Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

2 1935 március­­. büntetésre ítéltek. A három hónapot meg nem haladó szabadságvesztéseket és pénz­­büntetéseket az elítélt büntetett előéletére való tekintet nélkül elengedik. A közkegyelem indokolása rámutat arra, hogy a Saar-vidék elcsatolása oly mélyen nyúlott bele mindenkinek az életviszo­nyába, hogy nem egy bűncselekmény, még ahol nem is a közvetlen gazdasági ínség volt az indítóok, csak e viszonyokban ta­lálta magyarázatát. E különleges viszo­nyokra való tekintettel a közkegyelem alá eső büntetések feljes határát jóval mesz­­szebbmenően állapították meg, mint a leg­utóbbi belső német és a korábbi saarvidéki közkegyelmi rendeletekben. A bécsi diákság hitlerista tüntetése a Saar-vidék visszacsatolása alkalmából Bécsből jelentik. A bécsi diákság nemzeti­szocialista érzelmű része csütörtökön a Saar-vidék visszacsatolása alkalmából ki­­ssebb-nagyobb hitlerista tüntetéseket ren­dezett­ .­­A tudományegyetem több tantermében a­­diákok az előadások megkezdése előtt né­met nemzeti szocialista dalokat énekeltek. Ugyanez történt az anatómiai intézetben is, ahol azonban a tüntetők nem elégedtek meg a nemzeti szocialista dalok eléneklésé­­vel, hanem felvonulást is rendeztek a folyo­sókon és viharosan éltették a nemzeti szo­cializmust. Az anatómiai­ intézet tanári kara kénytelen volt rendőri segítséget kérni, mert a tüntetőket szép szóval nem lehetett lecsillapítani. A rendőrség több riadóa­utó­val vonult ki és közel kétszáz diákot vett őrizetbe. A diákokat a riadó-autom­obilokon a rendőrfőnökségre vitték, ahonnan hosz­­szabb kihallgatás után legnagyobb részüket ismét elengedték. A bűnvádi eljárás termé­szetesen megindult ellenük. A nemzeti szo­cialista diákok bekísérése nagy feltűnést keltett az osztrák fővárosban. A francia sajtó a visszacsatolásról­ ­ Párizsból jelentik. A francia sajtó hasá­bos tudósításokban számol be a Saar-vidék ünnepélyes visszacsatolásának előkészüle­teiről. Majdnem valamennyi párizsi lap különtudósítót küldött a Saar-vidékre és eredeti fényképfelvételekkel tarkított cik­kekben ismerteti a Saar-vidék német lakos­ságának örömmámorát. Az Intransigeant vezércikket szentel a Visszacsatolás ünnepségeinek és történelmi dátumnak nevezi a pénteki napot. Csütör­tökön utoljára lengett a­­ francia trikolór a Saar-vidék német lakosságának feje fölött­­— írja a lap —, de már mindenki érezte, hogy a horogkersztes zászlók erdejében nincs helyük többé a francia színeknek. MacDonald megrótta az üzérkedési jellegű üzleti tevékenységet Londonból jelentik: MacDonald miniszter­elnök az elmúlt éjszaka Doncasterben mon­dott beszédében szokatlanul szenvedélyes hangon foglalkozott az állítólagos közeli visszavonulásáról szóló híresztelésekkel. Ami engem illet — mondotta MacDonald — mi­nisztertársaim kívánságára töltöm be jelen­legi állásomat. Ha majd eljön az idő és mi­nisztertér­saim­ úgy találják, hogy szolgála­taim nem érik meg az értük fizetett árat vagy ha üt majd az óra, amikor én magam egyik vagy másik okból azt találom, hogy teljesít­ményeim nem érik el a szükséges színvona­lat — fájdalom, erre túlságosan sok ok le­het —, akkor nem kérek majd senkitől sem tanácsot, hogy mi a teendő. A miniszterelnök a legszigorúbb hangon falta meg a legújabb üzérkedési hullámot, célozva elsősorban a borfüzérgyűrűre. Tu­dom, hogy az egész nemzet véleményét feje­zem ki — mondotta a miniszterelnök —, ami­kor figyelmeztetem azokat, akik az említett pénzügyekkel foglalkoznak, hogy nem sza­bad a nemzet gazdasági tevékenységét üzér­kedés jellegű üzelmekre felhasználni, amely üzelmekből csak nekik van hasznuk, de nem használnak a nemzetnek. Felháborító, hogy a mostani időkben, amikor egyes osztályok majdnem felőrlik magukat abban a törek­vésben, hogy helyreállítsák az ország gazda­ságát és fellendítsék az üzleti életet, ugyan­akkor egyesek