Magyar Hirlap, 1928. december (38. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

j/ p­V- JV * 1 © FILLÉR fTLtoU AB ARNOLD BENNETT ” TIT TIT Tib wmp lord leluel­sc dileneDeu azonnal L€í MWiS ISVNI MII MVk II m RAINGO megkapja a MAGYAR HIRLAP Era K® gfg j®« Spr jSWvi Jgsr ibg fjgg yfi W oodehouse ^Psmyth.^ az uj szám fi K wg ||jj| jpg ‘ y® j|jä jgp Jjjw A n­aplója. Maugham A mágus szelvény . H JIB. II lfm, I MAGYAR HÍRLAP . Egy ellenfél, akit megbecsülünk összekoccannak a poharak a boglári kúria boltozatos szobáiban, rázendít a cigány mélabús, borongós, szép, öreg magyar dalokra, olyanokra, amik mel­lett sokszáz éve mulatnak már egy-egy duplán vörösbetűs családi sátoros ünne­pen a gyulai Gaalok. Felragyog az urak szeme, talán kicsillan a könny egy-egy öreg somogyi kisbirtokos polgár szemé­ből is, amikor a boglári uraság — Gaal Gaszton — egészségére ürül ki fenékig a serleg hatvanadik születése napján. Ta­lán egy kicsit meghatódik a nyurga, iz­mosan ösztövér uraság is, aki pedig nem szokott elérzékenyülni, mert a gyu­lai Gaalok kemény anyagból gyúrt fár­­adékai tudnak harcolni, barátkozni, cselekedni, anekdotázni, de elérzéke­­nyedni, mások előtt még egy kicsinyég is komótra vetkőzni sohasem. Nekünk a boglári kúria jubiláris dá­­ridóján nem igen lett volna helyünk. Nem a mi gondolatvilágunkból való ez a nemes úr, aki szinte a múlt század elejének romájából lépett ki, maradt itt s ruháján ott feledkezett annak az el­múlt korszaknak egynémely pora is. Igaz szívvel üdvözölhetjük azonban, mert ama kevesek egyike, akit megbe­csülhetünk azzal, hogy­­ ellenfelünk. Nem ellenségünk, de olyan valaki, aki lelki struktúrájánál fogva szemben áll Velünk akkor is, amikor egyik-másik cselekedetét vagy­ beszédét helyeseljük. Egészséges viszonyok közt talán egyik legkeményebb ellenfélnek tartanók őt, aki sohasem vallotta magát demokratá­nak, maga tiltakozik az ellen, mintha szabadelvű volna, a régi, harcos ag­­ráristák közül való, aki minden kérdést saját ezeregynéhányszáz holdas birto­kának érdekén keresztül néz, osztály­politikus, aki ebből nem is csinált tit­kot s akit ez a soha le nem tagadott el­fogultsága nem egyszer szociális kérdé­sekben élesen állítja szembe a modern, haladó korszak belátásosabb irányával. Nem, ő igazán nem ideálunk nekünk, hanem előttünk — igenis — ő az ellen­fél ideálja. Régebben reakciósnak ne­veztük volna s most azt mondjuk, hogy bár ilyen demokrata s szabadelvű lenne minden reakciós. Gaal Gaszton csodálatosképpen füg­getlenségi volt egész életében, amíg ezt a pártot a Kossuth Lajos függetlenségi gondolatával együtt el nem seperte a nagy világf­ordulás. Függetlenségi volt abban az időben, amikor a kossuthi eszmekor egybe tudott keverni a radiká­list konzervatívval, minden nemesi tra­díciót megtagadó demokratát a hagyo­mányok fanatikus konzervatívjával. S Gaal Gasztonban volt is sok az Irányi puritánságából, finnyás korrektségéből, a Justh Gyula makacs és bátor követke­zetességéből, a Mocsáry felvilágosodot­­tabb tradicionalizmusából, s az élete delén virágjában levő nagy Ugrón Gá­bor tekintélyt parancsoló súlyából. Soha rágalom hozzá nem férkőzött s úgy irtózott ízlése minden gyanústól, minden erkölcsileg kikezdhetőtől, mint az igazi úriember a testi piszoktól. S ez az irtózata gyakran félelmetesen kí­méletlenné és megközelíthetetlenül im­ponálóvá tudta tenni. Szigorú volt má­sokhoz, mert szigorú volt önmagához is s amikor pártjával került ellenke­zésbe — oda tudta dobni mandátumát a koalíció alatt s vissza tudott tizenkét évre vonulni,­­ később pedig szemreb­benés nélkül le tudott mondani ház­elnöki méltóságáról is. Nem szabadelvű s demokrata, de 1919 legviharosabb nyári, őszi hónapjaiban szembe mert fordulni a felelőtlenséggel, le merte éppen úgy törni az antiszemi­tizm­us kegyetlen megnyilatkozásait, mint