Magyar Hirlap, 1926. augusztus (36. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
2 1926 augusztus T hírlap gyomány glóriája. De ma fiatal emberek törnek föl a diktátori rangra, mégpedig olyanok, akik rendszerint a szocialisták soraiból kanyarodtak át egy éles vonalban a reakció táborába. A népek nem fognak sokáig vakon hinni ennek a természeténél fogva szükségszerűleg átmeneti formának, amely csak addig élősködhetik a terrorizált polgárságon, amíg ez nem találja meg a bátorságot, hogy magát az időknek megfelelően megszervezze. Ezzel az igen érdekes, és igen fontos megjegyzéssel zárta le észrevételeit Nitti, aki kétszer volt Olaszország miniszterelnöke, és most az egyik legsúlyosabb államférfi a nemzetközi emigráció nagy táborában, Révész Imre. A Berliner Tageblatt tárcája Molnár Béla aforizmáiról (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A Berliner Tageblatt néhány hónap előtt vasárnapi tárcaírói közé iktatta Molnár Ferencet és azóta havonként háromszor-négyszer jelennek meg a Berliner Tageblatt vasárnapi számaiban Molnár Ferenc javarészt új írásai, amelyeknek egészen kivételes visszhangjuk van a német közönségben. Most azonban a Berliner Tageblatt legutóbb megjelent cikke közölt egy tárcát M. B. dr. budapesti orvostanár aforizmáiról. Az orvosi észrevételeknek és megjegyzéseknek ezt a kis kötetét nemrég névtelenül adta ki magyar nyelven Molnár Béla egyetemi magántanár, a legkitűnőbb interlisták egyike és most, amikor Németország legelőkelőbb, legsúlyosabb napilapja tárcájában foglalkozik Molnár Béla megjegyzéseivel, talán szabad németből visszafordítani magyarra néhány olyan kis észrevételt, amelyet igen érdekesnek és mulatságosnak tart a Berliner Tageblatt. Hadd következzenek a megjegyzések: * A beteg gyógyulásának legbiztosabb jele a hálátlanság. * A belgyógyásznak ne legyen egyetlen kvalifikációja az, hogy nem tud operálni. Akár étvágygerjesztő szereket fölírni az olyan betegnek, akinek nincs mit ennie. A honorárium rendszerint rontja a hangulatot az orvos és a páciens között. Tehát az olyan betegek, akik szeretnék megtartani a jó viszonyt orvosukkal, inkább nem fizetnek honoráriumot. Az állatorvosi gyakorlatnak az az előnye van, hogy a betegek nem gyakorolnak kritikát az orvos működése fölött. * A beteg sohasem gyógyíthatatlan. Csak a betegség. * Nem minden használ az embernek, ami nem árt a kísérleti nyúlnak. * Az orvostudományt nem könnyű megtanulni, de nagyon könnyű elfelejteni. Akkor, ha a hőmérséklet emelkedésének okát nehéz megtalálni, soha nem kár megnézni a hőmérőt, hátha nincs rendben. * Részlet egy háborús katonaorvosi bizonyítványból: „A masírozásra alkalmatlan. Csak közelharcra lehet fölhasználni“. Mielőtt súlyos operációt ajánl valaki egy betegnek, mindig tartozik a sebész képességeit is számbavenni és nem csupán a beteg ellenállóképességét. * Mindig vigyázni kell arra, hogy az ideg gyógyászati kezelés költségei ne fokozzák a beteg idegességét. *' I Gyógyíthatóak azok a betegségek, amelygék meggyógyulnak, . * * .......................... Ez csak néhány kiragadott aforizma abból az igen gazdag, igen érdekes kis kötetből, amelyet Molnár Béla adott ki,nem leplezve le inkognítóját. A kis megjegyzések megtalálták Budapesten is intim közönségüket, de nem foglalkoztatták a szélesebb nyilvánosságot. Most talán a Berliner Tageblatt fölfedezésén át a magyar olvasóközönségnek is sokkal szélesebb rétegei fogják észrevenni Molnár Béla megjegyzéseit, annál inkább, mert az inkognító leleplezése szintén használ majd a kis kötet népszerűségének, mert Molnár Béla professzor orvosi és emberi kvalitásait már régen méltányolják sokan Magyarországon. Jó orvos csak jó ember lehet, mondotta annak idején Bécs , híres belgyógyásza, Nothnagel tanár, és ez a mondás került Nothnagel síremlékére. De Nothnagel szavát könnyű volna kiegészíteni egy másik