Magyar Hirlap, 1928. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
2 "1928 február. ménye, sajnos, nem azt bizonyítja, hogy a magyar kisebbségeket megfelelő védelemben részesítenék. ■Jugoszláviávalmkár négy hónapja folynak különböző tárgyalásaink, gazdasági, közlekedésügyi és pénzügyi kérdésekben. A tárgyalások meglehetősen lassan haladnak előre, úgyhogy a legközelebbi időben a megegyezések tényleges perfektuálása még nem várható, noha a magunk részéről mindent elkövetünk ennek érdekében. Ameddig ugyanis ezek a megegyezéseink nem jönnek létre, a nagyobb forgalom kifejlődéséről nem lehet szó, ami a jobb viszony kialakulását is akadályozza. A tenyészállatvásárok ügyében Gömbös képviselő felszólalására kijelenti, hogy e vásárok érdekében, mint a múlt évben, megteszik a szükséges intézkedéseket. Kétségtelen, hogy a Balkánon kívül Kis-Ázsia és Egyiptom felé is ki kell terjesztenünk kapcsolatainkat. A leánycserkészkongresszus résztvevőinek megfelelő fogadtatása érdekében is meg fog történni minden. Végül Gróf Apponyi Albert tette meg megjegyzéseit. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatosan rámutat arra, hogy szomszédaink felháborodása annál is inkább rosszhiszemű, mert hiszen Aliig fölfegyverkezett államokról van szó. Az agrárpörök kérdésében a megegyezéses tárgyalások körüli fáradozást helyesli, de amellett a leggondosabban vigyáznunk kell arra, hogy jogi álláspontunk sérthetetlenségéről való lemondásunkra ne lehessen következtetni. Németországhoz való jó viszonyunk ápolása nemcsak rajtunk áll. Minden állam a maga érdekeit tartja szem előtt s más államokhoz való viszonyát érdekei szempontjából és nemi irántunk való rokonérzés alapján mérlegeli. Németország magatartását most elsősorban a Rajna-tartományok kiürítésének kérdése irányítja. Ügyrendi kérdések elintézése után az elnök az ülést bezárta. Csöndes valorizációs vita Csendes ülése volt ma a Háznak. Az elnöki előterjesztések után folytatták a valorizációs javaslat tizedik paragrafusát, amely arról szól, hogy nem valorizálják a vasúti fuvarozásból eredő kártérítéseket. Gál Jenő volt az előszónok, aki ezt az intézkedést még a hadikölcsönök nem valorizálásánál is szörnyűségesebbnek nevezte. Szerinte ezzel szembehelyezkedtünk a berni egyezménnyel és az lehet a következménye, hogy a külföld áruit nem fogja a MÁV-on szállíttatni. Amit ez a törvény csinál, az valóságos sáskajárás. Dezsffy Aurél szerint a vasutakat már csak azért sem lehet kártérítésre és pláne valorizálásra kötelezni, mert a legtöbb ilyen kár a forradalmi események következménye. Lakatos Gyula előadó módosítja az eredeti javaslatot azzal, hogy csak azokat a kártérítési kötelezettségeket nem valorizálják, amelyek 1822 január 1-e előtt keletkeztek. Ugyane szakasz fog nyerni alkalmazást a többi közlekedési vállalatokon kívül a MÁV-ra is. — Gál Jenő fél, hogy az új szövegezés sok zavart fog okozni és sok pörre ad alkalmat. — Sándor Pált a módosítás’ kielégíti s ezért a saját indítványát visszavonja. A pénzügyminiszter felszólalása után az eredeti szövegezést fogadták el, amelyet Sándor Pál is megszavazott. A magánjogi valorizáció szakaszánál a kormánypárti Csák módosítást ajánl, amit Gál Jenő elfogad, Kálnoki Bedő szintén, Wolff Károly azonban nem. Pesthy Pál elismeri, hogy a magánjogi követelések valozálása nehéz kérdés, teljesen