Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)

1968-08-01 / 78. szám

Primidi lapokból ft.^A-V.: ■■■‚ο■- *■‚. %»*&*› V * f Newsweek Humphrey annak idején ki nem adott beszéde, ame­lyet a San Franciscó-i Commonwealth klubban széndékozott elmondani, csak úgy értelmezhető, mint a Johnson-kor­­mány politikájával, elsősorban világpoli­tikájával történő tudatos szakítás — írja Walter Lipmann. — A vietnami háború­ról majdnem kimondja, hogy hiányzik hozzá az alkotmányos és erkölcsi alap. Amerikai elsőrendű érdekei nem Ázsiá­ban vannak — mondja most Humphrey, s nyoma veszett annak az ígéretének, hogy nagy társadalmat teremt Ázsiában. Meg sem említi már, hogy mindenki ügye a mi ügyünk, hogy nincsenek stratégiai és kulturális korlátai hatalmunknak, be­folyásunknak és érdekeinknek, s hogy mindenütt be kell avatkoznunk, ahol kommunista részvétellel fenyegető láza­dás veszélyeztet egy kormányt. Eléggé világos, miért hozták most nyilvánosság­ra ezt a beszédet. A szavazók, különösen a demokratapárti szavazók nagy többsé­ge ellenzi Johnson ázsiai háborúját. Szinte bizonyos, hogy nem választják meg Humphreyt, ha McCarthy és Kenne­dy hívei Rockefellerhez pártolnak, vagy akár csak otthon maradnak. Humphrey ebben a beszédében nem tett mást, mint kikölcsönözte vetélytársai külpolitikáját. tt tv ■"’T?1 rr .f Egy háromta-Herald ca&ete (Tribune gy szövetségi bíróság meg­tagadta a Garrison ügyész által gyanúsí­tott Clay L. Shawnak azt a kérését, hogy szüntessék meg ellene az eljárást. A bí­róság elutasította a védelemnek azt a ké­rését is, hogy a néhai Kennedy elnök gyilkossága ügyében készült Warren-je­­lentést minden amerikai bíróságra nézve kötelezőnek mondja ki. Shaw védőjének ugyanis az volt a terve, hogy a tárgyalá­son az egész Warren-jelentést mint Shaw ártatlanságának bizonyítékát terjeszti a bíróság elé. Shawt 1967. március 1-én vették őri­zetbe. Három héttel később a New Or­­leans-i kerületi ügyészség vádat emelt ellene a Kennedy-gyilkosságban való részvétel miatt. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. 3 Ickc­r 3ü­rd­er Leitung Skaf Sli­ r­saság terüle­tén megnyíltak a Compagnie Francaise des Minerais d’Uranium (CFMU) irodái, hogy az Afrika területéről Franciaországba irá­nyuló uránszállításokat megszervezze és ellenőrizze. Francia elképzelések szerint már 1972-re nagy mennyiségű uránércet igénye a francia ipar, évenként mint­egy ötszáz tonnányit. A kapcsolatokat el­sősorban Gabonnal, a Niger Köztársa­sággal kívánják elmélyíteni. Jelenleg Franciaország az uránérc vonatkozásában Kanadával és Svédországgal tart fenn szorosabb kapcsolatot, de a francia igé­nyek e vonatkozásban máris túlhaladták a lehetőségeket. DIE •­WELT k’CSto­vábbi lépés a monarchia felé” címmel egy spanyolor­szági eseményről számol be. Spanyolor­szágban új törvény látott napvilágot, amelyben az állami tisztségek protokoll­­listáját szabályozzák. Eszerint az államfő után a jövőben a második helyen hiva­talosan is a trónörökös következik. A harmincéves Juan Carlos, akit a mo­­narchista körök régóta szeretnének Spa­nyolország üres trónjára ültetni, most hivatalosan is a második emberré vált az országban. Az új törvény arról is in­tézkedik, hogy „elfoglaltság vagy beteg­ség esetén” a trónörökös még az állam­főt is helyettesítheti. VI. Pál pápa a születésszabályozásról (AP) VI. Pál pápa zarándokok előtt szerdán mondott beszédében kitért a szü­letésszabályozás kérdésével foglalkozó enciklikára. Kijelentette, hogy az encik­­likában megfogalmazott döntést „nem kis szenvedés’’ után hozta és mérlegelései közben „a házasság intézményével kap­csolatos keresztényi meggondolásokból” indult el Mint ismeretes, a Humanae Vitae cí­mű enciklikát hétfőn ötéves előkészítő munka után hozták nyilvánosságra. Az enciklika a katolikus egyháznak a szü­letésszabályozás mesterséges eszközeivel szemben megnyilvánuló konzervatív ál­láspontját juttatja kifejezésre. N­E­M­Z­E­T­K­O­­OL­I­TI­K­A_______ 2­­968. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK fotttiYaK ftlKatf Nyilatkozat az iraki kormányváltozásról (MTI) Hasszan al-Bakr, iraki elnök kedden elhangzott rádióbeszédében kije­lentette : „A forradalmi parancsnokság tanácsa úgy határozott, hogy meg kell teremteni Irakban a demokratikus nem­zeti egységkormányt. Meg fogjuk valósí­tani az irakiak és az arab nemzet min­den reményét, független olaj­politikát dol­gozunk ki, és nem fogunk meghajolni a nemzetközi olaj­monopóliumok előtt” — hangsúlyozta az elnök. Hasszán al-Bakr a kurd problémát érintve megígérte, „a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy e kérdést bé­késen megoldhassák, megőrizzék a kur­­dok és az iraki nemzet érdekeit. Az elnök végül megállapította: „őszin­tén törekszünk az arab egység létrehozá­sára, s előkészítjük fegyveres erőinket Palesztina felszabadítására.” A Bagdadból érkezett legfrissebb jelen­tések szerint a keddi „új államcsíny” végrehajtásában az elnök legfőbb támo­gatója El-Takriti tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke volt. Takriti a 10. páncélos hadosztály élén ellenőrzése alatt tartja az iraki főváros v­alamennyi stra­tégiai pontját. A köztársasági palotát 13 tank őrzi. Razak el-Najef volt miniszterelnök úgy döntött, hogy Marokkóba megy önkéntes száműzetésbe — jelentette a MEN­A hír­­ügynökség. Egy katonai repülőgép Bag­dadból Ammanba indult, hogy onnan Bejrútba szállítsa Abdel Rahman al-Daud volt hadügyminisztert. A kairói sajtó az újabb iraki fordulatról A kairói lapok vezető helyen adnak hírt az iraki kormány feloszlatásáról, a miniszterelnök és a hadügyminiszter száműzetéséről. Az Ahram szerint a Baath Párt „régi gárdája” számolta fel a fiatal tisztek csoportját, amely vele együtt részt vett a július 17-i államcsíny­ben. A Progres Egyptien kiemeli El-Bakr elnök nyilatkozatát, mely szerint az új kormány vonala a haladás lesz. A nyilat­kozat azzal vádolja az eltávolított szemé­lyeket, hogy reakciós elemekkel akarták helyettesíteni a kormány haladó erőit, el­lenforradalmi és haladásellenes politikát folytattak, el akartak törölni bizonyos ha­ladó törvényeket. Politikájuk leleplező­dött amikor a július 28-i minisztertaná­cson javasolták az Iraki Nemzeti Olaj­­társaság felszámolását. A nyilatkozat sze­rint az új bagdadi kormány független olajpolitikát követ majd, és megerősíti a nemzet olajtársaságot. Az izraeli hatóságok ki akarják t­e­píteni a palesztinai menekülteket a gázai övezetből (MTI) A kairói lapok tudósításai sze­rint a jordániai Husszein-hídnál drámai események zajlottak le. A hidat a jordán hatóságok lezárták, hogy megakadályoz­zák tízezer palesztinai menekült deportá­lását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltávolítják a palesztinai menekülteket a gázai övezetből, és elha­tározták 50 ezer palesztinai kitelepítését a Jordán folyó keleti partjára. Az arab államok U Thant közbenjárását kérték a deportálás megakadályozására, de Iz­rael ennek ellenére megkezdte az 50 ezer palesztinai elhurcolását. Az első tízezer menekültet egy Jerikó mellett felállított táborba szállították. Az ellenállás leküz­désére az izraeliek tankokat vetettek be. Tankok kísérték azokat az autóbuszokat is, amelyeken a palesztínaiakat a jerikói táborból a Jordán hidjához szállították. A jordániai őrség azonban lezárta a hi­dat. Az izraeli erők megtorlásul tüzet nyitottak a jordániai állásokra. A tűzpár­­baj órákon át tartott, s ezalatt az autó­buszok visszavitték a menekülteket a je­rikói táborba. A kairói lapok szerint az arab államok nevében háromtagú dele­gáció — az EAK, Szudán és Líbia képvi­­­­selője — kereste fel az ENSZ-ben . Thant főtitkárt és a Husszein-hídnál lezajlott események kapcsán ismét kérte, hogy az ENSZ küldjön haladéktalanul megfigyelőket a helyszínre a deportálá­sok ügyének kivizsgálására. A vezető kai­rói lapok vezércikkei hangsúlyozzák: meg kell akadályozni az újabb izraeli depor­­tálási akciót. Az Ahram szerint minden eszközt igénybe kell venni az izraeli terv keresztülhúzása érdekében. A lap szerint olyan izraeli manőverről van szó, mely­nek célja a közel-keleti válság politikai rendezésének megakadályozása. (AFP) Hasszán el Zajjat, az EAK