Magyar Hírlap, 1969. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1969-02-18 / 48. szám

KÜLFÖLDI LAPOKBÓL ■■ B A lap hétfői szá-H-ÍKPrjoM­mában jelent meg .VuLilij Ilij Rogyionovnak, a uw 1111 lap budapesti tudó­sítójának cikke a szovjet—magyar barát­sági, együttműködési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződés 21. évfordulójáról. A két ország kapcsolatait a proletár inter­nacionalizmus és az elvtársi kölcsönös se­gítségnyújtás elveire épülő sokoldalú és egyre mélyülő testvéri együttműködés jellemzi — írja Rogyionov. — Az elmúlt év újból megerősítette azt az egyszerű és cáfolhatatlan igazságot, hogy a szovjet— magyar barátság szilárd, mentes bármi­féle konjunkturális ingadozásoktól. A két testvérpárt, az SZKP és az MSZMP tel­jes nézetazonosságát bizonyította Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának nemrégiben befejező­dött szovjetunióbeli baráti látogatása is. A Magyar Népköztársaság — állapítot­ta meg Rogyionov — a Szovjetunióval együtt a szocialista országok közötti együttműködés színvonalának emelésére törekszik minden területen: a Varsói Szerződés és a KGST vonalán, a bilate­rális és a sokoldalú kapcsolatokban. A két ország kapcsolatai mindannyiunk örömére normálisan fejlődnek és szilár­dulnak. Munkaprogramunk tehát nem le­het más, mint e kapcsolatok további tö­kéletesítése és bővítése — írja befejezé­sül az Izvesztyija budapesti tudósítója. Berlin egy kelet—nyugati válság színhe­lyévé válna. Ezzel kapcsolatosan Schütz cáfolta Diehl nyugatnémet kormányszó­vivőt aki azt állította, hogy a bonni kor­mány konkrét információkkal rendelke­zik arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió zaklatni készül a Nyugat-Berlinbe vezető légi folyosót és szándékában áll az, hogy a föld feletti közlekedés akadályozásával száll szembe a Nyugat-Berlinbe terve­zett nyugatnémet elnökválasztással. „Meglepetés volna számomra — mondotta Schütz —, ha Bonn-nak jobb információi volnának, mint nekem. Én magam sem­mit sem hallottam konkrét akcióról.” I­I.A' K'TAIn'Pa Olaszországban meg­álmult" vizsgálták az össze­függést a különleges alkalmak, esemé­nyek és néhány napilap eladott példány­száma között 1956-ban, amikor elsüllyedt az „Andrea Doria” tengerjáró hajó, az eladott lappéldányok száma jelentősen nőtt Viszont amikor a magyar felkelés kirobbant, az olvasók kevéssé látszottak érdeklődni iránta. Az első szputnyik al­kalmával, 1957-ben semmilyen növekedés, ugyanígy a második szputnyik fellövése után sem. Igen nagy volt a lapok­­kelen­dősége Coppi kerékpárversenyző halála­kor, 1960-ban. A genovai és Reggio Emi­­lia-i megmozdulások idején, ugyanannak az évnek a júliusában, az információ iránti érdeklődés némileg nőtt, de nem volt többletpéldányszám a Tambroni­­kormány bukásakor. (Ez a keresztényde­mokrata kormány éppen az említett vá­rosokban és másutt lejátszódott véres események nyomán kényszerült lemonda­ni. ( A szerk.) A napi sajtó további fel­lendülését hozta Buscaglione énekes ha­lála, Gagarin fellövése a világűrbe 1961- ben és Kennedy elnök meggyilkolása 1963-ban. Ugyanezt tapasztalták Tenco énekes öngyilkossága és Cavallero ban­dita elfogása után. Az utóbbi hónapokban nem változott a tendecia. Az új közép­bal kormány megszületése után semmi érdeklődés sem mutatkozott. De nem nőtt az érdeklődés a Holdat körülrepülő űr­hajósok visszatérése után sem. Viszont erős kilengést mutatnak az adatok ja­nuár 7-én, a Canzonissima táncdalver­seny eredményhirdetésekor; ezzel szem­ben nem látszott érdeklődést kelteni a kremlbeli merénylet január 24-én. Az utóbbi hónapokban a San Remó-i táncdal­fesztivál hozta meg az újságoknak a leg­nagyobb példányszámot. rri»0­7 itt» ifr Az 1968-ban ho-IHE TIMES zott faji kap­csolatok törvényének életbelépése óta az Angliában élő színes bőrűek elhelyezke­dési és munkalehetőségei javultak. Mégis több jel arra mutat, hogy a törvény bi­zonyos területeken csak korlátozott ha­tást gyakorol. Kiváltképp kevés jele van annak, hogy a lakáshelyzetet illetően ja­vultak volna a színes