Magyar Hirlap, 1927. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-13 / 84. szám

2­5957 április 53. A Széchenyi-strandfü­rdő, a Gellértfürdő vendéglőse és egyéb dolgok Japán mozgósít, ha Szovjet-Oroszország akciót indít Peking ellen­­ Gsang-Kai-Csek felvette a harcot a kommunisták ellen Londonból jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. A kínai helyzetet ma itt ismét súlyos­nak látják, amennyiben a keletszibériai orosz csapatösszevonások miatt Japán mandzsúriai érdekeit legsúlyosabban ve­szélyeztetve látja, hiszen a nehéziparnak döntő szava van Japán külpolitikájának irányítására és Mandzsúriában a japán ne­hézipar igen fontos érdekeit veszélyezteti a legkomolyabban egy esetleges orosz betörés. Londonba ma már olyan hírek is érkeztek Tokióból, mely szerint Japánban részleges mozgósításra gon­dolnak és a japán hadügyminisztérium máris meg­tett állítólag minden intézkedést arra, hogy az első fenyegető jelre azonnal hadilét­számra emeli több hadtestét. Port Arthurba máris négy japán hadihajót indítottak út­nak és négy másik torpedózúzó utasítást kapott, hogy álljon minden pillanatban ké­szen a Sanghajba való indulásra. Kivétel nélkül minden japán lapnak az a véle­ménye, hogy tekintettel a Moszkva és Pe­king közötti feszültségre, a helyzet igen komollyá vált. A tokiói lapok véleménye szerint Japán még akkor is feltétlenül bele­kapcsolódik az eseményekbe, ha Moszkva nem keresi a fegyveres döntést. Csang-Kai-Csek tábornok a Sangaiból ma érkezett táviratok szerint most mér elérke­zettnek látja az időt, hogy erőteljesen és ha­tározottan fellépjen a kommunista propa­ganda ellen és kedden délelőtt Csang-Kai-Csek katonái általános razziát rendeztek a kommu­nista munkások ellen. Kézigránátokkal, gépfegyverekkel felfegy­verkezett erős katonai osztagok vonultak fel a sanghai és hankaui vörös munkás­szövetségek helyiségei elé, éppen úgy, amint csapatok zárták körül a csapeti és potungi kommunista munkásszervezetek helyiségeit is. A kommunisták elkeseredetten védekez­tek mindenütt és Csang-Kai-Csek katonái csak kilenc órai heves küzdelem után tud­ták elfoglalni a helyiségeket. A vörös munkásszövetség tizenöt tagja elesett, igen sokan megsebesültek és hatszáz kommunistát elfogtak. Csang-Kai-Csek katonái tizen sebesültek meg. A délelőtt zsákmánya hét gépfegyver, háromszáz puska, tömérdek bomba, nagy­­mennyiségű lőszer és számtalan revolver volt. A mai sanghai jelentések immár két­ségtelenné teszik, hogy Csang-Cso-Lin tá­bornagy északi csapatai a peking—hankaui vasútvonal mentén nagyjelentőségű győ­zelmet arattak a kantoni csapatok felett, úgyhogy ma már az északi csapatok alig százötven kilo­méterre állanak Hankan városától. A déli csapatok ellenoffenzívára készülőd­nek és Sanghaiból erős csapattestek indul­tak a veszélyeztetett pontokra. Tegnap dél­után az északi csapatok légi flottája is ak­cióba lépett és Nanking és Pukau városokat bombázták. A fováros pénzügyi bizottsága ma dél­előtt Folkusházy Lajos alpolgármester el­­nöklésére­ ülést tartott, hogy a Széchenyi­­strandfürdő építkezésénél támadt 30 mil­liárdos túlkiadást megszavazza. A bizottság meg is szavazta a 30 milliárdos túlkiadást, de szeretett volna garanciát kapni arra nézve, hogy a fő­város életében ez lesz az utolsó hitel­túllépés. Folkusházy alpolgármester nem merte garantálni a dolgot, de kijelentette, hogy ha csak vis major közbe nem jön, 55 mil­­liárdnál nem fog többe kerülni a Széchenyi­­­fürdő építkezése. Vigyázó Géza tanácsjegyző referátuma indította meg a vitát. A tanácsjegyző beje­lentette, hogy az építkezési költségek vég­leges összege 55 milliárd, a strandfürdő be­lépő­díja pedig egy pengő lesz, a szekrény­­használati díja szintén egy pengő, míg a