kor­mányának szóvivője szerdán megerősítet­te, hogy Londonban ez idő szerint tár­gyalásokat tartanak a Lloyds Biztosító Társaság és a Szuezi Csatorna Társaság képviselői az 1967 júniusa óta a csator­nában veszteglő 15 hajó ügyében. Az EAK nem óhajtja a hajókat tulajdonosaik akarata ellenére visszatartani. Véget értek az „Égi Pajzs” hadgyakorlatok (TASZSZ) A szovjet légvédelmi csapa­tok „Égi Pajzs” elnevezésű hadgyakorlata befejeződött. A több napos gyakorlatokat nagy területen, különböző fegyvernemek részvételével bonyolították le. A gyakorlatok célja annak megállapí­tása volt, hogy a csapatok képesek-e kor­szerű feltételek között hadműveleteket folytatni, megsemmisíteni egy technikai­lag jól felszerelt ellenséget. Pavel Batyickij marsall, a légvédelmi csapatok főparancsnoka a Krasznaja Zvezda munkatársának kijelentette: „A csapatok teljesítették az eléjük állított feladatokat. A parancsnokok és a törzsek magasfokú hadműveleti-harcászati felké­szültségről tettek tanúságot, és megmu­tatták, hogy képesek irányítani a csapa­tokat a korszerű harc nehéz körülményei között, a haditudomány és haditechnika legújabb vívmányainak felhasználása alapján. A hadgyakorlatok megmutatták a csapatok magasfokú harckészültségét.” A hadgyakorlatokat irányító törzset meglátogatta Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter. Szovjet-japán szakszervezeti kapcsolatok (TASZSZ) Két héten keresztül japán szakszervezeti küldöttség tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai kör­utazást tettek az országban, s megismer­kedtek a szovjet szakszervezetek tevé­kenységével. Takao Okamura, a küldött­ség vezetője igen hasznosnak nevezte a küldöttség látogatását. A japán küldöttség tagjai megállapod­tak a szovjet szakszervezetek vezetőivel, hogy ezentúl aktívabb tapasztalatcserét folytatnak a munkásmozgalom különbö­ző problémáiról. A japán küldöttség szerdán Moszkvá­ból Varsóba utazott. ♦ (CTK) Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzult. , ♦ (Agerpres) A Román Népköztársa­ság kormánya jegyzéket intézett a Len­gyel Népköztársaság kormányához. A jegyzék megállapítja, hogy a román kor­mány megítélése szerint az utóbbi időben a Lengyel Népköztársaságban a televízió­ban és a sajtóban olyan megnyilatkozá­sokra került sor, amelyek hatással lehet­nek a két nép további kapcsolataira, mert — szintén a jegyzék szerint — a lengyel televízió és sajtó elferdíti Románia kü­l-­ politikáját. Jelentések Kínából Vélemények Kínáról Az MTI pekingi tudósítója az utóbbi napokban rendszeresen beszámolt arról, hogy a kínai fővárosban ismét hatalmas tömegtüntetések zajlanak. Az új erőde­monstráció-sorozatban az iskolás gyere­kektől az idős üzemi munkásokig úgy­szólván minden korosztály részt vesz. A tüntetések célja Kína új „művelődéspo­litikai programjának” támogatása. Ezt a programot Mao Ce-tung személyesen hir­dette meg abból az elgondolásból kiin­dulva, hogy az eddigi oktatásügyi rend­szer a kapitalizmus restaurációja irányá­ban hat, és „végzetesen elszakítja az ér­telmiséget a munkásosztálytól, a paraszt­ságtól”. Az új megoldás Mao szerint a hagyo­mányos rendszer gyökeres átszervezése, a már végzett hallgatók kétkezi munkára irányítása, továbbá új műszaki és egyéb káderek kinevezése a példamutató politi­kai öntudatú fizikai munkások soraiból. A Hunan Bibao című lap szerint a re­form célja az, hogy eltüntesse a szellemi és a fizikai munka közötti különbséget, a falu és a város közötti differenciát, és kinevelje az új embertípust. Az oktatási reform megvalósítását az úgynevezett forradalmi bizottságokra és a hadsereg különleges propagandacsoportjaira bíz­ták. A központi vezetőség a bányákban és a falvakban, az iskolákban és a kutató­­intézetekben, a különböző intézmények­nél és a családi otthonokban egyaránt terjeszti az új elveket, és a kampányt összekapcsolja a Mao ellenzékének nyil­vánított értelmiségi réteg és a háttérbe szorított magasrangú állami- és pártve­zetők elleni újabb támadásokkal. A tudósító a reform várható következ­ményeit vizsgálva megállapítja, hogy an­nak végrehajtása