bőrűek körülmé­nyei, ámbár a Faji Kapcsolatok Tanácsa úgy véli, túl korai lenne ma még jelen­tős változásokat várni. Mindenesetre tény, hogy a törvény életbelépése után 11 hónappal még mindig láthatóak Wandsworth üzleteinek kirakataiban Olyan kézzel írott hirdetések, amelyek „csak ázsiaiaknak”, vagy „színes bőrűek­­nek nem” kínálnak kiadó szobát __ Huszonöt évvel HOrk­HBilH ezelőtt, 1944- ra-WWI If m­én m­ár—február­ban zajlott le a keleti fronton a kor­szuny—sevcsenkovói ütközet, amely a szovjet hadsereg jelentős győzelmével végződött. Zaharov marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke a Prav­da hétfői számában erről az ütközetről írva megjegyzi, hogy az a szovjet hadve­zetés művészetének mintaképe volt. Za­harov abban az időben a második ukrán front vezérkari főnöke volt. 1944 január—februárban Korszuny— Sevcsenkovo térségében a szovjet csa­patok tíz német hadosztályt és dandárt zúztak szét. A hitleristák nagy mennyisé­gű hadfelszerelést is vesztettek. Zaharov marsall cikkében megjegyzi, hogy a kor­szunycsevcsenkovói ütközet kedvező fel­tételeket teremtett Ukrajna teljes felsza­badítására, és a szovjet csapatok további nyugati előrenyomulására. Az ütközetben az első és a második ukrán front csapatai vettek részt Nyi­­kolaj Vatutyin és Ivan Konyev parancs­noksága alatt. A hadműveletekre jellem­ző volt — írja Zaharov —, hogy a szov­jet csapatok gyors és összeegyeztetett csapásokat mértek az ellenségre, gyorsak voltak a kezdeményezésben és fáradha­tatlanok a harcban. A marsall megjegy­zi, hogy az ütközetben részt vett az első csehszlovák gyalogos dandár, Ludvík Svoboda parancsnoksága alatt DIE® WELT I.SSS ma interjút közöl Klaus Schützcel, Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterével. Az interjú­ban Schütz kijelenti: nincs semmi konk­rét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy A szoros együttműködés az amerikaiak­kal nemcsak azt jelenti, hogy a tiszteket az Egyesült Államokban képezik ki, ha­nem az osztrák kémszervezet szervezeti felépítése is emlékeztet az amerikai pél­dára — mutat rá a Volksstimme cikkso­rozata Az amerikai hatás már az állam­­szerződés megkötésének időszakában kez­dett érvényesülni. Fechner és Wrabel a Rudolfshof-kávéházban annak idején rendszeresen találkozott amerikai kollé­gáival. A legapróbb részletekig mindent alaposan megvitattak. Az amerikai befolyás az évek során fo­kozatosan erősödött. 1962-ben hívták létre az ELINT-et, s a rádió- és radarszakér­tők fokozatosan beépültek a szervezetbe, öt-hat éve a kapcsolat némileg lazult, de az osztrák szervezetet jelentős részben ma is amerikai dollárok segítségével tart­ják fenn. Együttműködés nyugatnémet „szakértőkkel” Nem kevésbé szoros az osztrák hír­szerző csoportok együttműködése a nyu­gatnémet katonai kémkedés szervezetével sem. 1957 augusztusában Münchenben konferencián vettek részt a két ország szakértői, és elhatározták együttműködé­süket. Ez odáig ment, hogy a szocialista országokat felosztották egymás között: az NSZK a Szovjetuniót, az NDK-t, Len­gyelországot és Csehszlovákia egy részét „vállalta­”. Ausztriának Magyarország, Szlovákia, Jugoszlávia, Románia és Bul­gária „jutott” katonai felderítés szem­pontjából. Azt is elhatározták, hogy Ma­gyarország vonatkozásában a területén állomásozó szovjet csapatok nem Auszt­ria, hanem az NSZK felderítőinek hatás­körébe tartoznak. Wrabel idején még egy lépéssel tovább mentek. Salzburg közelében közvetítő­állomást létesítettek, „levélládát”, ame­lyet nemcsak a nyugatnémet, hanem az amerikai és NATO-kémek is használnak. Az osztrák kémszervezet egyébként már a harmincas években különös érdeklődést mutatott Csehszlovákia iránt. Amikor Hitler 1938-ban bevonult Bécsbe, a szer­vezet vezetői készen adták­ kezébe a je­lentést a Csehszlovákiában levő katonai egységek helyzetéről és számáról. Ezt a „hagyományt” az osztrák kémszerveze­tek a háború után is folytatták. A bécsi NAST törzsvendégei közé tartozik a 44 éves Ludwig Koh­n, aki 1962 óta külön­féle módon folytatja kémtevékenységét Csehszlovákiára vonatkozóan. Az ügynö­kök nyelvén „levélhordónak” nevezik. 