ahogy később ki mert kelni e tü­relmetlenség izgató, igazságtalan szóla­maival s törekvéseivel szemben. Szélső agrárista s mégis kiállott a legális keres­kedelem mellett,­­ annak legválságo­sabb napjaiban. A szövetkezeti mozga­lom egyik pionírja s mégis ő támadja a legkönyörtelenebbül ezek kinövéseit. Mint dzsentri legközelebb a megyei s állami közhivatalnok-osztályhoz áll s senki nála megdöbbentőbb hatással nem vágott s vág végig a bürokrácia hátai­ra é­ s­kodlása­in és túltengésén. Maga tiltakozna a modernség vádja ellen és mégis a jogegyenlőség mellett s az egyenlőség elvének sérelmei ellen olyan keményen hadakozik, mint a múlt század politikus-turistái, akik fanatikus­­an ragaszkodtak a törvényhez s annak szelleméhez. Nem ünnepeljük mi a hatvan éves Gaal Gasztont, azonban viaskodás után szalutálunk neki kardunkkal, mint­ ahogy az ellenfél szokta üdvözölni azt, aki megérdemli a becsületes és lovagias ellenfél nevét. Budapesten is van fiókja az albán forradalmi bizottságnak — mondotta Gani bég, Achmed Zoghu rokona, a­­gyilkolt Cena bég fivére, akinek szolgája a tárgyaló­­teremben megölte a gyilkost A prágai gyilkosságról érkezett újabb jelenté­­sek adatai az albán vérbosszúról és az Achmed Zoghu ellen irányuló forradalmi szervezetekről Prágából jelentik. A prágai esküdtszék pénteken kezdte meg a tárgyalást az albániai Elbassanból származó Algm­­ad Bébi ellen, aki 1927 október 14-én Cena béget, Ah­med Zogu mostani albán király egyik sógorát, az akkori albán köztársaság újonnan kinevezett követét orvul meggyilkolta. A tárgyaláson izgalmas jelenet történt. Amikor a törvény­szék elnöke negyedórás szünetet rendelt el és a bírák és az esküdtek fölemelkedtek helyükről, a hallgatóság sorából egy eddig ismeretlen, mintegy harmincöt éves férfi sietett elő és hirtelen lövöldözni kezdett a vádlottra, összesen mintegy hét lövést adott le. Az egyik golyó fején találta a vádlottat és azonnali halálát okozta. Amikor a vádlott összeesett, a merénylő egy lövése — még nem lehetett megállapítani, hogy szándé­kosan vagy véletlenül — Adriano de Vecchio olasz újságírót, a trieszti II Piccolo szer­kesztőjét sebesítette meg, aki éppen a tör­vényszéki tolmáccsal beszélgetett De Vecchio sebesülése súlyos. Egy lövés De Vecchio új­ságíró tüdejé­nek jobbszárnyába hatolt be. De Vecchiot egy orvos azonnal megvizsgálta. Kopttva Ferenc gyáros, az egyik esküdt, ijedtében a földre zuhant és kificamította a jobb karját. Néhány asszony az ijedtségtől elájult. A tárgyalási teremben a merénylet után pánik tört ki. A közönség dulakodva rohant ki a teremből, amely azonnal kiürült. A teremben pusztán a halott Bébi maradt, aki a padlózaton vértócsában feküdt, to­vábbá az olasz újságíró, az őt kezelő orvos, a bírák és néhány esküdő A merénylet tet­tének elkövetése után rövid ellenállás után azonnal letartóztatták és elvették tőle a re­volvert. Első kihallgatása alkalmával nem akarta megmondani a nevét. A gyilkosnak te­tt­es társai is voltak a teremben Algm­­ad Bébi gyilkosa, Zia Vulciterna 28 éves, az albániai Beja faluban született s hosszabb idő óta áll a meggyilkolt Cena bég öccsének, Gani bégnek szolgálatában. Az albán nyelven kívül csak szerbül tud valami keveset. Zia Vulciternának minden bizonnyal tettestársai is voltak a tárgyalóterem­ben, akik el voltak tökélve arra, hogy ők hajtják végre a vérbosszút Algm­­ad Bebin, ha esetleg Zia Vulciterna me­rénylete kudarccal végződne. Midőn a hat revolverlövés eldörrent és Algm­­­ad Bébi vértől borítva összeesett, többen látták, amint két férfi az esküdtszéki terem ajtaja felé rohant, amelyen sikerült is ki­­jutniuk, mielőtt még a teremőrök lezárták volna az ajtót. A tárgyalóteremben egyébként igen sok albán volt, akiket a szabályok ellenére nem kutattak át, mielőtt az esküdtszéki terembe engedték volna őket A