Magyar Hirlap, 1930. május (40. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Goterm •AAGWe fflEXAP___________ Egyévi szigorított börtönre ítélték Gandhi fiát ! "Londonból jelentik. A newdelhii törvény­szék szerdán egyévi szigorított börtönre ítélte Gandhi fiát, Davidas Gandhit, akit né­hány nappal ezelőtt tartóztattak le a sótör­vény megszegése miatt. Mahatma Gandhi propaganda-körútján szerdán beszédet mondott Bilimora városká­ban. Nagy megelégedéssel állapította meg, hogy Wallabhai Patel, a pánindiai kongresz­­szus egyik vezető tagja lemondott az indiai törvényhozótestületben viselt tisztségéről. Gandhi ezután arról beszélt, hogy új szabadságh­arc­ útján csak olyan önkén­teseket vihet magával, akik tudnak szőni és fonni, ismerik a gyapjút és orsókat is tudnak ké­szíteni. Minderre azért van szükség, mert most már meg kell kezdeni a belföldi szöve­tek készítését, tekintettel arra, hogy az angol szöveteket bojkottálták. Ez a második sza­­badságharc­ot tudvalévően Darasanába visz, ahol a kormány sóraktárai vannak. Lahoré­­ban szerdán ismét letartóztatták a pánindiai kongresszus két vezető tagját, Allumot és Satyabalt. A kormány utasítást adott az Afganisz­tánból Indiába vezető Khaibar-szoros lezárására. A Khaibar-szoros kedvelt kirándulóhelye volt az angol turistáknak. A szoros elzárását az­zal indokolják, hogy Peshavar védelme szem­pontjából vigyázni kell arra, hogy Afganisz­tánból ne hatolhassanak idegen törzsek India területére. 10.500 pengőt sikkasztott és megszökött egy rendőrségi segédhivatali tisztviselő Különös bűncselekmény ügyében nyomoz szerda dél óta a főkapitányság. A rendőr­­tisztviselők ezúttal nemcsak nyomozóköze­gek, hanem a károsultak is. Az V. kerületi kapitányság tisztviselő­­karának és rendőrlegénységének májusi fizetését ugyanis egy segéd­hivatali tiszt­viselő szerdán délelőtt elsikkasztotta. Hosszabb idő óta az a rendszer, hogy úgy az egyes ügyosztályok, mint a kerületi kapi­tányságok nem az állampénztártól kapják a tisztviselői fizetéseket és a legénységi zsol­­dokat, hanem csekk ellenében a Postataka­rékpénztártól veszik fel és a Postatakarék­pénztár számolja el aztán az állampénz­tárral. Szerdán délelőtt az V. kerületi kapitány­­ság egyik segédhivatali tisztje, Hegedűs Gyula, ment el a Postakarékpénztárhoz, hogy a tisztviselői fizetéseket és a legénységi zsoldot felvegye. Tekintettel arra, hogy a májusi fizetéssel együtt lakbért is kapnak úgy a tisztviselők, mint a rendőrök, maga­sabb összeget kellett Hegedűsnek átvenni, mint máskor, 10.500 pengőről szóló csekket vitt el féltíz óra tájban. Féltizenegykor már feltűnt a kapitánysá­gon, hogy Hegedűs még nem tért vissza, de azt hitték, tumultus volt a Postatakarék­pénztárnál s ezért türelmesen vártak délig. Délre már gyanús lett a segédhivatali tiszt elmaradása, s érdeklődtek a Postatakarék­pénztárnál. így derült ki, hogy Hegedűs Gyula háromnegyed tízkor a csekk ellenében felvett 10.500 pengőt és eltávozott a Postatakarékpénztár épületéből. Azonnal nyomozás indult Hegedűs Gyula hollétének felkutatására. Megállapították, hogy a pesterzsébeti Erzsébet utca 45. számú házban, ahol egy családnál albérlet­ben lakott Hegedűs Gyula, kedden este járt utoljára. A keddről szerdára virradó éjsza­kát már nem töltötte lakásán. Este néhány szükséges holmit összecsomagolt és kis tás­kával eltávozott. Azóta a lakásán nem lát­ták. Megállapították, hogy Hegedűs Gyulának osztrák vízummal ellátott útlevele van, ezért az a gyanú merült fel, hogy a sikkasztó se­gédhivatali tiszt a pénzzel Bécs felé mene­kült. A gyanút alátámasztotta az is, hogy a rendőrség tudomására jutott: Hegedűs Gyu­lának van egy barátja, aki Pesterzsébeten autotaxitulajdonos. Ez az autotaxitulajdonos is eltűnt Pest­erzsébetről kocsijával együtt s a