Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-13 / 183. szám
2 1927 augusztus 1I. hírlap hogy a benzinkészlet még elegendő lesz az út folytatására. Edzard, a Bremen vezető pilótája, újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy sem ő, sem Risztics nem fektetnek súlyt arra, hogy elsőnek repüljék át Európából jövet az Atlanti óceánt. Semmiesetre sem teszik ki magukat annak, hogy ugyanúgy járjanak, mint Byrdék, akik az éjszaka sűrű ködében, csőben, zivatarban, eltévedtek a kontinens fölött és egész éjszaka bolyongtak céltalanul. Amennyiben vállalkozásuk sikerrel járna, abban az esetben sem gondolnak arra, hogy visszafelé is repülőgépen tegyék meg az utat. A Deutsche Lufthansa közli, hogy a pilótákat Németország fölötti útjukban a legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíteni. Mindazokat a repülőtereket, amelyek fölött a pilóták éjszaka haladnak el, ki fogják világítani. A repülőterekről ezenkívül fényjelekkel fogják értesíteni a pilótákat a követendő útirányról. A késő éjszakai órákban Berlinben bizonyosra veszik, hogy a holnapra tervezett start mégis csak elmarad, minthogy az utolsó időjárási jelentések még a délutániaknál is kedvezőtlenebbek. A nyugati szelek helyenként ciklonszerű jelleget öltöttek és a szél sebességelérte a 60 kilométert. Amennyiben a start holnap mégis megtörténne, minden intézkedés megtörtént, hogy a start egyes részleteiről azonnal értesítsék a nagyközönséget. Dessauból a lipcsei rádióállomáshoz külön telefonvonalat szereltek fel és a lipcsei állomás fogja továbbítani a rádióelőfizetőknek a start egyes mozzanatait. A Junkers-pilóták rengeteg levelet kaptak különböző cégektől, amelyek az óceánrepülők útját óriási összegek ellenében reklámcélokra szeretnék felhasználni, a pilóták azonban épúgy visszautasítottak minden ajánlatot, mint maguk a Junkers-művek. RiszticsJános az indulás előtt nyilatkozik a Dessau-New York közötti légi útról Gumicsónakot és felfújható ágyat, disznósajtot, kemény tojást és limonádét visznek az útra, konzerveket nem . „Utamnak anyagi szempontból nincs jelentősége“ Dessau, augusztus. (A Magyar Hírlap alkalmi tudósítójától.) Néhány nap óta Dessau a világ közepe, feléje fordul a kultúrországok figyelme, mert világhírűvé avatta ezt a várost a levegő új hőseinek, Risztics Jánosnak és Edzardnak nagy teljesítménye, amellyel Chamberlainek még alig néhány hetes világrekordját megdöntötték. És ez az általános érdeklődés külső jelekben is megnyilvánul: összegyűlt itt a világsajtó és a repülősport képviselőinek legelőkelőbb gárdája, hogy tanúi legyenek annak a nagyjelentőségű pillanatnak, amikor egy magyar pilóta elhagyja gépével az európai kontinenst, hogy először tegye meg a légi utat Európa és Amerika között. A Lipcse—Dessau közötti távrepülési rekord kivívása után most átcserélték az Európának — Risztics gépének — motorját és a mai próbarepülés után Risztics kijelentette, hogy a legteljesebb biztonsággal ül majd a nagy és kockázatos út előtt gépének kormányához, mert számolt az összes előrelátható körülményekkel és bízik vállalkozásának sikerében. Az Európa a Junkers-gyár W. L. 33 típusú széria-gépével van fölszerelve. Az Óceán átrepülésére ezt a gépet csak annyiban alakították most át, hogy az összes kihasználható helyet az óriási benzinmennyiségek befogadására tették alkalmassá. A motor hathengeres, kettős gyújtású, maximális fordulatszáma percenként 1400. Az Európa külsőleg egészen egyszerű, alig gondolná az ember, hogy milyen cél keresztülvitelére szánták. Szürkére