jól rendezni nem is lehet. Kéri, hogy a szakaszt a Csák módosításával fogadják el. A képviselőház így is határoz. A következő szakasznál Pál Jenő tiltakozik az ellen, hogy a törvény a bíróságokat kitanítsa, mert a bíróságok örök érdeme, hogy ők már akkor megpróbálták ítéleteikkel jól intézni ezeket az ügyeket, amikor a kormány még nem mert annak rendezéséhez fogni. — Kálnoki Bedő felszólalása után Pesthy Pál kéri az eredeti szakasz elfogadását, mert az szerinte méltányosság alapján készült. A többség a szakaszt el is fogadta, éppen úgy, amint a következőket Lakatos, Csák, Östör, Kálmán Jenő és Wolff Károly felszólalása után, aki szerint csak egy helyes elintézési mód van: a valorizálás. A pénzügyminiszterrel vitatkozik, akinek az az aggálya, hogy a valorizálás a pörök lavináját indítaná meg, nem áll meg szerinte, ha a kártérítési bejelentéseket három hónapra korlátoznák. Szerdán folytatják a javaslat részletes vitáját. A pékmesterek háromnegyed része várja, hogy a toloncházban megkezdje büntetésének kitöltését A Magyar Sütők Szövetségének értekezlete a pékiparosok sérelmeiről Kedden este a Magyar Sülök Országos Szövetsége értekezletet tartott, hogy a budapesti és vidéki fogyasztók egészségesebb kenyeret kapjanak. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a három év előtt hozott rendelet értelmében a pékmesterek csak reggel öt órakor kezdhetnek sütni, hét órakor pedig a péksüteményeket ki kell szállítani s ezalatt a két óra alatt képtelenség egészséges kenyeret készíteni. Hiábafordultak az illetékesekhez a rendelet visszavonása érdekében, eredményt nem tudtak elérni, ellenben a rendőrbíróságok egymás után büntetik le azokat a mestereket, akik néhány perccel öt óra előtt kezdik meg a sütést, azokat pedig, akik a bírságokat nem tudják lefizetni, a toloncházba utalják. Jelenleg a pékmesterek háromnegyedrésze vár arra, hogy a toloncházban megkezdje büntetésének a kitöltését. A pékmesterek elhatározták, hogy sérelmeiket megismertetik az országgyűlés képviselő tagjaiból alakult kisipari blokkal, hogy a sülök sérelmeit vigyék a parlament elé. A kisipari blokk előtt értekezlet keretében kedden este ismertették a pékmesterek kívánságait. A népes értekezleten többek között megjelentek Tankovics János, Erődy- Harrach Béla, Frühwirth Mátyás, Perlaky György, Jánossy Gábor és Csontos Imre országgyűlési képviselők, Neubauer Ferenc volt államtitkár, Gallovich Jenő, az Országos Iparos Szövetség ügyvezető elnöke, Hirsch Zsigmond, a Sütők Országos Egyletének elnöke és Steiner Gyula, a szövetség igazgatója. Hirsch Zsigmond elnöki megnyitója után Biró Imre Boldizsár, a kézműves-blokk titkára ismertette a blokk programját, majd Steiner Gyula kérte a megjelent képviselőket, hogy a pékiparosok panaszait hallgassák meg. Gallovich Jenő hozzászólása után Spingler Endre, a szövetség alelnöke előadta, hogy a sütés korai kezdetének megszüntetése megásta a sütőiparosok sírját. Csak reggel hét órakor lehet kiszállítani a péksüteményeket s ez a körülmény nagy anyagi veszteséget jelent. Azokat a pékmestereket pedig, akik öt óra előtt néhány perccel kezdik meg a sütést, hogy a fogyasztóknak egészséges kenyeret adjanak, azokat lebüntetik. Ilyen körülmények között a pékiparosság válság előtt áll. Fontos tehát, ennek a sérelmes rendeletnek a visszavonása mielőbb megtörténjék, mert különben