föltevés szerint együtt szöktek Bécs felé. A főkapitányság éppen ezért a Bécs felé vezető útvonalon lévő rendőrőrszobáknál érdeklődött, nem láttak-e a posztok olyan autót, amilyen Hegedűs Gyula barátjáé. Több rendőr látott Nagykovácsi felé robogni egy autót, amelynek a leírása ugyanolyan, mint Hegedűs Gyula barátjának autójáé, sőt a rendőrök egy olyan külsejű férfit lát­tak az autóban ülni, mint Hegedűs Gyula. A további feltevések szerint a sikkasztó segédhivatali tisztviselő vagy egy dunántúli állomáson akarta utólérni a bécsi gyorsvo­natot, vagy taxin akart átlépni a határon. A főkapitányság rádión értesítette az összes vidéki rendőrkerületeket, úgyszintén a csend­­őrségeket is, közölve Hegedűs Gyula pontos személyleírását. Érintkezésbe léptek a bécsi rendőr­igazgatósággal is, mert lehet, hogy He­gedűs Gyula Komáromnál elérte a gyorsvonatot s most már talán Bécsben van. A sikkasztás ténye a rendőrségen nagy feltűnést keltett, mert a­­34 éves segédhiva­tali tiszt, aki már ez év óta a rendőrség szolgálatában áll, eddig pontos, szorgalmas és megbízható munkaerőnek mutatkozott. Hegedűs egyébként elvált ember, nyolc évig Pesterzsébeten teljesített szolgálatot s két évvel ezelőtt helyezték át az V. kerületi ka­pitánysághoz. Nem tudják róla azt sem, hogy adósságai lennének és költséges pasz­­sziókról sem tudott senki, ezért érthetetlen­nek tartják, hogy a segédhivatali tiszt a sik­kasztást miért követte el. A személyleírás szerint Hegedűs Gyula Jászkarajenőn 1896-ban született, róm. kat. vallású, elvált, rendőrhivatali tiszt. Beszél magyarul, keveset németül, termete 185 cm. magas, szeme szürke, felsőajka duzzadt, orra vastag, kissé tömpe, arca kerek, haja szőke, őszes, szemöldöke szőke, bajusza szőke, nyí­rott, szakálla borotvált, ruházata szürke trenchoat-kabát, rozsdaszínű ruha, sárga félcipő és szürke kalap. Mialatt a főkapitányság egyik detektív­­csoportja erélyesen nyomozott a megszö­kött Hegedűs Gyula után, jelentkezett a rendőrségen annak az autótaxinak a tulajdonosa, akiről azt hitték, hogy az ő autóján tűnt el Buda­pestről a sikkasztó rendőrségi segéd­tisztviselő. Ezek szerint ez a feltevés is megdőlt. A rendőrség reméli, hogy még az éjszakai órákban sikerülni fog Hegedűs Gyulát kézrekeríteni.­­—————— Zulejka ucca is van már Budapesten A Közmunkák Tanácsának átiratban közölt határozatára a főváros most kilenc névtelen ucca elnevezését léptette életbe. Az új uccanevek a következők: A Budaörsi út és Törökbálinti út közötti névtelen ucca Beregszász út, a Diana ucca és Felhő ucca közötti ucca Cédrus ucca, a Som­lói útból kiágazó ucca Citadella út, a kelenföldi Bánát uccával párhuzamosan a Fehérvári útig haladó ucca Nagysurány ucca, a Budaörsi út egyik névtelen mellékuccája Nagyszeben út, a Székács­ és Ráth György uccák találkozásánál a Bíró és Csaba ucca találkozásáig terjedő név­telen útvonal Roskovics ucca, Roskovics Ignác­ról, a kiváló festőművészről, kapta nevét, a Vil­lányi úttól a Magyarádi útig terjedő névtelen ucca Tass vezér ucca, az Istenhegyi út és Matyó ucca találkozásától a Zsibói uccáig terjedő út­vonal Zsolna ucca, a Nárcisz uccától a Vöröskő uccáig terjedő út Zulejka ucca nevet kapta. Német demarsot nyújtottak át Varsóban Berlinből jelentik: A birodalmi kormány az egyre gyakoribb lengyel határsértések miatt demarsot nyújtott át Varsóban. A de­­mars rámutat arra, hogy a keletporoszor­szági határon az utóbbi időkben minden­naposak voltak a határsértések és hogy a lengyel katonai pilóták egyáltalán nem tö­rődnek a német határnak Rauscher varsói n­émet követ a demars át­­nyújtásával egyidejűleg közölte a lengyel külügyminisztert-,­­ hogy a német kormány tiltakozik az állandó határsértések ellen, amelyeket nem tűrhet tovább és ezért fel­kéri a lengyei kormányt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket. _____ 1930 május 9. 