Magyar Hirlap, 1930. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

hírlap 2­­930 április­a. Személycserével és külföldi kölcsönnel oldják meg a Társadalombiztosító válságát A Társadalombiztosító ügyében még min­dig nincs döntés. Vass József népjóléti mi­niszter nem fejezte még be azokat a tanács­kozásokat, amelyeket egy héttel ezelőtt in­dított és előreláthatóan még néhány napig tart az a megbeszélés, amelyet az intézet vezető tisztviselőivel folytat. A tanácskozá­sok eddigi anyaga szerint a népjóléti mi­niszter nem tervez létszámredukciót a Tár­sadalombiztosítónál, hanem elsősorban az adminisztráció megreformálását akarja ke­­resztülvinni. Személyi változások azonban feltétlenül lesznek és valószínű, hogy az in­tézet vezetésében lesz személycsere. Külön­féle kombinációk vannak máris forgalom­ban, amelyek természetesen még egyáltalában nem nevezhetők hitelesnek, annyi azokban tény, hogy a válság megoldása az intézet vezető pozícióiban való személycsere nélkül el sem képzelhető. A népjóléti miniszternek egyébként válto­zatlanul az a terve, hogy nagyobb kölcsön felvételével szanálják a Társadalombiztosítót és azután pedig egyensúlyba hozzák a be­tegségi osztály mostani pénztári deficitjét. A Társadalombiztosító ügyével egyébként hét­főn foglalkozott a szakszervezeti tanács is, amely az autonómia mielőbbi működését követeli, szerdán pedig a szocialisták részé­ről Györki Imre képviselő interpelláció alakjában akarja a Ház elé vinni a kérdést. Április 12-én hirdetik ki a gépíróverseny eredményét A Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének felső magasfokú gépíróversenye vasárnap dél­előtt folyt le az országgyűlési gyorsiroda helyi­ségében, a szorosan vett szakközönségen kívül tömeges számú előkelő érdeklődő közönség je­lenlétében. A versenyt dr Traeger Ernő minisz­teri tanácsos, a gyorsírási ügyek kormány­­biztosa nyitotta meg. A megnyitó beszédben egyebek között megemlékezett dr Fabro Hen­riknek, a közelmúltban elhunyt legnagyobb ma­gyar gyorsírónak működéséről, aki az 1900-as évek elején Magyarországon az első gépíró­­versenyt kezdeményezte.­­­ A versenyzők a fővárosból és a vidékről vá­ratlanul nagy számban sereglettek össze, úgy­hogy az öttagú rendezőbizottságon kívül még mintegy 40 szakember működött közre mint diktáló, időmérő-ellenőr és felügyelő. Előbb a 150 szótagos diktátumot bonyolították le, egyé­nenként 16 munkahelyen elosztva, ezután ke­rült a sor az úgynevezett szabadversenyre, ame­lyen mindenkinek pillanatnyi teljesítőképessége határáig m­enő sebességgel diktáltak ugyancsak egyénenként. A 150 szótagos versenyen közel 50 versenyző adta be pályázatát, míg a tulaj­donképpeni rekordversenyen 55-en vettek részt, bár ezek egy része nem ért el 150 szótagosnál nagyobb sebességet. Utoljára folyt le a máso­lási verseny 40 résztvevővel, mint a verseny leglátványosabb része. A beadott dolgozatokat kétszer bírálják felül, először kiselejtezik az elfogadhatósági határon felüli teljesítményeket, azután következik a mi­­nősítő bírálat a sorrend megállapítása céljából, ezért a végleges eredmény megállapítása körül­belül egy hét múlva várható. Az eredményt a gyorsíró-szövetség április 12-én tartandó nagy­gyűlésén és a napilapokban is publikálják. Márciusban 0.5 százalék­kal olcsóbbodott az élet Márciusban Gál Jenő, a szakszervezeti ta­nács titkárának adatai szerint a család ellá­tásához 73.56 pengőre volt szükség az előző havi 73.95 pengővel szemben, ami 0.5 száza­­lákos olcsóbbodást jelent. A háború kezdeté­­­től fogva azonban még mindig 48,8 százalék­­kal drágább a család ellátása és ma min­denki 21.50-szeresen fizet többet a szükség­leti cikkekért, mint a háború előtt. A heti 73.56 pengős szükséglettel szemben az egész hetet dolgozó szakmunkások átla­gos keresete alig éri el a 42 pengőt, ami azt jelenti, hogy a családnál hetenkint 11,56 pengős hiány mutatkozik, ennyivel keveseb­bet költhet a háztartás ellátására, mint kel­lene. Ha pedig a 42 pengős átlagbérnek a békebeli vásárló értékét vesszük, akkor azt látjuk, hogy ennek a bérnek a belső vásárló értéke csupán 28,12 pengő, mert 1 pengőnek a békebeli vásárlóértéke ma nem több, mint 67 fillér. Legfinomabb UPI fis Ms gyapjúszövetu­jdonságok Fischer és Hohn cégnél V.