Magyar Hirlap, 1928. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

2 "1928 február­­. ménye, sajnos, nem azt bizonyítja, hogy a magyar kisebbségeket megfelelő védelem­ben részesítenék. ■Jugoszláviával­mk­ár négy hónapja f­oly­nak különböző tárgyalásaink, gazdasági, közle­kedésügyi és pénzügyi kérdésekben. A tár­gyalások meglehetősen lassan haladnak előre, úgyhogy­­ a legközelebbi időben a megegyezések tényleges perfektuálása még nem vár­ható, noha a magunk részéről mindent elkövetünk ennek érdekében. Ameddig ugyanis ezek a megegyezéseink nem jönnek létre, a na­gyobb forgalom kifejlődéséről nem lehet szó, ami a jobb viszony kialakulását is aka­dályozza. A tenyészállatvásárok ügyében Gömbös képviselő felszólalására kijelenti, hogy e vásárok érdekében, mint a múlt évben, megteszik a szükséges intézkedéseket. Két­ségtelen, hogy a Balkánon kívül Kis-Ázsia és Egyiptom felé is ki kell terjesztenünk kapcsolatainkat. A leánycserkészkongresszus résztvevőinek megfelelő fogadtatása érdekében is meg fog történni minden. Végül Gróf Apponyi Albert tette meg megjegyzéseit. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatosan rámutat arra, hogy szomszédaink felháborodása annál is inkább rosszhiszemű, mert hiszen Aliig föl­­fegyverkezett államokról van szó. Az agrárpörök kérdésében a megegyezéses tárgyalások körüli fáradozást helyesli, de amellett a leggondosabban vigyáznunk kell arra, hogy jogi álláspontunk sérthetetlensé­géről való lemondásunkra ne lehessen kö­vetkeztetni. Németországhoz való jó viszonyunk ápo­lása nemcsak rajtunk áll. Minden állam a maga érdekeit tartja szem előtt s más államokhoz való viszonyát ér­dekei szempontjából és nemi irántunk való rokonérzés alapján mérlegeli. Németország magatartását most elsősorban a Rajna-tarto­­mányok kiürítésének kérdése irányítja. Ügyrendi kérdések elintézése után az el­nök az ülést bezárta. Csöndes valorizációs vita Csendes ülése volt ma a Háznak. Az el­nöki előterjesztések u­tán folytatták a valo­rizációs javaslat tizedik paragrafusát, amely arról szól, hogy nem valorizálják a vasúti fuvarozásból eredő kártérítéseket. Gál Jenő volt az elő­szónok, aki ezt az intézkedést még a hadikölcsönök nem valo­rizálásánál is szörnyűségesebbnek nevezte. Szerinte ezzel szembehelyezkedtünk a berni egyezménnyel és az lehet a következménye, hogy a külföld áruit nem fogja a MÁV-on szállíttatni. Amit ez a törvény csinál, az valóságos sáskajárás. Dezs­­ffy Aurél szerint a vasutakat már csak azért sem lehet kártérítésre és pláne valorizálásra kötelezni, mert a legtöbb ilyen kár a forradalmi események következménye.­­ Lakatos Gyula előadó módosítja az ere­deti javaslatot azzal, hogy csak azokat a kártérítési kötelezettsége­ket nem valorizálják, amelyek 1822 január 1-e előtt keletkeztek. Ugyane szakasz fog nyerni alkalmazást a többi közlekedési vállalatokon kívül a MÁV-ra is. — Gál Jenő fél, hogy az új szö­vegezés sok zavart fog okozni és sok pörre ad alkalmat. — Sándor Pált a módosítás’ ki­elégíti s ezért a saját indítványát vissza­vonja.