megjegyzéssel: jó orvos, vagy legalább is jó belgyógyász és jó ideggyógyász csak okos ember lehet. Molnár Béla tehát alighanem igen helyesen tette azt, amikor aforizmáinak magyar nyelven megjelent gyűjteményét névtelenül küldötte a közönség elé, mert másként kollégái még megvádolták volna azzal, hogy az okos megjegyzések kiadásával Molnár Béla reklámot akart csinálni magának. Így csak hónapokkal a kötet megjelenése után lepleződött le Molnár Béla inkognítója, a Berlisier Tageblatt tárcája révén. De attól tartunk: a Berliner Tageblatt leleplezése nélkül is sokan tudták már Budapesten, hogy Molnár Béla okos ember és jó orvos. - -♦ * * * ANNA-BÁL a Mean nagyszerűla augusztus 7-én, szombaton este 10 órai kezdettel lesz megtartva , július 31-ike helyett Vasárnap I Frf PCrlics A nagyérdemű közönség szíves Jbl tdlies, tudomására hozzuk, hogy ezentúl nemcsak Ülőbútorokat, hanem teljes lakberendezéseket u. n. ebédlő-, háló- és úriszobákat a legegyserűbbtől a legdíszesebbig tartunk a raktáron. Cégünk elismert jó hírneve garanciául szolgál, hogy 11. vevőközönségünket legjobban és legtalányosabban fogjuk kiszolgálni és kérjük, hogy mintatermeink megtekintésével mielőbb megtisztelni méltóztassék. GMEHUNG R. T. VII., Damjanich ucca G. Telefon S—13 * , de ezzel még nem lesz megoldva a népszövetség belső krízise, amelynek középpontjában a délamerikaiállamok állanak. — Én nem hiszem, hogy Brazília kilépésének nagy jelentősége lenne, sőt inkább úgy látom, hogy ez a demonstratív lépés bizonyos előnyökkel fog járni a nemzetek szövetségére nézve. Azáltal, hogy Brazília nagyon helytelenül állította be a kérdést, igen valószínű, hogy kilépése után újra tagja lesz Argentína a népszövetségnek. Ennek a föltevésnek a realitását mindenekelőtt e két állam állandó versengése adja meg. — Brazília állandó helyet követelt magának a népszövetségi tanácsban, azzal a megokolással, hogy tekintettel az Egyesült Államok távolmaradására, Amerika nincs állandóan képviselve a népszövetségnek ebben a fontos orgánumában, és ez a szerep kétségkívül Brazíliát illeti meg, mint a második legnagyobb amerikai államot. Az a tény, hogy Brazíliának, ami a területét és lakosságát illeti, joga van azt állítani, hogy az Egyesült Államok után a legjelentősebb egysége az amerikai kontinensnek. De gazdasági és szociális szempontból Argentína, Chile és Uruguay sokkal fejlettebbek, mint Brazília. Ha ezeket a faktorokat figyelembe nem véve, helyet adtak volna Brazília követelésének, úgy véleményem szerint több jelentékenyebb állam érdekeit érte volna sérelem és ezek azután szintén hátat fordítottak volna Genfnek. Ezt eléggé világosan napfényre hozta a többi délamerikai állam viselkedése, mert ezek egy cseppet sem mutatkoztak szolidárisoknak Brazíliával, sőt igyekeztek őt elszigetelni.—De van valami misztikus ennek az egész hadműveletnek a hátterében és csaknem bizonyosra lehet venni, hogy ez a kezdeményezés nem Brazíliából, hanem valamelyik európai hatalomtól indult ki, amely részt vesz ugyan a népszövetség munkájában, de ellenséges érzéssel viseltetik vele szemben, így Brazília csak egy bábú volt, de bizonyára kiderül majd az is, ki volt a mozgató erő. — A napokban adtam ki egy új könyvet, amelyben összefoglaltam már többször hangoztatott nézeteimet a ma irányairól, agisi a bolsevizmusról, a fascizmusról és a demokráciáról. Eddig németül jelent meg, most fog elkészülni egyszerre a francia és a magyar kiadás. Ebben a könyvemben kifejtem, hogy a fascizmust nem tekintem másnak, mint egy tipikusan háború utáni, és átmeneti jellegű jelenségnek. Azt a kilenc, vagy tíz diktatúrát, amely Európában ütötte fel a tanyáját, nem lehet érvekkel alátámasztani és jogosultnak deklarálni, de a helyzet igenis eléggé komoly ahhoz, hogy az ember alapos vizsgálat alá vegye ezt a patologikus tömegjelenséget. — Vannak diktatúrák, amelyek