kabin használati díja egy személyre, belépődíjjal együtt, két és fél pengő, két személyre három és fél pengő lesz. Az építési költségeket 35 esztendő alatt akarja amortizálni a város. A strandfürdőben egész nap lehet fürödni és egy nap ötezerháromszázhamiincan fürödhetnek­­ meg. Buday Dezső megállapítja, hogy úgy az építési osztály, mint az építési bizottság is felelős, de a gazdasági osztály felelősségét még fokozottabb mértékben látja. A Gellért­­fürdőnél is súlyos túllépések mutatkoznak. Ha nincs is panama, annyi bizonyosnak lát­szik, hogy a törvényhatósági bizottság aka­ratát kijátszották. Megállapítja, hogy azo­kat az adatokat, amelyek miatt most bűn­ügyi eljárás folyik, már egy esztendővel ez­előtt ismerték. Buzáth alpolgármesternek már egy évvel ezelőtt nyilatkozott Zsombor és Buzáth alpolgármester most azt mondta, hogy baráti ígéret tartotta vissza attól, hogy nyilvánosságra hozza a dolgot. Ilyen ügyekben csak hivatali eskü van. Buzáth János elmondta, hogy a Zsombor­i féle ügyről hivatalos tudomása nem volt, csupán mendemondákat hallott­ . Ennek ellenére a dolgot azonnal közölte a pártve­zérekkel. Egyébként ezt­ az ügyet zsűri elé vitték, amely őt kihallgatta s amely előtt ő mindent elmondott, amit tudott. Barnes Marcell megemlíti, hogy a de­mokratikus blokk intézőbizottságában Bü­ch­­ler József mondta el először azokat a szál­longó híreket, amelyek Zsomborról, Nagy Istvánról és Acél századosról cirkuláltak. Zsűri elé vitték a dolgot, amely előtt meg­jelent Buzáth alpolgármester is és mindent elmondott, amit ezekről a dolgokról tudott. A zsűri utasította Zsombort, hogy pörölje be Perl vállalkozót, aki azt állította, hogy negyven milliót adott Zsombornak. A bírói tárgyalás előtt két hónappal azonban Gál Jenő, Zsombor ügyvédje bejelentette, hogy Perl visszavonta állításait és bocsána­tot kért. Szőke Gyula amellett van, hogy­ az illeté­keseket felelősség terheli. Peyer Károly til­takozik az ellen, hogy a fürdő-belépődíja­kat ilyen magasra emeljék. Egy pengő is sok. Helytelennek tartja azt is, hogy férj és feleség nem mehet egy kabinba.­­Ez a fürdőnek nagy károkat fog okozni. Megállapítja különben, hogy ugyanilyen hiteltúllépés volt a BSzKRT-nál is. Ezek­nél a hiteltúllépéseknél az a gyanús, hogy mindig ugyanannál a vállalkozónál lépnek fel. Az ilyen vállalkozó már csak azért sem lehet megbízható, mert megpróbálta a fő­város egyik tisztviselőjének a megvesztege­tését, amikor pedig a bíróság előtt felelős­ségre vonták, visszavonta a vádjait. Meg­védi Buzáth alpolgármestert és kijelenti, hogy tisztára Buzáth érdeme, hogy az ügy kiderült. Bár minden tisztviselő olyan lenne, mint Buzáth. (Helyeslés.­ Büchler József helyteleníti a pályázatok eldöntésénél dívó mai rendszert. Szerinte a német pályázati rendszert kellene meghono­sítani. Wolff Károly megállapítja, hogy Nagy István ellen nem csalás miatt folyik az el­járás. Egyébként a községi kereszténypárt nevében ő már felszólí­totta Nagy Istvánt, hogy amíg az ügy el nem intéződik, ne jelenjék meg az üléseken. Joanovits nem tartja reálisnak a jöve­delmezőségi számításokat. Bedő Mór a fürdő jövedelmezőségét félti az erkölcsvédelmi rendelettől. Folkusházy ezután bejelentette, hogyha csak valami vis maior nem lesz, nem fog­ják túllépni az 55 milliárdot. Ezután elfogadták a tanács előterjesz­tését. Majd a Gellért-fürdő vendéglősének kér­désére került a sor. A Gellért-fürdő fel­ügyelőbizottsága tudvalévően Czifrák Antalt ajánlja vendéglősnek. Az ügyosztály szin­tén, a tanács ellenben Gundel Károly mel­lett van. Bedő Mór Lázár Ferenccel és Joanovits Pállal szemben szintén amellett van, hogy Gundelnek adják oda a bérletet, mert Czifrák üzletvezetője Freinreisznek. Be van jelentve az