van festve és oldalán hatalmas betűkkel olvasható: „Európa." Belső berendezésénél is csak a praktikussági szempontokat vették figyelembe. Kabinjában a barografokon kívül egy gumicsónakot és egy összehajtható és felfújható ágyat helyeztek el, amelyen majd dr. Knickebocker, a Riszticsékat amerikai útjukra elkísérő újságíró— a Hearsd tayok megbízottja — fog pihenni. * Dessau elővárosában, Ziebigben vagyunk. Kedves kis villa, kertjében két gyermek játszadozik: itt lakik a nyolcszoros rekorddöntő magyar repülő: Risztics János. A szobák tele vannak virágokkal, ajándékokkal. Mindenki kedveskedni akart Riszticsnek: felvonult az egész német gyáripar, a rágógumitól kezdve az idegcsillapítón keresztül egészen a cigarettatárcában elhelyezhető önborotvakészülékig. A virágok és ajándékok között pedig ott ül Risztics János. Közepes termetű, de vállas, barnára sült arcú ember. A legfeltűnőbb rajta az a határtalan nyugalom és biztonság, amely lényéből sugárzik. — Megbocsát — mondja —, ha beszélgetésünk közben megebédelek, most az indulás előtt minden perefim drága. És már hozzá is fog az étkezéshez. — Feleségem főzte — folytatja büszkén —, magyar konyhát tartunk. Csak ilyesmit viszek magammal az útra is — disznósajtot, kemény tojást, limonádét, de visszautasítom a különböző gyárak által felkínált mesterséges sűrített és konzervtápszereket, amelyekkel elhalmoztak és amelyekből annyit kaphatnék, amennyit csak akarnék. Rengeteg idegcsillapítószert is küldtek, de amint látja, hál' Istennek ezekre igazán nincs szükségem. Azután részletezni kezdi terveit: — Az Óceán átrepülésére körülbelül ötvenöt órát számítok. A távolság Dessautól New Yorkig 6250 kilométer. Ha nagyon pesszimistán nézem az ügyet, utamnak kétharmad részén 50 kilométer sebességű ellenszéllel találom magam szemben, de még ekkor is sikerülni fog amerikai partokat elérnem, mert 10.200 kilogram benzint és 130 kilogram olajat viszek magammal. A gép felelős vezetője én vagyok, de egy pilótatársra szükségem van, mert — eltekintve az evésre és megfigyelésre szükséges időtől — néha mégis csak hátra kell kúszni a kabinba, hogy az ott elhelyezett barografokat megnézhessem. — Utamnak anyagi szempontból — eltekintve az ajándékoktól, amelyeket naprólnapra kapok — jelentősége nincsen. Igaz ugyan, hogy Németországban és Amerikában is jó egynéhány díj van kitűzve, ezek azonban az én utamra nem vonatkozhatnak. Az egyik német díjat például csak kétmotoros hidroplán kaphatja meg és ilyen típusú gépet mi nem gyártunk. Az amerikai díjak közül a jelentősebb a Németországból Pittsburgba való repülésre szól, ez azonban hatszáz kilométeres úttöbbletet jelentene. Az asztalon rengeteg üdvözlő távirat hever. Nevetve jelenti ki Risztics: — Igen, rengeteg üdvözlő táviratot kaptam. Levine is táviratozott, Chamberlin üdvözletét pedig az amerikai követ tolmácsolta. Legjobban örültem azonban a magyar kollégáim Üdvözlősorainak, amelyeket éppen ma kaptam kézhez. Kedves megjelenésű hölgy lép a szobába — Risztics felesége — és „jelenti“ urának, hogy már többen várják. — Feleségem, — mutatja be Risztics, — egyúttal magántitkárom is, tehát engedelmeskednem kell neki. A búcsúzásnál elhárítóan emeli fel a kezét: — Csak semmi szerencsekívánat, — mondja, — nálunk láb- és nyaktörést szoktak kívánni a felszállás előtt. Tehát a viszontlátásra, ha New Yorkból visszajöttem. P. A. Szombat A kedvezőtlen időjárás, valamint Levine és Drouhin viszálykodása késlelteti a Miss Columbia startját Párizsból jelentik . A kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán eddig még sem a le bourgeti repülőtéren startra készen álló Miss Columbia, sem a villacoublayi repülőtéren várakozó kék madár nem startolhattak az óceán átrepülésére. A Miss Columbia startját egyébként más akadályok is hátráltatják. Levine és Drouhin között úgy látszik még mindig nem sikerült teljesen elsimítani a fennálló nézeteltéréseket. Hogy Levine és a pilóta között újabban mi történt, egyelőre még senki se tudja, tény azonban, hogy Levine tegnap este egy amerikai szerelővel eltávolíttatta a Miss Columbia egyik motorját, mondván, hogy erre minden oka megvan, mert oly információkat kapott, hogy a csütörtökről péntekre virradó éjszaka el akarják lopni a gépet. A start előkészületei egyébként tovább folynak és a Miss Columbia már felvette az útra szükséges üzemanyagot és élelmiszerkészletet. A gép benzintartályaiban 1960 liter benzint helyeztek el. A kék madár szintén startra készen áll. Az élelmiszerkészleten kívül egy összehajtható gumicsónakot és két ejtőernyőt szereltek fel a gépre. A különböző mérőeszközök már tegnap óta a gépen vannak és a start bármely pillanatban megtörténhetik. Az óceán átrepülésére készülődő harmadik francia repülőgép, a Tango Madár, ma délelőtt ismét próbarepülésre indult Szeptemberben már félémért nyugdíjat kapnak a 65. életévüket betöltött nyugdíjasok A költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány kiadta a rendeletet a 65. életévüket betöltött úgynevezett régi nyugdíjasok és özvegyek nyugdíjának jelenlése tárgyában. E kormányrendelet szerint mindazoknak az állami nyugdíjasoknak és özvegyeknek nyugdíját, akik 65. életévüket már betöltötték és akiknek nyugdíját még az 1925 július elseje előtt érvényben volt fizetések alapulvétele mellett állapították meg, 1927. évi július 1-től kezdve a jelenleg érvényben levő fizetések alapulvétele mellett kell újból megállapítani. Azoknál a nyugdíjasoknál és özvegyeknél, akik a 65. életévüket az 1927. évi július 1-e után töltik be, a magasabb összegű nyugdíjat a 65. életév betöltését követő hó 1-étől kezdve kell megállapítani. A kormányrendelet továbbá aziránt is intézkedik, hogy egy olyan nyugdíjas elhalálozása esetén, akinek nyugdíját már e rendelet alapján fölemelték, az özvegy akkor is a magasabb összegű özvegyi nyugdíjat kapja, ha még nem is töltötte be a 65. életévét. A rendelet alapján járó magasabb összegű nyugdíjakat 1927 október 1-től kezdődőleg, az 1927. év július—szeptember hónapra esedékes különbözetét pedig szeptember második felében fogják kifizetni. Regölyön izgalmas körülmények közt próbálják kiásni a földomlás által eltemetett cigánycsaládot Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. Regöly község szombati tragikus szenzációja állandóan izgalomban tartja az egész vidéket. A dolgozó árkászkatonák és munkások csapatát kíváncsiak óriási tömege veszi állandóan körül, úgyhogy a katonáknak időnként vissza kell szorítaniuk a tömeget, amely már szinte akadályozza őket nehéz munkájukban. Már negyedik napja folyik a fárasztó munka, amelynek még mindig nincs pozitív erdménye. Pénteken a munkálatokat vezető százados új módszerhez folyamodott: utasítására a homokfalba barlangot kezdtek vágni a katonák és munkások. A százados ugyanis ilyképpen remélt hozzáférkőzni a Lakatoscsalád betemetett otthonához. A munkát a legnagyobb óvatossággal végezték. A kiásott barlang falait erős gerendákkal és deszkákkal támasztották alá, hogy váratlan beomlásnál elejét vegyék. Délután az egyik katona jelentette a századosnak, hogy csákányával