Magyar Hirlap, 1899. október (9. évfolyam, 271-301. szám)

1899-10-21 / 291. szám

IQ MAGYAR HÍRLAP érezte, hogy ennek a hangja kívül esik az Ő tiszta és teli hangjain, amelyektől kéjes iz­galmában remeg meg a közönsége. Mindegy, fölvette magára a felemás figura köntösét és játszotta benne a részleteket. Most gőgös, majd mohó, melankolikus itt, szenve­délyes tovább. A martír vallomását soha még szebben el nem zengték és a bűnre kívánato­sabban nem csábítottak soha. A vad és a nagy ellentéteket, amelyekből ez az alak össze van róva, mindenki más lehetetlenné teszi s végig játsza mint egy ötven számból álló kon­certet, amelyet egyéniségének tüneményes bája fűz és tart össze. Könnyű, jó, hálás és becsületes szerepet játszani, de ezt csinálják utána! Nincs a világon — én legalább nem ismerek —•. színésznőt, aki ily rettentő fel­adattal így tudjon megküzdeni, ily fényesen és ennyi önfeláldozással. Íme, megint csak ő az, aki megmenti a nemzeti színházat! És a hála érte, félek, soha sem lesz több, mint a mind kisebb-kisebb közönség tüntető tapsa és a világ soha sem tudja meg, hogy ennek a kornak leggazdagabb tehetségű, szédítően sok­színü művésznője itt él kicsinyes viszonyok között egy kicsinyes, elmaradt és elzüllött színházban ahol mindenért ő áll helyt, az igazgatóért, a rendezőért, dramaturgért, meg az ügyelőért, sőt a suszterért is. Hogy a szerzőről ne is szóljak. ■***­Török Irmának egy csábos és romlott — később persze megjavuló — leányt kellett képviselnie, de kinevezés és nem érdem sze­rint kapta ezt a megtisztelő mandátumot. Ez a kisasszony kedves és csinos, de éppen nem csábító jelenség, a syrentől épp oly távol esik, mint a syrentől. Sem megrészegedni, sem félni, még csak megijedni sem lehet tőle és hiába fog magára minden gonoszat, látni való, hogy aludt tejjel és nem em­­bervérrel él. Csak a szája rossz, ne tes­sék rám­ adni, lesz még belőle jó fe­leség és ha anya. Szegény kis színésznő, szegény kisasszonyka, mily nehezére is eshe­tett ábrázolnia azt a becstelen leányzót, ami­kor neki még az árnyéka is fehér. Török Irma, mint forró érzékiség, mint izzó feketeség, mint haetera, aki övig berlini, azon alól calabriai! Oh jaj! Hosszú nézői pályámon nem érez­tem magamat oly kényelmetlenül, mint ma este, amikor a kisasszony megjelent a színpadon és finom, sentimentális arczát kéjvágyó kifejezésre, vad czinizmusra igazí­totta. Hogy milyen volt ilyenkor, magyar szó nincs is erre, Pesten azt mondják rá: »unc­eim­­lich!« Ha Újházi a kar­éliás hölgyet játszaná, körülbelül ilyen volna a hatása reám. Nem jobb, mert tudnám, hogy az tréfa és ez komoly, a Nemzeti Színház nem tréfál és a kitűnő színésznő sem tréfál. Talán sir is — a kulisszák mögött, legalább — az ő érdekében — föltételezem, hogy sok keserves kényet ontott amig e, neki lehetetlen és ért­hetetlen szerepet elvállalta. De ő is csak egy szerény hivatalnok és el kell végeznie a mun­kát, amelyet reája róttak és a nyomorúságos fizettségéért, ha úgy parancsolják, össze kell görnyednie, meg kell lapulnia az elemi csapás terhe alatt, amelyet ez idő szerint a Nemzeti­­ Színház vezetőségének neveznek. A közönség kegyes és elnéző volt a kis­asszony iránt, szemet hunyt, valószínűleg arra gondolt, hogy e színésznőnek mily ritka, nemes és erős tehetségei vannak, de ma réztrombitát adtak a kezébe, és hiába, ő trombitálni nem tud az ezredtrombitán. Feltűnő sikere volt Helvey Laurának, aki a Szegény Mária anyját játszotta. Ez az alak, a Glemanceau mamájának az eldurvított kópiája, amelyet Helveynek sikerült az ordi­­náréság mezejéről átplántálnia a humor biro­dalmába. Tudniillik, beleöntötte a maga humo­rát, jellemző erejét és sok kedves és finom megfigyelését. Nagyon tetszett és ugyancsak tapsolták, sőt a Helvey Laura ötletessége né­melyeket meg is tévesztett és helylyel-közzel azt hitték Voss a szellemes, pedig csak a színésznő volt az. Császár, a Mária megfogott herczege: elegáns, férfias és gondos is, ami feltűnő, mert Császár úr, az ilyen nem egész estét betöltő szerepeket bagatellizálni szokta. Mihályfi — az a bizonyos Enrico — összetévesztette ma­­gát Küry Klárával, mindig