­ Erzsébet tér 12. szám. Kicsinyben! eladás en-gros árakon. Váratlanul leszavazták a MacDonald-kormányt A leszavazásnak nem lesznek politikai következ­ményei, egészen jelentéktelen kormányjavaslatról volt szó Londonból jelentik. A munkáskormány az alsóház hétfői ülésén váratlanul kisebb­ségbe került. MacDonald miniszterelnök az ülés elején javaslatot terjesztett be, amely­ben arra kérte az alsóházat, ne ragaszkodjék a házszabályokhoz, amelyeknek értelmében az ülés éjjel tizenegy óráig tart és tartson ma kivé­telesen éjszakai ülést, több sürgős javaslat letárgyalása céljából. .A szavazás a javaslat elvetésével végződött. MacDonald mellett csak­ 179-en szavaztak, ellene pedig 183-an. A szavazás eredményének kihirdetésekor a konzervatív padsorokban kárörvendős kiáltások hallatszottak: Lemondani! Le­mondani! Chamberlain volt konzervatív külügymi­­miniszter indítványt terjesztett be, amelyben azt javasolja, napolják el azonnal az ülést, miután a kormányt leszavazták és Mac­Donald bizonyára mérlegelni akarja a hely­zetet. Chamberlain indítványát leszavazták. A kormány leszavazásának nem lesznek politikai következményei, minthogy a sza­vazásra bocsátott kormányjavaslat egészen jelentéktelen természetű volt. MacDonald leszavazása csak azáltal vált lehetségessé, hogy a konzervatív párt vezetősége az összes képviselőket berendelte az ülésre, míg a munkáspárti képviselők közül igen sokan nem voltak jelen. Chamberlain volt konzervatív külügymi­niszter indítványa, amelyben a kormány le­szavazására való hivatkozással az alsóház ülésének bizonytalan időre való elhalasztá­sát javasolta, mindössze tíz szavazattal maradt kisebb­­ségben, annak ellenére, hogy Mac­Donald fölvetette a bizalmi kérdést és mindenki azt várta, hogy a liberális párt a kormány mellett szavaz. Chamberlain indítványa ellen 185-en szavaz­tak, mellette pedig 175-en. A szavazás után az alsóház áttért a napirendre, anélkül, hogy jóváhagyta volna a MacDonald által kért éjszakai ülést. Abból a körülményből, hogy a liberális képviselők a kormány ellen sza­vaztak, politikai körökben arra következtet­nek, hogy mégsem felelnek meg a valóság­nak azok a hírek, hogy a liberális és a mun­káspárt között titkos koalíció jött létre. Izgalmas gyűlésen követelték a titkos választójogot a békésmegyei kisgazdák Élesen támadták a kormányzati rendszert A Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete va­sárnap Mezőberényben közgyűlést tartott, amelyen több kormánypárti képviselő is részt vett. A kormánypárti kisgazdák ipar­kodtak a békés megyei kisgazdák ellenzéki hangulatát leszerelni, ez a kísérlet azonban nem sok sikerrel járt, mert a békés megyei kisgazdagyűlésen éles ellenzéki beszédek hangzottak el, támadták a kormányt, köve­telték a titkos választójogot és meglehetős iz­galmas hangulatban folyt le a gyűlés. Csizmadia András kormánypárti képviselő nyitotta meg a gyűlést. Bár elismerte, hogy sok okuk van a keserűségre, arra kérte a kisgazdákat, hogy iparkodjanak nyugodtan viselkedni. Schultz Mihály indítványára ha­tározati javaslatot fogadtak el különböző gazdasági kérdésekben, majd Herczeg Sán­dor arról beszélt, hogy a kisgazdáknak egy táborba kell tömörülniök. Még Jánossy Gá­bor kormánypárti képviselő szólalt fel, utána azonban izgalmassá vált az eddig csen­des gyűlés. Asztalos András tótkomlósi kis­gazda ugyanis politikai beszédet mondott, amelyben élesen támadta a kormányt és ha­tározati javaslatban követelte, hogy a kor­mány ne avatkozzék bele a képviselő­jelölé­sek ügyébe, ne küldjenek a kerületbe hiva­talos