Magyar Hirlap, 1932. április (42. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
Péntek PARLAMENT - SZÜRKÉBEN Ez a képviselőház még annyira sem hisz saját érdekességében, hogy egy eseményszerű ülést elvárna magától. Egyhónapi szünet, amit a kormány bokros munkára szánt, egyhónapi elmondatlan mondanivaló, egyhónapi csönd, amelyben benne hallgat minden elképzelhető indulatszó: mi minden történhetett volna ma ebben a palotában, ha nemcsak az idegenforgalmi propagandafüzetek felvételein hasonlítana a Westminster-palotához. Még történelem is történhetett volna, jó értelemben, mert a történelmi idők nem mindig zivataros, pusztító idők: történelem volt például, amikor elnyomott osztályokat felszabadítottak, amikor felkerekedtek a zsarnok ellen, amikor csatlakoztak a civilizált világhoz ősi előítéletek megtagadása árán — szóval: a történelmi idők szépek is tudnak lenni. De kinn, az országban, ma a történelem kezd egyet jelenteni a tíz csapással: szerencse, hogy az elkopott bársonyszőnyegek felett ennek a történelmiségnek szele sem lebeg. Itt a kívül elemien ható indulatok elvesztik hatásukat valamelyes rutintól: balról a felháborodás, jobbról az erőltetett önbizalomtól fűtött védekezés rutinjától. Egy pillanattal hamarabb, kinn a küszöbön, még felbőszített volna, hogy vidéken brutalizálják a parasztokat, most, hogy itt hallom, úgy hat rám, mint a vér a műtőszobában: hozzátartozik az üzemhez. Ez a pár csepp vér, ezzel a szenvedéssel és megaláztatással több vagy kevesebb: ki tud rá igazán reagálni, ki tudja külön átélni kis falusi parasztok esetét a hatóságokkal? A kis bajokkal, a kis bűnökkel szemben itt elveszítjük az érzékenységünket s a nagy bajok és nagy bűnök?... Ezek viszont sokkal kényesebbek, sokkal bonyolultabbak, semhogy kapásból beszélni lehetne róluk. Szóval, nem történt semmi. A mezőny népes volt, mindenki eljött és mindenki úgy szerepelt, ahogy eddigi szereplése alapján várni lehetett tőle. A szocialisták felháborodottan tiltakoztak a túlkapások ellen, azzal az érdes dialektikával, amelytől hosszú ideig még meg-meghökkentek a jobboldalon, ide ma már szinte elvesztette inparlamentáris jellegét a sok használattól. Egy képviselő, akinek nemrégiben sikere volt egy leleplezéssel, újabb leleplezéssel tetézte sikerét. Mint a színész, akinek egyszer bevált egy szerepe és attól kezdve specializálja magát egy szerepkörre. Egy gazdaképviselő gazdabajokról beszél napirend előtt — szóval mindenki a helyén van, mindenki elvégzi a rábízott munkát — csak a tulajdonképpeni munka marad elvégezetlenül. Milyen távol van a sérelmi politikának ez a kisplasztikája a monumentális Laokoon-csoporttól, amelyen az ország a nyomorúság és a tehetetlenség kígyóölelésében vergődik! De talán a miniszterelnök, aki. Inkább tízéves hagyományból, még mindig az attrakció, a nagy jelenet! Talán majd ő üti helyre a csorbát, ő mutat meg egy irányt, utat, közeli célt, távolabbi célt, talán majd ie mondja meg, mit kell tenniök a tönkrementeknek és munkanélkülieknek az év végéig, amikorra Korányi miniszter a javulást jósolta? A miniszterelnökök közül az utolsó évtizedben állandó titokzat lebegett, szinte belekapcsolták őket a misztikumba, mert bármit mondtak vagy cselekedtek, mindig Valami mást, valami rejtettet s ravaszt imputáltak nekik a lojalitás legendaköltői. Holott például Bethlen — ahogy végül kiderült, mindig azt mondta, amit gondolt s amit csinált, őszintén csinálta. Nem azért volt reakciósan konzervatív, hogy titokban liberális lehessen, stb. — ezt végre be kell látniuk azoknak is, akik elhitették magukkal, hogy Bethlen Talleyrand tanítványa s hogy szavaival leplezi a gondolatait. De Talleyrand mondta egy diplomatának a következőt is: „Unalmas lesz az öregkora, ha nem tud whistezni!