Magyar Hirlap, 1932. július (42. évfolyam, 145-159. szám)

1932-07-01 / 145. szám

Pent­ele Kereskedők és iparosok elkeseredett nagygyűlése Több határozati javaslatban , Vigadóba il követelték a sorsuk javítására szükséges kormányintézkedéseket ! A kereskedők és iparosok országossá szé­lesedő mozgalmának arányai impozánsan mutatkoztak meg azon a nagygyűlésen, amelyet csütörtökön este tartottak a Vigadó termeiben. Már hat óra tájban zsúfoltál, voltak a termek és a karzatok, a fővárosi kereskedőtársadalom és iparosság többezer l­ö­n­yi képviselőjét küldte el a nagygyűlésre A Vigadó előtt a lépcsőkön és a folyosókon nagyszámú rendőrlegénység volt, a nagy­teremben pedig rendőrtisztek egész vezér­kara várt a nagygyűlés megnyitására. Má­r a nagy rendőri készültség is mutatta, hogy előre számítottak a nagygyűlés rendkívül izzó hangulatú lefolyására. Fél hétkor helyez­kedtek el a pódiumon felállított hatalmas asztal mellett a kereskedők és iparosok ve­zetői, majd nem sokkal később megérkezet Éber Antal és Fábián Béla, akiket percekig tartó tapssal üdvözöltek. Dembitz Gyula ipartestületi elnök nyitotta meg a nagygyűlést, bevezető szavaiban utal annak jelentőségére, hogy az ipar és a keres­kedelem végre egymásra talált, majd kérte a megjelenteket, hogy nyugodtan hallgassál végig a szónokokat és fékezzék indulataikat — Nehéz lesz! — zúgta a termek pub­likuma. Elkeseredett felszólalások az egyoldalú gazdaságpolitika ellen ! Koch Gyula, a Hentesipartársulat elnöke Volt a nagygyűlés első szónoka, aki határo­zati javaslatot nyújtott be arról, hogy a kormányzat az adott viszonyok kö­zött a lehetséges legnagyobb erővel hasson oda, hogy kereskedelmi szerző­déses hálózatunk teljesen kiépüljön.­­Az életbeléptetett behozatali korlátozásokat olyan kontingensek megállapításával építse le a kormány, hogy azok ne egyetlen ter­melési ág kiváltságát szolgálják, hanem a kereskedelem és kisipar összességének in­dokolt áruszükségletét biztosítsák. .4. ipa­rosság és kereskedelem követeljen a kor­mányzati tevékenység egész vonalán jelen­tőségéhez és súlyaihoz mért méltánylást és egyenlő elbánást. A viharos tetszéssel fogadott beszéd után­­'Neumann Lajos, a Magyar Cobden Szövet­ség alelnöke beszélt. __ A kereskedő- és iparostársadalom néz­i a legkevésbé felvértezetten azoknak a ha­tásoknak elébe, amelyek a gazdamorató­rium nyomán várhatók. Nem tud hozzájutni mezőgazdasági követeléseihez, nem kap hi­telt a bankoktól, nem alimentálja közszál­­lításokkal az állam, külföldi hitelét tönkre­tették, nincs munka, nincs forgalom, nincs fogyasztás, — mondotta. Majd határozati javaslatot terjesztett elő arról, hogy a nagy­gyűlés tiltakozzék az ellen, hogy a mező­gazdaságnak különleges moratóriumot ad­nak, anélkül, hogy az ugyanolyan nehéz helyzetben lévő ipart és kereskedelmet egy­idejűleg is hathatósan megvédenék azok ellen a súlyos hátrányok ellen, amelyeket a gazdamoratórium ezekre a termelési ágakra nézve jelent. Neumann Lajos nagy tetszéssel fogadott felszólalása után Gábor Gyula, a bádogos­­ipartestület elnöke indítványozta, hogy követelje a nagygyűlés az összes, nem monopolisztikus jellegű közüzemeknek a legrövidebb időn belül leendő megszün­tetését és a monopolisztikus üzemek ke­retében működő kisüzemek azonnali feloszlatását, a szövetkezetek állami támogatásának meg­vonását és ezeknek a szövetkezeteknek tör­vény által előírt kentekbe való visszaszorí­tását. A kartelltörvény szigorú