Magyar Hirlap, 1929. február (39. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

2 1929 február 1. goztak, hogy forrasztó tipikus zaját senki sem­ hallotta meg. Már a felületes vizsgálat is megállapít­hatta, hogy a betörők több hétig dolgoztak, amíg a páncélkamráig jutottak. A safek tulajdonosai a rendőrségen A rendőrségen ma délelőtt egy­ébként egy­másután jelentkeztek a feltört s­afek tulaj­donosai, hogy bejelentsék kártérítési igé­nyüket. Eddig máris egymillió márka ér­tékű igénybejelentés történt. A bemondott adatok szerint az érték­papírokon kívül főleg értékes igazgyön­gyök, arany- és platinaláncok, gyémán­tok és drágakövek tűntek el a safekből. A Disconto-Gesellschaft becslése szerint a kár a harminc millió márkát is meg fogja közelíteni. Jelentkezett a rendőrségen több tanú is, akik adatokat szolgáltattak a betörés körül­ményeire nézve, az adatokról azonban hamarosan kiderült, hogy semmi gyakorlati jelentőségük nincsen. A legtöbb tanút az vonzotta, hogy a Dis­­conso-Gesellschaft a betörők nyomravezető­jének 10.000 márkás jutalmat tűzött ki. A demokrata párt támogatja Polónyi Dezső revíziós indítvá­nyát a főváros pénteki rendkívü­l közgyűlésén A községi demokrata párt ma este dr. Bródy Ernő elnöklése mellett értekezletet tartott, ame­lyen foglalkozott a főváros holnapi rendkívüli közgyűlésének egyetlen tárgyával.­ Polónyi De­zsőnek a trianoni béke revíziója tárgyában elő­terjesztendő indítványával.­­ Dr. Bródy Ernő elnöki megnyitójában kifej­tette, hogy a revízió kérdése a magyar belpoliti­kának és a magyar külpolitikának legnagyobb és legfontosabb kérdése, melyben a magyar nép fiai között nem lehet nézeteltérés. Minden mellé­kes tekintetet félre kell tenni és minden erőt egyesíteni kell a revízió érdekében és csak a leg­nagyobb megértéssel és méltánylással lehet fo­gadni azoknak munkáját, akik ezt a célt szolgál­ják. Ismertette ezután a pártonkívüli Polónyi Dezső indítványát, amely a hazafias szempontok kiemelésével a nemzeti egység gondolatát szol­gálja. A pártértekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy Polónyi Dezső indítványához hozzájárul. A párt megbízta Pakots József országgyűlési képviselőt, hogy a rendkívüli közgyűlésen a párt álláspont­ját kifejtse. Az egységes községi polgári párt nem járul hozzá az indítványhoz Az egységes községi polgári párt értekezletet tartott, amelyen a pénteki rendkívüli közgyűlés napirendjét beszélték meg és ezzel kapcsolato­san Polónyi Dezső revíziós indítványával foglal­koztak. A párt véleménye szerint a Polónyi-féle indítványnak titkos belpolitikai célzata van, azért nem járul hozzá, ellenben felszólítja a köz­gyűlést, hogy felirattal forduljon az országgyű­léshez abban az irányban, hogy a kormány tegyen meg mindent a revízió békés úton való előkészítése érdekében. Magyarország kiesett a jégh­okki döntőjéből Az európai jéghokkitorna negyedik forduló­ján Ausztria és Magyarország állottak szemben. Az osztrákok a következő csapatot szerepeltet­ték: Spevak, Schwab, Klang, Tatzet, Érti és Lederer (Brück), a magyarok Heinrich, Kre­­puska, Barna, Lator, Weiner és Minder össze­állításban játszottak. A 7. percben érik el az osztrákok az első gólt Tatzer révén. Alig kezdenek újra, négy-öt má­sodperc sem telik el és Lederer 35 méterről ka­pura lő, Heinrich elnézi és beengedi a korongot. A második részidő 7. percében Brück a harma­dik osztrák gólt lövi. A harmadik harmadban változatos a játék. Az osztrákok csak az eredményt akarják tar­tani és csak szórványos támadásokat vezetnek. A magyarok viszont végig kísérleteznek, de nem sikerül nekik semmi. Végeredmény 3:0. Bíró: Loic. —muun.ui ji.TijumiaT!iaan. j Diák tragédia a rossz­­ bizonyítvány miatt Pozsonyból jelentik: A pozsonyi kereske­delmi akadémia első osztályában ma dél­előtt a bizonyítványkiosztásnál véres diák­tragédia játszódott le Németh István 15 éves diák, aki a félévi bizonyítványban két elég­telent kapott a bizonyítvány kiosztás után a katedrábra ugrott, darabokra tépte a bizo­nyítványt, majd