoza meg, kit egykori sárosi alispán Kapi István urnak közönségesen ismert humánus személyében van szerencsénk körünkben tisztelni. Volt megyei titkárunk is ide hagyván a megyét, minthogy helyébe még más nem neveztetett, a titkári kötelességeket interim Vadnay György várkapitány ur teljesiti, — ezen örök változtatások mily képzelhetlen hátrányokat szülnek a közügyek elintézésében, azt a nép minden osztálya sajnosan érzi, míg egy rész a régi tisztikart óhajtaná vissza, addig a türelmesebb rész megnyugodnék a mostaniban is, csak több erélyt és tevékenységet lenne szerencsés tapasztalni hivatalos eljárásaiban. — Törvénykezési tekintetben még mostohábban állnak ügyeink, megtörténtek ugyan már a leg is legideiglenesebb kinevezések, s ennek folytán nem vagyunk szüleiben a bíráknak, de ezeknek is egy része olyan, mint a magasra állított s még járni nem tudó gyermek, ki bukástóli féltében nem tudja mit tegyen, — mig némelyik hivatalos túlbuzgóságában nyakra főre hozza az ítéleteket, — innét van aztán az, hogy a panaszkodók sem tudnak eligazodni közöttük, s nem egyszer volt példa arra, hogy a sok különböző czimű járási bíró, ülnök s segéd között a szegény panaszló fél ügye — mint sok bába közt a gyermek — a szó szoros értelmében elveszett. Ezeket nem azért említem meg, mintha helyzetünk aggodalmainak eloszlatása fölött még sokáig lehetne okunk kétkedni , mert hisz azért, hogy a betegnek egy két orvos rögtön el nem találja baját, nem mindig szokott előállni a gyógyíthatlanság esete, — lehet hogy beteg megyénknek radicalis curára van szüksége, s a férfiú, kinek ezt teljesíteni föladata leend, közelebb van hozzánk mint sem gondolnék. Itt az a hir jár, hogy Svicceni helyett ministen biztossá ujdon főnökünk fia, Kapy Ede heves borsodi főispán ur neveztetett ki, — a mennyiben a tisztelt egyén felől szomszédainktól sok szépet és jót hallánk — a kinevezési sdr bennünket örvendetesen lepett meg. Közéletünkből még egy nevezetes eseményt kell fölhoznom, mi tulajdonkép főtárgya közlésemnek. — Ugyanis f. hó 12-én S. A. Ujhelyben a bodrogközi vizszabályozási társulat részéről gyűlés tartatott, melyet regéczi herczeg Breczenbeim Ferdinánd , mint a Zemplénben ezelőtt több évvel alakult ilynemű társulatoknak választott, s a listaszabályozási cs. kir. központi bizottmány által ideiglenesen megerősitett elnöke a kerületi katonai főparancsnokságtól eszközlött engedelem mellett hirdetett. Tanácskozási helyül megyei főnök az előleges megkeresés következtében a megye nagy teremét volt szives átengedni, s többen azt hittük, hogy mivel a társulatnak e gyűlésben a teendők fölötti tanácskozásokon kívül — felsőbb utasítás nyomán — újra elnököt, sőt mint körözve volt, igazgatót, pénz- és szertárnokot is kellett választani — a régi világban gyülésezni szeretett rendek majd oly szép számmal fognak összeseregleni, hogy talán a terembe sem férnek, — azonban fájdalmas megütközéssel kellett tapasztalnunk, hogy a víz árja alatt nyögő bodrogközi birtokosok közel oly gyéren szállingóztak a terembe, miszerint az egyes belépők lábkopogásaitól az üres terem négy falai viszhangozának. Honnét ez ügy és személy iránti részvétlenség, TÁRCZA. A közoktatási ministerium teendői Magyarországon. Az „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich“ foganatosítása. (Folytatás.) 3.) A gymnasium okiratai. Ezek a következők: hivatalos napló , a gymnasium története, szabálykönyv, a tanácskozmány jegyzőkönyve, osztálynévsor és osztálykönyv, taneszközi lelettár, és tanoda-hirtok, mely utolsók minden év végével sorba a rendes tanítóktól egy értekezést tartoznak magukba foglalni az iskola állapotának a lefolyt évről körülményes leírásával. Az okiratok, a hivatalos naplón kívül, az összes tanítókar előtt tárvák, de a hivatalos napló zárt, ez az igazgató vezetése alatt van, mellyel ő az iskolatanácsosnak számol. Első tekintettel úgy látszik, mintha a nyilvánosság ellen volna, és ki tudja micsoda rendőri fogás rejtenék abban, hogy a hivatalos napló a tanító-testület előtt zárt. Ennek szükségesképen így kell lenni. Az igazgató az egész intézet szellemi és anyagi