­­ A pénzügyminiszter felszólalása után az eredeti szövegezést fogadták el, amelyet Sándor Pál is megszavazott. A magánjogi valorizáció szakaszánál a kormánypárti Csák módosítást ajánl, amit Gál Jenő elfogad, Kálnoki Bedő szintén, Wolff Károly azonban nem. Pesthy Pál el­ismeri, hogy a magánjogi követelések valo­­zálása nehéz kérdés, teljesen jól rendezni nem is lehet. Kéri, hogy a szakaszt a Csák módosításával fogadják el. A képviselőház így is határoz. A következő szakasznál Pál Jenő tiltako­zik az ellen, hogy a törvény a bíróságokat kitanítsa, mert a bíróságok örök érdeme, hogy ők már akkor megpróbálták ítéleteik­kel jól intézni ezeket az ügyeket, amikor a kormány még nem mert annak rendezésé­hez fogni. — Kálnoki Bedő felszólalása után Pesthy Pál kéri az eredeti szakasz el­fogadását, mert az szerinte méltányosság alapján készült. A többség a szakaszt el is fogadta, éppen úgy, amint a következőket Lakatos, Csák, Östör, Kálmán Jenő és Wolff Károly felszólalása után, aki szerint csak egy helyes elintézési mód van: a valorizálás. A pénzügyminiszterrel vitatkozik, akinek az az aggálya, hogy a valorizálás a pörök lavi­náját indítaná meg, nem áll meg szerinte, ha a kártérítési bejelentéseket három hó­napra korlátoznák.­­­ Szerdán folytatják a javaslat részletes vitáját. A pékmesterek háromnegyed része várja, hogy a toloncházban megkezdj­e büntetésének kitöltését A Magyar Sütők Szövetségének értekezlete a pékiparosok sérelmeiről Kedden este a Magyar Sülök Országos Szövetsége értekezletet tartott, hogy a buda­pesti és vidéki fogyasztók egészségesebb kenyeret kapjanak. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a három év előtt hozott rendelet értelmében a pékmesterek csak reggel öt órakor kezdhetnek sütni, hét órakor pedig a péksüteményeket ki kell szállítani s ezalatt a két óra alatt képtelenség egész­séges kenyeret készíteni. Hiába­­fordultak az illetékesekhez a rende­let visszavonása érdekében, eredményt nem tudtak elérni, ellenben a rendőrbíróságok egymás után büntetik le azokat a mestere­ket, akik néhány perccel öt óra előtt kezdik meg a sütést, azokat pedig, akik a bírságo­kat nem tudják lefizetni, a toloncházba utalják. Jelenleg a pékmesterek háromnegyed­­része vár arra, hogy a toloncházban megkezdje büntetésének a kitöltését. A pékmesterek elhatározták, hogy sérel­meiket megismertetik az országgyűlés kép­viselő tagjaiból alakult kisipari blokkal, hogy a sülök sérelmeit vigyék a parlament elé. A kisipari blokk előtt értekezlet kereté­ben kedden este ismertették a pékmesterek kívánságait. A népes értekezleten többek között megjelentek Tankovics János, Erődy- Harrach Béla, Frühwirth Mátyás, Perlaky György, Jánossy Gábor és Csontos Imre országgyűlési képviselők, Neubauer Ferenc volt államtitkár, Gallovich Jenő, az Orszá­gos Iparos Szövetség ügyvezető elnöke, Hirsch Zsigmond, a Sütők Országos Egyle­tének elnöke és Steiner Gyula, a szövetség igazgatója. Hirsch Zsigmond elnöki meg­nyitója után Biró Imre Boldizsár, a kézmű­ves-blokk titkára ismertette a blokk prog­ramját, majd Steiner Gyula kérte a meg­jelent képviselőket, hogy a pékiparosok panaszait hallgassák meg. Gallovich Jenő hozzászólása után Spingler Endre, a szövet­ség alelnöke előadta, hogy a sütés korai kezdetének megszünte­tése megásta a sütőiparosok sírját. Csak reggel hét órakor lehet kiszállítani a péksüteményeket s ez a körülmény nagy anyagi veszteséget jelent. Azokat a pékmes­tereket pedig, akik öt óra előtt néhány perccel kezdik meg a sütést, hogy a fogyasz­tóknak egészséges kenyeret adjanak, azo­kat lebüntetik. Ilyen körülmények között a pékiparosság válság előtt áll. Fontos tehát, ennek a sérelmes rendeletnek a visszavo­nása mielőbb megtörténjék, mert különben