az osztályfőnök és tanuló­társai szeme láttára főbelőtte magát. A sze­rencsétlen diák azonnal meghalt. HÍRLAP Elkábítottak kiraboltak egy belga kémet a Bois de Boulogneban Külföldi hatalom hadihajóinak tökéletesített rádió­ra vonatkozó bizalmas iratok voltak az állítólagos belga tengerészeti rádiótisztnél Párizsból jelentik. Az Intransignant sze­rint ma reggel a Bois de Boulogne egyik fasorában egy elegánsan öltözött eszmélet­len fiatalembert talált a rendőrörszem. Az ismeretlen férfit, aki fején súlyosan meg volt sebesítve, a mentők egy közeli kórházba szállították. Zsebeiben nem volt semmi olyan irat, amelyből személyazonosságát sikerült volna megállapítani. Amikor a kórházban sebei­nek bekötése után visszanyerte eszméletét, elmondta, hogy Antoine Joseph Delattrenek hívják, 24 éves, belga állampolgár. — A belga kereskedelmi tengerészet rádió­tisztje vagyok — mondotta — és bizalmas küldetésben tartózkodom Párizsban. Tegnap este egy előkelő bárban megismerkedtem két külföldivel, akikkel annál nyugodtabban töltöttem az estét, mert mindkettő volt tengerésztiszt. Éjfél után egy étterembe tér­tünk be, ahol étkezés után elvesztettem eszméletemet. Valószínűleg a két idegen vitt ki a fasorba, miután tárcámat elrabolták. Tárcámban nem volt sok pénz, ellenben rendkívül fontos bizalmas iratok, ame­lyek egy külföldi hatalom hadihajóin lévő drótnélküli telefonberendezés leg­újabb tökéletesítéseit ismertetik. A beszélgetés után kérte a sebesült, hogy­ az iratok elvesztéséről azonnal értesítse a­­ rendőrség a francia hadügyminisztérium­­ második osztályában D. kapitányt és H.­­ hadnagyot. A rendőrség a vallomás alapján , azonnal megindította a nyomozást és meg­­­­állapította, hogy az illető tényleg nyolc nap­­ óta a bemondott helyen lakik és ez idő alatt sok távirat érkezett címére a belga tenge­részeti minisztériumtól. A hadügyminiszté­rium második osztályán azt közölték, hogy egy Delattre nevű egyén tényleg járt ott és bizonyítékokat ajánlott fel, a dol­got azonban nagyon gyanúsnak találták és ajánlatával elutasították. A belga követségen pedig azt mondot­ták, hogy ismerik az illetőt, aki nagyon ké­tes egyéniség és csak egyszer járt a követ­ségen, ahol kérték, hogy ne térjen többé vissza. Delattre a vallomás után újból el­vesztette eszméletét és így nem folytathatta vallomását. A rendőrség a titokzatos ügy­ben nagy eréllyel nyomoz. Mi az ügyvédek helyzete a kamarai választásnál? Az a sok csalódás, jogos keserűség, mely az ügyvédséget 1914 óta érte, elementáris erővel robbant ki a mostani választások előtt és a küzdelmet oly hevessé tette, ami­lyenre alig van példa a kamara történetében. ..Ha élni nem tudunk, legalább panaszko­dunkEz a felfogás lett a választás szigna­­túrája és ez a keserűség ellenjegyzi az ellen­zék törekvéseit. „1914 óta a kormány minden intézkedése az ügyvéd ellen irányult“, mondotta Lengyel Zoltán egy ellenzéki gyűlésen. Ez valóban így is van. Ha ezt az ellenzék egyik vezére állapítja meg spontán, ez nem hogy elítélné a kamara mostani vezetőségét, hanem egye­nesen felmentvényt ad nekik. Mert nézzük csak objektíven a dolgokat. Kétségtelen, hogy a status quo antet egyetlen társadalmi osz­tálynak sem sikerült megtartani; legkevésbé sikerült az ügyvédeknek. Az a plusz, helye­sebben mínusz, mely az ügyvédeknek az ál­talános leromlásból kijutott, ellenzéki megállapítás szerint is a külön­böző kormányok ü­gyvédellenes irány­zatának köszönhető, de nem a kamarai vezetőségnek. Minden kar vagy foglalkozás azt reméli és joggal el is várhatja, hogy az érdekei képvi­seletére hivatott szervek ne csak gátat vesse­nek az ellenük irányzott, érdekeiknek ártó lépéseknek, hanem előre is vigyék a gond­jaikra, vezetésükre bízott szervezetet. Azon­ban joggal tehető fel a kérdés, melyik tár­sadalmi osztály az, mely a mai uralkodó irányzattal szemben, érdekeinek csak egy lépéssel való előrevitelét konstatálhatná? E tekintetben — ha szemrehányásnak egyál­talán helye lehet — minden foglalkozási ág a legnagyobb