az esisztenciák egész sora megy tönkre. Zanker Márk, a pesterzsébeti sütőiparosok elnöke előadta, hogy az ottani pékműhelyeket állandó razzia alatt tartják. Kéri tehát a megjelent képviselőket, hogy hassanak oda illetékes helyen, hogy ezek a lehetetlen állapotok minél előbb megszűnjenek. Rettinger András sütőmester büszkén ismeri be, hogy a budapesti pékmesterek közül ő kapta a legtöbb, büntetést. Kilencven napi elzárásra ítélték. A rendelet tulajdonképpen a kisemberek ellen irányult, mert a nagyiparosok érdekeit nem igen sérti az ötórai kezdést elrendelő törvény. Vadoscsik István kénytelen kijelenteni, hogy a pékek nem készítenek egészséges kenyeret, mert reggel öttől hétig, tehát két óra alatt nem lehet süteményt úgy elkészíteni, hogy az minden tekintetben megfeleljen az egészségügyi követelményeknek. Klein Rudolf a büntetésekkel kapcsolatosan azt szeretné, hogy a toloncházban a korai sütés miatt elítélt pékmesterek ne egyenlő bánásmódban részesüljenek az ottlévő notórius betörőkkel. Ezután Tankovics János, az iparos-blokk elnöke emelkedett szólásra, aki beszédében megállapította, hogy a sütőiparosokat valóban sérelem érte és nagy hiba volt belekontárkodni az iparosok szociális kérdéseibe, mert ezzel ép ellenkező hatást értek el. Lelkes szavakkal összetartásra és békés együttműködésre szólította fel a szövetség tagjait. Frühwirth Mátyás, a blokk alelnöke, annak a reményének adott kifejezést, hogy a blokknak február havában sikerülni fog a pékiparosok sérelmeit a parlament elé vinni. Nagy éljenzés közben jelentette be, hogy Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter közölte az ipari blokk elnökségével, hogy elkészítette a kézműves kamara felállításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a legrövidebb időn belül az országgyűlés elé terjesztenek. Az értekezlet után bankett volt a Parkszálló különtermében, ahol több felköszöntő hangzott el. Szemző Ernő volt államtitkár a parlament körében kialakult képviselői kisipari blokkot üdvözölte. Megbocsáthatatlan bűn lenne, ha bármilyen okból, pártpolitikai kicsinyességből, egyéni vagy hiúsági érdekekből a képviselői blokk tagjait bárki is elkedvetleníteni igyekeznék. A magyar politikai élet történetében első eset, hogy a kisiparosság érdekében tömörültek képviselők, nyíltan, önzetlenül, úgyszólván pártkereteken kívül. A sülőiparosok szabadságvesztéssel sújtott szerencsétlen és leghatékonyabb erkölcsi támogatásukat az amnesztia kérdésében a blokkban tömörült képviselői testületben remélhetik. A sütőiparosságnak tehát osztatlanul melléje kell állania a kisipari blokknak. Utána felszólaltak még Jánossy Gábor, Perlaky György országgyűlési képviselők és a bankett résztvevői a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. Egészen a legújabb időkig minden valamirevaló felfedezőnek és feltalálónak meg kellett küzdenie az ostobaság konokságának ezzel az erejével, amely nem egyszer éppen úgy, mint a középkorban a teológia tudósaival, most a természettudományok tudósszakértőivel állítják szembe az újítókat. A meteorkövek létezését a francia tudományos akadémia még akkor is tagadta, amikor azon melegen állították elébe a Juillac község mellett lehullott meteorkövet, amelyről a község polgármestere 300 esküdt tanú vallomásával megerősítve igazolta, hogy az a levegőégből hullott alá. Az akadémia