Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)
1850-10-01 / 269. szám
1210 9) Baranya megyében Pécs, Siklós, Sz. Lőrincz, Saa sd Mohács, Pécsvár, Dárda, a főnök székhelye Pécs. c) A kassai kerületben: 1) Szepes megyében: Lubló, Ófalu, Késmárk , Monora, Lőcse, Szepesvárallja , Göllnitz, főnökség székhelye Lőcse. 2) Gömör megyében: Rozsnyó, Jolsva, Murány, Ratkó, Pelsőcz, Rimaszombat, Putnok. Főnökség székhelye : Rimaszombat. 3) Abauj - Torna megyében: Kassa, Nagy-Szaláncz, Nagyida, Göncz, Sepsi, Forró, Torna. Főnökség székhelye Kassa. 4) Sáros megyében: Lemes, Eperjes, Sziroka , Szeben , Raszlavitz , Bártfa , Girold , Szvidnik. Főnökség székhelye Eperjes. 5) Ung megyében: Ungvár, Perecsény, Szobráncz, Nagy-Kapus. Főnökségi székhely Ungvár. 6) Zemplén megyében: Terebes, Nagy- Mihály, Homonna, Mező-Laborcz, Varannó, Sztropkó, S. A. Ujhely , Tokaj , Szerencs, Király-Nelmecz. Főnökség székhelye Ujhely. 7) Bereg-Ugocsa megyében: Munkács, Vereczke, Kászony, Beregszász, Nagy-Szöllös, Halmi. Főnökség székhelye Munkács. 8) Mármaros megyében: Bocskó , Visó, Rahó , Szigeth , Voloboje , Huszt, Dombó. Főnökség székhelye Szigeth. d) A pozsoni kerületben: 1) Pozson megyében: Pozson , Malaczka, Sz. János, Nagy-Magyar, Szerdahely , Galantha. Főnökség székhelye Pozson. 2) Felső-Nyitra megyében: Nagy- Szombat, Nádas, Pöstyén , Németujvár, Meava, Szenitz, Szakolcza. Főnökség székhelye Nagyszombat. 3) Alsó-Nyitra megyében: Nyitra, Érsekújvár, Ürmény , Galgócz, Nagy-Tapolcsán , Baán, Oszlán , Privigye. Főnökségi székhely Nyitra. 4) Trencsén megyében: Trencsén , Ilova, Pucho, Besztercze, Zsolna, Bitse, Varin, Csatza. Főnökségi székhely Trencsén. 5) Árva megyében: Rubin, Turdossin, Trsztena , Mancshó. Fönökségi székhely Rubin. 6) Turócz megyében: Sz. Marton , Mossócz. Fönökségi székhely Sz. Márton. 7) Liptó megyében: Sz. Miklós, Szelnicz és Rózsahegy. Fönökségi székhely Sz. Miklós. 8) Bars megyében: Aranyos Maróth, Körmöcz , Zsarnóitz , Verebély , Léva Fönökségi székhely Aranyos Maróth. 9) Hont megyében Ipolyságh, Szalka, Báth, Selmetz, Bozsák, főnökségi székhely Ipolyság. 10) Nógrád megyében Losoncz, Gács, Fülek, Balassa Gyarmath, Szécsen, Szirák, Kékkő, főnöki székhely Balassa Gyarmat. 11) Zólyom megyében Beszterczebánya, Zólyom, Breznóbánya, II. Szalatnya, főnöki székhely Beszterczebánya. 12) Komárom megyében Révkomárom, Bagota, Párkány, főnöki székhely Komárom. e)A nagyváradi kerületben. 1) Szathmár megyében Szathmár Németi, Nagy Károly, Máté Szalka, Fehér Gyarmath, Erdőd, Nagy Bánya, Bikszád, főnöki székhely Szathmár Németi. 2) Szabolcs megyében Kisvárda, Nyíregyháza, Bogdán, Nyírbátor, Nagy Kalló, Nánás, Böszörmény, Szoboszló, Püspök Ladány, Debreczen, főnöki székhely Debreczen. 3) Alsó Bihar megyében Mező Keresztes, Derecske, Bihar, Marghita, Székelyhid, főnöki székhely Debreczen. 4) Felső Bihar megyében N. Várad, Sarkad, Szalonta, Beél, Belényes, Élesd, Cseke, Vaskoh , főnöki székhely N. Várad. 5) Békés megyében Gyula, Szeghalom, Békés, Szarvas, Csaba, főnöki székhely Gyula. 6) Arad megyében Arad, Világos, Pécska, Simánd, Boros Jenő, Tótvárad, Magyaráth, Boros Sebes, főnöki székhely Arad. 7) Csanád megyében Makó, Batonya, főnöki székhely Makó. (Vége következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Hazánk definitiv szervezete. HL Távol van tőlünk a gondolat, hogy a martus 4-iki chartát, amint az jelenleg áll, a birodalmi vagy különösen hazánk alkotmányos állására nézve határkő gyanánt tekintsük. Ha czélzást nem taglaljuk is, szerkezetéből már látható , Ilként sok fontos kérdést nem fejt ki részletesül, hanem az illető országok kihallgatásának szükségét bocsátja előre — több tárgyakat