szemrehányással illethetne ve­zetőit. Hogy az ügyvédeknek a sok rosszból éppen a legtöbb jutott, az abban leli magya­rázatát, hogy ez a társadalmi réteg az, mely a függetlenségnek és szóki­mondásnak utolsó maradványával rendelkezik és etikai rendeltetésénél fogva kénytelen volt ezzel a függetlenséggel és szóki­mondással élni is. Az élet ilyen megnyilvánulása azonban nem tette a kart a mindenkori kormányok ked­venc gyermekévé. Nem hiszem azonban, hogy a kamara vezetőségének az ügyvédi hivatás ezen nemes tradícióit követő maga­tartása visszatetszést keltene akár az ellen­zékben magában is. Meg kell tehát állapítanunk, hogy az ügyvédi kamara vezetőségében nem hiány­zott sem a jó szándék, sem az elhivatottság, sem az erkölcsi bátorság ahhoz, hogy az ügyvédek érdekeit nagyobb nyomatékkal képviselje, mint amit az eredmények mu­tatnak. A szándék és munka dicsősége az övék, az eredménytelenség ódiuma azokra hárul, akiknek nemtörődömségén, vagy hozzáértésük hiányán már annyi jó szándék tört össze ebben az országban. Ezeknek tudatában az ügyvédi kamara közönsége tehát azt várta volna az ellen­zéktől, hogy mutassa meg azt a többletet, mely a jó szándékon és elhivatottságon felül — az ügyvédi függetlenség épségben tartásával — megteremti azokat az előfel­tételeket, melyek eddig hiányoztak. Vártuk azt a nagy és átfogó programot, mely a hibák gyökerét megmutatva, gyökeres javítást ígér. Ehelyett kaptuk a múltnak többé-kevésbé igaz rekriminációját és határozatlan sejtése­ket, hogy a „grata personal­“ diplomáciája majd eloszlatja a kormány ellenszenvét és a mostoha gyermekből szívbéli édes gyer­mekké fogja az ügyvédséget tenni. Az ügy­védség azonban sokkal szkeptikusabb, sem­mint hogy ilyen csodás arkánumban hinni tu­dna. Az ügyvédség helyzetének javulását nem a hatalom kegyétől, hanem annak a felfogásnak diadalra jutásától várja, hogy az ügyvédség érdeke egyszersm­ind a köz ér­deke is és hogy sorsának­ jobbrafordulását csak a saját és közérdekértek önérzetes, bátor, tekintet nélküli képviseletével vív­hatja ki. Dr. Zimmermann Géza Lelkes értekezletet tartott az ügyvédek nemzeti és liberális pártjának lipótvárosi csoportja Az ügyvédek nemzeti és liberális pártjá­nak V. kerületi csoportja ma este nagy láto­gatottság mellett értekezletet tartott a kama­rai válaszások ügyében. Az értekezleten Pol­lák Illés elnökölt, aki megnyitójában az ügy­védi etikáról beszélve, rámutatott arra, hogy az ügyvédek liberális és nemzeti pártja a kamarának életét megerősíteni kívánja A kamarának tradíciói azokhoz a férfiakhoz fűződnek, akik a kamarát eddig is vezették és akik a kamara életére föltétlenül nagy fontos­ságú jogfolytonosságot vannak hivatva fentartani. Különösen kiemelte hogy a kamara elnök dr. Pap József, oly kimagasló egyéniség, hogy próbálkozásai ellenére még az el­lenpárt sem volt képes ellenjelöltet állítani neki. Dr. Barnes Marcell, a kamara eddigi al­­elnöke pedig oly férfiú, akihez fogható ügy­véd, szónok, jogász ma nemcsak a buda­pesti ügyvédi kamarában, hanem az ország egy m­ás kamarájában sincsen. Felhívta az értekezlet tagjait, hogy a ki­­tűnően ben a­­ vezetők zászlaja alatt lelkesen v­egyék fel a küzdelmet a biztos győzelemre. Dr. Halász Frigyes felszólalásában han­goztatta, hogy ha valaha, úgy most van szükség egységes, jól bevált, komoly és hiva­tott vezetőség választására. A régi vezetőség és a választmány minden tagja méltó a kar egyetemének bizalmára. Kéri az ügyvédeket, hogy szavazzanak a választásokon tiszta listával Pént-K Dr. Rónai Dezső frappáns összehasonlítás­ban mutatta ki a két lista jelöltjei közötti érték­különbségeket. Dr Márton Imre az ellenzéki jelszavak tarthatatlanságával foglalkozott. Az ellenzék többek között azt hangoztatja, hogy a régi vezetőség kiöregedett, a garnitúrát újjal, fiatallal kell kicserélni. Ez a jelszó ne tévessze meg a komoly fiatalságot, mert a vezetőség, mint min­dig, most is arra alkalmas kitűnő fiatal ügyvédekkel frissítette fel listáját. Az ellenzéki program minden jót