jelöltet. A gyűlés résztvevői izgatott hangon kiál­tottak közbe: — Éljen az általános titkos választó­jog! Nem kellenek kinevezett képviselők! Csizmadia András, mint a gyűlés elnöke, többször félbeszakította a szónokot, hogy ne politizáljon, ez azonban csak növelte az izgalmat és a kisgazdák újból kiáltozni kezdtek a kormánypárti képviselők felé. — Talán a mandátumukat féltik?! Asztalos András végül követelte, hogy a kormány a Nagyatádi-féle programnak meg­felelően iktassa törvénybe a titkos választói jogot. Nagy zajban és szenvedélyes hangulatban folyt tovább a gyűlés, mert a kormánypárti képviselők mindenáron le akarták csendesí­teni az ellenzéki szónokokat, ezek azonban sorra jelentkeztek szólásra. Metz József gyulai kisgazda azt fejtegette, hogy hiába küldenek feliratokat a kormánynak, ez cél­talan dolog. Az állam­életben óriási pazarlás folyik és úgy látják, hogy ez a rendszer a ka­tasztrófához vezet. Folyton csak bizalmat és díszokleveleket szállítanak a kormánynak, de elkövetkezik egyszer a számonkérés ideje. Most Szabó Sándor, a kormánypárti kis­gazdaképviselők egyik vezére szólalt föl, de szavaival nem tudta lecsillapítani az ellen­zéki hangulatot. Filó Sámuel­ mezőberényi gazdasági munkás arról beszélt, hogy mihelyt a mezőgazdasági munkások egy lépést tesz­nek, rögtön hazapatlannak bélyegzik őket. A gyűlésen újból meg újból szenvedélyes kifakadások hangzottak el a kormányzati rendszer ellen és a tömeg végül is a titkos választójog éltetésével oszlott szét. A gyűlés után bankett volt, amelyen egész pohárköszöntő hangzott el és ezekben a pohárköszööntőkben a kisgaz­dák megismételték a gyűlésen elhang­zott ellenzéki érzelmű felszólalásokat. Egymásután szólaltak fel a banketten részt­vevő kisgazdák és a panaszok egész sorát adták elő, kifakadtak a kartellek, a határ­időüzlet, az álláshalmozás és a pénzügyőrök szigorú eljárásaik ellen. Az egyik szónok azt fejtegette, hogy, ha a kisgazdák ellenzéki gyűléseket tartanak, azt nem lehet demagó­giának minősíteni, mert az ilyen gyűlésen nyilatkozik meg igazán a nép lelke. Szabó Sándor a gyűlés után az újságírók­nak úgy nyilatkozott, hogy a mezőberényi kisgazdapanaszok ügyében meg akarják várni a miniszterelnök hazaérkezését, a politikai kérdéseket, tehát a titkos választójogot illetően is nem tesznek lépést, mert a t­tkos választójog kezde­ményezését a kormánytól várják. Ez a nyilatkozat ismét annak igazolása, hogy a kormánypárti kisgazdaképviselők csak elméletben vallják a Nagyatádi-féle prog­ramot s amikor annak gyakorlati megvaló­sításáról van szó, akkor nem lépnek a cse­lekvés terére. Egész természetes, hogy a kis­gazdaképviselőknek nem várniuk, hanem erélyesen követelniük kellene, hogy a kor­mány a legsürgősebben valósítsa meg a tit­kos választójogot, nemcsak azért, mert ez benne volt a Nagyatádi-féle programban, hanem azért is, mert mint a mezőberényi gyűlés is mutatja, ezt követelik azok a kis­gazdák is, akikre a kormánypárti kisgazda­képviselők állandóan hivatkoznak. A londoni konferencia Londonból jelentik. A flottakonferencia fődelegátusainak hétfői tanácskozása semmit sem tisztázta a bonyolult helyzetet. Pozi­tívumként csak annyit lehet megállapítani, hogy a tárgyalásokat folytatni fogják, de hogy milyen irányban, az egyelőre még tel­jesen bizonytalan. A fődelegátusok hétfői értekezletéről kiadott szűkszavú kommüniké csak annyit mond, hogy az egyes delegációk vezetői szerdán újabb tanácskozást tartanak, amelynek programján az egyes albizottsá­gok munkálatai szerepelnek. Miután azon­ban az albizottságok valamennyien apró technikai részletkérdésekkel foglalkoznak, je­lentéseik aligha lehetnek fontosak a kon­ferencia sorsára nézve. AI­ESTABAN — eddig is, ezentúl is — P-t tettek Trí 9 «Hl közös szobai ápolás költségei. Egyágyas szo­­bákban 10 P-től, erkélye» déli szobákba» 12.30 P-t. Az összköltségeket magukban foglaló heti pauszlé árai: 85—97 