Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-21 / 16. szám
Széria Három bombamerénylet történt Enernos Airesben Állítólag a száműzött Irrígoyem elnök fanatizált hívei állnak a merényletek hátterében Buenos Airesből jelnük. Az argentínai fővárosban kedden reggel három bomba robbant. Mind a három pokolgép a buenos airesi földalatti vasút vonalain robbant fel. A bombamerényletek a fővárosban határtalan izgalmat keltettek. A bombamerényletnek három halottjuk és tizenkét súlyos sebesültjük van. Az első bomba hajnali öt óra körül robbant a földalatti vasút Plaza de la Constitution állomásán, amely a város déli részében fekszik. Ennek a bombának még nem voltak áldozatai és csak az állomáson álló üres kocsik rongálódtak meg. Az első robbanással majdnem egyidejűleg pokolgép robbant a Plaza Honte földalatti állomáson is. Ez a pályaudvar már tele volt vonatra váró utasokkal, akik között a bombaszilánkok szörnyű pusztítást vittek végbe. Hárman meghaltak, ketten súlyosan megsebesültek. A harmadik bomba reggel hat órakor robbant a földalatti vasút egyik külvárosi vonalán, három kilométerre a központi pályaudvartól. Ennél a robbanásnál tízen szenvedtek súlyos sérüléseket. A sorozatos terrorcselekmények tetteseit eddig még nem ismerik, azt hiszik azonban, hogy a merényleteknek politikai hátterük van és hogy a száműzött Irrigoyen elnök fanatizált híveinek keze van a dologban. Úgy hírlik, hogy a buenosairesi merényletekkel egyidejűleg a vidéken is történtek bombamerényletek. Közelebbi részleteket nem lehet megtudni, mert a kormány a kora délelőtti órákban általános cenzúrát rendelt el s minden vidéki telefonbeszélgetést szigorúan ellenőriznek. A hangulat az argentínai fővárosban rendkívül ideges. Ranschburg egyetemi tanár kritikája „Az a közlekedés hibáiról egészsége nem egyéb, mint a szervezet harmonikus rendje** Az Országos Közegészségügyi Egyesület népszerű előadásai során kedden este dr Ranschburg Pál egyetemi tanár tartott előadást A rend, a csend és az egészség címmel. Azt fejtegette, hogy a rend az élet minden megnyilvánulásában kifejezésre jut. Az ember egészsége is ilyenformán nem egyéb, mint a szervezet harmóniás rendje: ha ezt a rendet belső, vagy külső erők megtámadják, jön létre a betegség. A rend végleges lassú, vagy hirtelen szétbomlása pedig a halál. Ez a rend, a természet átlagosító rendje szabályozza azt, hogy az emberi szervezetben nagyobb kilengések ne jöjjenek létre. Számtalan statisztikát készítettek arról, hogy hogyan viszonylik a gyermekek testmagassága a szülők magasságához, így megállapították, hogy alacsony növésű szülők gyermekei magasabbak, míg igen magas szülők gyermekei ismét alacsonyodna kezdenek. Így alakul ki az a középarányos, amely szimbólumává válik a természet rendjének. Ez az elv befolyásolja a születések és halálozások, az öngyilkosság és a bűnözés szinte változatlan százalékos megoszlását. Az ép és kóros életjelenségek terén e változékonyság, mint szabályos időszakiság nyilvánul meg. Legjobban meglátjuk ezt a rendellenség rendjénél, a közlekedésnél. Ha a közlekedési baleseteket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy legkevesebb van vasárnap, a legtöbb szombaton. De a szombat után sorrendben mindjárt a hétfő következik. Ennek az az oka, hogy az emberek, ügyit gyalogjárók, mint a kocsivezetők, kijönnek a lendületből, másrészt nem kis szerepet játszik a vasárnap elfogyasztott alkohol és az úgynevezett „pihenés“ sem. Mert amit az emberek vasárnap pihenés címén szórakozásban, éjszakázásban és sportolásban elkövetnek, az minden inkább, mint pihenés. Egyébként a baleseti statisztikának ez a naptára érvényes az ipari és mezőgazdasági balesetekre is. — A statisztika azt mutatja — mondja Hanschburg professzor —, hogy a közlekedési balesetek 70—80 százalékát a vezetők, míg 10—20 százalékát a gyalogjárók okozzák. Az én véleményem azonban az, hogy a gyalogjárók sokkal több balesetnek okozói, mint a vezetők. Értelmetlen viselkedésükkel, amelyekkel váratlan pillanatban az úttesten teremnek, olyan helyzetbe hozzák a járművezetőt, amilyenben mindenki elkövetné ugyanazt a hibát. — Miért jön hát létre a baleset? Nincs nap, hogy ne bámulnák meg a kocsivezetők fegyelmezettségét, amellyel szűk utcákban bámulatos ügyességgel és pillanatnyi cselekvőképességük birtokában tudnak alkalmazkodni a helyzethez, de csak akkor, ha rendőr van a közelben. Ha nincs, akkor gyorsaság-mámorba esnek. Ebből a szempontból tehát az a véleményem, hogy a hatóság vasmarkára szükség van. Ami a gyalogjárókat illeti, eltekintve azoktól, akik balesetokozásra hajlamos egyének, a legtöbb okot, a legtöbb balesetet a figyelmetlenségük okozza. A pesti ember mindig ideges, lelép a járdáról, ott szeret átmenni, ahol nem szabad. Igaz azonban, hogy a tülkölést néha nem is hallja meg, olyan rettenetes lárma van a pesti utcán. Célszerű volna tehát, hogy az egyébként igen kitűnő forgalmi rendőrség rendeleteit szakértő pszichotechnikusoknak mutatná meg előbb véleményezés végett. Mert a legtöbb baleset pszichológiai természetű. • Ranschburg tanár előadását azzal végezte be, hogy kell, hogy az ember felismerje a természet igazi, rendjét, megvalósítsa a célszerű harmóniát, azaz a tartósabb, áldásosabb rendet és csendet. A megjelent szépszámú közönség nagy lelkesedéssel fogadta az előadást. it.» w, masma avtaataammmmc Einstein Beke Manó előadása a Cobden Szövetségben Nagy és előkelő közönség előtt tartott kedden este a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában Beke Manó ny.egyelem tanár Einstein címmel előadást Az előadót a szövetség igazgatója, Havas Miksa üdvözölte meleg szavakkal, aki ezután megkezdte mindvégig lebilincselően érdekes előadását s többek között a következőket mondóba: — Az előadás címe: Einstein. De nem Einstein személyéről szól, aki egyébként megérdemelné, hogy tüzetesen foglalkozzunk vele, már csak azért is, mert bátran és lelkesen hirdeti a haladás eszméjét és főként, mert a világmegváltó pacifizmus egyik legbuzgóbb híve. Természettudományi működésének folyamát sem vázolhatjuk meg, mert akkor az utolsó 80 évnek majdnem egész fejlődését kellene feltüntetni. Csak a relativitás elméletébe akar némi betekintést nyújtani, mert Einstein neve leginkább ezzel kapcsolatban él a köztudatban. A relativitás elméletének tudománytörténeti fejlődése sok tekintetben hasonlatos a fizika nagy princípiumának, az energia megmaradása elvének kialakulásához. Bernoulli Dániel már 200 évvel ezelőtt kimondta, hogy a mechanikai jelenségek úgy folynak le, hogy az összenergia (a helyzeti és mozgási energia) változatlan marad. Sok időbe telt, míg azután Mayer Róbert, Helmholtz és Joul ezt a princípiumot kiterjesztették az egész természettudományra, a fizika és kémia minden jelenségére. Már Galilei és még határozottabban Newton is megmondotta, hogy a mechanikai jelenségek lefolyására semmiféle befolyása nincs annak, ha a rendszer, amiben a jelenség történik, egyenes, egyenletes mozgásban van. Einstein relativitási princípiuma ezt a newtoni elméletet terjeszti ki az egész fizikára. A relativitási elv tehát azt mondja, hogy minden fizikai jelenség úgy megy végbe az egyik rendszerben, mint a másikban, ha az egyik rendszer a másikhoz képest egyenes, egyenletes mozgásban van. E princípium alapján például a fényterjedés sebessége az egyenletesen mozgó rendszerben ugyanakkora, mint a nyugvó rendszerben. De hogy ezt a következtetést vonhassa, igen mélyreható átalakításokat kellett végeznie a megszokott természetfelfogásunkon. A leglényegesebb, hogy az idő relatív. Két esemény egyidejű lehet az egyik rendszerben és nem egyidejű a másikból tekintve; az időtartam nagysága attól függ, hogy milyen sebesen mozog az a rendszer. •ÁTLÓSSÁ hiplap 1931 január 10. 