megállapítása ezzel szemben az volt, hogy csak sajnálni lehet az olyan községet, amelynek ilyen ostoba polgármestere van, aki ilyesmit elhinni képes. Mikor pedig Edison fonográfját bemutatták a francia akadémiának, a kiváló tudós Boillaud csaknem önkívületbe esett a dühtől és a bemutató Du Moncellt torkon ragadva, kiabálta Szemtelen csaló, hát azt hiszi, hogy a francia akadémiát egy közönséges hasbeszélő bolonddá teheti! A történelmi ostobaságok azonban nemcsak a múlt idők történelmét, hanem a mi napjainkét is befolyásolják. A világháború alapja az a babonásan hitt ostobaság volt, hogy egy nagy országot meg lehet azzal semmisíteni, ha a háborúban legyőzik és hogy egy nemzet gazdasági virágzása egyenlő arányban áll politikai hatalmával. A jelenkor egyik legnagyobb prófétája, Normann Angell, már a háború előtt éppen úgy bebizonyította ennek a felfogásnak az ostobaságát, mint Copernicus a föld mozgását, de azért a háborút mégis megcsinálták, sőt e felfogás alapján már ismét háborút készítenek elő a diplomaták. A történelemben folyton megismétlődik annak az útszélén fekvő nagy kőnek a története, amelyre az van írva: Fordíts meg. Mindenki nekifekszik és megfordítja. A másik oldalon pedig ez áll: Most fordíts vissza, hogy egy másik ostoba ember is úgy járjon, mint te. És a kő állandóan vissza van fordítva! Az egybegyűlt nagyszámú hallgatóság élénk figyelemmel kísérte az érdekes előadást. „Történelem és ostobaság“ Kadosa Marcel előadása a Cobden Szövetségben A Cobden Szövetségben ma Kadosa Marcel tartott előadást Történelem és ostobaság címmel. Az az ősrégi megállapítás — moridona az előadó —, hogy a történelem az élet mestere, inkább csak óhajtás, mint megállapítás, mert valósággal az emberek édes-keveset tanulnak a történelemből, mert a történelem nem egyéb, mint példatár és úgy, ahogyan az emberek egyenként se okulnak a példákon, nem okulnak összességükben, hanem tetteikben szenvedélyeiktől, ösztöneiktől és vélt vagy valóságos érdekeiktől vezéreltetik magukat. Ez az érdek többször vélt érdek, mint valóságos. Az európai emberiség történelmét tizenöt évszázadon keresztül a legerősebben befolyásolta az a felfogás, hogy ha a bibliában lefektetett geográfiai és kozmológiai tanok megdőlnek, akkor ezzel szükségképpen megdől maga a vallás is és az emberiség visszasüllyed ősi barbárságába. Ez a vélt érdek hihetetlen szenvedéseknek és üldözéseknek volt az alapja, amelyek áldozatai közül az előadó hosszasabban foglalkozott Copernicus Galilei, Buffon, Verulami Bacon sorsával és szembeszáll azzal a közkeletű felfogással, mintha ezek a küzdelmek a vallás küzdelmei lettek volna a tudománnyal. Ezek a tudomány küzdelmei voltak egy másik, régibb, bebizonyítottabb tudománnyal, mert a teológiai felfogás tudományos felfogás volt minden kétségen felül álló tételek alapján. Egy pillanatra se jutott eszébe ennek a tudománynak, hogy tételeinek alapjai tévesek lehetnek és ez adta meg neki az erőt évszázadokon keresztül a feltörekvő új tudomány ellen való küzdelemre. Az a kutatás , amely egy-egy egész életét tanulásban eltöltött tudósnak néhány esztendejébe került —, hogy Ádámnak és Évának volt-e köldöke, vagy hogy a zsidók negyven éves vándorlása alatt a ruhájuk nem vásott el, sőt utánanőtt a testükön, nem volt kevésbé lelkiismeretes kutatás, mint egy modern természettudós kutatása. És az a