P. Klinikai ágya 1 7.20 P 9700 éles őspark. Telefon: 501—89. Kedd Túlnyomóan derült idő, mérsékelt nappali fel­­melegedés várható A Meteorológiai Intézet jelenti március 31-én este 10 órakor. Az időjárási helyzet lényegében változat­lan. A Jeges-tengeren, úgyszintén Írország és Izland között egy-egy ciklon van, míg a nagy légnyomás Észak-Oroszország fölött he­lyét megtartotta. Kisebb depressziók vannak Spanyolország, Görögország és Dél-Oroszor­­szág fölött. Az idő Nyugat-­s Dél-Európában enyhe, Kelet-Európában igen hűvös. Esők északnyugaton és a kisebb depressziók kör­nyékén voltak. Hazánkban a hőmérséklet 11—13, Budapesten 15 fok Celsiusig emelke­dett. Csapadék nem volt. Időjóslat: Erős éjjeli lehűlés után túlnyo­móan derült idő várható, mérsékelt nappali felmelegedéssel. A kormány lemondását követelték a demokrata párt gyűlésén A nemzeti demokrata párt vasárnap dél­előtt népgyűlést tartott az Imperial-mozgó­­ban, amelyet zsúfolásig megtöltött a közön­ség. Bródy Ernő képviselő nyitotta meg a gyűlést és ismertette ennek napirendjét. Azt hangoztatta, hogy a polgárság nem kíván egyebet, csak azt, hogy a dolgozók boldo­guljanak ebben az országban, ne pedig a kitartottak, a munka nélküli jövedelmek élvezői. A képviselőháznak semmi kapcso­lata nincs a néppel, mert ez a kapocs csak az általános titkos választójog lehet és ezt követeli a főváros a jogtalan vidék részére. Ahelyett, hogy eltörölték volna az ingatlan hitbizományokat, most ingó hitbizományokat alakítottak, a taxi, mozi, rádió és egyéb en­gedélyekben. A kereskedelemnek és iparnak jogosulatlan versenyt támasztanak hatósági­lag engedélyezett üzemekkel. Rámutatott még arra is, hogy a numerus clausus csak arra volt jó, hogy gyűlöletet és elkeseredést szítson, de hasznot senkinek se hozott. Ilyen viszonyok között már a kormány meg-­ bukása sem segít, itt a kormányzati rend­szernek kell megváltoznia. A nagyhatású beszéd után Magyar Miklós szólalt fel, majd Pakots József képviselt­ be­szélt és azt hangoztatta, hogy ha a minisz­terelnök most Párizsban egy demokratikus Magyarországot képviselne, akkor Cseh­szlovákia nem lenne olyan erős ellenfél, mint így. Nem remélhetünk gazdasági ki­bontakozást, amíg ez a politikai rendszer ül a nyakunkon. Diktatúráról beszélnek, de, szerinte, ami most van, az sem egyéb, mint álcázott diktatúra. Benedek Dezső után Gál Jenő mondott beszédet. Nemrégiben — mondotta — azt a kérdést adták fel az ellenzéknek, mondja meg, mit kell csinálnia a kormánynak. Erre azt felelheti, hogy a kormány mondjon le. Budapest népe várja a pillanatot, ami­kor az urnák előtt megmondhatja, hogy a pünkösdi királyságnak vége. A nép kenyeret akar, munkaalkalmakat kell adni, a gazdasági problémákat kell meg­oldani, hogy annak járjon ki a kenyér, aki dolgozik. .. Fábián Béla azt fejtegette, hogy hiába mondotta az ellenzék tíz év óta az igazságot, nem hallgattak rá. Más országokban már elsöpörték volna ezt a rendszert. Elég lett volna, ha kiderül, hogy a szegény nép 16 és 24 fillérjéből fenntartott vállalat vezér­­igazgatója 136.000 pengő fizetést kap. A rendszer bűne az, hogy Baross Gábornak adtak kétszáz taxirendszámot, hogy a Tár­sadalombiztosítónál bajok vannak és nem lehet folytatni ezt a rendszert, amelyben egyesek nagy jövedelmeket élveznek, míg a nép nyomorog. A gyűlésen résztvevő tömeg zajos helyes­léssel és tapsokkal fogadta az ellenzéki po­litikusok felszólalásait. Nélkülözhetetlen kézikönyv minden vállalat részére! Dr. HEGEDŰS — MALCSINER­Ki irodai adminisztráció kézikönyve — Irodai gépek és segédeszközök — Ismerteti a hazai piacokon kapható összes irodai gé­peket, mechanikai segédeszközöket, könyvelési rend­szereket, stb., stb. Több mint 200 ábra, aranyozott puha egész angol vászonkötésben, remek kiállításban. Ára 12.— pengő. Kapható: a Budapesti Hírlapnál, VIII., Rökk Szilárd u­cca 4 és a kiadóhivatalban: VIII., Baross u. 19 alatt.

Next