ígér, kezdve a jegyzők „tehermentesítésétől“ az újonnan létesítendő nemzeti ügyvédi hitel­intézetije. Mindez azonban, ami a program­ban komoly követelés, a kamara hivatalos állásfoglalásának is régi követelése. Vissza­utasítja az ellenzék vádjait és rámutat arra, hogy az eddigi vezetőség a legnagyobb sze­retettel és önfeláldozással gondozta, ápolta az ügyvédi kar minden egyes tagjának érde­két. Akik a komoly munkát, a hivatottságot többre becsülik a semmitmondó ígéreteknél, azok a nemzeti és liberális párt listájára fog­ják szavazatukat leadni. Dr. Karacs Marcel nagy figyelem és zajos ünneplés közepette szólalt fel. Szerényte­lenség nélkül állapíja meg, hogy a kamara eddigi vezetőségének a kartársak érdekében kifejtett önzetlen munkássága arra irányult, hogy minden egyes ügyvédnek megfelelő anyagi helyzetet és erkölcsi elismerést szerezzen. Az ügyvédi foglalkozás legyen olyan — így szólott —, hogy mindenki szerezhessen pengő érmet és zengő érdemet Báró Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméi című művében azt mondja, hogy a társadalom úgy halad előre, mint az egyes ember Az egyik láb elől van, a másik hátul. Az öregek, akik a konzervatív, megállapodott álláspontot képviselik, az a láb, amely hátrább van és szilárdan áll a földön. A fiatalság pedig az a láb, amely előre megy és a haladást jelké­pezi. Nem az a fontos, hogy az öregek ma­radjanak, hanem az a fontos, hogy a fiatalok menjenek előre, de az a szellem uralkodjék bennük, amely kiváló vezérünkben, Pollák Illésben testesül meg. Dr. Ráth Endre szédítésnek nevezi az ellenzék részéről kidobott hangzatos jelszavakat, amelyek mögött a felforgatás politikája rejlik. Kéri kartársait, hogy ezt a pártot támogas­sák és törekedjenek arra, hogy a kollégákat a kartársi szeretet és tisztelet vezérelje, mert az ügyvédi kar az őt megillető helyet csak így tudja betölteni. Pollák Illés zárószavaiban nagy ünneplés között emlékezett meg arról, hogy 50 éve ügyvéd és 35 év óta vesz részt a kamara ve­zetésében. Alkalma volt meggyőződni arról, hogy mennyi érték van az ügyvédség­ben. Ezt a vezetőséget csak támogatni lehet és felkérte a megjelenteket, hogy mindenki tegye meg lelkiismerete szerinti kötelességét. Adtak-e be kérvényt az igazság­­ügyminiszterhez az ügyvédek foglalkoztatásával kapcsolatban ? Illetékes helyről a következő értesítést kül­­dötték lapunk szerkesztőségének: A választási mozgalmak során a sajtótudósítások szerint fel­hozták, hogy „kérvény adatott be az igazság­­ügyminiszter úrhoz aziránt, hogy ügyvédek a „Társadalombiztosítóval és a gyufaüggyel“ kap­csolatos munkálatok körül elhelyezést nyerje­nek, a kérvényt a kamarához véleményezés vé­gett elüldötték és az ügyvédi kamara akadá­lyozta meg, hogy nagy sereg ügyvéd kenyérhez jusson“. Minthogy ez az állítás ismételten és a kiadott cáfolat ellenére is felmerült, az ügyvédi kamara elnöke hivatalos érte­sítést kért az igazságü­gyminisztériumtól a szóban lévő beadványra nézve. Az igazságügyminisztérium válasza most érke­zett le 6811/1929. I­­. VIII. szám alatt a ka­mara elnökéhez és ez a leirat így hangzik: „Tárgy: Ügyvédek foglalkoztatása a Társada­lombiztosító Intézetnél és a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezések végre­hajtása során. — Dr. Br­auner Mór budapesti ügyvédnek az ügyvédek foglalkoztatása tárgyá­ban állítólag előterjesztett kérelmére nézve ér­tesítem Méltóságodat, hogy ilyen beadvány az igazságügy-minisztérium­ban vezetett kezelési könyvek­ szerint ide nem érkezett és így a Budapesti Ügyvédi Kamarához vélemé­nyezés végett nem is volt leküldhető. Budapest, 1929. évi január hó 31 napján. A miniszter he­lyett: Széchy s. k. államtitkár.“ JYX- 'O ' - ---m­e-JJBiTiM... JJ'IWHM — Áldott állapotban lévő nőtt és li­á anyák a természetes .Ferenc József: keserűvíz hasz­nálata által rendes gyomor- és bélműköd­ést érnek el. A modern nőgyógyítás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbál­ták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer­­üzletekben.

Next