“ Várjon gróf Károlyi Gyula tud-e whistezni — ez az illetéktelen, ide nem tartozó kérdés vetődött fel bennem, amikor olyan halkan, hogy nem is a szavak, de maga a hang leplezte a gondolatokat, beterjesztett valamit , hogy mit, csak majd csak az újságból fogom megtudni. Aztán leült és maga elé nézett, látszólag unalommal hallgatta végig Buchinger valóban fontos és sürgős napirendi indítványát, amelyben a főváros választójogi határozatának tárgyalását követelte. Vájjon tud-e whistezni vagy legalább tarokkozni, ahogy például Tisza Kálmán tudott? Még mindig nem tudja bizonyosan senki, hogy a szenvtelenség, halkság, zavartalanság unalom és fölény-e, vagy pedig olyan nagyfokú önbizalom, amely nem tartja érdemesnek, hogy minden szívészóra szenvedélyeit szabadjára eressze. Aki így mozog, ilyen egyenletes, öreguras kimértséggel s aki ilyen szűkszavú s ennyire nem erőlteti magát, arról fel lehet tenni, hogy mindent tud, de nem tartja fontosnak, hogy ezt tudják róla — de fel lehet tenni róla azt is, hogy túlzott tisztességből nem akar érdemben hozzászólni olyan kérdésekhez, amelyekről nincs kikristályosodott véleménye. Még mindig nem tudjuk, hogy tud-e whistezni, illetve tarokkozni s a tarokkon kívül tudja-e még azt is, amit Tisza Kálmán tudott? A mai parlamenti ülés erre sem adott választ, semmire sem adott választ A mai parlamenti ülés szürke volt, szürke ülés rutinos háborgással, rutinos többségi fölénynyel, rutinos folyosói viccekkel. A teremszolgák közben egyes képviselőknek titokzatos cédulákat kézbesítettek, amelyeket olvasatlanul zsebregyűrtek s a karzaton azt hitték, hogy ezeken a cédulákon közlik velük azt, ami nem mondódott el. A diplomatapáholy zsúfolt volt — de a Tardieu-terv nem került szóba s különben is, a diplomaták nem értenek magyarul. Aminthogy a parlament lassan-lassan kezd egy olyan magyar nyelvet bszélni, amelyet a kívül maradt magyarok is egyre nehezebben értenek .. • Zsolt Béla atonfenyvesen villatelkek pályaudvarnál 60 havi részlétre. »;Szabó Antal, Nagykanizsa a Jouo net szerdáin összeül Londonban a négy nagyhatalom Duna-konferenciáin Brüning és Tardieu nem vesznek részt a konferencián Londoni hivatalos jelentés szerint az angol külügyi hivatal jelenti, hogy a dunai államok kérdéseire vonatkozó négyhatalmi konferenciát jövő hét közepén Londonban tartják meg. A Reuter-iroda mérvadó helyről úgy értesül, hogy a konferenciát az angol kormány kezdeményezte. Beavatott berlini körökben azt mondják, hogy a négyhatalmi konferencia időpontja, amelyet a londoni hivatalos jelentés a jövő hét közepében jelöl meg, szerda, április 6-a. Most már bizonyosra vehető, hogy Németország részéről Bülow államtitkár vesz részt a megbeszélésen, amelynek természetszerűen egyelőre csak előzetes konferencia jellege van. Párizsi jelentés szerint a beavatott francia politikai körökben most már valószínűnek tartják, hogy Flandin pénzügyminiszter, aki tudvalévően Tardieuvel együtt utazik Londonba, Tardieu visszautazása után is az angol fővárosban marad