olyan ügyleteket kötnek, ame­lyek beszennyezik az ország pénzügyi becsü­letét és rontják az ország hitelét a világ előtt. Hogy a kormány mit fog tenni ebben az ügyben, azt még­ előre nem tudhatom, de ígérem, hogy a legszigorúbban mérlegelni fogjuk a most folyó törvényes vizsgálat ered­ményét, mert a kormány is osztja a közönség felháborodását és a kormánynak is az a né­zete, hogy nem szabad tűrni ezeket az üzel­meket, amelyek nem tekinthetők az erköl­csös és keresztény társadalom sajátságossá­­gainak. Három nap alatt a fővárosi ügyvédek h­áromnegyed része leszavazott Csütörtökön, az­ ügyvédi kamarai választá­sok harmadik napján változatlan érdeklő­déssel folyik a szavazás. Ezen a napon mint­egy ötszáz fővárosi ügyvéd adta le voksát, úgy hogy eddig összesen 1078-r­n szavaztál­ le. Ez a szám is mutatja, hogy a budapesti ügy­védség milyen nagy­ fontosságúnak tartja ezt a választást: öt nap áll rendelkezésükre a szavazásra, de három, nap alatt a szavazásra jogosult ügyvédek több mint háromnegyed­része leadta szavazatát. A választás csütörtökön is a legteljesebb rendben folyt le, reggel 9-től délután 2-ig tömegesen jelentek meg ez ügyvédek az ur­nát előtt. Az ügyvédi kamara épületének bejáratánál és a törvényszéken továbbra is nagy eréllyel folyik az agitáció. Minden valószínűség sze­rint alig lesz budapesti ügyvéd, aki válasz­tásra jogosult és nem adja le szavazatát. Az egyes pártok irodáiban lázas nyilván­tartás,­ munka folyik. Most elsősorban azo­kat az ügyvédeket akarják megszervezni, akik még eddig nem adták le voksukat. Tele­fonon, táviratilag, s ott személyes látogatással is fölkeresik azokat az­ ügyvédeket, akik még nem szavaztak. Jóslásokba bocsátkozni egy­előre még nem lehet, tekintve, hogy mind a három párt: a pártszövetség az ügyvédi auto­­nóncia védelmére, az ügyvédek szabadszer­vezete és az Egyesült Pártok Nemzeti Szövet­sége egyformán erős. Preszly főispán az idegennyelvű polgárok hazafiságáról A budakörnyéki járás megalakításának ünnepe Január elsején alakult meg az úgynevezett budakörnyéki járás, amelynek vezető tiszt­viselői, lelkészei, jegyzői, tanítói és gazdái, több mint hétszázan, csütörtökön délben a Budai Vigadó termeiben ismerkedési társas­ebédet rendeztek. Darányi Kálmán földművelésügyi minisz­ter, Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözle­tét tolmácsolta az új járásnak, azt kérve, hogy, mint eddig, ezután is az együttérzés és a harmónia nyilvánuljon meg a külön­böző vallásfelekezetek hívei között. Miller József budakeszi apátplébános azt hangoz­tatta, hogy azért jött fel Budapestre a köz­ségek népe, hogy magyar hitéről tegyen tanúbizonyságot és a magyar állameszme, a nemzeti egység gondolata mellett tüntessen. Preszly Elemér főispán felszólalásában többek között kiemelte, hogy a törökpusztí­­tás után idegennyelvű polgárok jöttek Ma­gyarországba, akiket testvéri szeretettel fo­gadott keblére a magyar nemzet és akik, bár megtartották ősi szokásaikat, mégis hű pol­gárai lettek a hazának. Az idegenajkú pol­gárok nyelvét nálunk senki sem bántja és szerencsétlen dolog, ha valaki a magyar nemzet és idegenajkú polgárai közé oda akar állni, mint közvetítő. Szerencsétlen do­log, ha valaki idegenajkú polgárainkat ki akarja az egyetemes magyar nemzet testéből szakítani, mert ezzel csak az ország erejét gyöngíti. A főispán hangsúlyozd továbbá hogy ebben az országban csak egyféle köz­igazgatás lehet: a magyar nemzeti közigaz­gatás, amely a népért van és nem a nép a közigazgatásért. A budakörnyéki járás népe megérti egymást, ha bármilyen nyelven be­szélnek a polgárai és bármilyen felekezet­hez tartoznak is. Lelkes taps fogadta a főispán szavait, majd Navralis Dezső azt kérte, hogy a járás németnyelvű lakói ugyanúgy tartsanak ki a magyar állameszme mellett, mint ahogyan négyszáz év alatt kitartottak. A különböző községek gazdáinak felszóla­lásai után Kussbach Ferenc tiltakozott az ellen a híresztelés ellen, minthogyha itt pán­­germán járást akarnának csinálni, hogy éket verjenek a hazai svábság és a magyarok sorai közé. Ezeket a bombákat és petárdá­kat nem szabad elhinteni és együttesen kell tiltakozni ellene. Minden németajkú polgár becsületes magyar hazafi, amiről bizonysá­got szolgáltatnak a világháborúban együtt átvérzett idők. Az egész terem „Éljen Magyarország!