az esisztenciák egész sora megy tönkre. Zanker Márk, a pesterzsébeti sütőiparo­sok elnöke előadta, hogy az ottani pékmű­helyeket állandó razzia alatt tartják. Kéri tehát a megjelent képviselőket, hogy hassanak oda illetékes helyen, hogy ezek a lehetetlen állapotok minél előbb meg­szűnjenek. Rettinger András sütőmester büszkén ismeri be, hogy a budapesti pék­mesterek közül ő kapta a legtöbb, büntetést. Kilencven napi elzárásra ítélték. A rendelet tulajdonképpen a kisemberek ellen irányult, mert a nagyiparosok érdekeit nem igen sérti az ötórai kezdést elrendelő törvény. Vadoscsik István kénytelen kijelenteni, hogy a pékek nem készítenek egészséges kenyeret, mert reggel öttől hétig, tehát két óra alatt nem lehet süteményt úgy elkészíteni, hogy az minden tekintetben megfeleljen az egész­ségügyi követelményeknek. Klein Rudolf a büntetésekkel kapcsolatosan azt szeretné, hogy a toloncházban a korai sütés miatt elítélt pékmesterek ne egyenlő bánásmód­ban részesüljenek az ottlévő notórius be­törőkkel. Ezután Tankovics János, az iparos-blokk elnöke emelkedett szólásra, aki beszédében megállapította, hogy a sütőiparosokat való­ban sérelem érte és nagy hiba volt belekon­­tárkodni az iparosok szociális kérdéseibe, mert ezzel ép ellenkező hatást értek el. Lel­kes szavakkal összetartásra és békés együtt­működésre szólította fel a szövetség tagjait. Frühwirth Mátyás, a blokk alelnöke, annak a reményének adott kifejezést, hogy a blokknak február havában sikerülni fog a pékiparosok sérelmeit a parlament elé vinni. Nagy éljenzés közben jelentette be, hogy Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter közölte az ipari blokk elnökségé­vel, hogy elkészítette a kézműves kamara felállí­tásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a legrövidebb időn belül az országgyű­lés elé terjesztenek. Az értekezlet után bankett volt a Park­szálló különtermében, ahol több felköszöntő hangzott el. Szemző Ernő volt államtitkár a parlament körében kialakult képviselői kisipari blokkot üdvözölte. Megbocsáthatat­lan bűn lenne, ha bármilyen okból, párt­­politikai kicsinyességből, egyéni vagy hiúsági érdekekből a képviselői blokk tagjait bárki is elkedvetleníteni igyekeznék. A magyar politikai élet történetében első eset, hogy a kisiparosság érdeké­ben tömörültek képviselők, nyíltan, önzetlenül, úgyszólván pártkereteken kívül. A sülőiparosok szabadságvesztéssel sújtott szerencsétlen és leghatékonyabb erkölcsi tá­mogatásukat az­ amnesztia kérdésében a blokkban tömörült képviselői testületben remélhetik. A sü­tőiparosságnak tehát osz­­tatlanul melléje kell állania a kisipari blokknak. Utána felszólaltak még Jánossy Gábor, Perlaky György országgyűlési képviselők és a bankett­ résztvevői a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. Egészen a legújabb időkig minden valamire­való felfedezőnek és feltalálónak meg kel­lett küzdenie az ostobaság konokságának ezzel az erejével, amely nem egyszer éppen úgy, mint a középkorban a teológia tudó­saival, most a természettudományok tudós­szakértőivel állítják szembe az újítókat. A meteorkövek létezését a francia tudo­mányos akadémia még akkor is tagadta, amikor azon melegen állították elébe a Juillac­ község mellett lehullott meteorkövet, amelyről a község polgármestere 300 esküdt tanú vallomásával megerősítve igazolta, hogy az a levegőégből hullott alá. Az akadémia megállapítása