és részt vesz az angol —német—olasz megbeszélésekben. Tardieu maga a küszöbönálló francia választási kampány miatt két napnál többet nem tölthet Londonban, épúgy, mint ahogy Brüning kancellár sem hagyhatja el egyelőre, Berlint és éppen ezért Tardieu helyett Flandin képviseli majd Franciaországot a négy nagyhatalom dunai konferenciáján. Párizsban egyébként most már azt is belátták, hogy a francia kormány kissé elsiette a dolgokat, amikor kiprovokálta Tardieu és MacDonald londoni találkozását a problémában érdekelt másik két nagyhatalom kizárásával. A félhivatalos Temps azt írja csütörtöki számában, hogy Tardieu és MacDonald nem a négy nagyhatalom konferenciáját akarják előkészíteni Londonban, hanem kizárólag az Angliát és Franciaországot érdeklő kérdéseket vitatják meg általános keretek között. A vasárnap hétfői angol—francia tanácskozásokon — hivatalos jelentés szerint — Tardicon és MacDonaldon kívül Flandin francia pénzügyminiszter, Neville Chamberlain angol pénzügyminiszter, Sir John Simon angol külügyminiszter és Runciman angol kereskedelmi miniszter vesznek részt. A londoni angol—francia értekezlet előkészítéseképpen csütörtökön egyébként már élénk diplomáciai tárgyalások folytak az angol fővárosban. A román pénzügymeiniszter a dunai szövetségtől Bukarestből jelentik. Argetoianu pénzügyminiszter csütörtökön délután a parlamentben a Farcreu-tervezettel kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Szükségesnek tartom, hogy néhány szóval leszögezzem álláspontunkat az úgynevezett Tardieu-tervezet kérdésében. A kormányt támadták a lapokban, hogy nem közli a közvéleménnyel a kérdés állását és nem ad hivatalos nyilatkozatot a dunai államok gazdasági újjáépítésének tervezetére vonatkozóan. Hogy a kormány eddig ebben a kérdésben nem nyilatkozott, az azért volt, mert nem érkezett el erre a pillanat. A Duna medencéjében fekvő országok új gazdasági orientációjának kérdése, kapcsolatban az egész Európa gazdasági normalizálását célzó kísérlettel, nem olyan egyszerű probléma. A kívánt cél elérésére hosszas előkészítő munkálatok szükségesek. Kimondották, hogy a Duna medencéjében lévő államoknak össze kell ülniök és meg kell érteniük egymást. Milyen kérdésben értsék meg egymást? A dunai országok mezőgazdasági szempontból gabonát eladó államok, következéskép mielőtt az eladó államok, vagyis a gabonát exportáló országok egymást megértenék, szükséges, hogy egyetértsenek a gabonát vásárló országok. Ezek pedig a nyugati nagyhatalmak. Mielőtt felvenniük a kapcsolatot a gabonakivitelnél érdekelt többi állammal, látnunk kell az importáló államok egymás közti megegyezését. Ezeknek az országoknak azonban nagy és nehéz problémáik vannak, amelyeket meg kell oldani, minthogy ezek az országok nemcsak gabonát importáló, hanem iparcikkeket exportáló országok is. Gazdasági téren ugyanis nem szabad nagy illúziókat táplálnunk a helyzet javulására nézve. Mégis azt hiszem, sokat lehet tenni pénzügyi téren, ahol nincsenek kizárva rövidlejáratú kölcsönműveletek, sőt hosszabb lejáratú hitelműveletek, valamint a követelések revíziói, a törlesztések újraszámítása, sőt adósságleszállítások sem. Annak a hitemnek adok kifejezést, hogy a nyugati államok segítségül jöhetnek a középeurópai államoknak és ennek a segítségnek mi is részesei lehetünk szilárd alapon álló pénzügyi viszonyainkra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk és hátralékban vagyunk a tisztviselői fizetésekkel, de a külföldi adósságok kérdésében normális a helyzet. Igazán nem lehet azt állítani, hogy Románia nem fizeti adósságait? Az összes pártok helyeselték a pénzügyminiszter fejtegetéseit. Édes, mazsolás BRUCHES a régi kiváló minőségben FREUND CUKRÁSZDA kizárólag Nagymező ucca 10 Tivoli-mozi mellett. Telefon: 35-1-78 1932 április 9. 