5 amelyben az időtartamot mérem. Ugyanígy van a távolságméréssel is. Tér és idő e felfogással egybeszövődött. Mindig azt kell kérdezni, hol és mikor, mert a távolság nagysága az időre és az idő a távolságra is befolyással van. — Gyakorlati szempontból egyelőre nincs jelentősége az Einstein-féle elméletnek, hacsak arra a perspektívára nem gondolunk, ami a tömegben rejlő óriási energia kihasználására vonatkozik. De ezzel is úgy vagyunk, mint minden más elmélettel. Nem tudhatjuk, mikor és hol bukkanunk olyan gyakorlati problémára, amelynek megoldásánál ez az elmélet hasznosítható. Egyelőre az elméletet magáért a matematikai szépségéért kell tovább fejleszteni. Az igen értékes és érdekes előadást nagy tetszésnyilvánítással köszönte meg a hallgatóság az előadónak. Párizsból jelentik. Az Austric-üagy parlamenti vizsgálóbizottsága kedden délelőtt ismét Caillaux volt pénzügyminisztert hallgatta ki, aki egykori kabinetfőnöke, Coggie szerepéről adott felvilágosításokat. Coggie, mint ismeretes, felügyelőbizottsági tagja lett a SINA Viscosa-vállalatnak és sokan azt állították, hogy kinevezése Caillaux befolyására történt Caillaux azt vallotta a bizottság előtt, hogy valóban szorgalmazta neves francia személyiségeknek, a SNIA Viscosa fel-Ügyelőbizottságába történő kinevezését, de ezt csak tisztára tárgyi és hazafias okokból tette. Személyes jelöltje nem volt a felügyelőbizottsági tisztségekre. A bizottság ezután az Oustric-bank volt tőzsdediszponensét hallgatta ki, aki elmondotta, hogy Oustric utasítására különbséget kellett tennie a bank rendes ügyfelei és Oustríc személyes barátai között. Ezek a barátok mind magasállású köztisztviselők és neves politikusok voltak, akiknek Oustríc, ahol csak lehelést, szolgálatokat tett. A tőzsdediszponens fel is sorolta Oustríc néhány barátját, Besnardot, Durandot, Poirost, Louviéret és végül Péret volt igazságügyminisztert is. ' «————»»■~« |"7 iffTIT"**“——F¥il—IffTTTOT V Caillaux érdekes vallomása az Oustríc-bizottság előtt Hogyan tett szolgálatokat Oustríc bankár magasállású tisztviselőknek és neves politikusoknak? Meghalt Szcerbovszki Szaniszló volt tűzoltófőparancsnok Kedden délután Budapesten 80 éves korában meghalt Szcerbovszki Szaniszló nyugalmazott székesfővárosi tűzoltófőparancsnok, akinek nevéhez fűződik a főváros tűzoltószervezeteinek európai nívójú, tökéletesítése. Az elhunyt kiváló szakképzettségű tűzoltófőparancsnok Gsernovitzban született 1851 május 8-án. 1870-től a Budapesti önkéntes Tűzoltó Testület tagja volt, 1877 márciusában lépett a fővárosi tűzoltóság szolgálatába. 1802-ben segédtisztnek nevezték ki, 1885 szeptember 10-én ő lett a budapesti tűzoltóság főparancsnoka. Ebben a minőségében szolgált 1912 márciusáig, tehát 27 évig volt tűzoltófőparancsnok. 1876-ban gróf Széchenyi Ödön pasa őt vitte magával Konstantinápolyba, hogy megszervezze az ottani tűzőrségi szervezeteket. Működésének idejére esik a szegedi nagy árvíz, mikor is a fővárosi tűzoltóság mentőcsapatának ő volt a főparancsnoka. Az ő működésére esik a nyugati pályaudvar tüze, a Hungária-, a Concordia-, a Király- és a Hengermalom többszöri tüze, a német színház, a Gregersen-féle fatelep, a Silos-féle gabonaraktár és a Párizsi Nagy Áruház égése. Ugyancsak az ő főparancsnokságának idejére esik a főváros tűzrendészet és színházbiztonsági szabályainak megszerkesztése. Temetése iránt szerdán történik intézkedés. —TM