alkalmazását, a kontárkérdés gyökeres és azonnali törvé­nyes rendezését, a közmunkák és közszállí­tások kiadásánál a kisipar hathatós foglal­koztatását, a protekcionizmus megszünteté­sét, a munkaalkalmak előmozdítását célzó és már fölterjesztett javaslatoknak azonnali letárgyalását és a szükséges intézkedéseknek haladéktalan megtételét. A nagygyűlés közönsége viharosan helye­selt a Gábor Gyula által előterjesztett köve­teléseknek is. Utána Kovácsok Ferenc, a Kőművesmesterek Országos Szövetségének elnöke szenvedélyes közbeszólásokkal tarkí­tott beszédében követelte, hogy úgy az OTI-nál mint a MABI-nál a még fel nem használt és rendelkezésre álló tőkéket haladék nélkül juttassák vissza a gazdasági életbe. Követelte, hogy ezekből a tőkékből családi­ház- és kislakás-építkezéseket mozdíthassa­nak elő. Négymilliót ezekből a tőkékből for­dítsanak a kisipari és kiskereskedelmi hitel céljaira, vezessék be a bélyegrendszert az OTI-nál és MABI-nál és egyszerűsítsék a túlméretezett adminisztrációt. Tiltakozott az ellen, hogy kész házakat vásároljanak az OTI és a MABI vezetői a tagok pénzén. „Nyomorok randevúja“ Vitéz Aladár törvényhatósági bizottsági tag beszélt ezután.­­— A kereskedők nyomora az iparosok nyomorával adott randevút itt ma, — mon­dotta. — Nem bírjuk tovább ideggel ezt a hajszát, csak annyit kérünk, hagyjanak élni bennünket. Indítványozta, hogy az iparosok és kereskedők összes köz­tartozásait, beleértve az OTI- és MART- hátralékokat egy-egy tartozási számlán egyesítsék és azoknak az iparosoknak és kereskedőknek, akik ez évi adófize­tési kötelezettségüknek eleget tesznek, nyújtsák azt a kedvezményt, hogy az egyesített hátralékokat hatvan havi ka­matmentes részletben törleszthessék. Követelte a már régebben kivetett forgalmi­­adó-átalányok revideálását és az 1932. év első hat hónapjának forgalma alapján új kivetését. Mészáros Győző, a kávés­ ipartársulat el­nöke ismertette ezután azokat a harcokat, amelyeket a műhely- és boltbérek leszállí­tásáért indítottak. Utalt arra, hogy a sok könyörgés, instanciázás nem ért semmit, ma viszont a kereskedő- és iparos-társada­lom olyan helyzetben van már, hogy csak az öngyilkosság eszközéhez nyúlhat. Köve­telte a közterheknek és közszolgáltatások árainak leszállítását és az üzletbérek csök­­kentésére vonatkozó kormányintézkedést. Laczkó Sándor, a Piaci Árusok Egyesü­letének elnöke beszédében a piaci és vá­sárcsarnoki helybérek leszállítását kérte. Beszéde közben léptek a terembe a nagy­gyűlés publikumának lelkes ovációja köz­ben azok az országgyűlési képviselők, aki­ket a nagygyűlés rendezősége meghívott. Melegen ünnepelték ekkor Vázsonyi Jánost, Gaal Gasztont és a társaságában lévő Andaházi-Kasnya Bélát, Dinich Ödönt, Dinnyés Lajost, Eckhardt Tibort, Hegy­­megi Kiss Pált, gróf Hunyady Ferencet, Turchányi Egont, K­lári Ferencet. Országos kereskedő- és iparosblokk Dr Boros András, a Magyar Drogista Testület főtitkára, indítványozta, hogy a magyar iparos- és kereskedőtársadalom ér­dekének hathatós megvédése és az annyira kívánatos egység megteremtésének szolgá­latában alakítsák meg az országos keres­kedő- és iparosblokkot. Az elnöklő Dembitz Gyula megkérdezte ezután a jelenlévőket, hogy a beterjesztett határozati javaslatokat elfogadják-e, mire viharosan zúgta vissza a termek közönsége: Elfogadjuk! Éber Antal állt föl ezután. — Meghatottan hallgattam végig ezt a nagygyűlést — mondotta — és meghato­ttan voltam tanúja, hogy a kereskedők és ipa­rosok egyhangúlag fogadták el a határo­zati­­javaslatokat, amelyek még nincsenek is összhangban a panaszokkal. Súlyt he­lyeztünk ugyanis arra, hogy csak olyat kér­jünk, amit azonnal meg is lehet valósítani, ha jóindulat van a kormányban. Majd arról beszélt, hogy a mezőgazdaság jólététől függ a kereskedelem és ipar jö­vője. Gaal Gaszton megjelenése is bizo­nyítja, hogy a mezőgazdaságnak szüksége van a kereskedelemre és az iparra.