“­­kiáltással tapsolt Ku­ssbard felszólalása után és végül Schultz Gábor, az új járás főszolga­­bírája ígéretet tett, hogy a közigazgatás minden ténykedésével a nép érdekeit fogja szolgálni. Izgalmas arany­vita az angol alsóházban Kérdések pergőtüze a kincstári kancellárhoz az arany áremelke­dése és a font gyengülése ügyében Londonból jelentik: Londonban csütörtö­kön az aranyár 144 shilling 1 pennyvel új csúcspontot ért el. Ez az ár a szerdainál 1­42 pennyvel, az amerikai aranyárnál 1 shilling 1 pennyvel, a franciánál pedig 7 pennyvel magasabb. A londoni piacra hozott leO.OOO font értékű aranyat ismeret­len külföldi vevők vásárolták meg. Az aranykereskedelem forgalma továbbra is nagyon élénk. A közönség lázasan piacra dobálja a még meglévő dugaranyat A font lanyhulását pénzügyi körök az idegen tőké­nek Londontól való nagyobb arányú vissza­vonulásának tulajdonítják. Az aranyár emelkedése és a fontsterling gyengülése élénk vitára adott okot az alsó­házban is. D. M. Mason szabadelvűpárti képviselő kérdezte a kincstári kancellárt, van-e tudo­mása az aranyár emelkedéséről, ami a papírfont értékének állandó esésére mutat és szándékozik-e lépéseket tenni a font­­árfolyam­ további zuhanásának megakadá­lyozására? Neville Chamberlain kincstári kancellár: Tudomásom van a font külföldi értékének eséséről, de ez természetesen nem azonos a belső vásárlóerővel. A kérdés második ré­szére közérdekből nem adhatok felvilágo­sítást. Mason: Nyújthat-e reményt a kincstári kancellár úr a fontsterling rögzítésére a közeljövőben? Chamberlain kincstár! kancellár: Nemi Dr Addison: Tájékoztathat-e bennünket a kincstári kancellár úr a fontkiegyenlítő­­alap műveleteiről? Chamberlain: A közeljövőben erre aligha nyílhat lehetőség. Dr Addison: Azt jelenti-e ez, hogy a 350 millió fontsterlingre rúgó kiegyenlítő­ alapról nem fog a kormány a parlamentnek elszá­molni? Chamberlain: A Ház ezt már régen el­döntötte. Az interpellációk befejezése után Mason képviselő a Ház tanácskozásainak elnapo­lását indítványozta, hivatkozással a sürgős közérdekre, mert „a papírfont értéke ál­landóan esik és a kormány bevallja, hogy ezt az esést a jövőben nem tudja megaka­dályozni“. A házelnök megtagadta az engedélyt a javaslat feltevésétől, azzal az indokolással, hogy ez a kérdés nem esik a sürgősség sza­bályai alá. Mason: Vájjon akkor sürgős lesz-e az ügy, ha a papírfont értéke öt shilling lesz, vagy ha eléri az egykori német márka szín­vonalát? Elnök: Nem vonom vissza a javaslat feltevésének megtiltását, mert ez a kérdés nem tartozik a házszabályok nyolcadik szakaszának hatályosságához. Linsburti képviselő, a munkáspárti el­lenzék vezére: Várjon a kormány a válasz­tások előtt ilyen módon akar tüntetni az Angliát fenyegető munkanélküliség ellen? Sir Herbert Samuel, a szabadelvű ellen­zék vezére: Adhatna-e a kincstári kancellár úr megnyugtató nyilatkozatot? Elnök: A kérdést a hétfői napirenddel kapcsolatban fel lehet vetni és már csak ezért sem engedélyezhetem most a kérdés feltevését. A Magyar Hírlap előfizetési árai: 1 hóra 2,90 P, lm 8 P, & é­ TM 15 P. Péntek Beszélgetés Byrd tengernaggyal Új-Zélandban Londonból je­lentik: Mint Wellington! táv­irat jelenti, lord Bledisloe, Új Zévind J­­ő­­kormányzója beszélgetést folytatott az ott­időző Byrd amerikai tengernaggyal, az is­mert sarkutazóval Byrd legújabb délsarki felfedezéseinek nemzetközi jogi következmé­nyeiről. A megbeszélés során Byrd kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok nem szán­dékoznak megszerezni az általa felfedezett szárazföldet és nem támasztanak területi igényt. Lord Bledisloe kijelentette, hogy ismétel­ten érintkezésben állott magával V. György királlyal ebben az ügyben és nagy örömmel fogja neki jelenteni mostani megbeszélése eredményét. ___ A kamarai törvényjavaslat egyes pontjait sérelmesnek talá­ják a terézvárosi orvosok A Terézvárosi Orvostársaság csütörtök este az orvosi kaszinóban gyűlést tartott, ame­lyen az orvosi kamara problémáit tárgyalták. Dr Laub László főorvos elnöki megnyitója után dr Fodor Pál főtitkár rámutatott arra, hogy az OTBA kötelékében milyen alacsony díjakat kapnak a szakorvosok és ezért aránytalanul kicsi a jelentkezők száma, sőt sokan vissza is vonták jelentkezésüket. Dr Inselt Arnold, dr Láng Géza és az elnöklő dr Laub László felszólalása után rátértek a napirend tárgyalására, a kamarai törvény­javaslat megvitatására. Dr Fodor főtitkár kifejtette, hogy a tör­vényjavaslat elsősorban azért keltett nagy csalódást, mert gazdaságilag semmit sem tesz a súlyos helyzetben lévő orvosokért. A javaslat az orvosi magángyakorlatot nem olyan módon precizírozza, ahogy az orvo­sok kívánják, mert a pénztári orvosokat kivonja a kamara jogszabálya alól és így különböző rendű és beosztású orvosokat is­mer el. Dr Scholnstein Sándor azt kifogásolta, hogy aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy a magyar állam megbecsülése ellen elköve­tett vétségért csak vád alatt áll is, már nem folytathat orvosi gyakorlatot. Hangsúlyozta, hogy így rosszindulatú vádaskodással vagy feljelentéssel meg lehet akadályozni, hogy az orvos dolgozhasson, sőt exisztenciáját is tünkre lehet tenni. Igazságtalannak minő­sítené, hogy az az orvos is megfosztható évekre a gyakorlat jogától, akit nem ítélt hi­vatalvesztésre a bíróság. Antiszociálisnak tartja, hogy tagdíjhátralékok miatt törölni lehet valakit a kamarából. Dr Fodor főtitkár válaszában kijelentette, hogy az inkriminált pontok módosítását kí­vánja az orvosszövetség választmánya is. Dr Grünbaum Ernő kimutatta, hogy a kuruzs­­lókkal szemben nem intézkedik kellő eréllyel a javaslat és nem határozza meg elég vilá­gosan, hogy mi a kuruzslás. A főtitkár azt hangoztatta, hogy, ha nem is százszázalékosan kielégítő ebből a szem­pont­ból a javaslat, az eddigi törvényekhez viszonyítva megfelelő. Dr Láng Géza azt fejtegette, hogy sem a betegnek, sem az orvosnak nem érdeke ilyen kamara. Dr Oláh Jenő, dr Grün Jenő és dr Székács Pál felszólalása után a teréz­városi orvosok csatlakoztak az orvosszövet­ség választmányának módosító indítványai­hoz. A jövő héten négy tanácsnokot választ a főváros közgyűlése A főpolgármester intézkedésére a jövő héten pénteken közgyűlés lesz, amelyen az üresedésben levő négy tanácsnoki állást töl­tik be titkos szavazás útján. A pártok veze­­tői között még mindig nem alakult ki, hogy kik lesznek az új tanácsnokok és a koi isszák, mögött nagy küzdelem folyik az új állásokért. A négy tanácsnoki állásra Rosta János, Vajtlay Imre, Horony-Pálff­y Aurél, Borosz Pál, Beliczay, Bártl Tivadar és Zselinszky Ti­bor főjegyzők a legkomolyabb pályázók. Az új tanácsnokok megválsztása után egyes ügyosztályok új vezetőt kapnak. A személyi átcsoportosítás egyébként csütörtökön már megkezdődött, amennyiben a polgármester ,az egyesített közlekedési és közgazdasági ügyosztály élére báró Babarczy Istvánt, a tanügyi osztály jelenlegi vezetőjét álította, a közoktatási ügyosztály vezetője pedig Felkay Ferenc tanácsnok lett. A pénzügyi ügyosz­tályt Bódy László tanácsnok vette át A polgármester csütörtökön Vigyázó Géza főjegyzőt a X. kerületi elöljáróság élére ál­lította. Az eddigi elöljáró, Bucsánszky Ber­­talan nyugdíjba ment és csütörtökön dél­előtt a kőbányai elöljáróság tisztikara meleg háziünnepség keretében búcsúztatta a távozó elöljárót­.

Next