Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

2 1927 augusztus 2. A pénzügyminiszter legújabb jelentése szerint júniusban az állami bevételek tizenöt millió pengővel meghaladták az előirányzatot Bod János pénzügyminiszter most adta ki tizenkettedik jelentését Magyarország pénz­ügyi helyzetéről. Ez a jelentés az ország pénzügyi helyzetével foglalkozik június else­jétől június harmincadikáig, vagyis a régi költségvetési év utolsó hónapját ismerteti, mert hiszen az új költségvetési év 1927 július elsején kezdődik. A jelentés mindenek­előtt a júliusi költségvetéssel foglalkozik, s összehasonlítást tesz a tavalyi és az idei elő­irányzattal. Megállapítja, hogy a júliusi elő­irányzat az idén csaknem azonos mérvű hiányt mutat, mint a múlt esztendő ugyane hónapjában, mert még 1926 júliusában a hiány 9.9 millió pengő volt, addig az idei júliusi előirányzat hiánya 9.1 millió pengő. A jelentés második része az idei év má­jusában befolyt összegekkel foglalkozik és összehasonlítást tesz a múlt évi májusi eredménnyel. A májusi bevételek mindenütt magasab­bak az előirányzott összegeknél. Forgalmi adóban 1,1 millió pengővel több folyt be májusban, mint amennyi elő volt irányozva, és a tavalyi májusi eredményt is meghaladta az idei májusi bevétel. A ta­valyinál több folyt be a forgalmi adóknál, az egyenes adóknál, a fogyasztási adóknál, a vámjövedékeknél a só- és dohány­jövedék­nél. A májusi bevételek összesen 5,3 millió pengővel haladták meg az előirányzatot. A múlt évi költségvetés tizenegy­ hónapját véve figyelembe, vagyis 1926 július 1-től 1927 május harmincegyig a bevételk 92,4 millió pengővel haladták meg az előirány­zatot. Az előirányzatnál kevesebb sehol sem folyt be, minden bevételi tétel meg­haladta az előirányzatot, még­pedig a leg­nagyobb többlet, 25.3 millió pengő, a vám­jövedéknél jelentkezett azután 14 millió pengő az egyenes adóknál, 17.8 millió pengő az illetékeknél, 11.4 millió pengő a forgalmi adónál. Június havában az állami bevételek ismét meghaladták az előirányzatot, mert a költségvetési bevételi számla 50.9 millió pengő, a zárolt bevételi számlák 29.7 millió pengőt tettek ki, ami az első tételnél 11.2 millió, a második tételnél 3.7 millió többletet jelent, úgyhogy júniusban az ál­lami bevételek 80.6 millió pengőre rúgtak, vagyis 14,9 millió pengővel haladták túl az előirányzatot. A népszövetségi kölcsönből 98,3 millió pengő állt rendelkezésre. A posta, távirda és távbeszélő forgalma a múlt év ugyane hónapjához képest jelen­tékeny emelkedést mutat. Különösen nagy az emelkedés a postautalványok számánál és összegénél és a rádió-berendezések szá­mánál. Míg 1926-ban a rádióvevő-berende­zések száma 47.644 volt, addig 1927 jú­niusában ez a szám csaknem megkétszere­ződött, mert felemelkedett 75.137-re. Az államvasutak és helyiérdekű vasutak forgalmának kimutatásából kitűnik, hogy a teljesítmények úgy a személyforgalomnál, mint az áruforgalomnál emelkedést mutat­nak, még­pedig a személyforgalomnál ki­sebbet és az áruforgalomnál jelentékenyeb­bet. A Duna-Száva-Adria vasútnál szintén nagy az emelkedés a múlt év júniusához képest. Míg a MÁV júniusi eredményében 23.4 millió pengő bevétellel szemben 25.9 millió pengő kiadás mutatkozik, a kiadások tehát két és félmillió pen­gővel meghaladják a bevételeket, addig a Duna-Száva-Adria vasútnál 1.9 millió pengő bevétellel szemben csak 1.7 millió pengő kiadás mutatkozik. A Magyar Nemzeti Bank érckészlete júniusban 1.5 millió pengővel apadt, azon­ban a június havában történt aranyvásár­lások folytán az