pedig egyenesen a birodalmi gyűlés intézkedéséhez utasít. És így e minőségénél fogva kétszeresen lesz még alkalmunk hozzá szólhatni; úgy is mint küön országnak, és úgy is mint a majd egybehivatoló birodalmi gyűlés kiegészítő részének. Kétségelenül tanúsítja ezt a 67-ik és 81-ik §. tartalmi. Tudjuk hogy a charta valósítása nincs nehézségek nélkül. Elég legyen ezek közöl csak kettőt említnünk: 1, a birodalmi és provinciai ügyek elválasztó vonalát", és 2, a ministeri felelősség alkalmazását provinciai statútumok és országgyűlés mellett. E két tárgy említése közben alkalmasint nem járunk messze Achillesz sarkától. De szabad legyen kérdeznünk, hogy különösen ezeknek gyakorlatba vételüket eszközölhettük volna-e nehézségek nélkül akkor is, ha a charta létre nem jön ? Nem támasztottak-e szirteket előttünk a bennük rejtező elvek már a régi rendszer alatt? S a martiusi napokban készített dualismus mellett is nem került volna-e föloldásuk utóbb küzdésbe , miután az absolutismus eltűnt, s monarchiánk többi részei is alkotmányos országokká lettek. A különbség csak az, hogy azon kapocs és solidaritás, amit a martiusi napokban ki nem mondtunk, de minden gondolkozó főnek éreznie kellett, s amit utóbb, normális állás mellett, az élet okvetetlenül elfogadtatott volna velünk , jelenleg határozottan kifejezve található a chartában, nem ugyan fokonként átvezetve az alkalmazás minden stádiumán, de magát az eszmét illetőleg félreismerhetetlen jegyekkel. Nem abban kell tehát keresni az aggodalmat, hogy a martius 4-iki charta létrejött, mert ennek a tudva levő praemissákhoz képest történnie kellett. S nem is abban, hogy a charta életbe léptetése nehézségekkel jár, mert hiszen alkotmányos állás esetében, amint érintők, nehézségeket minden esetre fogtunk volna tapasztalni. Más oldalról jöhet a tűnődés valódibb oka. Ha például a definitív szervezet bevégzése hosszabb időre haladván, e miatt kétkedés vagy épen balfogalmak felé fordulna az elmék többsége; vagy ha a definitívum készítésénél, hazánk és nemzetünk sajátságaira nézve az sem maradhatna épségben, amit a charta 71, 78, 79, és 80-ik §-ai szerint biztosítottnak lehetett hinni, s a mi különben is úgy áll, hogy csonkítását, vagy más alakba öntésének szükségét a birodalmi egység eszméje szorosan nem követeli. Úgy hisszük egy évi tapasztalás eléggé kimutató, miként közigazgatási gépezetünkbe, minden jóakarat sőt ügyismeret mellett is, egység és következetesség csak akkor lesz hozható , ha annak állandó elvek fognak szolgálni alapul , amit pedig a definitiv tervezet föltételez. Nem kevésbbé kívánja a status quo lehiggadását az igazság szabatos kiszolgáltatásának lehetősége , valamint azon általános tekintet is, hogy a ministerium csak akkor fogja magát minél nagyobb szám közöl választhatott ügyes, és szilárd orgánumokkál elláthatni, ha a tisztviselők mostani ideiglenes állásának vége lesz, ami ismét a definitív szervezettel van kapcsolatban. Talán fölösleges is e részben a további indokolás , miután az élet naponként bőven szolgáltat adatokat. De amint mondok, nem elég hogy a definitívum létrejön, hanem óhajtandó, miként rokonszenvet is legyen képes ébreszteni. Tartalék gondolataink nincsenek , s ha lennének is, a jelen fontos perczekben elvetnék azokat magunktól. Mi a chartát vesszük kiindulási pont gyanánt hazánk szervezetére nézve , s így természetes hogy vágyaink közben is ügyelettel kívánunk reá lenni. Ügyeletünk azonban nem kiváltan és egyedül a betűnek szól, ami különben is egy csak vázlatilag készített műben nem fő dolog, hanem szól mindenek fölött a szellemnek, ami keletkezése által jelentette magát. E szellemet fölgerjesztő és mozgásba hozási