1948-ban a cseh és szlovák emigránsok egyik bizottságában tevékenykedett, és azóta is rendszeres kap­solatot tart cseh­szlovák disszidens és diverzáns csopor­tokkal 1967 októberében Brnóban elfog­ták és 1968 márciusában bíróság elé állí­tották, de eltekintettek a börtönbüntetés­től, csupán kiutasították az országból. Félix páter és társai A Volksstimme a csehszlovákiai hír­szerzéssel megbízott kémek között veszé­lyesebb típusokat is említ. Ilyen például Thomas Melcer lelkész, aki még a Monar­chia idejében, cseh nyelvterületen ne­velkedett. Félix páter néven a Jézus Szí­ve kolostorban él, közel a bécsi NAST- központhoz. Mint rebesgetik, Félix páter kettős ügynök­e az amerikaiaknak is dol­gozik. A „csehszlovák szakértők” névso­ra nem lenne teljes, ha nem említenénk meg Frantisek Zapletal egykori K. u. K. tiszt nevét, aki egykor Fechnerrel tartott fenn baráti kapcsolatot. Az osztrák kém­­szervezettel állt kapcsolatban Moravec, a csehszlovák hadsereg tisztje is, akit ta­valy a Serna-ügy kapcsán Csehszlovákiá­ban több évi börtönbüntetésre ítéltek. Augusztus 21-én éjjel, amikor az öt szocialista ország fegyveres alakulatai be­vonultak Csehszlovákiába, hogy elhárít­sák az ellenforradalom fellépését, éjszaka egy óra huszonöt perckor a bécsi belügy­minisztériumban már találkoztak a hír­szerzés magas rangú tisztjei. Lélegzet­ Kémközpont a szocialista országok ellen A Rudolfshof-kávéháztól a KV 231-ig Oi­) oi Hkk) 2 1969. FEBRUÁR 18. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA MIlCTRR HjRjIP Szovjet—finn külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Gromiko külügyminiszter meghívására Karjalainen finn külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Itteni tárgyalásairól — mint a Novoje Vremja című szovjet hetilapnak adott nyilatkozatában mondotta­k azt várja, hogy lehetőséget nyújtanak a szovjet— finn kapcsolatok, valamint a legfontosabb nemzetközi témák megvitatására. A szovjet és a finn államférfiak talál­kozóiban mindannyiszor kifejeződött a kölcsönös készség a mindkét fél részére egyaránt gyümölcsöző együttműködés fej­lesztésére politikai, gazdasági és kulturá­lis téren. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben a kölcsönös tiszteleten, egyenjogúságon és barátságon alapuló szovjet—finn kapcsolatok sikeres fejlődé­se lehetőséget ad Finnország számára olyan politika folytatására, amely meg­óvja az északi ország biztonságát és egy­úttal teljesen megfelel a­­finn nép nemzeti érdekeinek. Ugyanakkor a szovjet közvélemény fel­figyelt arra, hogy bizonyos finn reakciós körök az utóbbi időben lármás propagan­dahadjáratba kezdtek az erősödő szovjet —finn gazdasági kapcsolatok lefékezése, sőt akadályozása érdekében. Támadnak olyan Finnország számára kedvező gaz­dasági megállapodásokat, mint például a szovjet hozzájárulás a finn vasútvonalak villamosításához, továbbá a szovjet ko­hászati kombinát építése Finnországban, a helsinki földalatti berendezése szovjet felszereléssel, szovjet földgáz szállítása, valamint szovjet atomerőmű építése Finn­ország számára. Általában a szovjet—finn kapcsolatok bővítésével szemben próbál­nak hangulatot kelteni. Igyekeznek alá­ásni Finnországnak a Szovjetunióval való barátságára irányuló jelenlegi külpolitikai vonalvezetését és Finnországot újra a nyugati hatalmak imperialista politiká­jának uszályához akarják kötni. A szovjet közvélemény álláspontja eb­ben a vonatkozásban teljes mértékben egybeesik a haladó demokratikus finn közvéleménnyel: a szovjet—finn barátsá­got szilárdító további erőfeszítésekkel, újabb gyakorlati lépésekkel kell felelni a szélsőséges reakciós körök tevékenysé­gére. Stefan Jedrychowski: Erőszak és nyomás helyett párbeszédet Márkus Gyula, az MTI tudósítója je­lenti. „Az NSZK kormányának azt a dönté­sét, mely szerint a szövetségi gyűlést március elejére, az NSZK elnökére, meg­választására Nyugat-Berlinben hívták össze, csak az európai béke és együtt­működés érdekeit figyelmen kívül