aranykészlet 19.9 millió pengőre emelkedett. A váltótárca-állomány 23.6 millió pengővel volt magasabb, mint május végén. Megállapítja a pénzügy­­miniszteri jelentés, hogy a koronára szóló jegyek már alig voltak forgalomban és június végén az egész tényleges jegyforga­lomnak mindössze 1,2 százalékát tették ki. A jelentés szerint június utolsó hetében 42,7 millió pengő váltópénz volt forgalom­ban, még­pedig 39 millió a tényleges for­galomban, 3,7 millió pedig a Magyar Nem­zeti Bank pénztárában. Közli ezután a pénzügyminiszter jelen­tése a postatakarékpénztár forgalmáról szóló kimutatást, a betétek alakulását a Postatakarékpénztárnál és a tizenhárom legnagyobb fővárosi pénzintézetnél, amely szerint a takarékbetétek júniusban 7,1 millió pengővel emelkedtek* * A külkereskedelmi statisztikai adatok még csak májusról szólnak és ezekből ki­tűnik, hogy a behozatalnál legnagyobb volt az emelkedés a fabehozatalnál, míg a kivi­telben a legnagyobb többlet a rozsnál mu­tatkozott. A jelentés szerint június hónap folyamán a fizetésképtelenségek száma csökkent, épúgy csökkenést mutatott a munkanélküliek statisztikája is. Vni. REICHENBERGI VÁSÁR 1927 augusztus 13—19-ig Közismerten kedvező bevásárlási alkalom mindennemű cseh exportárukra, különösen a világhírű textilneműnkre Magyarországi látogatók menetdíjkedvezményeket élvez­nek . Magyarországban az egyes osztályok közötti kü­­lön­bözetet augusztus hó 10-23-ig, Csehszlovákiában 33 százalék kedvezményt augusztus hó 3—28-ig Odautazás útlevélvízum nélkül. Igazolványok kaphatók : Budapest: Knechtl József, Ma­­gyar-Cseh Iparbank, V., Nádor­ u. 6. 319—­/312-ig. Bank felefőn : L. 976-50. Július 25-től augusztus 17-ig, továbbá a következő kereskedelmi és iparkamarák: Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs, Sopron és Szeged. Adatok a világ újságirodalmáról Az utolsó statisztika szerint a harminckét év előtti újságszámnak több mint kétszerese jelenik meg A világ időszaki sajtójára vonatkozó sta­tisztikai adatok összeállítása igen nagy ne­hézségekbe ütközik. Sok országban még az időszaki sajtótermékek számáról sincsenek adatok és a meglevő adatok sem mindenütt hitelesek. A sajtóstatisztikában fokozott mértékben fenforog az egyes országok adatainak ösz­­szehasonlíthatóságát a statisztika más terü­letein is zavaró az az akadály is, hogy a számlálás egységének megállapítása nem mindenhol azonos kritériumok sze­rint történik. A sok nehézség ellenére a Magyar Statisz­tikai Szemle új száma megkísérli a világ újságirodalmának statisztikai vázolást. A legmegbízhatóbb források felhasználásával (Annuaire généről 1927, Gothaisches Jahr­buch 1927, az egyes ilamok hivatalos sta­tisztikai évkönyvei stb.). Az ismertetés maga is megjegyzi, hogy az adatok nem mind­egyike teljes hitelű s a hiteles adatok között is több adat nem a jelenlegi állapot adata, hanem valamelyik előző évié. A világ első újságjai Az újságirodalom jelenlegi állapotának ismertetése előtt a cikk a múlt néhány ada­tát ipisiti föl. A világ első újságjainak azokat a római viasztáblákat tekinthetjük, amelyek Acta Diurna néven már Kr. e. 59-ben politikai híreket közöltek. A középkorban­ egyes vá­­rosok, egyházak, kolostorok kézírásos újsá­gokat adtak ki. A XV. században már van­nak nyomtatott újságok is, de csak esetről esetre jelennek meg. Velencében 1536-ban már rendszeresen megjelenő újság létezik, ez tehát már a szó igazibb értelmében vett újság. Németországban 1612-ben, Ausztriában 1703- ban, Amerikában 1718-ban adják ki az első modern nyomtatott újságot. Nem járhat