mosolygott. Kivé­­vén, ahol haragudnia és mérgeskednie kellett, ezeket jól és szépen csinálta. Nagyon kedves és valóban finom volt egy nem lényeges szerepben Paulayné, akinek megjelenése, szép toiletteje üdítő és szenzácziós is. Különös alkalma nem volt a színjátszásra mégis mindenkinek föltűnt, hogy mily plaszti­kusan és nemesen hangzik el ajkáról a ma­gyar szó, akármily léhaságokat­­ mondasson is el vele az idegen drámaíró. A mai est­ve tehát: egy nagy színésznő újabb csudatétele és egy nagy színház újabb fiaskója. A lényeg mégis: bukás és botrány, amelynek két enyhítő pontja van: a darab pazar és érdekes berendezése, gondos, csak­nem korrekt rendezése. A másik békítő mo­mentum: a kitűnő fordítás, amelyet jeles — sv önfeláldozó — kartársam, Tímár Szaniszló végzett. JB. S. TISZTVISELŐK ÉRDEKE. * A csikmegyei tisztviselők fizetése. Csik­­megye, tisztviselőinek fizetésjavítása iránt a követ­kezőleg határozott: Az alszámvevő 600 frt fizetése S00-ra, a pénztári könyvelő szintén 600 frt .fizetése 800 frtra, az iktató és kiadó 600—600 frt fizetése 800—800 frtra, két első osztályú írnok 550 frt fizetése egyen­­kint 650 frtra, 3 központi Il-od osztályú, valamint a szolgabirósági irnokok 440 frt fizetése egyenkint 550 frtra, az árvaszéki nyilvántartó 896 frt fize­tése 900 frtra az árvaszéki levéltárnok 560 frt fizetése 800 frtra a lakbéreken kivül 4 köz­­igazgatási gyakornok 336 frt fizetése 500 írtra s lakpénzük 60 frtról 100 frtra, 2 központi dijnak ed­dig 396 frt fizetése 500 frtra, 4 járási orvos eddigi 555 frt fizetése 800 frtra, két állatorvos eddigi 448 frt fizetése 800 frtra, két hivatalszolga eddigi 264 frt fizetése 300 frtra, 3 más szolga eddigi 220 frt bére 300 frtra, 5 járási hivatalszolga eddigi 198 frt írt fizetése 240 frtra emeltetett fel. A törvényhatóság azonban elmulasztotta a kormánytól idejekorán kérni a szükséges összegnek a költségvetésbe való felvételét s így ez a határo­zat a jövő évre nézve jámbor óhajtásnál nem egyéb­. Gazdatiszti változások. A győri püspöki uradalom központi kezelése és a szanyi gazdatiszti állás megüresedése következtében beállott változá­sokról, illetve kinevezésekről Zalka János dr. me­gyés püspök a következőleg rendelkezett: Reman József uradalmi erdőmestert kine­vezte főszámvevőnek s egyúttal a főpénztár keze­lését is reá ruházta. Vágner László szanyi kasz­­nár nyugdijaztatott. Serényi Antal vaszari ispán kineveztetett Szanyba kasznárrá. Kollár István győrszigeti ispán ugyanezen minőségben, Vaszarra helyeztetett át. Matusek István ellenőr, ispánná neveztetett ki, a szanyi gazdasághoz beosztva, végül Simon Kálmán iktató mostani minőségében a kormányzó rendelkezése és felügyelete alatt a győrszigeti gazdaság kezelésével bízatott meg. * Uj pénzügyigazgató. A király Fekete Benő pénzügyi tanácsost és kolozsvári pénzügyigazgató helyettest, a királyi tanácsosi czim díjmentes adományo­zása mellett, brassói pénzügyigazgatóvá nevezte ki. * Kinevezések. A pénzügyminiszter Borhely Székely Zoltán mátyfalvai lakost, a beregszászi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté, Bartha Lajos bokszegi lakost ideiglenes minőségű díjtalan számgyakornokká nevezte ki a makói pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. — A m. kir. tengerészeti hatóság Glavan Antid és Susanich Ferencz kereskedelmi hadnagyokat hosszujáratu ten­gerész kapitányokká, Rudan Marsiglio tengerészt pedig hosszujáratu tengerész hadnagygyá nevezte ki. — A pozsonyi ítélőtábla elnöke Kufler Vilmos dr. ügyvédjelöltet díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — A debreczeni Ítélőtábla elnöke Husovszky Dénes László végzett joghallgatót ideiglenes minőségű díjtalan jogi gyakornokká kinevezte. — Az eperjesi pénzügyigazgató­­ság Ceverdely Mihály bártfai lakost a bártfai­ adóhiva­talhoz ideiglenes minőségben díjtalan gyakornokká ne­vezte ki. — A szolnoki törvényszék elnöke a vezetése alatti törvényszéknél megüresedett hivatalszolgai állásra Balla Vincze napidijas szolgát nevezte kii * Anyakönyvvezetés. A belügyminiszter Hu­nyad vármegyében a felső-pestesi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé tornya Ákos körjegyzőt, Gömör és Kishont vármegyében a sumjáczi anyakönyvi kerületbe Szontagh László jegyzőt anyakönyvvezetővé, továbbá a giczeibe ifj. Sonkoly József tanítót, a nagy-szlabosiba Lutiacsek Ferencz segédjegyzőt s végül a sebes-pata­ 1899 október. 