Magyar Hirlap, 1932. május (42. évfolyam, 96-119. szám)

1932-05-01 / 96. szám

2 1935 május­­. ittVT '«m ...... ■■■ hipiaS Most jövünk mi! 731 OLCSÓ TAVASZI VÁSÁRUNK rendkívül előnyös vásárlási alkalmat nyújt selyem-, szövet-, mosdó és vészonérukat most hihetetlen olcsó áron vásárolhat. is sgsgsgjsn omisMani TaKiniss rasa mmaiMHag? Ne várjon tovább, még ma siessen megyenni.nyári szükségleteit, mert most kevés pénzért a legjobbat a legolcsóbban kapja. STEBH JDZSIf IL T. aanni. wr 5. egy rendőr fog őrködni. elsején Párizsban mindig a taxisofőrök Nagy jelentősége egyébként még nem lesz sztrájkja volt, az idén azonban a súlyos a vasárnapi választási eredményeknek, mi­ gazdasági válságra való tekintettel a sofő­­n­tán legalább négyszáz mandátum sorsa a tök nem sztrájkolnak. második választási menetben, május 8-án (Jos­ep Tardieu állapotában egyébként az orvos A választás napja egybeesik a munkás- ismét némi javulást állapított meg, de a ság májusi ünnepével, aminek azonban miniszterelnöknek még néhány napi­ggit semmi jelentősége sincsen, annál, kevésbé i­galomra vann szüksége, mielőtt újból min­­minthogy nagyobb május elsejei sztrájkok kához láthat. Szobájából ma sem mozdul­nom lesznek. A legjellemzőbb, hogy máju­s hatott ki. Lindbergh motoroshajón a gyermekrablókhoz indult Titokzatos me­gbízást kapott a gyermekr­ablás­­sal kapcsolatban a newyorki rádióállomás New Yorkból jelentik­ Lindbergh ezredes Bibor-banda vezérét, akit a Li­ulbergit­­szombat délelőtt — mint a newyorki lapok (ipcska elrablásával gyanúsítanak, hogy jelentik sürgősen lé­gyen érintkezésbe azzal az úgy­m­otorosh­ajón elindult a norfolki kik­­­urddd­’­­l,fck nevét és címét a szöveg szín­tőből, hogy érintkezésbe lépjen gyer­ ,en me°f‘a is h^0f.[a Missiért, hogy ” nem esik semmi bantodása. Az ismeretlen mesc elrablónál. . .. . . .. . . . kijelentet­te a rádióállomásnak, hogy A rablók legutóbb elküldték Lindberghnek F^j^iér okvetlenül hallgatni fogja a rádió­­a csecsemő legújabb fényképét, előadást. Az ismeretlen azt mondotta, hogy Iígy ismeretlen egyén az alvUási zsargon- v a fíliás feítétese.­­ előkelő ügyvéd­­lábán fogalmazott szöveget adott át a new­ megbízásába, adlja le az üzenetet, yorki rádioállomásnak azzal a keressel, hogy azt éjjel 11 órakor adja le. A Szöveg A rádióállomás az ügyészség parancsára le­felszólította Harry Fleishert, a hírhedt adta a szöveget. MAURICE LEBLANC ÉJFÉLI KALAND Fordította : SZIRMA­Y JÓZSEFNÉ 6 (Copyright by Dante) Az utas nyugodtan szólította meg az egyiket. — Megtudhatnám,, van-e járható út a folyó mentén? — kérdezte. A rendőr végigmérte, semmi feltűnőt sem ta­lált a csavargón. — El akarod hagyni Oroszországot? — Azt nem! Unokatestvéremhez megyek, aki amarra lakik. — Vannak írásaid? Az idegen bólintott és odaadta az igazolvá­nyait. A rendőr látva, hogy minden rendben van, megenyhült és megadta a kért felvilágosí­tást. — Igen — mondta —, van járható út arra­felé. — No, akkor pihenek egyet, mielőtt újra útra kelnek. A faluban nagy volt a sürgés-forgás. Különö­sen a folyó partja felé mentek sokan, oda, ahol egy nagy, lapos komp bonyolította le a két part közti közlekedést. Egy rendőrosztag őrizte a félig lerombolt, fallal bekerített teret. Vagy egy tucat mindenféle jármű várta ott, hogy sorra kerüljön, mert a kompra csak egy már a kaszár­nyában láttamozott útlevéllel lehetett feljutni. Az utas kívülről a falnak támasztotta tarisz­nyáját, meg azt a zsákot is, amiben a kis Szasz­­ját cipelte. Titokban megnézte az óráját, aztán elővette harmonikáját és játszani kezdett. Hal­kan énekelt is hozzá. Alig figyelt valaki reá, csak egy asszony ha­jolt át a falon, hogy meghallgassa. Ruhájából ítélve, gazdag parasztasszony lehetett, csinos alakja volt, arcán kedves, szép mosoly játszado­zott. A férfi nem vette le róla a szemét. Édes, hús melódiát