3 H-Sz eztetem iss megszűnik. usz tavaszi külön. . igvirom.m harisnyák és a legjobb kesztyűk mégis nálam kaphatók. 5SE* BRAUIYIAMI Nagy választék. VÖRÖSMARTY TÉR. ______________| Felhős, enyhe idő, később hősüllyedés A Meteorológiai Intézet jelenti március 31-én este 10 órakor. Közép-Európában a tartós déli légáramlatokkal erősebb felmelegedés és nagyobb esőzés párosult, amellyel kapcsolatban helyenként felléptek az első tavaszi zivatarok. Az óceán északi tájairól jövő hideg légtömegek immár egész Angliát elárasztották. Hazánkban a délelőtt a Dunántúlon szintén megindult erősebb felmelegedés a köd oszlása után a nap folyamán kiterjeszkedett az egész országra. A nyugati határszélen 16 —18, keleten 10 foknyi hőmérsékletet mértek. Az időjárás egyébként túlnyomóan borult maradt. Várható időjárás a következő 24 órára. Felhős és még enyhe idő, nyugatról terjeszkedő esőhajlam. Távolabbi kilátás: Két-három napon belül a hőmérséklet süllyedése valószínű. Fogoly zendülés a malagai fogházban Malagából jelentik. Az itteni fogházban őrzött foglyok fellázadtak. Két fogházőrt túszként lezártak és kísérletet tettek az épületek felgyújtására. A csendőrök kénytelenek voltak a katonaság támogatását igénybevenni. A katonák fegyverüket használták, mire a zendülők megadták magukat. Egy fogoly megsebesült. A kivonult tűzoltók hamarosan eloltották a tüzet. A foglyok kijelentették a kormányzó előtt, hogy mozgalmukkal a rossz koszt ellen akartak tiltakozni. A kormányzó megígérte a koszt megjavítását. Újra kísért Párizsban a színházi mozisztrájk Párizsból jelentik: A színházak, mozik és mulatóhelyek sztrájkja újból fenyeget és pedig azért, mert a kamara pénzügyi bizottsága a kormány által ajánlott rendszabályokat, főleg a moziknak nyújtandó 12 millió frankos hitelt, nem tartja célravezetőnek és inkább hajlandó arra, hogy a mozgóképszínházak adóját is csökkentse. Ezen felbátorodva, a mozgóképszínházak igazgatói ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelyben bejelentik, hogy az esetben, ha követeléseiket nem teljesítik, előadásaikat április 5-ével beszüntetik. A pénzügyi bizottság a párizsi Nagyopera büdséjét 3 millió frankkal emelte és ezzel részben teljesítette Ronché igazgató kívánságait. A miniszterelnök a Nemzetközi Vásár jelentőségéről Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt: " A huszonhét évre visszatekintő budapesti árumintavásár immár igazán nélkülözhetetlen tényezője a magyar gyáripar, mezőgazdasági ipar és kézműipar, továbbá a balneológiai és idegenforgalmi intézmények propagandájának, amelyre most, amikor a nemzetközi áruforgalom elé tornyosuló akadályok Magyarország exportját is megnehezítik, az eddiginél is nagyobb szükség van. A magyar termelés szívósságának és fejlettségének olyan demonstrálása, amilyennek a küszöbönálló Budapesti Nemzetközi Vásár ígérkezik, ahhoz is elengedhetetlenül fontos eszköz, hogy gazdasági életünk eleven erejét a világgazdasági helyzet javulásának idejére töretlenül megőrizzük.