véresek, tragikusak és vaknak olyanok, amelyek groteszkek, komikusak. Portugália például a lehető legkedélyesebb formáját választotta a diktatúrának. .A régi időkben azt hittük, hogy a diktatúra és a katonai kormányzat kizárólag Dél Amerikára szabott államforma volt. Manapság tanulni járhatnának hozzánk a dél- amerikaiak. Nemrégen beszélgettem Dél-Amerikának egyik legkiválóbb és legismertebb államférfiújával, aki azt a kijelentést tette előttem, hogy a délamerikaiak úgy látják, hogy ez az epidémia átvándorolt Európába ... — De mindez nem fog sokáig tartani. Vissza fog jönni a normális élet, azaz az egészséges élet, de, sajnos, előbb át kell esni a súlyos kríziseknek egy hosszú során. A múlt diktatúráit és abszolutisztikus formáit körülvette a történeti ha- Hiába" minden! | A ' , Albán Oxid illatos ik ^ || | veB5'sier Pusztítja ||L *** ki tökéletesen a poloskáit és petéit Már mindenütt (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A mai időkben, amikor egymást követik a kényszeregyességek és a csődök és amikor a kereskedők, iparosok legnagyobb részét csak egy hajszál választja el mindettől, óriási riadalmat és elkeseredést okozott a legutóbbi lakásrendeletnek az a paragrafusa, amely kimondja, hogy az üzleti célra használt helyiségek bérletét a tulajdonos fölmondhatja, ha a helyiségben maga, vagy fel-, vagy lemenő ágbeli rokona, vagy testvére kivált üzletet folytatni. Nem is annyira ez a passzus, hanem inkább annak bírósági értelmezése idézte elő azt az állapotot, hogy ma már százszámra mondanak fel a kereskedőknek és iparosoknak, arra való hivatkozással, hogy az üzlethelyiségre a háztulajdonos tart igényt. Eddig ugyan még csak elsőfokú ítélet van néhány ilyen ügyben, amelyeknél a központi járásbíróság kimondotta, hogy a háziúr felmondhat akkor is, ha már van másutt üzlethelyisége és még csak nem is köteles igazolni, tanukkal, adatokkal bizonyítani, hogy a felmondott helyiségre valóban szüksége van, elég, ha erre hivatkozik: a bíróság már érvényesnek mondja ki a felmondásokat. Száz és száz exisztencia kerül így veszélybe, olyan kereskedők, akik a legfantasztikusabb erőlködéssel tudtákeddig a gazdasági élet Scyllái és Charybdisei közt úgy, ahogy fentartani hánykolódó sajkáikat. A háztulajdonosok egyik része vérszemet kapva ezeken az ítéleteken, most már még tömegesebben küldözgeti a felmondóleveleket bérlőinek, úgyhogy a rengeteg hozzá érkezett panasz miatt végre is Bródy Ernő, a Lakók Szövetségének elnöke, erélyes akciót indított azért, hogy a rendeletnek ezt a passzusát töröljék, illetve, olyan magyarázattal,lássák el illetékes helyen, amely a szakasszal való visszaéléseket, üzérkedéseket lehetetlenné teszi. Mert kézenfekvő esetek igazolják, hogy a fölmondások legnagyobb részénél csak ürügynek használták föl azt, hogy a háztulajdonosnak vagy rokonainak van szüksége a helyiségre, hiszen ezt a mai bírói gyakorlat szerint még csak bizonyítani sem kell, úgyhogy a háztulajdonosok nagyon is biztos játékba mennek a pöröknél, a kereskedők viszont duplán megsínylik az intézkedést, mert ha bíróság elé viszik ügyüket, a per elvesztése esetén — ami a mostani, bizonyítást nem kívánó gyakorlat mellett szinte biztos, még a nagyösszegű perköltségeket is meg kell fizetniök. Ez a körülmény egyrészt elriasztja a kereskedőket még attól is, hogy a bírói fórum elé vigyék vélt igazukat, meggondolásra kényszeríti őket még abban a tekintetben is, hogy az utolsó szalmaszál után kapjanak, de a szomorú „eredmény" esetén még csak nyomasztóbbá teszi a felmondással amúgy is a tönk szélére vitt exisztenciájukat. Bródy Ernő, az egyik ilyen ítélet ellen beadott fellebbezésében a következőkkel érvel : — A járásbíróság felfogása nyilvánvalóan teljesen tarthatatlan, ezenkívül pedig ellentmond magának a rendeletnek is. A rendelet bevezető része határozottan kimondja, hogy a rendelet a gazdaságilag