21 hiba Stefunik János segédjegyzőt anyakönyvvezető he­lyettesekké nevezte ki. * Pályázatok. (A Budapesti Közlöny október 20-diki számából.) Szolgai állásra a m. kir. gyapjú mi­nősítő intézetnél nov. 30-áig. — Ügyészi állásra a szegedi kir. ügyészségnél 2 hét alatt. — Kir. közjegyzői állásra Jászapátin nov. 8-áig. — Ellenőri állásra a vevesdi kir. adóhivatalnál 14 nap alatt. — Folyam­­felvigyázói állásra a zombori kir. adóhivatalnál nov. végéig. — Aljegyzői állásra a titeli járásbíróságnál 2 hét alatt. EGYESÜLETEK. — A magyar vasúti és hajózási klubot holnap este nyolcz órakor nyitja meg a klub elnöke, Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter. A megnyi­­tást bankett követi, melyen a közélet számos elő­kelősége is részt vesz. — A Nagypénteki református Társaság, mely elzüllött gyermekeket valláskülönbség nélkül fog gondozni, Hegedűs Sándorné védnöksége alatt szépen halad czélja felé. A tegnap tartott választ­mányi gyűlésen bejelentette Kiss Áron dr. elnök, hogy az építkezés a kamaraerdei telken megin­dult; a társaság működését a jövő szeptemberben meg fogja kezdeni. Erre nagy szükség is van, mert még Szlavóniából is kap az elnökség kérvényeket, melyek ott elzüllésnek és elnemzetietlenedésnek indult magyar gyermekek fölvételét kérik. Jakách László gondnok jelentése szerint a vagyon 19,982 írt 29 krajczárral gyarapodott, most 98,046 írt 13 krt tesz. Hatóságok és egyesek melegen tá­mogatják ez igazán nemes czélu vállalatot. Darányi Ignácz dr. földmivelési miniszter a telek rendezésé­ben nyújtott segédkezet. Hegedűs Sándor közleke­désügyi miniszter az anyagok szállításánál engedett kedvezményt; a Schlick-gyár is előnyös árban szállította az építéshez a vasanyagokat. A társaság, előkelő hölgyek közreműködésével legközelebb érde­kes kép­eladást fog rendezni. SPORT. — Bécsi lóversenyek. A holnapi program­­mon nem igen szerepel értékesebb díj. Kétségkívül a versenynap főszáma az Abonnent-handicap (5000 korona 1200 méter), melyben a jobb han­­dicap-klasszisból tizenhat kétéves van nevezve. A súlyeloszlást tartva szem előtt, mi úgy his­szük, Selle (54), Vitzli-PutzH (51) és Reducer (47ll.) vívhatnak heves finiszt az elsőségért. A többi futam jelentéktelenebb lévén, azokban utalunk tippeinkre. Tippek: I. Dominik—hr­egy. II. K­ahi—Óbora ménes. III. Mármaros—Ilarvestmaid. IV. Ladro—Casque. V. Vitzli-Futeli—Reducer. VI. Buda—Millfleurs. VII. Áldomás—Duna. VIII. Damiette—Illusion. — Az agancskiállitás ma reggel 9 órakor nyílt meg a Royal szállodában s a bíráló bizottság alapos munka után a következő eredményt konsta­tálta: A nyílt területen lőtt szarvasagancsok közül első dijat nyert, mint a kiállítás legkiválóbb pél­dánya, a József Ágost főherczeg által a kis­­tapolcsányi uradalomhoz tartozó piszki nevű vadász­­területen lőtt 20 ágas, Mihálovics Dömötör slavo­­niai 16 ágasa kapta a II-dik és Frigyes főherczeg bélyei uradalmából kiállított 18-as a III dik dijat. — FórmeeUiog. Értesülésünk szerint a jockey­­klub Bécsben még az idén november harmadikán, ötödikén és hatodikén pótmeetinget rendez, naponta hat futammal. — Aradi lóversenyek. Holnap szombaton és holnapután vasárnap tartják meg az idei aradi lóversenyeket. A nevezésekből ítélve érdekes sportra van kilátásuk az aradiaknak. Az első napon öt, a másodikon pedig hét futam szerepel a programmon. A benevezettek legnagyobb részét az Alagról ismert lovak képezik. A jobbak közül felemlíthető­k: Bokros, Lucifer, Präsident, Grimaldi, Erély, Csicsa, Ohó stb.­­ Birkózási versenyt tervez a Magyar Athletikai Club országos amateur jelleggel. A ver­seny iránt sport körökben nagy az érdeklődés.­­ Az Ausztria-díjban az utolsó fogadások alapján még mindig Pilátus 1/4 ods­szal áll az élen utánaa Russerlt háromszoros és a német Hamp­ton Girlt ötszörös pénzzel fogadják inkább. A ver­seny most vasárnap lesz.

Next