elöljáróságon és köz­okirattal is tudja igazolni, hogy Czifrák a Bristol üzletvezetője. Ezután szavazásra került a sor. Gundel mellett kilencen szavaztak, Czifrák mellett tizenegyen. Eszerint tehát a tanács javaslatával szem­ben a pénzügyi bizottság Czifrák mellett foglalt állást. Ezután a helyi hajójáratok ügyére tértek át. Az MFTR tudvalévően 120.000 pengő szubvenciót kért a fővárostól. A pénzügyi bizottság­­ hajlandó megadni a szubvenciót, ennek ellenében azonban az MTFA május elsején megindítja a margitszigeti hajó­­járatokat. A bizottsági ülés ezzel végetért. Gál Jenő nyilatkozótd Dr. Gál Jenő orsz. képviselő a következő nyilatkozat közlését kérte. A főváros pénzügyi bizottságában m­a ismét oly nyilatkozat hangzott el, mely egyik láncszeme azoknak a tendenciózus támadá­­soknak, amikkel szüntelenül untatják bizo­nyos oldalról a közvéleményt, igénytelen sze­mélyemmel kapcsolatban. Most Barnes Marcel bizottsági tag úr látta jónak az én nyakamba varrni a Zsombor—Peri-ügy bíróságon kívüli elintézését, holott maga beismeri, hogy a kitű­zött tárgyalás előtt két nappal neki, mint a községi demokrata párt akkori elnökének be­mutattam a Perl Gyula elégtételt adó nyilat­kozatát. Ebből a nyilatkozatból látnia kellett Barncs Marcell úrnak, hogy az elintézésnek ezt a módját Pert Gyula úr a Barncs Marcell elnök­lete alatt működő zsűri egyik bíró-tagjának, dr. Hajdú Marcell úrnak, társaságában és előttemezésével ajánlotta fel és semmi okom nem volt és nincs anna­k feltételezésére, hogy ezt dr. Hajdú Marcell úr bírói kötelességének megszegésével engedte megtörténni. Barnes Marcell úrnak azt a kijelentését, mintha ne­kem ügyvédi megbízatást pártjának vezető­sége adott volna, azok a jegyzőkönyvek cáfol­ják­ meg, amelyek az ő elnöklete mellett vetet­tek fel és amelyekben csak az foglaltatik, hogy Zsombor Gézát utasítják a rágalmazási per megindítására. Nekem sem Barnes Marcell úr, sem a párt­vezetőség semmiféle utasítást nem adott, de nem is adhatott, mert ügyvédi függetlenségem ilyet senkitől el nem fogad. A Baraes Marcell úr beszéde közben elhangzott idétlen közbe­szólásra nem tartom érdemesnek­ válaszolni. ■■■■raMwaansMaMt Igazi csomagolása Aspirin^^^B tablettáknak. Ügyeljünk a zöld papírszalagra! A színészegyesület új tisztikara Az Országos Színészegyesület ma délelőtt tartotta meg ezévi rendes közgyűlését Baross téri székházában a színigazgatók és színtársu­latok képviselőinek részvételével. A közgyűlés Almási Endre korelnök vezetése mellett ala­kult meg. Elnök lett Fehér Gyula, alelnökök Kardos Géza és Erdélyi Rezső, jegyzők dr. Farkas Ferenc és Szalai Pál. A bizottságok megalakítása után megejtették az új tanács választását. Fővárosi tanácsosok lettek: Stella Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Sarkadi Aladár, Sebestyén Géza, dr. Farkas Ferenc, Fehér Gyula, Perczell Oszkár, Tihanyi Béla, Nagy Jenő, Matány Antal; vidékiek: Alapi Nándor, Bársony Aladár, Békeffy Róbert, Deréki János, Herczeg Vilmos, Kardos Géza, Remete Géza, László Gyula, Szalai Pál, Szabó Ferenc, Szirmai Vilmos, Szentiványi Béla, Gulyás Menyhért, Zilahi János, Polgár Béla, Thuróczy Gyula, Falussi István, Erdélyi Rezső, Korda Sándor. A közgyűlés szerdán kezdi meg ér­demleges tárgyalásait. Szerda Mégis engedélyezik a „ Tériké“ filmszkeccs előadását, de a feliratokat megváltoztatják (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Nagy feltűnést keltett az a hír, hogy a film­­cenzúra-bizottság nem engedélyezte a Tériké című filmszkeccs bemutatását. Kedden reg­gel tartotta főpróbáját az UFA Filmszínház­i filmszkeccsből, amely húsvét hetére volt műsorra tűzve. A főpróbán megjelent a cenzúrabizottság és végignézte a szkeccs be­mutatóját. Horváth Elek miniszteri