nagyon messze a valóságtól az a becslés, amely szerint 1895-ben a föld­kerekségen 41.383 újság jelent meg és pedig Európában 20.347, Amerikában 19.500, Ázsiában 773, Ausztráliában 661, Afriká­ban 102. Az újságok igen tekintélyes részét, 16.500-at angol nyelven adták ki. Német nyelven 7350, francia nyelven 3850, spanyol nyelven pedig 1600 újság jelent meg ebben az időben. Ha a jelenlegi állapotra vonatkozó becs­lést kísérelünk meg, a 32 év előtti újság­számnak több, mint kétszeresét kapjuk. A világ újságjainak számát ugyanis mintegy 90.000-re tehetjük. A lakosság és az újságok számaránya Az 1895-ös becslés szerint az újságoknak a lakosság számához viszonyított aránya az Egyesült Államokban volt a legkedve­zőbb. Itt 3081, Svájcban 3229, Dániában 614, Belgiumban 7182 lélek esett gy újságra. Az intenzitási sorrendben folytatólag Fran­ciaország, Hollandia és Németország követ­kezett. A sorrend ez idő szerint a következő: Dánia 1581, Norvégia 2697, Belgium 4586, Uruguay 4686, Chile 5084, Amerikai Egye­sült Államok 5478, Észtország 5545, Német­alföld 6325, Németország 6397, Cseh­szlovákia 6607, Bulgária 6865, Finnország 7157, Palesztina 7835, Magyarország 8960, Portugália 9040, Kanada 9167, Lettország 9208, Spanyolország 9506, Kuba 11.221, Ar­gentína 12.327, Brazília 13.618, Kosztarska 16.129, Lengyelország 16.879, Japán 17.069, Kolumbia 17.743, S. H. S. állam 23.569, Peru 24.342, Paraguay 29.310, Olaszország 44.822, Oroszország (belső) 45.286, Mexikó 51.625, Délafrikai Unió 52.105, Brit-India 75.194 Bolívia 90.606, Törökország 173.684 lakos egy újságra. Az újságok nemzetközi adatai l) A francia nyelvű újságok száma a­ világon. *) A folyóiratok nélkül. Állam Az újságok Egy millió száma lélekre esik . újság Egyesült Államok 20.719 182.5 Argentína 795 81.5 Belgium 1.703 218.1 Bolívia _7­33 11.0 Brazília 2.250 73.4’ Brit-India 4.251 13.3 Bulgária 791 145.7 Csehszlovákia 2.060 151.4 Csile­a 775 196.7 Dánia U. 2.188 632.5 Délafrikai Unió 133 19.2 Észtország 202 180.3 Finnország IS J 489 139.7 Franciaország |‘íj' 5.5461) — Japán 1 3.500 58.6 Kanada 1.021 109.1 Kolumbia , 381 56.4 Kosztarska ‘T 31 62.0 Kuba 303 89.1 Lengyelország 1.711 59.2 Lettország 202 108.6 Magyarország 934 111.6 Mexikó 277 , 19.4 Nagybritannia 2.3983)' — Németalföld 1.170 158.1 Németország 9.902 156.3 Norvégia 1.027 370.8 Olaszország 900 22.3 Oroszország (be 1­5) 2.257 22.1 Palesztina 97 127.6 Paraguay 29 34.1 Peru 228 41.1 Portugália 667 110.6 Spanyolország 2.289 105.2 S. H. S. áll. 510 42.4 Törökország 76 5.8 Urugay 350 213.4 k^^$íft©ir^m^^|zedszebe­­ az augusztus hóra szóló előfizetési díjakat Náluk rendelheti meg regtinykedvezményünk­­ is és nyugta ellenében átvehetők a már megjelent kötetek Havi előfizetőink az augusztusi regényért 90 fillért, de ha a júliusit is most veszik át, úgy a két kötetért­­ pengő 80 fillért fizetnek. Negyedévesek 2 pengő 50 fillért fizetnek és a már megjelent első és második kötetet , azonnal átvehetik. A harmadik regényt (Rosny: Gyönyörű Fázis) a negyedéves előfizetőinknek legkésőbb augusztus 10-ig leszállítjuk. f Keddi seUeMrisnya pMi ^JSj f 4g Wj minden más tipjpl | harisnyát 6 minőségben kaphatói! E védjegy minden harisnyába bele van szövet ............................................... i—imi imn in »Iiimimia« pi i ............ i nrMTn—T Zarándokok Csernoch János sírjánál Az elhúnyt Csernoch János hercegprímás sírjánál vasárnap jelentek meg az első za­rándokok, a budapesti VII. kerületi katoli­i­kus népszövetség tagjai, akik hajón utaztak Esztergomba. A zarándokcsapatot Török Zoltán segédlelkés­z vezette, aki a hajón szentmisét mondott. Csernoch János bíboros hercegprímás ha­­lálának nyolcadnapján a római Magyar Történelmi Intézet, melynek az elhunyt prí­más nagy jótevője volt, gyászmisét monda­tott Csernoch János tituláris templomában, a San Eusebióban. A gyászmisét Buttykay Antal celebrálta. Az istentiszteleten megje­lentek Balásy Antal és Voernle János ügy­vivők vezetésével szentszéki és kri­ináli követségeink tagjai, Gerevich Tibor igazgató vezetésével a Magyar Történelmi Intézet személyzete, Schrotti Ferenc, a ferencrendi kormányzótanács tagja, a Collegium Ger­­mano-Hungaricum küldöttsége, a Római Magyar Egyesület tagjai és még számosan. A pöstyéni fürdőkápolnában pénteken a temetéssel egyidejűleg gyászistentiszteletet tartottak Csernoch János bíboros herceg­­prímás lelki üdvéért. A requiemen számos fürdővendég is megjelent, így gróf Szapáry Lajos országgyűlési képviselő feleségével, gróf Hardegg Jánosné, dr. Liebermann Leó egyetemi tanár özvegye és még számos ott tartózkodó előkelőség és magyar orvos. Részt vettek a gyászmisén az elhunyt herceg­­prímás külföldi tisztelői és többek között megjelent ott Sir Raymond Green, az angol alsóház tagja is. A gyászistentiszteletet, ame­lyen a katolikus papságnak számos Pöstyén­­ben időző tagja megjelent, dr. Baranyai­ Jusztin tanár celebrálta. Súlyos autószerencsétlenség Keszthely és Hévíz között Zalaegerszegről jelentik: Súlyos autósze­­rencsétlenség történt vasárnap a Keszthely­ és Hévíz közötti országúton. Bonyhádi Fe­renc Miklós nemesvámosi gazdasági intéző és felesége, Sági Vilma saját autójukon Hé­vízről Keszthely felé tartottak. A Vadaskert környékén levő lejtős országútnál két autós került elébük. Bonyhádi el akarta kerülni az előtte haladó egyik autót és eközben össze­ütközött a gépkocsival. Az összeütközés kö­­vetkeztében Bonyhádi és felesége magas ív­­ben röpült ki a kocsiból. Autójuk pozdor­­jóvá zúzódott, míg a másik kocsinak a ke­­reke és a kormánya rongálódott meg. A sú­lyos sebesült Bonyhádit és feleségét beszál­lították a keszthelyi kórházba, ahol meg­állapították, hogy agyrázkódást, koponya­­alaptörést és bordatörést szenvedett. Fele­­sége csak kisebb zúzódást szenvedett a fején. A hatóságok megindították a nyomozást a megállapították, hogy Bonyhádi a megenge­­dettnél sebesebben hajtott és ez okozta a szerencsétl­enséget. Egy newyork­i püspök egyik párizsi templomban az elválások ellen beszélt A Newyorkl Herald jelenti: Manning ’ newyorki püspök az egyik párizsi amerikai templomban mondott beszédében szembe­fordult a jelen kor erkölcstelenségeivel. Azok az elválások, amelyek amerikai házas­társak között Párizsban történnek és ame­lyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a házassá­got gúny tárgyává tegyék. Franciaország jó hírnevének ártanak és súlyos erkölcsi kárt okoznak az országnak, amiként az Egyesült­ Államokban végbemenő elválások az Egye­sült Államok jó hírnevét csökkentik és sú­lyos veszedelmet jelentenek Amerika társa­dalmi életére. Nem költözik Potsdamba a volt német trónörökös Berlinből jelentik: A volt német trónörökös oelsi uradalmának igazgatósága erélyesen cá­folja azokat a lapjelentéseket, hogy a volt trónörökös az ősz folyamán elhagyja oelsi magányát s Potsdamba költözik családjával egyetemben. Az oelsi uradalom igazgatóságá­nak közlése szerint a trónörökös és felesége, akik jelenleg egy német fürdőhelyen tartóz­kodnak, augusztus elején érkeznek vissza Oelsbe s úgy az őszt, mint a telet ott fogják tölteni.

Next