forradalom árja , de rendezni csak a béke későbbi évei fogják. Idő előtti azért, ha a lehetőségek iránt az eddig leélt napok szűk fogalmából hoz valaki ítéletet, és abból, hogy a birodalom részeinek kapcsolata szorosabbá tétetett , egyszersmind ezek sajátságos beléletének is teljes elpárolgására von következést. Miért kellene ezt előzőleg hinnünk? vagy miért épen hazánkra nézve? A dolgok természetében fekvő szükségnek roppant ereje van, s ez erő nem kevésbbé szab határt a rendnek, mint a zavarnak. Nem akarunk múmiákat vezetni be az életbe — s ekkép kacérkodás sem lehet szándékunkon a martius előtti időkkel; de más részről különbség van szerintünk azuj és idegen közt, s a felifjodott birodalom érdekéből óhajtjuk, hogy e különbség, ahol lehet, figyelemben tartassák. Bizodalmas várakozás még egy kevés ideig — s akkor hiteles alapon fogunk ítélkezni. ABC. tollak által különös érdekű látománynak lenni mondatik. A gyémántos látogató 2500 frankot hagyott a kartánezosnöknek. A decembriseurs -ök (Ágy hívják most itt a dec. 10-diki társulat embereit) a tiegézése tárgyában a vizsgálat még mindig foly. Ide érkezett Mérey Miklós és Konstantinápolyból Virág, a néhai magyar hadügyministerium egyik hivatalnoka. Levelezések. Paris, September 24. A hírlapi anonymitást megszüntető törvény mai nap lépett erejébe. Némely szerkesztőségek szó nélkül kezdték meg ez új életet, mások különféle bevezetést intéznek olvasóikhoz. Véron ura Constitutiones, s Garnier de Cassagnac a Pouvoir főszerkesztője biographiájokat közük s azt igyekeznek fökép megmutatni, hogy miért imádják ők Bonaparte Lajost. Szomorúsággal vagyok kénytelen mondani, hogy okaik senkit sem győztek meg; de miért is foszták meg motivatiójokat a legerősebb argumentumtól, hogy t. i. ők az arany bornyát imádás vallásfelekezetéhez tartoznak. Bizony, mondom, a legitimisták táborában nagy a zűrzavar. Barthelémyre csak haragudtak a hogy haragudtak a herczeg megbízottjai, de a mint Larochejaqueleinre agyarkodnak, az minden képzetet fölülhalad. Szerintük Barthelémy csak ügyetlenséget követett el, olyat köztudomásra jutásnak téve ki, mit nem szükség mindenki orrára biggeszteni, de a scandalumot Larochejaquelein idézte elő. Ezt neki a liliomos gorombaság és udvariság minden hangjain elmondja úgy az Union (a legitimitás hivatalos lapja) mint az Opinion publique és Corsaire, ez utolsó állításaként a nemes marquis mint egy verkappter Republikaner mutattatván be, ki az Evenement föszerkesztőségét veszi át s ki royalista lenni megszűnvén semmivé lön, vagy is nem egyéb mint egy hálósipkával födött nagy hasú ember. — Tudni kell, hogy pár nap előtt még a párt egyik legjelesebb fejének tartatott és kiáltatott ki a most ily bánásmóddal találkozó, ki meglehet, hogy e gyöngéd viselet következtében csakugyan meggondolandja, vajjon nem vonja-e úgy lelkülete , mint elvei a demokratia pártjához. A Gazette de France azonban még mellette van. De minderről bővebben holnap. A nagy szemle ma van Versaillesban a Nepauli herczegek tiszteletére, kik pár nap alatt elutaznak. A herczegek egy operai próbán és ballet tanulási órán voltak jelen, mi a válaszLipto-Szent Kliklós, sept. 10. Q Ha a társalgási életben az érdekesebb beszéd fonala félbe szakad, vagy épen annak szőnyegre hozatalára képtelen az ember , akkor az időjárás fanyar elősorolásához szokott fogni a szegény halandó. Úgy vagyunk mi is , nem mintha épen ezen utóbbi állapotra lennénk kárhoztatva ; de mivel a sors szabta környülállásoknál fogva a kárpát havas ormai alatti elszigetelt lakunkban — főkép a megyei közgyűlések megszüntével sem más megyékkel közelebb viszonyban nem állunk, sem pedig mostoha vidékünkön mindennapi