tanácsoson kívül a bizottságban helyet foglalt többek között Csiszarik címzetes püspök is, aki azonnal kifogást emelt kánoni okból a film bemuta­tása ellen. Csiszarik címzetes püspök főleg azt kifogásolta, hogy a darabban szereplő plébános híveinek szerelmi ügyeivel foglalkozik és bizo­nyos helyeken rusztikus kifejezéseket használ. Ez — a címzetes püspök szerint — a papi tek­intély megsértését jelenti és csodálkozá­sát fejezte ki, hogy a darab százötvenszer kerülhetett színre magyar színpadokon. A filmellenőrző bizottság tudatta Pásztor Bélával, az UFA igazgatójával, hogy mos­tani formájában nem engedélyezi a film­­szkeccs színre hozatal­át. Kánoni okokra hi­vatkozott a filmcenzúra-bizottság és a film­nek különösen egyik jelenetét kifogásolta. A filmcenzúra-bizottság döntése úgy film­körökben, mint a közönség körében nagy izgalmat és megdöbbenést keltett. Hiszen a darabot, amely magyar színpadokon kö­zel százötvenszer került már színre, Földes Imre, több nagysikerű darab szerzője írta. A rendező Major Dezső. A vállalkozó, lövétei Mihályffy Ede nagy anyagi áldozat­tal próbált bekapcsolódni a meginduló ma­gyar filmgyártásba. Félő, hogy hasonló ese­tek könnyen elvehetik a vállalkozói kedvet magyar filmdarabok színrehozatalától. A színház a szkeccs előadásához héttagú társu­latot szerződtetett száz előadásra. A szkeccs főbb szerepeit többek között Mészáros Géza, Harsányi Rezső és Balla Zsuzsi játsszák, akik estéről-estére kapták volna honorá­riumukat és így exisztenciális érdekük fű­ződött ahhoz, várjon eljut-e a bemutatóig a „Teriké“ filmszkeccs. Kérdést intéztünk Földes Imréhez, a Teriké szerzőjéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A filmcenzúra-bizottság a Teriké filmszkeccsen bizonyos változtatásokat kíván, amelyek azonban nem érintik a darab lényegét. Ez néhány napig tart el és a módosított szkeccsét fogják majd újból bemutatni a bizottság előtt. Magától értetődik, hogy nekem eszem ágában sem volt a plébános alakjával és szerepeltetésével más tendenciát érvé­nyesíteni, mint bemutatni egy jóságos, derék vidéki pap karakterét, aki híveinek igazi lelkipásztora­; csupa szív és kedély. Mikor a színpadokon játszották a Teri­két, mindenkit meghatott ennek a derék plébánosnak derűs, csupaszív világszem­lélete és senkinek sem jutott eszébe el­lene kifogást emelni. Pásztor Béla, az UFA Filmszínház igaz­gatója a következ­őket mondotta a bonyo­dalmakkal kapcsolatban: — A „Tériké” bemutatója után a cen­zúrabizottság elnöke közölte velem, hogy az előadást nem engedélyezhetik kánoni szempontokból. Később azonban a cen­­zúrabizottság, amely megértően kezelte az ügyet és meghallgatta indokainkat, beleegyezett abba, hogy a darabon csu­pán bizonyos változtatásokat eszközöl­jünk. Technikai okokból a darab a meg­állapított napon nem kerülhet bemuta­tásra, és így a színháznak új darabról kellett gondoskodnia. .A filmcenzúra­­bizottság döntése meglehetős kárt jelent a filmszínházra is, hiszen a legmozgalma­sabb hétnek, húsvét hetének gondosan el­készített programját bolygatta meg. Kedden este újabb értekezletre jöttek össze a filmcenzúra-bizottság tagjai és ezen az értekezleten már megértőbb álláspont ju­tott érvényre.­­ A darab filmrészén ugyanis nem kell majd semmit sem változtatni, csupán a feliratokat cserélik ki. A filmcenzúra-bizottság — értesülésünk szerint — most már csak húsvét utáni ked­den ül össze és ekkor mutatják be előtte a „Tériké" filmszkeccset a megváltoztatott feliratokkal. A bizottság tagjainak hangula­tából bizonyosra vehető, hogy a változtatá­sok után a filmszkeccs akadálytalanul eljut a bemutatóig. A HIPIKP nagy húsvéti I száma | ! j || 20 fillér 11 | I^S35S55l5S!SS£S5i5SEi55Si^iS5giSSiS5!iBBiB!i!S^.

Next