ezzel szemben az volt, hogy csak sajnálni lehet az olyan községet, amely­nek ilyen ostoba polgármestere van, aki ilyesmit elhinni képes. Mikor pedig Edison fonográfját bemutatták a francia akadémiá­nak, a kiváló tudós Boillaud csaknem ön­kívületbe esett a dühtől és a bemutató Du Moncellt torkon ragadva, kiabálta­ Szemte­len csaló, hát azt hiszi, hogy a francia aka­démiát egy közönséges hasbeszélő bolonddá teheti! A történelmi ostobaságok azonban nem­csak a múlt idők történelmét, hanem a mi napjainkét is befolyásolják. A világháború alapja az a babonásan hitt ostobaság volt, hogy egy nagy országot meg lehet azzal semmisíteni, ha a háborúban legyőzik és hogy egy nemzet gazdasági virágzása egyenlő arányban áll politikai hatalmával. A jelen­kor egyik legnagyobb prófétája, Normann Angell, már a háború előtt éppen úgy bebi­zonyította ennek a felfogásnak az ostobasá­gát, mint Copernicus a föld mozgását, de azért a háborút mégis megcsinálták, sőt e felfogás alapján már ismét háborút készíte­nek elő a diplomaták. A történelemben foly­ton megismétlődik annak az útszélén fekvő nagy kőnek a története, amelyre az van írva: Fordíts meg. Mindenki nekifekszik és meg­fordítja. A másik oldalon pedig ez áll: Most fordíts vissza, hogy egy másik ostoba ember is úgy járjon, mint te. És a kő állan­dóan vissza van fordítva! Az egybegyűlt nagyszámú hallgatóság élénk figyelemmel kísérte az érdekes előadást. „Történelem és ostobaság“ Kadosa Marcel előadása a Cob­den Szövetségben A Cobden Szövetségben ma Kadosa Mar­cel tartott előadást Történelem és ostobaság címmel. Az az ősrégi megállapítás — mori­­dona az előadó —, hogy a történelem az élet mestere, inkább csak óhajtás, mint megállapítás, mert valósággal az emberek édes-keveset tanulnak a történelemből, mert a történelem nem egyéb, mint példatár és úgy, ahogyan az emberek egyenként se okulnak a példákon, nem okulnak összes­ségükben, hanem tetteikben szenvedélyeik­től, ösztöneiktől és vélt vagy valóságos ér­dekeiktől vezéreltetik magukat. Ez az érdek többször vélt érdek, mint valóságos. Az európai emberiség történelmét tizenöt évszázadon keresztül a legerősebben befo­lyásolta az a felfogás, hogy ha a bibliában lefektetett geográfiai és kozmológiai tanok megdőlnek, akkor ezzel szükségképpen meg­dől maga a vallás is és az emberiség vissza­süllyed ősi barbárságába. Ez a vélt érdek hihetetlen szenvedéseknek és üldözéseknek volt az alapja, amelyek áldozatai közül az előadó hosszasabban foglalkozott Coperni­cus Galilei, Buff­on, Verulami Bacon sorsá­val és szembeszáll azzal a közkeletű fel­fogással, mintha ezek a küzdelmek a vallás küzdelmei lettek volna a tudománnyal. Ezek a tudomány küzdelmei voltak egy másik, régibb, bebizonyítottabb tudománnyal, mert a teológiai felfogás tudományos felfogás volt minden kétségen felül álló tételek alap­ján. Egy pillanatra se jutott eszébe ennek a tudománynak, hogy tételeinek alapjai té­vesek lehetnek és ez adta meg neki az erőt évszázadokon keresztül a feltörekvő új tu­domány ellen való küzdelemre. Az a kutatás , amely egy-egy egész éle­tét tanulásban eltöltött tudósnak néhány esztendejébe került —, hogy Ádámnak és Évának volt-e köldöke, vagy hogy a zsidók negyven éves vándorlása alatt a ruhájuk nem vásott el, sőt utánanőtt a testükön, nem volt kevésbé lelkiismeretes kutatás, mint egy modern természettudós kutatása. És az a kiváló tudós, aki 