­­ Helyes közgazdasági politika mellett nem kellett volna a mezőgazdaságnak a moratóriumig jutni, Magyarországon egy év óta megbüntetik az exportőrt és megjutal­mazzák az importőrt és ragaszkodnak a transzfermoratórium nagy eszméjének fenn­tartásához. Olyan ez, mintha frakkban, klakkban, lakkban oltanának tüzet. Az a céljuk, hogy a külföldön a mi előkelősé­­gü­nktől, finomságunktól el legyenek ra­gadtatva. Éber Antal szólt még a közüzemekről. — Teljes felelősséggel állítom, hogy ma a közüzemek sokkal erősebb harcot folytat­nak a kereskedelem és ipar ellen, mint egy év előtt. Leépítik a gyógyszerüzemet pél­dául, de fenntartanak egy gyógyszertárat, ami annyit jelent, hogy a név a cégtáblán megváltozik, de a gyilkos verseny változat­lanul fennmarad. A publikum mindvégig zajos helyesléssel kísérte Fiber Antal beszédét, majd meleg tapssal fogadta, amikor Gaal Gaszton állott föl szólásra. 0 1932 július 4. 3 A HAJ ÉRZÉKENY A KÖZÖNSÉGES SZAPPANOKKAL SZEMBEN! Shampoo, mely dússá és ragyogóvá teszi. ur": " MIND­E­N HETI FEJMOSÁSHOZ ELIDA SHAMPOO Az a­gráriusok nem ellenségei, még csak ellenfelei sem az iparnak és kereskedelem­nek — mondotta Gaal Gaszton — Mi nem azért jöttünk ide — mondotta Gaal Gaszton —, hogy beleszóljunk az önök dolgaiba, azért jöttünk, hogy leszögezzük álláspontunkat. Úgy szoktak bennünket odaállítani, mintha mi a kereskedőérdekek ellen foglalnánk állást. Pedig előttünk nin­csenek szimpatikus és antipatikus foglal­kozások. Eljöttünk, hogy együttérzésünknek ad­junk kifejezést a mozgalommal és hogy szembeszálljunk azokkal a rá­galmakkal, amelyek szerint a magyar agrárközösség a maga megmentését más érdekek b­ekatolnkáin képzeli el. Pedig nem lehet rajtunk úgy segíteni, hogy a más foglalkozásúakkal igazságtalanságok történjenek. Nem lehet a mi hitelezőinktől azt kívánni, hogy amikor a kormány meg­segít bennünket, azok kiszolgáltatott álla­potba kerül­jenek. Adjuk tudtára a világnak, hogy’ mi nem vagyunk ellenségei egymás­nak, sőt ellenfelei sem! — mondotta Gaal Gaszton viharos helyeslés közben. „Kereskedőt és iparost nem lehet többé egymás ellen uszítani“ Hatalmas tapsorkán fogadta Fábián Bé­lát, amikor szólásra emelkedett. — Negyvennyolc órával ezelőtt, amikor elhatároztuk a mai nagygyűlést — mon­dotta —, azt állították, hogy negyvennyolc óra alatt nem lehet kereskedő- és iparos­nagygyűlést csinálni. íme az eredmény — mutatott a zsúfolt termekre. Majd arról beszélt, hogy a kereskedelem és ipar nagy pestkörnyéki megmozdulása után a miniszterelnök a kereskedők és ipa­rosok küldöttségét átkü­ldte a pénzügymi­niszterhez­, az viszont a kereskedelmi mi­niszterhez, aki végül is három percig volt hajlandó fogadni a deputációt. De a három perc során kijelentette, hogy ezek az ügyek nem tartoznak rá. — Most már lejárt a küldöttségjárások kora — mondotta kipirult arccal Fábián Béla —, lejárt azoknak az uraknak a kor­szaka, akik állandóan brómmal akarták csillapítani az iparosok és kereskedők bajait