kiváló tudós, aki 25 évéig 1509 előadásban prelegált hallgatóinak Jezsuiás próféta könyvének első fejezetéről, a tudományos munka szempontjából éppen olyan hatalmas teljesítmény volt, mint Herbert Spencer életmunkája. Azután a boszorkányégetésekről beszélt az előadó, a világtörténelem e borzasztó jelenségéről, melyben csak a boszorkányok létezésében való hit volt ostobaság, de amíg ez a flit fennállott, addig a perrendszerű bizonyítékok oly tömege állott rendelkezésre, amelynek, mint Lecky mondja, az ezredrésze is elegendő volna ma, hogy egy valószínűtlen föltevést teljes bizonyosság erejére emeljen. De nem kell hozzá a bibliai felfogásnak ma már feladott hite, hogy az emberek megátalkodottal küzdjenek az újítások ellen. Szerda Stróbl Alajos Liszt Ferenc szobrát az Eskü téren helyezik el A főváros területén lévő műemlékekre felügyelő állandó bizottság kedden Liber Endre tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Az ülésen Pacher Béla előadó ismertette a miniszterelnök leiratát, amely a főváros régi kútjainak és közemlékeinek a város belterületére való visszahelyezését kérte a fővárostól. A bizottság elhatározta, hogy Carlo Adams Városvédő Athéné című szobrát a régi budai városházával, a mostani I. kerületi elöljárósággal szemben állítja fel. Elhatározta továbbá, hogy a Halászleány-kút-Sil, mely a Népligetben van, továbbá a kőbányai Nereida-kútat szintén át fogják helyezni a város belterületére. Kimondotta a bizottság, hogy külön helyszíni szemlén dönti el, hol állítják fel Stróbl Alajos Liszt Ferenc-szobrát. Valószínű, hogy ezt a szobrot az Eskü téren helyezik el. Ugyancsak tárgyaltak Stróbl Alajos Assziszt Szent Ferenc-szobrának elhelyezéséről és tudomásul vették azt is, hogy ebben az évben felszerelik a Belvárosban az utcaneveket padgyarázó emléktáblákat. Hozzájárult a bizottság a Közvágóhíd Begas-szobrának restaurálásához is és elhatározták, hogy a felálítandó szobrok helyének kijelölésére szűkebb bizottságot küldenek ki. Ez a bizottság fogja meghatározni, hová állítsák Holló Barnabás Zola’í-szobrát, Horváth Géza Ifjúság című szoborművét és Strobl Alajos Olvasó leányok című szoboralkotását. A Nemzeti Pénzváltóbank nyomozati karéi az ügyészségen A Nemzeti Pénzváltóbank ügyében eddig lefolytatott kihallgatások eredményét a rendőrség kedden átküldötte az ügyészségre további állásfoglalás végett. A rendőrségen azért tovább folynak a kihallgatások az egyes részletkérdésekre vonatkozólag, míg a bank igazgatósága és a négy háziőrizetes funkcionárius ugyancsak tovább folytatja a tárgyalásokat aziránt hogy az intézet ügyeinek békés likvidálása elérhető legyen. A bank által át nem vett Dankca-részvénypakett miatt a Giró kedden délben kimondta a Nemzeti Pénzváltóbank fizetésképtelenségét, ez a körülmény azonban a kényszerfelszámolás ügyét nem érinti. Hagy könyvbazis, snar, csau par mss! Katiaas mi cicce apestitsi Vásárlási kényszer nélkül szabadon böngészhet magyar, német, francia, angol új és régi könyveket már is at fillértől kezdve! 10 pengős vásárlásnál külön egy Ingyen könyv Vidéki érdeklődőknek jegyzéket küldünk BUDAPEST, VIKEK. ANBiUSSYdIT 6. V AK910G fi PÉT 4 P heti részletre, előleg nélkül szállítunk Hermann Gyula. Magyar Kosárfonó lit Prinzet, V Imát körút II? Vígszínházzal szemben Tel T 292-90 Fióküzlet! 1.. Horthy Miklós út 10—12 Tel.: I 366—77.