25 évéig 1509 elő­adásban prelegált hallgatóinak Jezsuiás próféta könyvének első fejezetéről, a tudo­mányos munka szempontjából éppen olyan hatalmas teljesítmény volt, mint Herbert Spencer életmunkája. Azután a boszorkányégetésekről beszélt az előadó, a világtörténelem e borzasztó jelen­ségéről, melyben csak a boszorkányok léte­zésében való hit volt ostobaság, de amíg ez a flit fennállott, addig a perrendszerű bizo­nyítékok oly tömege állott rendelkezésre, amelynek, mint Lecky mondja, az ezred­része is elegendő volna ma, hogy egy való­színűtlen föltevést teljes bizonyosság erejére emeljen. De nem kell hozzá a bibliai felfogásnak ma már feladott hite, hogy az emberek megátalkodottal­ küzdjenek az újítások ellen. Szerda Stróbl Alajos Liszt Ferenc szobrát az Eskü téren helyezik el A főváros területén lévő műemlékekre fel­ügyelő állandó bizottság kedden Liber Endre tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Az ülé­sen Pacher Béla előadó ismertette a minisz­terelnök leiratát, amely a főváros régi kút­­jainak­ és közemlékeinek a város belterüle­tére való visszahelyezését kérte a fővárostól. A bizottság elhatározta, hogy Carlo Adams Városvédő Athéné című szobrát a régi budai városházával, a mostani I. kerületi elöljáró­sággal szemben állítja fel. Elhatározta to­vábbá, hogy a Halászleány-kút-Sil, mely­ a Népligetben van, továbbá a kőbányai Ne­­reida-kút­at szintén át fogják helyezni a vá­ros belterületére. Kimondotta a bizottság, hogy külön hely­­színi szemlén dönti el, hol állítják fel Stróbl Alajos Liszt Ferenc-szobrát. Valószínű, hogy­ ezt a szobrot az Eskü téren helyezik el. Ugyancsak tárgyaltak Stróbl Alajos Assziszt Szent Ferenc-szobrának elhelyezéséről és tu­domásul vették azt is, hogy ebben az évben­ felszerelik a Belvárosban az utcaneveket pad­­­gyarázó emléktáblákat. Hozzájárult a bizottság a Közvágóhíd Be­­gas-szobrának restaurálásához is és elhatá­rozták, hogy a felálítandó szobrok helyének kijelölésére szűkebb bizottságot küldenek ki. Ez a bizottság fogja meghatározni, hová ál­lítsák Holló Barnabás Z­ola’í-szobrát, Horváth Géza Ifjúság című szoborművét és Strobl Alajos Olvasó leányok című szoboralkotását. A Nemzeti Pénzváltóbank nyomozati karéi az ügyészségen A Nemzeti Pénzváltóbank ügyében eddig lefolytatott kihallgatások eredményét a rendőrség kedden átküldötte az ügyészségre további állásfoglalás végett. A rendőrségen azért tovább folynak a kihallgatások az egyes részletkérdésekre vonatkozólag, míg a bank igazgatósága és a négy háziőrizetes funkcionárius ugyancsak­ tovább folytatja a tárgyalásokat aziránt hogy az intézet ügyei­nek békés likvidálása elérhető legyen. A bank által át nem vett Dankca-részvény­­pakett miatt a Giró kedden délben kimondta a Nemzeti Pénzváltóbank fizetésképtelensé­gét, ez a körülmény azonban a kényszer­felszámolás ügyét nem érinti. Hagy könyvbazis, snar, csau par mss! Katiaas mi cicce apestitsi­­ Vásárlási kényszer nélkül szabadon böngészhet magyar, német, francia, angol új és régi könyveket már is at fillértől kezdve! 10 pengős vásárlásnál külön egy Ingyen könyv Vidéki érdeklődőknek jegyzéket k­ü­ld­ü­nk BUDAPEST, VI­KEK. ANBiUSSYdIT 6. V AK910G fi PÉT 4 P heti részletre, előleg nélkül szállítunk Hermann Gyula. Magyar Kosárfonó lit Prinz­­et, V Imát körút II? Vígszínházzal­ szemben Tel T 292-90 Fióküzlet! 1.. Horthy Miklós út 10—12 Tel.: I 366—77.

Next