újabb áldozatokat kö­vetel Kína gazdasági életétől, amikor az amúgy is nagy szakemberínségben elvon­ja a frissen végzett kádereket a gyárak­ból és üzemekből. Ez nyilvánvalóan ki­termeli majd a gazdasági szakirányítók elégedetlen táborát. Másrészt áldozatokat követel maguktól a fiatal szakemberek­től is, akik a reform értelmében eszten­dőket kötelesek képzettségüknél igényte­lenebb munkával eltölteni, amíg végül közvetlen munkatársaik, jóakaróik vagy ellenségeik eldöntik, hogy alkalmasak-e a mérnöki munkára. A kezdeti elégedet­lenséget jelzi már a Sanghajban megje­lenő Venhui Bao, amely egyik cikkében rövidlátóknak nevezi azokat, akik nem értenek egyet az intézkedéssel, „nem ve­szik észre, nem akarják megszokni, nem akarják elismerni az új, szocialista dol­gokat, és ezért rosszul érzik magukat”. A lap szerint a friss diplomásokból hiány­zik az önismeret bölcsessége, a kitaposott úton akarnak haladni, és lebecsülik a nép aktivitását. A külföldi lapok sokat foglalkoznak az utóbbi időben az úgynevezett kulturális forradalom és a hatalom kérdésével. A párizsi Le Monde egyik cikkében a többi között ezt írja: „Az új maoista vezetés Pekingben okvetlenül elmondhatja magá­ról, hogy csaknem egész Kínát behálóz­zák már forradalmi bizottságai, az új tar­tományi hatóságok ... Csakhogy a forra­dalmi bizottságok tekintélye, a hivatalos sajtó beismerése szerint is, nehezen jut érvényre. A „kínai Hruscsov”­­a nevén még mindig nem nevezett Liu Sao-csi párthívei szemmel láthatóan elég erősek még ahhoz, hogy makacs ellenállást ta­núsítsanak. A bizottságokon belül klikk­harcok folynak. Végül pedig a bizottsá­gok, amelyek különböző időpontban és különböző körülmények között jöttek lét­re, sokfélék, és rossz az egymás közti kap­csolatuk, ami biztatja a széthúzó erők szerveződését. Magát a központi hatal­mat is gyengítik az egymással szemben­álló irányzatok. Mivel a kommunista párt többé-kevésbé széthullott, a Csou En-laj által vezetett mérsékelt tisztviselői kar valamiképpen az élvonalba került. A mérsékeltek 1967 óta könyvelhettek el sikereket. A szélsőséges baloldaliak 1968 áprilisa óta törnek fel újra.’’ A szovjet APN (Novosztyi) hírügynök­ség kínai helyzetképében egyebek között arról ír, hogy „az úgynevezett kulturális forradalom kezdete óta több mint két év telt el a legélesebb politikai harcban, amelyet Mao Ce-tung kényszerített ki önmaga és nacionalista eszméi abszolút egyeduralmának megszilárdításáért. Az ország mindenoldalú válságának mélysé­ge és súlyossága elsősorban azzal magya­rázható, hogy lényegében a jelenlegi harc kimenetelétől függ az ország társadalmi rendszerének sorsa és jövő fejlődésének iránya. Most minden eddiginél világo­sabbá vált, hogy nemcsak a szocialzimus­­hoz hű kínai kommunisták ezreinek éle­téről és haláláról van szó. A kérdés így vetődik fel: Legyen vagy ne legyen kom­munista párt, legyen vagy ne legyen szo­cialista állam Kínában? Mi lesz ezután? A Kínában lezajló leg­utóbbi eseményeket lényegében politikai fordulatként kell értékelni. E fordulat fő célja eltávolítani a kommunista pártot, amely nem mindig engedelmeskedett Mao Ce-tung akaratának. Nem véletlen, hogy maga Mao, mint a Kínai KP Központi Bizottságának elnöke kiadta a jelszót: tüzet kell nyitni a törzskarokra. A törzs­karokon a különböző fokú pártbizottsá­gok értendők. Ennek következtében meg­bénult a párt, mint a kínai társadalom vezető ereje. A Központi Bizottság csak névlegesen létezik. A KB titkárságának funkcióit ténylegesen a kulturális forra­dalom ügyeinek irányításával foglalkozó, Mao Ce-tung által kinevezett csoport, és a Központi Bizottság Lin Piao vezette ka­tonai bizottsága látja el. A Politikai Bi­zottság 17 tagja közül nyolcat eltávolítot­tak, a politikai bizottság állandó bizott­ságának hét tagja közül pedig csak há­rom maradt a helyén. A KB tagjait és póttagjait háromnegyed részben diszkre­­ditálták vagy különféle megtorlásoknak vetették alá. Az összes helyi — tartomá­nyi, járási, városi — pártbizottságot fel­oszlatták” — olvashatjuk a szovjet hír­­ügynökség helyzetképében.

Next