hagyó nyugatnémet hidegháborús körök provo­kációjaként értékelhetjük «— hangoztatta Stefan Jedrychowski lengyel külügymi­niszter Lodzban mondott beszédében. — Csak sajnálhatjuk, hogy ezt a kalandor­politikát nem ítéli el a három nyugati nagyhatalom, amely felelősséggel tarto­zik Nyugat-Berlin nyugalmáért és béké­jéért.” Stefan Jedrychowski emlékeztetett ar­ra, hogy Lengyelország az elmúlt évek­ben egész sor konkrét kezdeményezést tett a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése elveinek a megvalósítására. Javasolta a többi kö­zött egy közép-európai atomfegyvermen­tes övezet létrehozását, illetve az atom­fegyverek befagyasztását, s a földrész biztonsága érdekében az európai orszá­gok párbeszédét. „Ebben az irányban akarunk továbbhaladni mindazokkal szemben, akik továbbra is kitartóan foly­tatják az erő, az erőszak és a nyomás már régen kudarcot vallott politikáját” — fejezte be a külügyminiszter. Kereskedelmi egyezmény a Szovjetunióval i­s­­ ! Fokozódik a feszültség Peru és az USA között (Reuter, DPI) Peru vasárnap hazaren­delte Washingtonból amerikai­ és­ az Ame­rikai Államok Szervezetébe delegált nagykövetét, hogy a kormány vezetőivel megvitassák az Egyesült Államok és Pe­ru között rendkívül kiéleződött helyzetet. Részt vesznek a megbeszéléseken Peru többi latin-amerikai nagykövetei is, akik beszámoltak arról, hogy Peru álláspontja egyhangú támogatásra talált valamennyi latin-amerikai országban. A nagyköveti konferencia megtárgyal­ja majd az amerikai IPC olajtársaság perui vagyonának kisajátítása folyamán előállt feszült helyzetet és Perunak azt az igényét, hogy halászati jogai az ország partjaitól számított 320 kilométerig ter­jednek ki. Mint a moszkvai Pravda,New York-i tudósítója a lap hétfői számában megál­lapítja, az amerikai hatóságok viselke­désében nem nehéz felfedezni azt a szán­dékot, hogy a halászhajó-incidens ürü­gyén válságpontig hevítsék a két ország kapcsolatait. Holott nem a halászhajók ügye aggasztja az amerikai vezetőket — ilyen incidens 1961 óta 28 ízben fordult elő­r■, hanem az, hogy a kormány kisa­játította az IPC perui vagyonát, mert az olajtársaság elmaradt adók fejében ösz­­szesen 690 millió dollárral tartozik Pe­runak. A perui kormány bejelentette, hogy hétfőn aláírják az ország első kereske­delmi egyezményét a Szovjetunióval. A lépés célja, hogy kibővítsék az ország ke­reskedelmi kapcsolatait, mivel Peru áru­csere-forgalmának felét mindig az Egye­sült Államokkal bonyolították le. A ke­reskedelmi egyezmény aláírása valószínű­leg a feszültség újabb elemét hozza az Egyesült Államok és Peru viszonyába, amit az is mutat, hogy az Egyesült Álla­mok korábban hazarendelt limai nagy­követe a hét végén, az előre jelzett idő­pontban nem tért vissza állomáshelyére. . . ..............._■ visszafojtva figyelték az első híradást, amely hamarosan be is futott: „A pozso­nyi Duna-hidat lezárták a szovjet pán­célosok”. A Vöröskereszt és a Pártonkívüliek Klubja Az osztrák hírszerzés a módszerek szé­les skáláját mutatta be az utóbbi időben. Egyik legfontosabb feladatuk: készülni az „X-esetre”, vagyis arra a napra, ami-­­kor fegyveres konfliktusra kerül sor Európa két különböző világrendszerben élő országai között. Néhány éve Felső- Ausztriában hadgyakorlatot bonyolítottak le, a feltételezés szerint a csehszlovák és a NATO-légihaderő csapott össze. Arra számítanak, hogy háborús körülmények között nagy szerep jut a felderítőknek és diverzánsoknak, akik a szocialista or­szágokba benyomulva zavaró tevékenysé­gükkel nagymértékben befolyásolhatják az események menetét. A Volksstimme megállapítása szerint okultak az 1956-os magyarországi eseményekből is, amikor a Vöröskereszt küldöttei között nemegy­szer rábukkantak az osztrák kémszerve­zet ügynökeire, és árnyaltabb módszere­ket használnak az osztrák hírszerzők, amennyiben annak lehet nevezni, hogy különféle csehszlovák szervezetekbe, pél­dául a K—231-be, vagy a Pártonkívüliek Klubjába igyekeztek beépülni a múlt év első felében. (Következik: AZ „ERŐS EMBER” PÖRJE

Next