játszott, de úgy, mintha csak neki ját­­szaná. Azután beszédbe elegyedtek. Az asszony ráért, mert még sokan vártak előtte a tutajra. Egy lengyel faluból jött minden héten a kocsi­ján, árut vitt a legközelebbi orosz piacra. Üres kosarait délután vitte vissza falujába. A férfi az ottani szokáshoz híven, tegezte az asszonyt. — A kocsid is itt van? — kérdezte. — Igen — felelte az asszony és egy vászon­sátorral födött négykerekű szekérre mutatott. — Van útleveled? — Van bizony, még hozzá egy évre szóló. Meg aztán ismer engem mindenki errefelé. A férfi mélyen a szemébe nézett. — Látod ezt a zsákot itt a földön? — Látom. — Egy kislány van benne... Az édesanyjá­hoz viszem. — Óh! — Az asszony szinte megmerevedett a csodálkozástól. — És nem félsz, hogy elárul­lak? — Bízom benned — suttogta lágyan a férfi. — Fel fogod venni a kocsidra és átmegy vele a határon. Este azután érte jövök. Az asszony egy másodpercig gondolkozott. — És te? — suttogta azután. — Te hogyan jössz keresztül? — Éjszaka a folyóba ugrom. Jó úszó vagyok. — Lelőnek ... — Meg kell kockáztatnom ... — Veszedelmes dolog. Miért teszed? Pénzért? A férfi gondolkozott. Várjon miért is teszi? — Nem — mondta azután —, pénzem van elég. — Hát akkor miért? — Csak úgy... Érdekel. Sok dolog van, amit csak szórakozásból tesz az ember... csak azért, mert öröme telik benne... Ezek a legjobb dol­gok rendszerint. Azzal újra harmonikázni kezdett és olyan lágy hangokat csalt ki hangszeréből, mintha csak az asszony fülének szánta volna a dalt. Le nem vette róla a szemét, úgy énekelt... Az as­szony föléje hajolt, nézte kék szemét, fehér fo­gait .. . boldog mosollyal adta vissza mosolyát. Így múlt az idő. Alkonyodott. Sűrű köd ereszkedett a mo­csárra. A férfi gyakran nézett át a folyón, a len­gyel határ felé. Végre meglátta azt, amire várt. Egy eleinte gyenge, de lobogva növekvő fény­sugár gyűlt ki a messzeségben. A tűz! A jel! — Mingjárt rám kerül a sor! — szólalt meg az asszony. — Add ide a kislányt. Fogta a zsákot és anélkül, hogy bárki is észrevehette volna, betette a sátorlap alá. Azután visszajött és halkan odasúgta a férfinak: — Most fordul utolsót a tutaj... Van még néhány percünk. Itt megpattintom az ostoro­mat, gyere. Nem vehetnek észre a sötétben. A férfi tiltakozott. — Most te kockáztatsz. Tudod, hogy nem tré­fálnak, ha megtalálnak. —­ Csak gyere! — mondta újra az asszony már távozóban. A férfi várt. Mikor meghallotta az ostorpat­­togtatást, átcsúszott a fal egy résén, a szekérhez lopódzott és beszállt. A szekér megindult. A rendőrök kezet fogtak az asszonnyal. A két kis csengésnyakú ló simán gördítette a szekeret a kompra. A komp enyhén lebegett a vízen, két legény hajtotta. Az asszony mozgást hallott a kosarak között. Megijedt.­­—Ne mozogj! — súgta ijedten. — Oda akarok jönni hozzád — hallotta a férfi suttogását. — Jobbfelől könnyebben érsz ide — felelte egy másodpercnyi csend után az asszony. A férfi közeledett. Ajka végigsimogatta a nő nyakát. Az asszony megborzongott. — Fordítsd ide az arcodat — kérlelte a férfi. — Nem — felelte az asszony és megfordult. —­ Add az ajkad! — Nem — felelte és már nyújtotta is. Negyedóra múlva a túlsó partra értek. Len­gyel földre. A férfi óvatosan mászott le a kocsi­ról. Magához vette tarisznyáit és a Szaszját rejtő zsákot. Nem messze az egyik háztól, kialvó tűz mel­lett trojka állt, mely elé erős lovak voltak be­fogva. Egy paraszt tartotta a lovakat. A trojka mellett jólöltözött, 50 év körüli, hatalmas ter­metű, vörösarcú, ravasz, brutális kifejezésű férfi leskelődött. Izgatottan rohant az érkezők elé. — Hozott Isten, Gerard! Bámulatraméltóan pontos vagy! Sikerrel jártál? — Körülbelül — felelte Gerard. — Megvan a gyöngysor? — Igen. Baratos­.