3 a tiszta, hamisítatlan színszap­­pan. Erősen habzik, a piszkot, zsírt gyorsan és tökéletesen , feloldja. Mindezekkel a jó tu­lajdonságokkal rendelkezik a A középeurópai nemzetek kultúrközössége Hantos Elemér előadása a brünni középeurópai intézetben Brünnből jelentik. A brünni Közép-Európa-intézet elnökségének szerdán tartott ülésére dr Hantos Elemér egyetemi tanár, volt államtitkár, mint a vezetőség tagja, Budapestről ideérkezett. A morva lapok ebből az alkalomból cikkeket és­­fényképe­ket közölnek Hantos Elemérről. Az ülés a brünni kereskedelmi kamara helyiségében folyt le. Weyr főiskolai tanár, a Közép-Európa-intézet elnöke, a közjog tudományának ismert művelője mondotta a megnyitóbeszédet, amelyben bejelentette, hogy az intézet külön kultúrosztályt létesít. Ennek a kérdésnek kifejtését Hantos volt magyar államtitkár vállalta el. Felkérte Hantost előadásának megtartására. — A középeurópai intézet megalapításánál a vezető gondolat. — mondotta Hantos Elemér előadásában,­­ az volt, hogy a középeurópai államok gazdasági összefogása egyetlen nevező alatt halaszthatatlanul szükséges és ezt meg is lehet valósítani. Kezdettől fogva világos volt azonban, hogy nem lehet jobban megalapozni ezt a tervet, mintha az ember az évezredes kulturális kapcsolatokból indul ki, hiszen Középeurópa népei min­den változás ellenére is egyetlen kultur­­közösségben élnek továbbra is.­­ A gazdasági közeledéssel párhuzamosan kell közeledni a népeknek egymáshoz kulturális téren is. Éppen úgy, mint ahogy a Középeurópa­­gondolat gazdasági vonatkozásokban a gazda­sági munkaerületek tágításában nyilvánul meg, a kulturális Köépeurópa-gondolat is a kultúr­­területek bővítésében keres kárpótlást azért, amit más vonatkozásokban elvesztett. Mind a két törekvésnek közös célja az, hogy az állam­határoktól függetlenül egyesítse a népeket kö­zös ideák megvalósítására. Éppen úgy, mint ahogy ma már nincsen olyan nemzeti gazdál­kodás, amely egyetlen ország területére korlá­tozódna, nincsen ma már kultúra sem, amely csupán egyetlen napközösség számára szolgálna Egyb­el a nép sem tud független maradni szmszé­­daitól és már maguknak az országoknak hely­zete is természetszerleg magával hozza, hogy a szomszédos népek kultúráit hívják sokszor se­gítségül bonyolult és nehéz kérdések megoldá­sánál. Középeurópa népei éppen úgy egymásra vannak utalva, kulturális téren, mint ahogy a két nem sem lehetne meg egymás nélkül.­­ Bármilyen szakadékokat is tárt fel a poli­tika és nemzetgazdaság az egyes­­nemzetek kö­zött, ezek a szakadékok nem pusztíthatják el kulturális rokonságukat és megmaradnak to­vábbra is a sok évszázados kulturális kapcsola­tok, amelyek a múltban is összekötötték a né­peket egymásal és ezek a kapcsolatok nagy mértékben fogják elősegíthetni a pillanatnyilag romokban heverő középeurópai állami- és gazdaság­politika újból való felépítését . Az a kultúrközösség, amelynek megvalósí­tásán fáradozunk, nem követeli meg a népek egységét, sőt ellenkezőleg, éppen különböző, de politikai és gazdasági téren egymáshoz közel­álló népek közeledését akarja megvalósítani. A kultúrközösség nem akarja egybeolvasztani a népeket, hanem éppen ellenkezőleg, meg akarja védeni a népek regionális külön életét és azt akarja, hogy a nemzeti kultúrjavak csak hadd gazdagodjanak és gyarapodjanak a kölcsönös megtermékenyítés révén. . . A szellemi javak kicserélése éppen úgy fo­lyik le, mint az árucsere a kereskedelmi élet­ben. Csak az tudja meghódítani a világpiacot, aki a maga nemében egyedülállót termel és in­dividuális teljesítő képességével különbözik a többiektől, viszont azonban az egyéniség kizáró­lag a világpiacon tud teljes mértékben érvénye­sülni. A középeurópai népeket nem kulturáltsá­guk különbözősége választja el egymástól és nem is annyira hajlamaik, mint inkább nyelvi tagoltságuk.