mit mm, ■||,n,| || n. Szerdán nyílik meg a bécsi osztrák—magyar propagandakiállítás Bécsből jelentik: Szerdán délelőtt nyitják meg ünnepélyesen az osztrák—magyar propagandakiállítást. A megnyitáson osztrák részről Schober alkancellár és külügyminiszter, valamint Wohlgemuth osztályfőnök, mint a kereskedelemügyi miniszter képviselője, magyar részről gróf Ambrózy Lajos bécsi követ vesz részt. ■iimbih—a—m^—bbb——t Súlyos szerencsétlenség a bukaresti villamoson Bukarestből jelentik: Kedden délelőtt súlyos villamosszerencsétlenség történt Bukarestben a Serban Voda uccában. A meredek hegyen fölfelé haladó villamos motorja elromlott és a kocsivezető már nem tudta lefékezni a kocsit, amely kezdett visszaszaladni a meredek lejtőn és teljes erővel belerohant az utána jövő kocsiba. Az utasok közül hét ember sebesült meg súlyosan, akiket kórházba szállítottak. Tíz személy könnyebb természetű sérüléseket szenvedett. Raktártélfrissítés miatt egyes ifiszjelenet kiárusítunk Neumann Simon ül. IV., Irányi ucca 27. Bútorszövet, futószőrnyeg 5 Maradékok nagyon olcsón Izgalmak az igazoló-választmány keddi tanácskozásán A főváros igazoló-választmánya kedden délelőtt folytatta a petíciók tárgyalását, amelynek során súlyos vádak hangzottak el és a hallgatóság állandó izgalommal fogadta a petíciók elutasítását. Elsőnek a zuglói,kispolgárok pártjának és a Friedrich-pártnak a zuglói választás ellen beadott petícióit tárgyalták. Kopeczky József a zuglói kispolgárok megbízásából előadta, hogy jegyzőkönyvileg leszögezték azt a tényt, hogy a választási elnök „teljesen beszámíthatatlan állapotban volt, az ablakok tele voltak borospalackokkal és bent a hivatalos helyiségben a szesztilalom ellenére állandóan ittak“. A Friedrich-párt petíciója szerint közjegyzői okirat bizonyítja, hogy az ablakpárkányon 10 borosüveg volt és a választási elnök annyira ittas volt, hogy nem találta el a kezével a borosüveg nyakát. Az igazoló választmány mindkét petíciót elutasította. A hallgatóság köréből erre izgatott közbeszólások hangzottak el és percekig tartotta lárma, mire az elnöklő Csilléry András kiüríttette a termet és zárt tárgyalást rendelt el. A belvárosi választás ellen beadott petíció tárgyalása során Girardi Tibor az egységes párt részéről előadta, hogy alapos gyanú forog fenn arra nézve, hogy a demokrata párt részéről beadott 1087 aláírás közül 500 nem a demokrata párté volt. Erre vonatkozóan több tanú kihallgatását kérte, majd előadta, hogy a belvárosi választással kapcsolatban egy ügyvédi irodában 20.000 pengőt adtak Arányi Jolánnak, aki balétokat gyűjtött és akinek kihallgatását az ügyben az igazoló-választmány el is rendelte. Az egységes párti peticionálók jogi képviselője, ifj. Sándor László előadta, hogy egy lapban megjelent híradás szerint a választások lezajlása után a főváros megvásárolta Csodán Ferencnek, a IV. kerületi választási bizottság elnökének az alsórákosi réteken lévő telkét. Hogy a választás és a telekvásárlás között milyen összefüggés van, erre vonatkozólag Sándor László az igazoló-választmánynak nem tudott pozitív választ adni. Az igazoló-választmány szerdán délelőtt 19 órakor tovább folytatja a petíciók tárgyalását. A japán császár fivére Szófiába érkezett Szófiából jelentik. Takamatsu herceg, a japán császár fivére, kedd reggel tizenegytagú kíséretével ideérkezett. A város legelőkelőbb szállodájában három lakosztályt bocsátottak rendelkezésükre, a herceg és felesége azt a lakosztályt foglalták el, amelyben Rabindranath Tagore lakott. A japán hercegi pár két napot tölt Szófiában. Izom- és ízületi vádalmakat és a fejfájást csillapítják és megszüntetik a Togal-tabletták. Kérdezze meg orvosát! Minden gyógyszertárban kapható. Ára 1.80 P*