­­— Add ide hamar! — Várj!... Tarisznyáim valamelyikébe tet­tem. (Folytatjuk) Rendőri intézkedések május elsején A budapesti rendőrség, mint minden esz­­tendőben, most is teljes permanenciával várja a május elsejét, hogy a város rend­­jét és nyugalmát biztosítsa. A rendőrségen már szombat este teljes perianencia volt, a főkapitányság tisztviselői a főkapitánysá­gon tartózkodtak és a Mosonyi uccai rendőr­­laktanyában teljes készenlétben van a le­génység és rendőrtiszti kar. Május elsején, vasárnap, mindenütt meg­­kettőzött rendőrőrszemek teljesítenek szol­gálatot, ezenkívül kerékpáros járőrök fog­nak cirkálni az uccához. Ugyancsak erős ké­szenlét fog kivonulni vasárnap délelőtt a Millenáris-pályára, ahol a munkásság májusi ünnepély tart. Közel harmincezer munkás részvételére számítanak ezen az ünnepélyen, éppen ezért megfelelő számú rendőrlegény­ség és tiszt fog kivonulni a pályára, hogy a munkásság közé esetleg befurakodó rend­bontó elemek kísérleteit már csírájukban elfojthassák. Németország után nekünk fognak engedményeket tenni a hitelezők A Külkereskedelmi Szövetség ülése A Magyar Külkereskedelmi Szövetség báró Szterényi József elnöklésével most tartotta meg évi közgyűlését, mellyel kapcsolatban ankétot rendezett az export fejlesztésének lehetőségeiről. Báró Szterényi József elnöki megnyitójá­ban foglalkozott azokkal a rendellenes ter­melési és forgalmi jelenségekkel, melyeket a válság világszerte előidézett. A túlzott véd­­vámos politika megdrágította a termelést és csökkentette a fogyasztást. Nem kifogásolja kereskedelmi politikánkat, csak sajnálattal állapítja meg, hogy ez a politika nem volt eredményes. A mezőgazdaság válságában 111a már nem a búzakérdés a döntő, hanem az Nmne* Jobb gr modernebb N .| is megbízhatóbb A M II II II siSSSSSSF5 Kulnewsky 1932-0* árak 1 tv., KrUtit-ttr e. Tel.I btl-79 Vasárnap! Foltot tisztit, lakkfényt ad finom bőrcipőknek. Éra-gyártmány állattenyésztés és minthogy az állattenyész­tés leginkább a kisgazdák foglalkozása, a válság itt a fogyasztók zömét érinti. Nem­­ a nagyuradalmak képezik a nagy fogyasztás­­ zömét, hanem a népek milliói és ezeket sújtja legérzékenyebben a magyar gazdasági élet válsága. Fokozottan szükség van tehát az export fejlesztésére. Erős a meggyőződése, hogy hitelezőink észretérnek és engedélyezik a kamatleszállítást és a tőke hosszabb időre való felosztását. Azt hiszi, hogy Németországi fogja ezt a folyamatot megindítani és mi fogunk utána következni. Jelenleg arra kell törekednünk, h­ogy nemes valutájú országok­ban helyezhessük el a magyar termékeket. A közgyűlés ezután az elnöki tanács tag­jaiul megválasztotta Bod Jánost, Székács An­talt és Szurday Róbertet, az igazgatóság új tagjaiul pedig Baumgarten Nándort, Halmi Gyulát, Morvai Oszkárt és Schiller Ottót. Az export fejlesztéséről szóló ankét során dr Sidó Zoltán hangsúlyozta, hogy ha nem jön létre a megfelelő középeurópai vám­közeledés, akkor fokozott mértékben kell igyekezni elhelyezni állatainkat, gabonánkat és lisztünket az olasz és nyugati piacokon, iparcikkeinknél pedig elsősorban a balkáni kivitelt kell fejleszteni. Sátori Ernő, Schober József és dr Fidschi Pál felszólalásai után az ankét folytatását a legközelebbi ülésre ha­lasztották. Biztosítási csalást lepleztek le Bécsben Bécsből jelentik. A rendőrség nagysza­bású biztosítási csalást leplezett le. A botrá­nyos ügyben eddig három letartóztatás tör­tént. Az ügy főszereplője N­. L. Thau, ismert bécsi szőrmeárukereskedő, akit pénteken este két alkalmazottjával, Rosenblattal és Gottesmannal együtt őrizetbe vettek. A cég néhány héttel ezelőtt három ládát küldött egy csernowitzi címre. A ládákat, amelyekben állítólag szőrmeáru volt, 15.500 dollárra biztosították az Anker vállalatnál. A szállítmány meg is érkezett Csernowitzba, a ládákban azonban könyvek voltak. Kom­promittálva van az ügyben egy ügyvéd is, akinek nevét még nem hozták nyilvános­­ságra. .

Next