gyöngébbek védelmére szolgál és megállapítja, hogy „aháztulajdont korlátozó kivételes szabályoknak az üzleti célra használt helyiségekre vonatkozó megszűnése az iparos- és kereskedői osztály gazdaságilag gyengébb helyzetben lévők jelentékeny részének érdekeit súlyosan veszélyeztetné“. ■ ' — A mostani bírói gyakorlat pedig megelégszik azzal, hogy a háztulajdonos pusztán akaratát nyilvánítja, már pedig ez Ic- 26 külföldi állomást egy este, egyetlenegy tárcsa forgatásával,kristálytiszta hanggal vesz az EF11 3 csöves készülék, Carborundum 1|h E |ala*-t a fix detektorral. Ezen ered ElSSrnr rn meny kizárólag az amerikai SElIfaiC L»il alkatrészekkel érhető el. ________—Vezérképviselet: CAUnmonn nerl a elektrotechnikai és rádiótechnikai OCilQalanil CSDUKiOUC vállalat, V., József tér 11. r. 12T-Lé nyegében nem más, mint a szabadforgalom teljes helyreállítása, amit a rendelet saját szavai szerint is éppen el akart kerülni. Ha az akarat kinyilvánítása elegendő a felmondás érvényességére, akkor ez felhívás lenne arra, hogy ezzel a lakásrendelet béremelési tilalmát is kijátszhassák. És hogy ez a valóságban így is van, azt mindenki látja, aki nyitott szemekkel nézi azt a mozgolódást, amely a rendelet megjelenése óta történt. A bíróság hivatása tehát olyan joggyakorlatot teremteni, amely az ominózus szakasszal való visszaélést megakadályozza és a felmondásokat a rendelet intencióinak korlátai közé szorítja, mert az ilyen gyakorlat a legképtelenebb béruzsora zsilipeit nyitná meg. A kereskedők feje fölött tehát ott lebeg a fölmondás Damokles-kardja és a mai bizonytalan gazdasági helyzet veszélyei mellett még a költözködés fenyegető réme is ott leselkedik minden kereskedő, iparos életében. A költözködés, ha még akadna is megfelelő üzlethelyiség, óriási költségekkel jár, ezenkívül pedig nagy kárt jelent a kereskedőre nézve a régi vevőkör elvesztése. Hiszen minden üzlet kineveli a maga vevőkörét és a költözködés után ez természetesen elvész a kereskedőre. Erre vonatkozóan Vértes Emil, az OMKE elnöke a következőket mondotta: — Amikor az OMKE mozgalmat indított a bolthelyiségek felszabadítása ellen, mai fölvetettük azt a kívánságot, hogy a kormány intézményesen gondoskodjék a kereskedelmi tulajdon megvédéséről. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya már javaslatot készített a boltbérlő védelme érdekében, amely az új lakbérszabályzatban jut majd érvényre. A fővárosnak azonban ennél a lépésnél nem szabad megállania és a kormánynak a francia minta alapulvételével törvényben is gondoskodnia kell a magyar kereskedők munmunkájának megvédéséről. Bródy Ernő a mozgalomról a következőket mondotta munkatársunknak: — Csak a visszaéléseket és a rendelet kijátszását kell megakadályozni megfelelő újabb rendelet-magyarázattal. Ha a háztulajdonosnak valóban joga van egy helyiségre, bizonyítsa ezt be tanukkal és adatokkal, ámde nem szabad ezt a paragrafust a visszaélések melegágyává tenni. A legtöbb esetben eszében sincs a háztulajdonosnak rokonait beköltöztetni, egyszerűen strohmanokat használ föl arra, hogy az üzlethelyiségéből ,mostani bérlőjét eltávolítsa és vagy drágábban adja ki másvalakinek, vagy pedig a régi bérlőt kényszerítse ilyen eszközökkel magasabb bér fizetésére. Nyerészkedési és béremelési manőver a legtöbb esetben az ilyen felmondás és ezt kell a gazdasági élet megmentése érdekében lehetetlenné tenni. Az egyik kereskedő, akit szintén megkérdeztünk, sóhajtva válaszolta: " A mai állapotoknál még a szabad forgalom is kívánatosabb lenne, habár óriási veszélyeket jelent. Akkor legalább természetes fluktuáció alakulna ki, a felmondások mellett üzlethelyiségek szabadulnának föl és így esetleg még meg lehetne menteni életlehetőségeink roncsait, így azonban ki vagyunk szolgáltatva a háztulajdonosok kénye-kedvének. Mozgalom az üzlethelyiségek tömeges fölmondásának megakadályozására