fegyelmi vizsgálat meg is indult a törvényszéki tisztviselők el­len, akiknek hanyagsága a merényletért tulajdonképpen felelős. A gyilkosság ügyében megindult vizs­gálat elsősorban azt fogja tisztázni, vájjon Algm­­ad Bébi tényleg vérbosszú­nak esett-e áldozatul, avagy pedig valamilyen titkos társaság pa­rancsára ölték meg. Gayi bégét, Achmed Zoghu király rokonát, őrizetbe vették Gani béget, aki közeli rokona Achmed Zoghunak, Albánia jelenlegi királyának, a kora délutáni órákban , őrizetbe vették azzal az indokolással, hogy ellene is felmerült a bűnrészesség gyanúja. Gani bég Tiranából jött Prágába, hivatalos misszióban, hogy résztvegyen a főtárgyalá­son. Néhány nappal ezelőtt érkezett meg szolgájával Prágába, ahol az Ambassador­­szállodában szállott meg. Érdekes Gani bég két nyilatkozata, ame­lyeket a bég a tárgyalás megkezdése előtt, majd a merénylet után tett. A reggeli órák­ban a bég egyik prágai ismerőse előtt a következőket mondotta: — Ez a per sokkal többet árt nekünk és sokkal kellemetlenebb számunkra, mint a merénylőnek, aki fiatalember és a merény­letet felizgatott lelkiállapotban követte el. El fogják ítélni 10 vagy 12 évre, a főtárgyaláson azonban minden bi­zonnyal szellőztetni fog majd bizonyos dolgokat, amelyek számunkra nagyon kellemetlenek lehetnek. Ez a fiatalember sokkal többet tud, mint szeretnénk. Gaul bég nyilatkozatban leplezi le az Achmed Zogu ellen irányuló titkos forradalmi bizottság­ munkáját A merénylet megtörténte után Gaui bég az Express tudósítója előtt így nyilatkozott: — Fogalmam sem volt rótt, mit tervez­­ m­asom. A tárgyalás elején egészen meg­könnyebbültem, midőn hallottam, hogy Al­gm­­ad Bébi beismerő vallomást tesz, sőt azt is bevallja, hogy a merényletet a Konare nevű titkos egyesület parancsára követte el. Ennek az egyesületnek teljes neve Komité Nationale Révolutonaire, vagyis nemzeti for­radalmi bizottság. Ennek a szervezetnek Belgrádban, Buda­pesten, Rómában és Brindisiben vannak fiókjai. Az albán kormány már régóta kutatta, hogy hol van a szervezet tulajdonképpeni szék­helye és ki az igazi feje. Ezért örültem Bébi vallomásának és azt hittem, hogy a tárgya­lás további folyamán közelebbi részleteket is közölni fog. — Információink szerint — folytatta Gani bég — Hassan Pristina bég ennek a titkos for­radalmi bizottságnak a látható feje. Hassan bég tagja volt annak idején Fan Noli katolikus püspök olaszbarát kormányának és 1925 decemberében hagyta el Albániát, midőn a Prágában meggyilkolt Cena bég ka­rácsony estéjén elfoglalta Tiranát, hogy ura­lomra segítse sógorát, Ah­med Zoghu béget, Albánia jelenlegi királyát. A tiranai puccs után Fan Noli és miniszterei külföldre me­nekültek, többnyire Olaszországba. Hassan bég Bécsbe emigrált és azóta is ott él és innen szövi az összeesküvés szálait Achmed Zoghu kormánya ellen. Fan Noli állítólag Moszkvában él. Hogy mennyire gyűlölte Fan Noli és különös­képpen Hassan bég Achmed Zoghut, arra jellemző, hogy Fan Noli kormánya in con­­tumatiom halálra ítélte Achmedet. Az Express munkatársának arra a kérdé­sére, mi indíthatta Zia Vulciternát a gyilkos­ságra, Gani bég azzal válaszolt, hogy véleménye szerint a Cena bég családja iránt érzett hűség vitte a merényletre. Zia Vulciterna már gyerekkorától kezdve Cena bég szolgálatában állott, majd a bég meggyilkolása után őhozzá szegődött. A megsebesült olasz újságíró állapota meglehetős komoly Adriano del Vecchio, a súlyosan meg­sebesült olasz újságíró állapota meglehető­sen komoly. Del Vecchiót a merénylet után azonnal a prágai városi kórházba szállítot­ták, ahol azonnal megoperálták. Az olasz újságíró a városi kórház orvo­sainak megállapítása szerint hátulról kapta a revolvergolyót. A golyó átütötte a tüdő­­szárnyat és így a beteg állapota meglehető­sen súlyos. A vérveszteség oly nagy volt, hogy Del

Next