Megszűnt, hogy iparost és kereskedőt egymás ellen lehessen hajszolni, ne jusson senkinek se eszébe, hogy ilyen játékot folytasson. Mint ahogy Gaal Gasztonék hitet tettek amellett, hogy vége a falu városellenes han­gulatának, vége van a város falu elleni han­gulatának is. — Üzenjük a kormánynak, hogy nem könyörgünk többé, nem térdepelünk, hanem egy rajvonalban verekszünk, kereskedők és iparosok az életünkért. Fábián Béla nagyhatású beszéde után Vázsonyi Jánost akarták hallani a jelen­lévők. — Ma megtalálta egymást Budapest pol­gársága — mondotta Vázsonyi János. — Ugyanazon a napon, amelyen a kormány új 33-as bizottságot választott, hogy ezzel a porhintéssel intézze el a nép bajait, keres­kedők és iparosok egymásra találtak. Kér­jék azt, hogy ne csak a gyilkosoknak adja­nak amnesztiát, hanem az országot fenn­tartó ártatlanoknak is. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után még Andaházi-Kasnya Béla szólalt fel. El­mondta, hogy soha félelmetesebb gyűlést még nem látott, mint ez a nagygyűlés, ame­lyen a szegénység a kereskedőt összehozta az iparossal. Majd arról beszélt, hogy ma az állam minden üzletben társ. De míg a kereskedőké a rizikó, az államé a haszon. Erőt kívánt a kereskedőknek és iparosok­nak eljövendő nagy­ harcaikhoz. Az elnök még bejelentette, hogy az ország különböző részeiből, iparos- és kereskedő­­egyesületek táviratilag üdvözölték a nagy­gyűlést, bejelentve a mozgalomhoz való csatlakozásukat. Az impozáns nagygy­űlés ezután véget ért. A budapesti kereskedő- és iparostársadalom nagy seregszemléje után rendben, de rend­kívül izgatott hangulatban távoztak el a résztvevők a Vigadó épületéből. Sándor Pál tárgyalása a kereskedelmi miniszterrel Sándor Pál az utóbbi napokban több ízben tárgyalt gróf Károlyi Gyula miniszterelnök­kel, csütörtökön délelőtt pedig Kenéz Béla kereskedelmi miniszterrel is, akiktől azt kí­­vánja, hogy a gazdamoratóriumot terjesz­­szék ki a kereskedőkre és iparosokra. Sán­dor Pál csütörtökön a kereskedelmi minisz­terrel folytatott tanácskozása után úgy nyi­latkozott, hogy impressziója szerint azokat az árutartozásokat, amelyek a mezőgazdaság részéről a kereskedőkkel szemben fennálló­nak, kivonják a gazdamoratórium alól, vagyis a kereskedők ezeket a követeléseket a bíróság előtt érvényesíthetik. Változóan felhős, igen meleg idő A Meteorológiai Intézet jelenti június 30-án este 10 órakor. Közép- és Dél-Európa időjárása meleg és változóan felhős. Jelen­téktelen esők Németország keleti részein, Lengyelországban és Észak-Olaszországban voltak, az utóbbi helyen zivatarok kíséreté­ben. Ezzel szemben Angliában esős az idő és a La Manche-csatornán viharos dél szél van. Hazánkban többnyire derült és igen meleg az időjárás. A hőmérséklet csaknem min­denütt elérte a 30 fok Celsiust. Jelentéktelen eső csak a nyugati határon esett. Várható időjárás a következő 21 órára. Változóan felhős, igen meleg idő, egyes he­lyeken zivatarhajlam. A magyar olimpikonok Brémába érkeztek Brémából jelentik: A magyar olimpikonok csütörtökön délben két óra előtt érkeztek Bré­mába, ahol a pályaudvaron sportve­zérek, újság­írók fogadták őket. A három modoVD pentatlo­­nista magyar olimpikont, akik katonatisztek, a brémai helyőrség két díszbe öltözött tagja üdvö­zölte. Délután a We­ser-stadionban­ trenírozott a vízipólóválogatott nagy­közönség előtt. Pénteken reggel szállnak fel olimpikonjaink a Bremen­re, a Sány délben indul el Amerika felé.

Next