eseteken kivül, más az ember figyelmét magára érdekkel vonó történet elő nem fordul — se szerint az időjárásróli tudósítással kénytelenek vagyunk hireinket kezdeni. — September 10-dike van és már is oly hideg állott be nálunk, mintha bizony e világnak már vesznie kellene; a nagyobb hegyek — melyekkel Liptó egészen körül van kerítve , már hóval fedvék, a medvék és farkasok, melyek puskáink elvitele óta nagyon megszaporodtak, tetemesen megpusztitották a havasokon levő szarvas marháinkat s juhainkat; és most e rendkívüli hidegben, midőn marháinkat lehajtani kénytelen ittetük — hajdani kortesek módjára udvarainkat zárt kapuk mellett is, mint hívatlan vendégek meglátogatandják. Fejérpatak nevű Rózsavölgyhöz tartozó faluban egy különös eset adta elő magát. T. i. egy bizonyos exhonvéd mult napokban haza érkezvén, házi családját saját felesége férjével és egy csecsemővel szaporítva találta. Neje t. i. egy évvel ezelőtt hivatalos uton arról értesittetett, hogy férje csatában elesvén, másokkal eltemettetett; — a nő újonnan férjhez menni kívánván, az illető romai cath. lelkész, az érintett hivatalos értesítés alapján, öt mint özvegyet második férjével összekötötte, ki is vele egy gyermeket nemzett. Most mind a két férje házassági jogaihoz ragaszkodva, a dolognak az illető törvényes hatóság általi eldöntését várja. Megyénkben a törvénykezési hatóság még rendezve nincs, és tagjai már hét hónap óta minden fizetés nélkül szolgálnak , s miután lakásaikon kívül kényteleníttetnek működni, a mindennapi nagy költség miatt sokan veszteni látszanak türelmüket, annyival is inkább, minthogy a szárnyaló hírek szerint Liptó Árva megyével egyesíttetni fogna , és így jövő sorsuk iránt bizonytalanok. A pórnépnél és hurbanistáknál beharapódzott veszedelmes communisticus elv az erdőknek tetemes kipusztitása által már annyira foganatba ment, hogy az ideiglenes, és már 7. hónaptól fogva be nem következett fizetés miatt egészen levert járási birák abbeli károsításnak elejét venni nem képesek, vagy egyenesen mondva, nincs kedvük, attól tartva: improbus labor , quem nulla praemia sequuntur. A Bjelanszkó Szepes megyével határos tájékon barangoló , és a szegény utasoknak zsebjeit üresitgető rablók mutogatják magukat. Rév-Homárom, sept. 26. Jankó Mihály ur, volt megyei főnökünk, ki iránt ezennel mély tiszteletünket jelentjük ki, tőlünk a főtörvényszékhez előmozdittatott. Fáradhatlan működéséért s oly nagy mértékben tanúsított nemes tetteiért vegye legszivesb nyilt köszönetünket; mert kell, szükséges s illik az érdemet s nemes lelket nyíltan tisztelni. V. I. politikai, mint egyéb elveim kifejezésében semmi által sem tudva magamat megkötöttnek (mire rá állani úgy sem fognék soha), annál kevésbbé értem a számoltatást, e bevádolást oly nézetekért, melyeknek közlési szabadságát gátolni ez emigratio testület általában semmi censurát föl nem állított, mert ez esetben bizonyosan nem fogtam volna tagjai közé számitni magamat. „De föltéve, hogy volna — dato sed non concesso — ily programmja az emigratiónak, s föltéve, hogy én meggyőződésemet ily censuraszerű rendszabályoknak alárendeltem volna, még akkor is tagadom azt, hogy „rólam nélkülem“ akármely testület is, mely előtt én magam védelmére megjelenni semmi vonakodást nem mutatok, bármily ítéletet hozhasson, de annyival kevésbbé ismerem el e jogát az emigratio bizottmányának, mely engemet meg nem idézve, egész titokban elitél s olyannal fenyeget, mit végrehajtani semmi hatalommal sem bír. „Ez azon fölvilágositás, melyet a t. közgyűlésnek magam részéről adni kívántam, hogy a bizottmányi határozatra adott kétszeri feleletem indoka ismerve legyen.