­­ A tömérdek különböző nyelvben tükröző­dik vissza legjobban Középeurópa kulturális gaz­dasága, ezzel egyetemben azonban politikai ta­goltsága is. Középeurópa ma a népek tarka mozaikja, miután túlságosan individualizált tá­jai nagyon alkalmasak voltak, az agró négek számára, hogy saját nyelvkultúrájukat megs­tartsák.­­ A kulturális Középeurópa-gondolat paran­­csolólag megköveteli a legszorosabb együtt­működést. Az ezerféle apró nemzetnek együtt kell dolgoznia a tudomány, a technika és a mű­vészetek továbbfejlesztésében és ez még az egészen kis nemzeteket is meg fogja tudni menteni a szellemi nyomorúságtól. Az, hogy szomszédos népek egymásról tudó­­mást sem véve élnek egymás mellett, természet­­ellenes szomorú állapot. A Közép-Európában idáig végzett kultúrmunka bűne az, hogy a nemz­­zeti kultúrákat nem hozta közelebb egymáshoz és nem segítette elő a népek testvéri megértését. Ha a középeurópai nemzetek igazi kultúrközös­­ségben éltek volna egymással, talán a világ­háború borzalmai sem köszöntöttek volna Európára. — A nyelvben és a művészetben nyilvánul meg legerősebben és legközvetlenebbül a népek szelleme — folytatta Hantos Elemér. — A középeurópai nyelvek kölcsönös ismerete hat­­hatós segédeszköz lett volna a kölcsönös meg­értés elősegítésében. Természetesen azért túlzás lenne mindjárt azt mondani, hogy a kölcsönös nyelvismeretek már magukban véve is elegen­dőek arra, hogy a népek kultúráit valóban meg­ismerhessük. A nyelv megismerésével párhuza­mosan meg kell tanulni a többi nemzetek tör­ténelmét, politikáját, művészetét és irodalom­­történetét is. Ebben a tekintetben tudásunk azonban még sokkal szegényesebb, mint a többi kérdésekben. Ma azért éreznek ellenséges indu­latot a népek egymással szemben, mert nem ér­tik meg szomszédjaikat és ezt a meg nem értést mindenesetre meg lehetne szüntetni a kultúrák­nak egymáshoz való közelebbvitelével.­­ A kulturális közeledés kipróbált eszközei, mint például a szünidei kurzusok, diákcsereakciók és professzorcserék nagymértékben segítenének a kölcsönös megértésben, miután a szó erősebb fegyver marad, mint az írás. Közép-Európa népeinek kulturális jövője meg­követeli, hogy kölcsönösen egymás segítségére siessenek és a nagy kultúrértékek kicserélése nagy mértékben segítené elő a béke és a meg­értés szellemének diadalmaskodását Közép- Európa ma még ellenségesen szemközt álló né­pei között. Az előadásnak nagy sikere volt nsmuimm/a Bai Kannan Nincsenek újabb letartóztatások a hamis katonai szállítási igazolványok ügyében Győrből jelenti a Magyar Hírlap tudóst■o­tója. Azokra a híresztelésekre vonatkozólag, amelyek szerdán délután terjedtek el Buda­pesten, mintha a hamis katonai szállítási igazolványok ügyéből kifolyólag újabb két letartóztatás történt volna, egy századosé és egy főhadnagyé és pedig most már Komá­romban az ottani tüzérezrednél, a Magyar Hírlap tudósítójának érdeklődésére Győrött a két tiszt állítólagos letartóztatásának hírét sehol sem erősítették meg, sőt az illetékes katonai hatóságok ilyen nagyjelentőségű lé­pésről egyáltalán nem is tudnak. A győri ka­tonai állomásparancsnokságon, az illetékes székesfehérvári dandár-ügyészségen és a budapesti katonai ügyészségen egyformán ugyanez volt a válasz érdeklődésünkre , ezért az­­ állítólagos letartóztatás hírét egyelőre a legnagyobb fenntartással kell fo­gadni. sinnnm—Bw—mmmnai—^ Bedford hercegnő megérkezett Croydonba Londonból jelentik. Bedford hercegnő két piló­­tája kíséretében leszállt a croydoni repülőtéren. A hercegnő a London és Fokváros közötti 18.500 mérföldnyi utat 20 nap alatt tette meg, bele­eértve 36 órás fok­városi tartózkodását

Next