élete felöl felelős; következőleg , azon tényezőket, mik erre jótékonyan vagy ellenkezőleg hatnak, följegyzi, s a jókat tovább is fényezésükben megtartani, az ellenkezőket pedig a közönség és saját érdekében is elhárítani tartozik; de egy eszélyes nevelő ember, akár a jó tényezők kiemelését, akár a rosznak látszók kiirtását nem hamarkodja el, hanem figyelmem és jegyez; azért, hogy midőn föllépnie kell, ezt okokkal tehesse. Egyébiránt a hivatalos naplóbai bevezetése a hiányoknak nem föltételezi azt, hogy az igazgató arról, ha káros hatásukat átlátja, ne rendelkeznék; sőt én úgy veszem, hogy az igazgató hivatalos naplója semmi más, mint az egész iskola élettényezőinek egymás után következő idő szerinti följegyzése, tehát kivonata vagy összeállítása azoknak, mik a többi okiratokban vannak, és így azokba a tanító testület közvetve befoly; következőleg itt semmi féltékenységnek, igenis felsőség elismerésének van helye. Fokozatos felsőbbséget pedig ismernünk kell, nemcsak, hanem az iránt engedelmességgel tartozunk viseltetni. A tanoda-hirlökről mit szóljak ? E nélkül az iskolának nyilvános élete nincs, igenis csak amolyan lopva tenyésző tengése. 4. A városi vagy községi választmány. Ez áll három azon községi vagy városi tagból, mely városban vagy községben a nyilvános gymnasium van, s ezek a község képviselői által szabályszerüleg három évre választatnak. Ezen választmány czélja az iskola és élet hatását eszközleni, részint az által, hogy a közönség kivánatai a gymnasium irányában az igazgató és tanító testület elé terjesztessenek, s viszont a közönség értesülést vegyen az iskola szükségeiről; különösen pedig, hogy az iskolafegyelem a házi neveléssel öszhangzásba jőjön. E végett a választmány vagy annak egyes tagja a közleczkéken megjelenhetik. A választmány időről időre a tanító testülettel összeül, minden ülésre a tanító testület az igazgató mellé még két tanítót választ; ezek teszik hatan a választmány-testületet, és a választmányi tanácsot akármelyik fél összehívhatja, mihelyt annak szüksége mutatkozik. A jegyzőkönyv két párban vezettetik, hogy a választmány mindkét ágánál meglegyen. Az igazgató ezt is tartozik megküldeni az iskolatanácsosnak. A városi vagy községi választmány szorosan vett felügyelést nem gyakorol, igenis nézeteket és óhajtatokat közöl, de nem utasításokat és parancsokat. Azonban jogosítva van óhajtásait és ajánlatait az iskolatanácsos elé terjeszteni, valamint észrevételeit is az egész gymnasium s annak egyes tanítóiról. Hát nincsen-e itt az autonomia képviselve ? Kell-e nagyobb jog, mint midőn a város vagy közönség , melynek kebelében a nyilvános intézet áll, három tárgyavatott és lelkesült egyént választhat oly nagy joggal, mint amilyen az iskolaválasztmány tagjait illeti? Vagy talán abban vélik némelyek állni az autonómiát mint eddig elő, hogy az iskola-kormányzásba közvetlen mindenki befolyjon? Uraim! a köznevelésnek, különösen egy gymnasiumi tanításnak már igen sok oldala van , melyek tudományos nézetet igényelnek. Igen jó ha egy községben , köznevelési kellékek mellett, három nem iskolaegyén találtatik olyan, ki, midőn a tanító a Logarithmusok vagy felsőbb rendű egyenletekről tanít, avagy Sophoclest fordítja , némán és eszméletlen nem ül a kézben. Azonban, mint Holovics úr is a pesti gymnasium igazgatóságára vonatkozólag igen bölcsen mondja : non ad omnia omnes. Nincs igazságosabb kormányzási rendszer, mint a képviseleti , és ez nem abban áll, hogy mindnyájan rohanjunk a kormányrúdra, hanem bízzuk azt azokra , kik hozzáértenek , mi pedig a hajón és azon kívül dolgozzunk, hordjuk ki s be a pogyászokat, s e közben figyelmezzünk , és a hiányok orvoslására az illetőket hívjuk föl. Tehát a fönt említett választmányi intézkedés a gymnasiumi életben egy a legczélszerübbek közöl. 5.) A gymnasium közvetett vezetése az iskolatanácsos kezében van. E mellett vannak megbízott tagok, kik az egyes gymnasiumban főleg az érettségi szigorlatoknál s más alkalommal is megjelennek. Az iskolatanácsos minden év végével a kerületben elő nyilvános és magános gymnasiumok állapotáról előterjesztést