holttestre bukkant. A százados azonnal bement és konstatálta, hogy egy nőnek a feje és két karja került elő az ásás nyomán. A százados a Lakatoscsaládhoz rokonságban álló cigányok közül kettőt behívott, akik felismerték a megtalált holttestben Lakatos József 17 éves leányát, a híres szépségű Katalint. A lelet híre óriási izgalmat keltett a nézőtömegben, amely csaknem erőszakkal akart betódulni a katonák által vájt barlangba, úgyhogy a százados legerélyesebb fellépésére volt szükség, hogy ezt meg tudja akadályozni. Dr. Bércek Adorján, Regöly körorvosa, meg akarta vizsgálni a holttestet, a munkálatokat vezető százados azonban nem látta biztosnak a barlangot arra, hogy ott orvosi vizsgálatot lehessen foganatosítani és ezért előbb alapos szemlének vetette alá a barlang falait. A szemle megerősítette feltevését s ezért kijelentette, hogy addig, amíg a barlangot jobban alá nem támasztják, oda bejönnie az ott dolgozó munkásokon kívül senkinek sem szabad. Ezután hozzáfogtak a barlang megerősítését célzó munkálatokhoz, midőn váratlanul a barlang mennyezetéről és oldaláról hullani kezdett a föld. A barlangban tartózkodó százados és munkások nem vesztették el lélekjelenlétüket, gyorsan kifutottak s a következő pillanatban az egész bar- 'lang beomlott. Az egész alig tartott egy-két percig a négy napig tartó kemétyi munka eredménye egykét perc alatt megsemmisült. Most ismét elölről lehet kezdeni a munkát, amelynél robbantást nem mernek alkalmazni, mert attól tartanak, hogy az még csak további földcsuszamlást idézne elő s így ezután is —mint eddig — csak csákányokkal és kapákkal dolgoznak az árkászok és munkások. Ha nem találkozott még a MAGYAR HÍRLAP kihordójával, vagy más ok miatt eddig nem kapta meg regénykedvezményeinket, töltse ki és küldje be kiadóhivatalunk címére (VI., Aradi u. 14.) ezt a szelvényt Megrendelem a Magyar Hírlap havonként megjelenő regénykötetét, ennek készkiadásit, *90 fillért ÁSA 2 pengő 50 fillért Ide mellékelten postabélyegben küldöm. A jövőben az előfizetési összeggel együtt fogom beküldeni ezt az összeget (havi előfizetés 380 fillér, negyedéves 10-50 fillér). Előfizető neve és címe:...............—.......— 'Megfejelő idinTtendé. Véget ért a nemzetközi egyházi konferencia Az Európai Keresztyén Szövetségi Unió pénteken délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezett előadásokat: Blecher Frigyes és Jakubski berlini, James Neddon glasgowi lelkészek és báró Podmaniczky Pál, a magyar szövetségi unió elnöke voltak az előadók. Délelőtt a Vigadóban Nyáry Pál, Tompa Artúr, Nagy István és Vicssin Hermann lelkészek tartottak előadást. Pénteken délután a Calvin téri református templomban úrvacsorás ünnepély volt, amelyen Kelly James, az európai unió elnöke mondott beszédet. Este hét órakor kezdődött a konferencia nagy hangversenye a Városi Színházban. A koncert fénypontja Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök előadása volt, Az egyházi ének és zene Isten szolgálatában címmel. Kapi püspök bevezető előadása után hangverseny következett, amelynek keretében Erdössy Vilmosné énekelt, László Sándor lelkész zongorakíséretével, Baranyi Lili zongorázott, a Laurisin-banda Baranyai trió Schubert D-dúr zongorahármasát adta elő. Az estély utolsó pontja Kelly Jamesnek, az Európai Keresztyén Szövetségi Unió elnökének a keresztyén világmozgalom megindítójáról, dr. Clark Ferenc bostoni lelkészről mondott emlékbeszéde volt, amelyet báró Podmaniczky Pál tolmácsolt. Szombaton a konferencia közönsége Esztergomba rándul ki.