“ Ennyiből áll, legfölebb is igen kevés szóváltoztatással, a közgyűlés előtt mondott beszédem, mely újabb okot szolgáltatott későbbi elitéi— tetésemre, eltávozásom után — egy barátom bizonyításaként — a Montmorency udvar hívei megbotránykozásukat jelentvén ki, mikép a várt meghunyászkodás helyett, fölemelt fővel, a tört szó helyett emelt hangon, s bűnöm bánatteljes bevallása és kegyelem könyörgés helyett magamat férfiasan védelmezőleg és benevolentiae captatio nélkül beszélők. Utánam senki sem akart szólani, úgy hogy az átalános hallgatás már nyugtalanítani kezdé a méltóságos elnököt, ki majd egyik majd másik hívét szurkálá föl tekintetével. Végre Vukovics szólalt meg lesütött szemekkel, úgy hogy lehete látni, mikép nem szokta meg a rá tukmált szerepet játszani. Én neki megbocsátok s beszédének köztudomásra juttatásával nem akarom az irányábani kedvező közvélemény előtt, melynek ítéletét egy becsületes és cselszövénytelen élettel érdemlé ki — compromittálni. Ő a mult embere, de azért előtte kalapot emelek. Vukovits után Irányi beszélt mellettem vagyis inkább az ügy mellett, mely minden középvitatkozási stádiumokon átugrasztva egyszerre a ki- vagy ki nem zárás kérdése gyanánt tűzetett föl. Irányi azt kiváná, hogy a tárgyalásban rend tartassák s jelesen, hogy a bizottmány által irányomban fölhozott vádpontokat a közgyűlés helyeseknek, magáéinak vallja-e, csak ezután lehetvén jog és igazság szerint tovább , a büntetés megszabására átmenni. De beszélhete ezeknek jog és igazságról, használt is azok elé okokat adni, kiknek legjobb fegyverük a népszerű szavazás. „Mi többen vagyunk, tehát nincs szükségünk indokolni tetteinket s nem látjuk szükségét megczáfolni akarni ellenvetéseiteket!“ Ez azon igen kényelmes argumentum , melynek vallása mellett a párisi magyar emigratiónak többsége a két Siciliák királyánál szívesen látott leend. Majd elfeledem mondani, hogy az egyik vádpont az volt, miszerint az amerikai praesidens halála fölötti gyászérzelmet tolmácsló adresse iránti hir az én utamon jutott a Magyar Hirlapba — daczára annak , hogy a közgyűlés ez adresse-nek nyilvánosság elé terjesztését megtiltotta. Minthogy ezt is vádpontul tetszett fölállítani, tehát írjunk egy kis retrospectiv históriát ezen adresse-re nézve. Az észak-amerikai elnök elhunyván, Irányi barátom egy esteli látogatás alkalmával Szarvady-nál, ennek, nekem és Thalynak — sőt egy igen derék amerikai is volt jelen — eléje terjesztő, hogy illő volna Taylor tábornok halála fölötti bánatát, az elhunyt iránt sokfélekép elkötelezett emigratiónak egy adresse-ben nyilvánítani. Irányinak ezen indítványa mindnyájunk helyeslésére talált, s ennek következtében ő mindjárt másnap irt gróf Telekinek, az eszmét foganatosítandó. És mi történt ? Egy hét alatti riogatásaira — ha jól tudom — választ sem kapott a nevezett gróftól, a veles összejövetel alkalmával pedig csodálva tapasztalt, hogy lebeszélni akarják, mert „ez adresse az itteni kormányt megsérthetné, az emigratiót Carlier előtt nyugtalankodás színében tüntetné elő, stb. Irányi azonban nem tágított, hanem indítványának tárgyalására közgyűlést kért. Ekkor aztán sarkon fordult a gróf úr s Irányi úgy mint még néhányunk nagy bámulására — kik a gyűlésbe az indítványnak a szavazó tömeg általi elbuktatása iránti hittel mentünk, egy kész , saját redactioju adresse-t húz ki zsebéből, mely aztán egyhangúlag el is fogadtatott. Szóba jövén, hogy az emigratio beigtattassa-e a lapokba ez adresse-t, épen magam voltam az, kinek véleményéhez képest, mely szerint az emigratiónak nem kellene bánatnyilatkozatából parádét csinálni, annak ki- vagy ki nem nyomatását az illető követre vagy amerikai kormányra hagyni határoztatott. ( Vége következik.)